Td corrigé melléklet - MEK - OSzK pdf

melléklet - MEK - OSzK

B. M.?. LEROY 3. kötet, 127?128. p. ...... https://archive.org/stream/ pomologiabritan00lindgoog#page/n64. BARNA ES FIAI ...... (2e édition, revue et corrigée par les chefs de culture de l'établissement) ? Berger-Levrault (Paris), 1895. 68. p.




part of the document





Melléklet a Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése I VII.
címq forráskiadványhoz

























© Dr Tolnay Gábor és örökösei, 2018
© Takáts Rózsa, 2018





Bereczki Máté
és
DörgQ Dániel levelezése
I  VII. kötet


(Kézirat)



Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta
Tolnay Gábor
a történelemtudomány kandidátusa





















S Z O L N O K
2018


melléklet
Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése I VII.
kötetéhez

I. kötet (1871. június 9.  1878. augusztus 4.)
II. kötet (1878. augusztus 19. – 1881. december 25.)
III. kötet (1882. január 7. – 1883. december 27.)
IV. kötet (1884. január 15. – 1884. december 25.)
V. kötet (1884. november 20. –) (1885. január 5. –
1885. december 22.)
VI. kötet (1885. november 21. –) (1886. január 3. –
1887. december 30.)
VII. kötet (1888. január 7. – 1889. december 31.)

(Kézirat)

Szerkesztette
Takáts Rózsa

A címlapot tervezte:
Tóth Krisztina Viktória



Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Verseghy Ferenc Könyvtár
Elektronikus Könyvtára

ISBN 978-963-7613-55-5 Ö
Szolnok
TARTALOMJEGYZÉK

 TOC \o "1-3" \h \z \u  HYPERLINK \l "_Toc511704710" Bevezetés  PAGEREF _Toc511704710 \h 3
 HYPERLINK \l "_Toc511704711" A levelezésben elQforduló gyümölcsfajták listája  PAGEREF _Toc511704711 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc511704712" Számok  PAGEREF _Toc511704712 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc511704713" A  PAGEREF _Toc511704713 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc511704714" B  PAGEREF _Toc511704714 \h 25
 HYPERLINK \l "_Toc511704715" C  PAGEREF _Toc511704715 \h 70
 HYPERLINK \l "_Toc511704716" CS  PAGEREF _Toc511704716 \h 89
 HYPERLINK \l "_Toc511704717" D  PAGEREF _Toc511704717 \h 94
 HYPERLINK \l "_Toc511704718" E  PAGEREF _Toc511704718 \h 113
 HYPERLINK \l "_Toc511704719" F  PAGEREF _Toc511704719 \h 125
 HYPERLINK \l "_Toc511704720" G  PAGEREF _Toc511704720 \h 137
 HYPERLINK \l "_Toc511704721" H  PAGEREF _Toc511704721 \h 151
 HYPERLINK \l "_Toc511704722" I  PAGEREF _Toc511704722 \h 171
 HYPERLINK \l "_Toc511704723" J  PAGEREF _Toc511704723 \h 172
 HYPERLINK \l "_Toc511704724" K  PAGEREF _Toc511704724 \h 178
 HYPERLINK \l "_Toc511704725" L  PAGEREF _Toc511704725 \h 198
 HYPERLINK \l "_Toc511704726" M  PAGEREF _Toc511704726 \h 212
 HYPERLINK \l "_Toc511704727" N, NY  PAGEREF _Toc511704727 \h 238
 HYPERLINK \l "_Toc511704728" O  PAGEREF _Toc511704728 \h 258
 HYPERLINK \l "_Toc511704729" Ö, P  PAGEREF _Toc511704729 \h 266
 HYPERLINK \l "_Toc511704730" P  PAGEREF _Toc511704730 \h 269
 HYPERLINK \l "_Toc511704731" Q  PAGEREF _Toc511704731 \h 289
 HYPERLINK \l "_Toc511704732" R  PAGEREF _Toc511704732 \h 289
 HYPERLINK \l "_Toc511704733" S  PAGEREF _Toc511704733 \h 299
 HYPERLINK \l "_Toc511704734" Sz  PAGEREF _Toc511704734 \h 321
 HYPERLINK \l "_Toc511704735" T  PAGEREF _Toc511704735 \h 330
 HYPERLINK \l "_Toc511704736" U, Ü  PAGEREF _Toc511704736 \h 350
 HYPERLINK \l "_Toc511704737" V  PAGEREF _Toc511704737 \h 352
 HYPERLINK \l "_Toc511704738" W  PAGEREF _Toc511704738 \h 366
 HYPERLINK \l "_Toc511704739" Y  PAGEREF _Toc511704739 \h 370
 HYPERLINK \l "_Toc511704740" Z, ZS  PAGEREF _Toc511704740 \h 370
 HYPERLINK \l "_Toc511704741" A gyümölcslistában hivatkozott pomológiai irodalmak, források  PAGEREF _Toc511704741 \h 375
 HYPERLINK \l "_Toc511704742" Képek  PAGEREF _Toc511704742 \h 416

Bevezetés

A Bereczki Máté és DörgQ Dániel közötti levelezés mellékletének elkészítését az a tény tette szükségessé, hogy  kapcsolatuk jellege miatt  írásaikban igen sok gyümölcsnév fordul elQ, amelyek elsQ változatban tervezett lábjegyzetelése nagyon megterhelte volna a fQszöveget. Így azon túl, hogy az egyes kötetek tárgymutatójában a gyümölcsneveket a megfelelQ oldalszámokkal kimutatjuk, ésszerq volt a sokszor ismétlQdQ fajtanevek összevonása és maguknak a  Bereczki szóhasználatával   hasonneveknek , továbbá a levelezésben használt – elírt, vagy akár helytelen – névformáknak a szerepeltetése egy külön listában, melyet az olvasó a gyümölcsnév azonosítására mind a hét kötet tanulmányozása során használhat. Reméljük, hogy e rövidítési szándékkal készült névanyag a további kutatás számára talán gondolatébresztQ, forrásismertetQ segédletül is szolgálhat.
Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az alább következQ névgyqjtemény nem kíván pomológiai elemzés lenni, az egzakt fajtaösszevetést, a mai kutatási eredmények szerinti (származásra, fajtaazonosságra vonatkozó) vizsgálatot meghagyjuk a gyümölcsész, kertészettörténész szakembereknek. A listában  szinonima jelölés után sorakoztattuk fel a Bereczki Máté Gyümölcsészeti vázlatok négykötetes mqvében a gyümölcsfajta címsora alatt megadott, külföldön élQ kortárs elnevezéseket  ezek tulajdonképpen az adott fajta akkor élQ, idegen nyelvq megnevezései. Ugyancsak itt szerepelnek a Bereczki behasonlítása alapján, egy-egy gyümölcs leírása végén felsorolt, általa is már,  hasonnévnek minQsített kortárs elnevezések (köztük tévesek is). Néhol megadtuk a késQbbi szakirodalomban a gyümölcsészek által  társnevekként említett (sokszor vitatott) megnevezéseket, néhol pedig a nyelvészek, néprajzkutatók, gyqjtQk által feltárt tájnyelvi elQfordulásokat is.
E lista a levelezésben elQforduló gyümölcsfajtákról  kevés kivétellel  pusztán a 19. században meglévQ ismeretekre koncentrál. SQt kifejezetten arra törekedtünk, hogy fQként a Bereczki Máté által használt és könyvtárában meglévQ korabeli irodalmat, valamint az általa végzett gyakorlati megfigyeléseket (melyeket a Gyümölcsészeti vázlatok köteteiben szqrt le és tett közzé) szerepeltessük. A pomológiai összefoglaló munkájának 1 4. kötetében fellelhetQ elnevezéseknél megadtuk a  körülményes leírás (Bereczki kifejezése) pontos helyét. Az innen vett, csupán a fajta származására és nevére vonatkozó idézetek végén külön forrásmegadás már nincs. A levelezésbQl (vagy más forrásból) idézett adatoknál azonban olvasható a jelen forráskiadvány köteteire és a levélsorozat megfelelQ számaira az utalás, illetQleg a fajtára vonatkozó egyéb írások lelQhelye.
A világhálón örvendetesen szaporodó pomológiai irodalom: a nemzetközi együttmqködéssel épített szakmai adatbázisok, a kertészeti, biológiai kutatóhelyek által készített tudományos szintq elektronikus feldolgozások, a hiteles fajtagyqjtemények kereskedelmi honlapjai, a kertbarátok, gyümölcsészek altruista munkája eredményeképpen digitalizálva elérhetQ források lehetQvé tették, hogy a gyümölcsleírások szerves részét képezQ ábrázolásokra is utalhassunk. A szemet gyönyörködtetQ képek linkjei 2018 januárjáig mind elérhetQk voltak, ezt külön nem jelöltük.
Technikai és egyéb tudnivalók:
A fajtanév keresésekor a gyümölcs egyedi nevét érdemes beírni a gyümölcsfaj (alma, körte, meggy stb.) megadása nélkül. A nevek írását a Bereczki által, illetQleg a 19. századi forrásokban használt formában igyekeztünk rögzíteni, de utalások találhatók a mára rögzült, vagy a levelezésben elQforduló hibás alakokról is. A fajtanevek (címszóként) nagybetqvel kezdQdnek, és követik a levelezésben (illetQleg az azt bevezetQ tanulmányokban) használt írásformákat.
A szaktudományos irodalomból vett idézetekben (ld. nyelvészeti  Pelczéder K.) a speciális forráshivatkozásokat az itt megadott irodalom- és
forrásjegyzék jelölései szerint igyekeztünk feloldani.
Egyes szakfolyóiratok linkjeit  bár egyelQre az Arcanum ADT elQfizetéses adatbázisában érhetQk csak el online  szintén megadtuk, mert könyvtárakban, tudományos intézményekben (amelyek elQfizettek rá) a szélesebb olvasóközönség számára is térítésmentesen megnyithatók. Ezeknél jelezzük  [FizetQs forrás: Arcanum] formában e tényt.
Az elektronikus közzétételkor néhol megtörQ hivatkozásokat  ha kattintásra nem nyílnak, vagy nem pontosan a megcímzett helyre érkeznek  , az URL-sorba bemásolással tudjuk elérni, vagy az irodalomjegyzékben megadott  kicsivel több munkát jelentQ  rövidebb linken kereshetjük fel.
Természetesen a gyümölcsészeti szakirodalom online el nem érhetQ forrásaira is utaltunk.

A levelezésben elQforduló gyümölcsfajták listája
(Ahol az idézetek forrása nincs külön megadva, ott a szöveg a Gyümölcsészeti vázlatok megfelelQ szócikkébQl származik.)
 A kajszit és cseresznyeféléket kénytelen vagyok kihagyni tanulmányom sorából; mert ezeknek oly bizonytalan jellem vonásaik vannak mind gyümölcseiket, mind növényzetüket tekintve, hogy egynek leírása 10 más fajra is ráillik. E két gyümölcsnem egyes fajait, ha fölemlítem is a »Vázlatok« folytatásában: de körülményesen s ugy mint az almákat, körtéket és szilvákat nem tartom érdemesnek leírni, annál is inkább mert kútforrásaim mindenikében másmásféle kép látom a fajokat – értem az ugyanazon nevet viselQ fajokat  leírva, ugy hogy alig egykét lényegtelen jellem vonás fordul elQ bennök, ami egyiknél éppen úgy elQfordulna valamely fajról, mint a másiknál. Engem az ilyen bizonytalanság a gyümölcsök leírásában nagyon disgustál. B. M. Bereczki 1878. április 19-i levele. (B-D. levelezés, 1. kötet, B-67. számú levél).
 Kajszi és Qszibaraczk fajokról senkinek sem adhatok vesszQt; mert ezeket tanulmányom tárgyai közül kirekesztettem s így a nálam, ezen gyümölcsnemekbQl meglevQ fajok valódiságáért jót nem állhatnék.” (Bereczki Máté: Jegyzéke a Gyümölcsészeti vázlatok mind a négy kötetében leírt gyümölcsöknek. Arad, 1887. Nyomatott Gyulai Istvánnál.)  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs_jegyzek.pdf" http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs_jegyzek.pdf

Számok
III. Napoleon (körte) – Lásd Harmadik Napoleon (körte)!
A
Abbe Fetel [Abbé Fétel] – Lásd Fetel apát kobakja (körte)!
Adam parmen (alma) = (Levelezésben: Adam parménja, Adám pármén). (Szinonima: Adams Parménja, Adam's Pearmain, Adams Parmäne, Matchless, Norfolk Pippin, Pearmain d'Adam, Pearmain d'Adam, Russet aus Norfolk). BERECZKI 1. 1877. 385. p.  E kitqnQ téli almafajt bizonyos Adam Robert lovag e század elején nyerte magról Angolhonban s kezdte elterjeszteni »Norfolk pipin« név alatt, mely nevezet késQbb elavult, s szerzQje neve után fönebbi, jelenleg általánosan használatban levQ névre változott át. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/46PearmaindAdam.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/46PearmaindAdam.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_094.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_094.html
VERGER – MAS 4. kötet, 159–160. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450197.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450197.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450198.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450198.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450194.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450194.JPG
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst059.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst059.htm;
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/adams_parmaene.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/adams_parmaene.htm
Ádám Pármén – Lásd Adam parmen!
Adam’s Parmäne – Lásd Adam parmen!
Adelajda körte = (Szinonima: Madame Adelaïde Réves, Adelaïde de Réves, Madame Adélaide de Rèves, Madame Adelaide von Reves). BERECZKI 2. 1882. 221. p. „E jeles körte Belgiumban a Van Mons társulat kertében kelt magról s 1854-ben termett elQször. Fájának edzettsége és termékenysége végett, valamint gyümölcseinek finom íze végett is, terjesztésre méltónak találtatván, ezen társulat egyik alapítója, Rèves-i Adelajda nevérQl elkeresztelve, kezdették elterjeszteni. Ojtóvesszejét a hatvanas évek elején kaptam BátorkeszibQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/madame_adelaide_von_reves.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/madame_adelaide_von_reves.htm;
LEROY 2. kötet, 370 371. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/370/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/370/mode/2up
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 6. kötet. 191–193. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f296.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f296.image.r=pomologie.langFR
Adenaw renet (alma) = (Szinonima: Reinette d'Adenaw, Adenaw’s Rambour-Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 452. p. „A Canadai renettel nagyságra is, jóságra is vetekedQ, ezen almafajt Adenaw, földbirtokos nyerte magról Vorweidenben, Aachenhoz közel. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/adenaws_ramburrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/adenaws_ramburrenette.htm
Admirable jaune (Qszibarack) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
LEROY 6. kötet 1879. 2. rész, 40 42. p.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5440609v/f41.image%20"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5440609v/f41.image
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo00lero#page/40/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo00lero#page/40/mode/2up
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947, 146. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10144.JPG.JPG"http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10144.JPG.JPG
Digital Commonwealth, Massachusetts Collection online  HYPERLINK "https://www.digitalcommonwealth.org/search/commonwealth:0p097g72z" https://www.digitalcommonwealth.org/search/commonwealth:0p097g72z
Admirable rouge (Qszibarack) = (Szinonima: Pèche Admirable). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
LEROY 6. kötet 1879. 2. rész, 38. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo00lero" \l "page/38/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo00lero#page/38/mode/2up
Digital Commonwealth, Massachusetts Collection
online  HYPERLINK "https://www.digitalcommonwealth.org/search/commonwealth:0p097g70d" https://www.digitalcommonwealth.org/search/commonwealth:0p097g70d
Affre érsek körte = (Szinonima: Monseigneur Affre, Erzbischof Affre, Affres Dechantsbirn). BERECZKI 2. 1882. 43. p.  Bivort Sándor, nem rég elhalt, kitqnQ belga gyümölcsész nyerte azon magonczokról, melyeket Van Mons halála után ennek örököseitQl megvett volt. A Van Mons által magról nevelt anyafácska 1845-ben, tehát Van Mons halála után 3-ik évre termett elQször. Fönebbi névre Bivort keresztelte el, emlékéül a párisi érseknek, a ki 1848-ban jun. 25. hogy meggátolja a vérontást, magát a nép és katonaság közé vetette, hol golyó által találva, a torlaszok közt lelte halálát. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek világhírq faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/erzbischof_affre.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/erzbischof_affre.htm;
AQUARELLE VERGER 3. kötet 13. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/13MonseigneurAffre.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/13MonseigneurAffre.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_028.html?q=Monseigneur+Affre" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_028.html
VERGER–MAS. 3. kötet 1. rész, 181–182. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0224.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0224.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0225.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0225.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0226.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0226.JPG
Ageni szilva = Levelezésben: Ágeni szilva. BERECZKI 1 4. köteteiben nem szerepel. Származása ismeretlen, feltételezhetQen francia.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/22DAgen.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/22DAgen.JPG
EUROPEANA [d'Agen dorée]
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_075.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_075.html?q=le+verger+mas


VERGER – MAS 6. kötet, 81–82. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60105.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60105.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60106.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60106.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60107.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60107.JPG
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/ageni-szilva/" https://csodakertesz.hu/termekek/ageni-szilva/
RAYMANN – TOMCSÁNYI
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 61. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Aglaë Grégoire (körte) = BERECZKI 2. 1882. 89. p. „Grégoire, híres magonczozó nyerte magról 1852-ben, Jodoigne-ban (Belgium). – Két körtefaj is van Aglaë névre elkeresztelve: egyik a fönebbi, másik az Új Aglaë Grégoire (= Nouvelle Aglaë Grégoire). Minthogy ez utóbbi leirását még sehol sem találtam s fajom, melyet Nouvelle Aglaë név alatt is több helyrQl is birok, mind növényzetében, mind gyümölcseiben egyezik az Aglaë Grégoire leírásával, szintén hajlandó vagyok hinni, hogy a Nouvelle Aglaë nem is létezik. Nálam legalább mindkét név alatt ugyanazonos volt mind gyümölcsei mind növényzetében. B. M.”
BIVORT–BAVAY ANNALES DES POMOLOGIE 8. kötet 68–70. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=agla%C3%A9%20gr%C3%A9goire&f=false" http://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=agla%C3%A9%20gr%C3%A9goire&f=false
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet 497. p. [Pdf dokumentumban 511. laptól]  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
LEROY 1. kötet, 92–93. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/92/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/92/mode/2up
Ágnes (alma)  Bereczki magonca, melyet Ágnes téli almájának nevezett el. Lásd ott!
Ágnes téli almája = BERECZKI 4. 1887. 349. p.  Származása. E becses téli almát ugyanazon magvetésbQl nyertem, a melyikbQl e munka III-dik kötetében leirt Jolánka és Pétery Károly-nevq almákat nyertem volt. A magról kelt csemetérQl, melyben nemes fajt sejtettem, vesszQt vágtam s fajfára helyeztem, a hol teljes termQ képességét 1881-ben érte el. Minthogy fáját erQteljesnek és rendkívül termékenynek, gyümölcseit pedig nemcsak piaczos és háztartási, hanem meglehetQs jó csemegegyümölcsnek és igy a fajt terjesztésre is méltónak találtam; egyik, volt kedves tanítványom, Sármezei Ágnes nevérQl kereszteltem el és ezennel bemutatom körülményes leírásban is. B. M.
Szélrajzait lásd B-D levelezés 5. kötet B-296. levélen!
Ah mon Dieu! (körte)  Lásd BQtermQ körte!
Ah! Mon Dieu! (körte)  Lásd BQtermQ körte!
Aizema renet  Lásd Bréda renet alma!
Aizerna reinette (alma)  Lásd Bréda renet alma!
Alant alma = (Szinonima: Pomme d' aunée, Alant-Apfel, Nagy nemes herczegnQ, Grosser edler Prinzessin-Apfel, Gestreifter Imperial, Grosser gestreifter Kaiser-Apfel, Pomme carrée.) BERECZKI 3. 1884. 481. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint, hihetQ, hogy Hollandiából származik; mert Knoop Hermán, hollandi gyümölcsész volt az elsQ, a ki azt a múlt század közepe táján körülményesen ismertette volt. Mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. (*Lábjegyzete: Készakarva hagytam meg ez alma nevében a német  Alant" szót, mely magyarban egy, orvosi czélokra használt, fqszeres növényt, az »Örvény gyökér«-t jelenti; mert így rövidebb a gyümölcs név és nem is oly csodálatos hangzású mint, ha magyarul »Örvény gyökér almá«-nak akarnám azt elnevezni.”)
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/03Pommedannee.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/03Pommedannee.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_009.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_009.html
VERGER–MAS 4. kötet, 39–40. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450048.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450048.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450049.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450049.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450045.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450045.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/alant_apfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/alant_apfel.htm
Alantalma  Lásd Alant alma!
Albert Gallatin(i) (Qszibarack) = (Levelezésben: Albert Gallantin, Albert Galatini). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Abraham Alfonse Albert Gallatin (1761 1849) svájci és amerikai politikusról, diplomatáról, a new yorki egyetem alapítójáról (1831) elnevezve. Glocker kertészetében szaporítva. Glocker Albert Galantinija, annál különbet Olasz ország sem állít elQ. (DörgQ Dániel 1876. augusztus 27. D-39. levele).
PROCEEDINGS HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/proceedingsofnor1849nort" \l "page/16/mode/2up"http://www.archive.org/stream/proceedingsofnor1849nort#page/16/mode/2up
Alençoni esperes (körte) = (Szinonima: Doyenné d' Alençon, Dechantsbirne von Alençon, Poire d'Alençon, Doyenné d'hiver d'Alençon, Doyenné d'hiver nouveau, Doyenné gris d'hiver). BERECZKI 3. 1884. 179. p. „E jeles körte Francziaországban, Alençon környékén, véletlenül kelt magról. Mikor fedezték föl? még nincs határozottan kimutatva. Némelyek szerint a folyó század elején; mások szerint a 17-dik század elején kezdett ismeretessé lenni és terjedni. Ojtó vesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 1. kötet 4. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/04DoyennedAlencon.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/04DoyennedAlencon.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_011.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_011.html
VERGER–MAS 1. kötet, 23–24. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1027.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1027.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1028.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1028.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1024.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1024.JPG
STOLL, R. [Dechantsbirne von Alençon] 1885/12. szám, 145–146. p. [Pdf dokumentumban 150–151. lapokon]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/alencons_dechantsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/alencons_dechantsbirne.htm;
LEROY 2. kötet, 55–56. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/54/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/54/mode/2up
Alençoni fügekörte – Lásd Alençoni füge körte!
Alençoni füge körte = (Szinonima: Figue d'Alençon, Feigenbirn von Alençon, Feigenbirn aus Alençon, Figue d'hiver, Bonnissime de la Sarthe, Silvange d'hiver stb.) BERECZKI 2. 1882. 137. p. „Leroy szerint, a ki a gyümölcsészeti irók közt legtöbbet búvárkodott a gyümölcsfajok származásának történetében, e körtefajt Alençonhoz közel, Cussay nevq községben, (Frankhon) 1829. táján födözték föl. Mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, (Würtenberg [Württemberg]). B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 19.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/19FiguedAlen%e7on.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/19FiguedAlen%e7on.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_041.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_041.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 25–26. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0030.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0030.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0031.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0031.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0029.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0029.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/feigenbirne_aus_alencon.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/feigenbirne_aus_alencon.htm
Alexander korai Qszibarackja = (Szinonima: Frühe Alexander Pfirsisch). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! 64 vármegye területébQl 27 megyében termesztették, s ezért Rudinai Molnár javaslatára ajánlott fajtának minQsítették (1912-ben). SURÁNYI 2007. 20. p.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_alexander.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_alexander.htm
Színes ábráját lásd Bereczki  DörgQ levelezés 1. kötet  HYPERLINK "http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_1.pdf" http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_1.pdf
Surányi DezsQ tanulmánya végén. (46. p.) (In: Gyümölcskertész, a községi faiskolák hivatalos közlönye. Szerk. Molnár István. 1900. évfolyam címlap elQtti kép [Zigányné LQschinger Hedvig rajza]).
Alexandre Lambré (körte) = (Levelezésben: Alexandre Lambre) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/alexander_lambre.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/alexander_lambre.htm;
AQUARELLE VERGER 3. kötet 6. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/06AlexandreLambre.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/06AlexandreLambre.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_015.html?q=Alexandre+Lambre" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_015.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 135–136. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0164.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0164.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0167.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0167.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0168.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0168.JPG
LEROY 1. kötet, 98–99. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/98/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/98/mode/2up
Alexandrina Mas (körte) = Lásd Mas Alexandrina (körte)!
Algiri körte – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Bereczki Máté Sziklay Edéhez, Jánokra küldött, 1881. október 17-én kelt levelében említi (B-D. levelezés, 7. kötet – Sziklay-levelek 3.): „Azt az algiri körtét kiváncsi vagyok látni és birni: de, hát az nem elég az üdvösségre, hogy csak annyit tudjunk róla, hogy Algirból került hozzánk: hanem azt volna jó tudni, hogy valóban algiri körte-e az? Vagy pedig valamely, ottan letelepült kertész ember Európából kapta volt azt meg! És csak ugy közvetve jutott ismét ide, hozzánk, Európába vissza? B. M.”
Algíri körte – Lásd Algiri körte!
„Alma alakú bergamot körte” – Lásd Alma alakú körte!
Alma alakú körte = (Levelezésben: Alma alakú bergamott.) (Szinonima: Poire pomme, Apfelbirn, Poire pomme d'hiver, Beurré de Rackenghem, Pomoise, Rheinische Birne, Bergamotte-Pomme, Alma alakú bergamot.) BERECZKI 2. 1882. 57. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Du Mortier belga gyümölcsész »Bergamotte pomme« név alatt irja le »Pomone tournaisienne« czímq, 1869-ben kiadott munkájában, hol bizonyos Rabot Mihály wez-i gyümölcskertészt említ föl e körtefaj szerzQjéül, de, hogy ezt Rabot uram 1850. körül magról nyerte volna, bajos elhinni, mert körténkrQl, Jahn szerint, már a múlt századbeli gyümölcsészek mqveiben is, mint némely vidéken már nagyon is elterjedt gyümölcsfajról tétetik említés. Ojtóvesszejét a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, 1874-ben kaptam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/apfelbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/apfelbirne.htm;
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_apfelbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_apfelbirne.htm;
LEROY 3. kötet, 540–542. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/740/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/740/mode/2up;
DU MORTIER [Dumortier] 109. p.
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=Bergamotte%20pomme&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=Bergamotte%20pomme&f=false
Alma magoncz K + VI. = Bereczki kertjében magról kelt almafajta, végleges nevét nem ismerjük. Bereczki DörgQ levelezés 3. kötet 1883. (Keltezés nélkül) A-12. számú irat: „Bereczki Máté Barátom által az 1883-ik évben küldött tanulmánygyümölcsök megnevezése. D. D.”
Ál-Sándor cár alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „Mivel fért még a ládába, tehát küldök még egy almát, melyet Kovács JózseftQl még a hatvanas években Sándor czár név alatt kaptam: de határozottan nem Sándor czár. Azt, hogy mi lehet a neve? látom, hijjába kutatom könyveimben. Hasonlít kissé a Lorio magonczához.  Fája, merev ágai, vesszei és leveleivel hasonlít az Pszi kormos renet fájához. 1883. augusztus 22. (B-D. levelezés, 3. kötet, B 202. számú) levél. DörgQ Dániel írja 1883. szeptember 7-i (B-D. levelezés, 3. kötet, D-164. számú) levelében:  A Kovács József ál-Sándor czárja melly hasonlít a Lorio magonczához, nem Lüttichi Rambour? Kovács kalauz után? Jurenák Sándor barátunk is küldött néked és nékem illyen almát 877-ben 111. szám alatt, feltqnQleg könnyq alma ez, mint ha csak gomba vólna.
Alsóbaduri  Lásd Alsóbadúri meggy!
Alsóbadúri meggy   BQ termésével említést érdemel az A/S jelq klón ( Alsóbadúri meggy ), mely a bírálatokon a magas savtartalma miatt nem nyerte meg a bírálók tetszését. Egyedül a konzervipar mutatott iránta érdeklQdést. Surányi DezsQ.
SURÁNYI 2018. Részletes ismertetését lásd B-D. levelezés 6. kötet bevezetQ tanulmányában.
SZABÓ T. 2007. 23. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/292/1/szabo_tibor.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/292/1/szabo_tibor.pdf
Althán, Althan  Lásd Althann!
Althán gróf piros ringlója – Lásd Althann ringló (szilva)!
Althann ringlója (szilva) = (Levelezésben: Althán piros ringlója). (Szinonima: Althann reineclaude, Reine-Claude d' Althann, Althann's Reineclaude, Gróf Althann piros ringlója, Reine-Claude rouge comte Althann). BERECZKI 1. 1877. 457. p. „E rendkívül értékes szilvafaj Csehországból veszi eredetét. Gróf Althann, M[ichael] J[oseph] kertésze, Prochaska nyerte a zöld ringló magváról a grófi kertben, Swoyschitz nevq községben. Báró Trauttenberg kezdte elterjeszteni a hatvanas években. Mint egyike a legértékesebb szilvafajoknak már is el van terjedve az egész világon. Ojtóvesszejét 1868-ban kaptam a belga Van Mons társulattól. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/graf_althanns_reineklaude.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/graf_althanns_reineklaude.htm
TÓTH M. [Althann ringló] 221. p. (Dr. Szabó Zoltán tollából). Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 81. szám alatt!
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Amalia Leclerc (körte) – Lásd Leclerc Amália!
Amanlis csíkos vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré d' Amanlis panaché.) BERECZKI 4. 1887. 379. p.  Mikép munkám III-dik kötetének 174-dik lapján megjegyeztem ; az Amanlis vajonczának van egy csíkos változványa is, melyet Leroy szerint, valószínqleg Angers vidékén fedezett föl valamely szemes kertész az Amanlis vajoncza fájának egyik vagy másik ágán s ojtás által állandósította azt. A csíkosságot leszámítva, minden tulajdonában egyenlQ az Amanlis vajonczával, de szépség tekintetében fölülmúlja ezt. Fajom ojtóvesszökben a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl kaptam 1874-ben. Több ízben termett már nálam Leroy leírásával (Dict. de pomologie I. 296.)) teljesen egyezQ gyümölcsöket. Körülményes leírásban közleni fölösleges dolognak tartottam; mert leírása nem lett volna egyébb, mint,  gyümölcsén és vesszein a csíkosságot leszámítva,  az Amanlis vajoncza a leírásának csaknem szóról-szóra való ismétlése. A ki a csíkos gyümölcsökben gyönyörködik; az a nem csíkos Amanlis vajoncza helyett, inkább ezt válaszsza. B. M.” – Lásd még Amanlis vajonca!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifte_amanlis_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifte_amanlis_butterbirne.htm
LEROY 1. kötet, 296–297. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/296/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/296/mode/2up
Amanlis vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré d' Amanlis, Butterbirn von Amanlis, Poire d'Amanlis, Kessoise, Thiessoise, Vilhelmine stb.) BERECZKI 3. 1884. 173. p. „Származása. Bizonytalan. Némelyek állítják, hogy Van Mons nyerte volna magról; mások ismét, hogy Francziaországból származik s a Rennes közelében fekvQ Amanlis községben kelt magról: de állításukat czáfolhatlan bizonyítékokkal sem ezek, sem azok nem bírták igazolni. El van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELL VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/23BeurredAmanlis.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/23BeurredAmanlis.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_049.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_049.html
VERGER–MAS 2. kötet, 71–72. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2086.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2086.JPG ;  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2089.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2089.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2090.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2090.JPG
LEROY 1. kötet, 294–295. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/294/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/294/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/amanlis_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/amanlis_butterbirne.htm
BIVORT  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/032_POIRE_BEURRE_D_AMANLIS_u._BEURRE_D_AMANLIS_PANACHE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/032_POIRE_BEURRE_D_AMANLIS_u._BEURRE_D_AMANLIS_PANACHE.pdf
Amanlis vajoncza körte – Lásd Amanlis vajonca!
Amánlis vajonca körte – Lásd Amanlis vajonca!
Amarella (meggy) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Az Amarella-félék nagy családot képeznek. Lásd Kései nagy amarella! Királyi Amarella! Korai amarella! Korai királyi Amarella!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/amarelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/amarelle.htm
Ambrósia (kajszibarack) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ambrosia.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/ambrosia.htm
Amerikai dinnyealma – Lásd Amerikai dinnye-alma!
Amerikai dinnye-alma = (Szinonima: Melon d'Amerique; Amerikanischer Melonen-apfel; Norton's Melon; Watermelon.) BERECZKI 4. kötet 1887. 313. p. „Származása. Valószinqleg újabbkori, amerikai gyümölcs; de származásával még az amerikai gyümölcsészek sincsenek tisztában. Némelyek Uj-Yorkból, némelyek ismét Connecticutból származottnak mondják. Európában még kevéssé van elterjedve, noha pedig ugy fájának termékenysége, mint gyümölcseinek jósága végett nagyon megérdemelné az elterjesztést. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/amerikanischer_melonenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/amerikanischer_melonenapfel.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 8. kötet, 147. p. [Pdf dokumentumban 153. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf
Amerikai parmén (alma) = (Szinonima: Yankee-Parmäne). BERECZKI 3. 1884. 483. p. „Valószínqleg Amerikából származik. Oberdieck a ki elQször ismertette meg körülményes leírásban, BödikertQl kapta Franendorfból, hová a faj állítólag Amerikából került. Bárha ilyen nevq alma az amerikai gyümölcsészek mqveiben nincs is fölemlítve; Oberdieck, mint terjesztésre méltó gyümölcsöt körülményesen leírta s ojtóvesszQkben nekem is megküldötte azt JeinsenbQl, (Hanovera) 1871-ben. Több ízben termett már nálam Oberdieck leírásával jól egyezQ gyümölcsöket, B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/yankeeparmaene.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/yankeeparmaene.htm
Amerikai színes (alma) = (Szinonima: Fardée d' Amérique, Geschminkten-Apfel von Amerika). BERECZKI 3. 1884. 477. p.  Származása. E gyönyörq szép színezetq és finomízü alma eredetérQl mit sem találtam még könyveimben följegyezve. HihetQleg amerikai újdonság. Neve a Simon-Louis testvérek catalogjában, a tanulmány alatt levQ gyümölcsök közt, mint I. rendq, nagy, Qszi gyümölcsnek, csak 1869-ben van elQször fölemlítve. Ojtóvesszejét 1870-ben, Veress Ferencz, kolozsvári fényképész volt szives nekem megküldeni, mint kitqnQ újdonságot. Több ízben termett már nálam. Könyveimben hozzá hasonló vagy vele azonosnak vehetQ almát lelkiismeretes kutatás után sem találván, hiszem, hogy fajom valódi. [& ] Rövid jellemzése olvasható az »Obstgarten« czímq folyóirat 1882. évi folyama 323. lapján. B. M. -
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f148.image.r=Fard%C3%A9e" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f148.image.r=Fard%C3%A9e
Amiré Johannet (körte) – Lásd Árpás körte!
Ananas rouge (alma) = (Szinonima: Ananász rouge, Piros ananász, Rother Ananasapfel). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_ananasapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_ananasapfel.htm
LEROY 3. kötet, 63–64. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/62/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/62/mode/2up
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f127.image.r=Ananas" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f127.image.r=Ananas
Ananász   Az ananász (Ananas) az egyszikqek (Liliopsida) osztályába, a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a broméliafélék (Bromeliaceae) családjába tartozó nemzetség.”
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Anan%C3%A1sz" https://hu.wikipedia.org/wiki/Anan%C3%A1sz
BERTUCH 5. kötet. Plantae LVII. Ananas. [Csak latinul és franciául.] [Pdf dokumentumban 83–84. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf
Szent István Egyetem Kertészeti Intézet, Oktatás, LetölthetQ oktatási anyagok. Trópusi gyümölcs- és zöldségtermesztés. Egyszikq trópusi gyümölcsök.
 HYPERLINK "http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf" http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf
Ananász courtray-i – Lásd Courtray-i ananászkörte!
Ananász korai körte – Lásd Ananász körte!
Ananász körte = (Szinonimái: Ananas, Comperette, Ananász korai körte, De Bouchet, Ananas d'été, Favori musqué). BERECZKI 1. 1877. 185. p. „Származása. Bizonytalan, de annyi áll róla, hogy régi gyümölcsfaj. Leroy szerint már 1692 elQtt »Poire de Bouchet« név alatt ismerte és tenyésztette Quintinye, XIV. Lajos franczia király fQkertésze. Diel pedig 1818-ban kapta »Comperette« név alatt Van Monstól, a ki munkáiban csak nevét érinti e gyümölcsnek, de származásáról hallgat, hihetQleg azért, mert Q sem tudott arról bizonyosat. Ojtóvesszejét még 1865-ben kaptam Kovács JózseftQl, BátorkeszibQl.
AQUARELLE VERGER 1. kötet, 23. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/23Ananas.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/23Ananas.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_044.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_044.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 109–110. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0135.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0135.JPG;
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0136.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0136.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0134.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0134.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl25.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl25.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/comperette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/comperette.htm
Ananász renet (alma) = (Reinette Ananas, Ananas Reinette. Csak a frissebb irodalomban a Citrom alma szinonimájaként is említik.) BERECZKI 2. 1882. 279. p.  Származása bizonytalan valószínqleg azonban Hollandiából származik. Diel, német gyümölcsész 1826-ban ismertette meg elQször. Ez idQtQl fogva nagyban el van terjedve Németországban mindenfelé. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst063.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst063.htm
BAUMSCHULE ALTE  HYPERLINK "http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/A3_1.jpg" http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/A3_1.jpg
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ananas_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ananas_renette.htm
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 5. kép
Ananász rozmarin alma – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nincs említve. Katona Zsigmond írja (B-D. levelezés 4. kötet A-17. számú, 1884. febr. 28-án) kelt levelében:  & Ezeket a könyveket igen tisztelt barátom bírja, csak is azért említem, mert azt hiszem, a többi néven elQfordulók ezeknek csak változványai mint Ananász Rozmarin elQttem egy a fehér Rozmarin almával. Én itt a mult Qsszel láttam a piros Rozmarin alma fánál a külömbségeket, és sok féle, kissebb nagyobb féleségeket, de alapjában meggyQzQdtem hogy egy faj. K. Zs.  Lásd még Rozmarin alma alatt!
Andenken an den Congress – Lásd Congressus emléke!
Andenken an der Congress (levelezésben) – Lásd Congressus emléke!
Andreas Desportes körte – Lásd Desportes Endre (körte)!
Angelina körte = (Szinonima: Angeline.) BERECZKI 1. 1877. 187. p. „Származása. E jeles csemege-gyümölcsöt nagyon valószinqleg Van Mons nyerte magról. Ez is azon 300 körtefaj közt találtatott, melyeket Oberdieck 1838-ban név nélkül kapott Van Monstól. Minthogy Oberdieck a fönebbivel egyezQ körtét sem a belga, sem egyéb gyümölcsészek mqveiben leírva nem talált; sem valódi nevét Van Monstól meg nem tudhatta ; Q keresztelte el s kezdte elterjeszteni fenebbi név alatt. Ojtó-vesszejét én is tQle kaptam 1870-ben s e vesszQrQl tett ojtásaim már 1873-ban termettek a fajfán. B. M. Ismertetve Gyakorlati MezQgazda, 1874. 430. p.
BUND – LEMGO (Oberdieck lllustr. Handb. der Obstktunde, V. 211.)
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/angeline.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/angeline.htm
Angelina Bourdet (szilva) – Lásd Burdett Angelina!
Angeline Burdett – Lásd Burdett Angelina!
Angersi Dávid körte = (Szinonima: David d’Angers.) BERECZKI 4. 1887. 380. p. „E körtefajt ojtóvesszQkben, 1881-ben Szarvas-GedérQl kaptam Bencsik György barátomtól, a ki AngersbQl, Leroy híres faiskolájából hozatta azt meg. Fajfámon lassan nö és más fajok társaságában szenvedni látszik; mert satnyán virágzik s gyümölcsözni nem bir. Fajom valódiságáról azonban biztos vagyok; mert növényzete jól egyezik azon leírással, melyet a Dictionnaire de pomologie-czimq munkájában Leroy közlött e fajról.(Lásd: Dict de pomol. II. 6.) Fáját termékenynek, gyümölcsét I. rendq, febr. april. hónapban érQ, középnagy gyümölcsnek mondja Leroy, a ki magról nyerte s egy angersi, hires szobrász nevérQl keresztelte el e fajt. B. M.
LEROY 2. kötet, 6 7. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/6/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/6/mode/2up
Angersi ízletes (körte) = (Szinonima: Délices d'Angers, Leckerbissen von Angers, Beurré des Hautes-Vignes, Beurré de Lasalle, Fondante du Panisel, Delices d'Hardenpont d'Anger’s). BERECZKI 4. 1887. 151. p. „E jeles körtét valószínqleg Van Mons nyerte magról. Leroy még 1832-ben kapta meg tQle »Hardenpont ízletese« név alatt: de e nevet csak tévedésbQl adhatta Van Mons a fönebbi körtefajnak; mert akkoriban már széltére ismeretes volt a valódi »Hardenpont ízletese«, melytQl a fönebbi teljesen különbözik. Van Mons tévedéseinek róható föl, hogy most már többféle hasonneve alatt van e körte forgalomban. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam boldogult Belke Tivadar, kertésztanár barátomtól, KeszthelyrQl. B. M. Lásd még Hardenpont ízletese!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/leckerbissen_von_angers.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/leckerbissen_von_angers.htm;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/11DelicesDHardenpont.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/11DelicesDHardenpont.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_024.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_024.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 165–166. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0204.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0204.JPG;  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0205.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0205.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0206.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0206.JPG
Angerson körte – Lásd Nemes kolmár körte! Darzsánzson körte!
Angevinei – lásd Angevine-i!
Angevine-i szép (körte) = (Szinonima: Belle Angevine, Die Schöne Angevine.) BERECZKI 3. 1884. 175. p. „Származása. Bizonytalan. Mint olyan körtefaj, melynek gyümölcseit léczezetre kikötözött törpe fákon, ügyes kertész-fogásokkal bámulatos nagyságra föl lehet hizlalni, széltére el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl (Württenberg). B. M.
Szélrajzát lásd Bereczki 1883. szeptember 21-i (Bereczki DörgQ levelezés 3. kötet B-208. számú) levele után, Bereczki által levéve.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/11BelleAngevine.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/11BelleAngevine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_024.html?q=Belle+Angevine" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_024.html
VERGER–MAS 1. kötet, 31–32. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1054.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1054.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1057.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1057.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1058.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1058.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_angevine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_angevine.htm
Angol arany parmen (alma) - Lásd Téli arany parmén!
Angol arany Pármen alma – Lásd Téli arany parmén!
Angol arany pepin (alma) – Lásd Karmeliták renetje!
Angol arany peppin – Lásd Karmeliták renetje!
Angol király (alma) = Levelezésben Angol királyi. (Szinonima: Roi d' Angleterre; Englischer Königsapfel?). BERECZKI 3. 1884. 479. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Neve alatt többféle alma lappanghat a világon, mit onnan gyanítok; mert azon leírások, melyek e név alatt közölvék, egymással lényeges pontokban ellenkeznek. Fajom, melyet Oberdieck nekem a 70-es évek elején két ízben is megküldött ajándékban s mely hozzá a Simon-Louis testvérektQl került, még legjobban egyezik azon, kissé felületes leírással, melyet Leroy fönebbi zárjel közt kiírt franczia neve alatt közlött volt. B. M.”
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-288. számú levél 2. rajza!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/englischer_koenigsapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/englischer_koenigsapfel.htm
LEROY 4. kötet, 758–759. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/758/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/758/mode/2up
Angol királyi alma – lásd Angol király (alma)!
Angol kóroda renet – lásd Kórodai renet!
Angol paradicsomi alma – alanyként – Lásd Paradicsomalma!
Angol téli arany parmen – Lásd Téli arany parmén!
Angora téli (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
DOWNING  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/422/mode/2up" http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/422/mode/2up
Angoulèmei hercegnQ  lásd Angoulème-i hercegnQ (körte)!
Angoulême-i hercegnQ  Lásd a helyes névforma helyett Bereczki írásmódjával: Angoulème-i hercegnQ!
Angoulème-i hercegnQ (körte) = (Szinonima: Poire des Éparonnais, Poire de Pézenas, Colmar de Chin, Duchesse d'Angoulême stb.) BERECZKI 1. 1877. 189. p.  Francziaországban 1809-ben fedezte föl Audusson nevq angers-i gyümölcskertész. 1812-ben kezdette elterjeszteni és pedig elejénte azon tanya nevérQl elkeresztelve, a hol fölfedezte, t. i. a Querré község melletti (Majna és Loire megye) d'Éparonnais-i nevq tanya után »Eparonnais-i körte« név alatt; késQbb, 1820. körül, már a szerencsétlen XVI. Lajos, franczia király leányának, az Angoulème-i herczegnQnek neve alatt terjesztette. Ez utóbbi neve alatt aztán csakhamar az egész világon elterjedt e jeles körtefaj, mely Francziaország egyik jövedelmezQ kereskedelmi czikkét képezi napjainkban is. Ojtóvesszejét elejénte BátorkeszibQl kaptam »Aranyos császárkörte« hibás elnevezés alatt; késQbb pedig OberdiecktQl kaptam meg fönebbi, valódi neve alatt. B. M.”; Ismertetve Erdélyi Gazda 1872. 270. p.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/44duchessedangouleme.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/44duchessedangouleme.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_091.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_091.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész 79–80. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0099.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0099.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0100.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0100.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0097.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0097.JPG
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe029.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe029.htm;
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl30.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl30.htm
STOLL, R. [Herzogin von Angoulême], 1885/23. szám, 274–275. p. [Pdf dokumentumban 279–280. lapokon]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/herzogin_von_angouleme.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/herzogin_von_angouleme.htm
BIVORT 1.
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/021_POIRE_DUCHESSE_D_ANGOULEME_u._POIRE_BON_CHRETIEN_D_ESPAGNE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/021_POIRE_DUCHESSE_D_ANGOULEME_u._POIRE_BON_CHRETIEN_D_ESPAGNE.pdf
Angoulème-i hercegnQ bronzosa  Lásd Bronzos Angoulème-i hercegnQ!
Anjoui jó körte  Lásd Anjou-i jó!
Anjou-i jó (körte) = (Szinonima: Bonne d'Anjou, Gute von Anjou.) BERECZKI 2. 1882. 25. p.  E jeles, késQnyári körtét Leroy, Francziaország kitqnQ gyümölcsésze nyerte magról angersi híres faiskolájában, 1864-ben. Ojtóveszszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
LEROY 4. kötet 474. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/474/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/474/mode/2up
Anna Späth (szilva)  Lásd Späth Anna (szilva)!
Antal fQherceg (alma) = (Szinonima: Antal fQherczeg, Archiduc Antoine, Erzherzog Anton.) BERECZKI 2. 1882. 303. p.  Származása. E becses almafajt Schmidberger, a Linz melletti, Sz. Flóriánról elnevezett apátság fQnöke nyerte 1820-ban az Orleansi renet magváról s I. Ferencz osztrák császár testvére, Antal fQherczegrQl ( 1835) elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/24ArchiducAntoine.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/24ArchiducAntoine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_050.html?q=Archiduc+Antoine" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_050.html
VERGER–MAS 4. kötet, 29–30. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450035.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450035.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450036.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450036.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450037.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450037.JPG
LEROY 3. kötet, 74–75. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/74/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/74/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/erzherzog_anton.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/erzherzog_anton.htm
Antoinette vajoncza – Lásd Antónia vajonc!
Antónia vajonc (körte) = (Beurré Antoinette, Antoinetten's Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 153. p. „Származása. E jeles körtét magról nyerte Geest-Saint-Remyben, Jodoigne mellett Bivort Sándor, a ki Belgium gyümölcsészetét több, kitqnQ, magról nyert gyümölcscsel gazdagította. A magról kelt anyafa 1846-ban termett elQször. Terjesztésre méltónak találván e körtefajt neje nevérQl keresztelte el Bivort s e név alatt széltére el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam Leroy világhírq faiskolájából, AngersbQl. Több ízben termett már nálam is. B. M.
BIVORT
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/046_POIRE_BAIS_NAPOLEON_u._POIRE_BEURRE_ANTOINETTE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/046_POIRE_BAIS_NAPOLEON_u._POIRE_BEURRE_ANTOINETTE.pdf
LEROY 1. kötet, 300. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/300/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/300/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/antoinettes_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/antoinettes_butterbirne.htm
Antonovka – Lásd Antonowka (alma)!
Antonowka (alma) = Antonovka (Szinonimaként említik: Possart Naliviája)  Ma: Azerbajdzsánban termesztett almafajta. Rígai és pétervári katalógusokban szereplQ  kiváló téli almafajta . Lásd Guide Pratique, a  Kétséges vagy kevésbé kiváló fajták között felsorolva:
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f159.image.r=Antonovka" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f159.image.r=Antonovka
Lásd még KLINGE 1883. 165. p. [Pdf dokumentumban 173. lapon]  HYPERLINK "http://bit.ly/2qQt7wi" http://bit.ly/2qQt7wi
Possart féle Nalivia-almát leírta Bereczki lásd ott!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/antonowka_possarts_nalivia.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/antonowka_possarts_nalivia.htm
REVUE HORTICOL, 1880. 420. p. Új vagy kevéssé ismert gyümölcsök között.
 HYPERLINK "http://bibliotheque-numerique.hortalia.org/items/viewer/302#page/n442/mode/1up/search/Antonowka" http://bibliotheque-numerique.hortalia.org/items/viewer/302#page/n442/mode/1up/search/Antonowka
Anyóka fontos (alma) = (Szinonima: Pomme de Livre, Haus-Mütterchen, Ménagère, Belle Josephine.[*Megjegyzés: „Leroy többször idézett munkájában egy egészen különbözQ fajt ír le Belle Josephine név alatt, melyet aztán a fönebbi faj hasonnevei közt nem is említ föl. B. M. ]) BERECZKI 3. 1884. 473. p.  Származása. Bizonytalan. A gyümölcsészek tekintélyes része valószinqnek tartja, hogy Németországból származik. A nagy gyümölcsöket termQ fajok átka, hogy ritkán és keveset teremnek, hogy gyümölcseik alakja, színezete ugyanegy fajnál is, a viszonyok sokfélesége szerint, sokféle változatot mutat. Innét van, hogy a gyümölcsészek egyik nagy gyümölcsöt termQ fajt a másik szintén nagy gyümölcsöt termQ fajjal összetévesztik s ugyanazon egy fajt többféle név alatt is szerepeltetik. Fajom Belle Josephine név alatt 1868-ban Bivorttól, a Van Mons-kertbQl kaptam Belgiumból; 1871-ben pedig Hausmütterchen név alatt OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hausmuetterchen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hausmuetterchen.htm
Api alma = (Szinonima: Pomme Api, Kleiner Api, Petit Apis, Api rose, Api ordinaire, Lady apple.) BERECZKI 2. 1882. 319. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Némely régi gyümölcsész Appius, római polgár nevébQl akarta az Api nevet kimagyarázni, mások egy, Bretagne-tartományban volt, de ma már nem létezQ, Api-nevq erdQtQl, a hol hihetQleg ezen almát elQször födözték föl, vélik származottnak az Api-elnevezést: de állításuk, véleményük támogatására biztos adatot sem a régiek, sem az újabbkori gyümölcsészek, máig sem voltak képesek fölhozni. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is meghozattam. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/12Api.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/12Api.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_026.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_026.html
VERGER–MAS 4. kötet, 57–58. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450070.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450070.JPG;  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450071.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450071.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450072.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450072.JPG
LEROY 3. kötet, 65–66. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/64/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/64/mode/2up
Apion (alma) = (Szinonima: Apium, Api jaune, Apion jaune.) BERECZKI 4. 1887. 347. p. „Származása. E jeles almát századok óta tenyésztik Francziaország délszaki megyéiben, a hol kicsisége daczára egyike a legkapósabb gyümölcsöknek a piaczokon. Leroy 1873-ban ismertette meg elQször s kezdette elterjeszteni mindenfelé. Ojtó-vesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek jóhírq gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 9/1.
LEROY 3. kötet, 73–74. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/72/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/72/mode/2up
Apró (alma, körte stb.) – „Az adat gyümölcsfajtanevekhez való sorolása – mind helynévi, mind köznévi elQfordulása alapján  bizonytalannak tekinthetQ, bár méretre utaló jelzQk, így az apró is, szerepelnek gyümölcsfajták neveiben (vö. apró muskotályalma, apró piros alma, apró édes alma; apró birsalma; apró körte, apró muskotály, apró muskotálykörte, apró szilva stb.). Mindezek ellenére az is elképzelhetQ, hogy az apró csupán alkalmi jelzQként funkcionál. PELCZÉDER 2018. 29. p. alapján.
Apró sárga mirabella  Lásd Sárga mirabella!

Arabitka G. (körte) = Történelmi fajtaként tartják nyilván, de Bereczki mqveiben nem szerepel.  Származása ismeretlen, valószínqleg hazai eredetq fajtakör egyik szelektált típusa. Göndör Józsefné. TÓTH M. [Arabitka G.] 136. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából).  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Több típusa terjedt el, fQleg a Duna-Tisza közén. A Kertészeti Kutató Intézet (Korponay Gyula, illetve Brózik Sándor) által szelektált típus. TERPÓ A.
TÓTH M. [2015] 165 166. kép [Arabitka]   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Aramon (szQlQ) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! (Levelezésben Arramont Razaki) Aramont. Fehér és vörös változatú borszQlQfajta. Elterjedt szQlQfajta volt, oltóalanyként használták. (Szinonima: Kék Ökörszem, Aramon Chernyi, Aramon Negro, Aramon Noir, Aramon Pignat, Aramon Pigne, Aramon Rozovyi, Aramon Saint Joseph, Aramone, Aramonen, Aramont, Arramont, Burchardt's Prince, Burckarti Prinz, Burkhardt, Eramoul, Eromoul, Gros Bouteillan, Kek Aramon, Pisse-Vin, Plant Riche, Rabalairé, Ramonen, Reballairé, Reballayre, Revalaire, Revellaire, Ugni Neru, Ugni Nevu, Ugni Noir, Uni Negre, Uni Noir). HYPERLINK "http://www.vivc.de/datasheet/dataResult.php?data=544" \o "http://www.vivc.de/datasheet/dataResult.php?data=544"Aramon in der Datenbank des Instituts für Rebenzüchtung Geilweilerhof;
MAS – PULLIAT VIGNOBLE 1. kötet, 105–106. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0164.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0164.JPG  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0165.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0165.JPG  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0166.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/vignoble/tome1/images/fullsize/0166.JPG
VIVC:  HYPERLINK "http://www.vivc.de/index.php?r=passport%2Fview&id=548" http://www.vivc.de/index.php?r=passport%2Fview&id=548
 HYPERLINK "http://www.vivc.de/index.php?r=passport%2Fview&id=544" http://www.vivc.de/index.php?r=passport%2Fview&id=544
és BORSZPLPFAJTÁK 2005., 314. p.; (Aramon X Rupestris G. 1  Ganzin állította elQ 1879-ben.- Lásd még CSEPREGI ZILAI 1989. 401. p.)
Arany Pármen, Arany Pármén (alma) - Lásd Téli arany parmén!
Aranyos császár (körte) = (Szinonima: Mázas császár, Vergoldete weisse Herbstbutterbirn.) BERECZKI 4. 1887. 380. p.  E körtefajt, bárha ojtóvesszejét még 1870-ben kaptam OberdiecktQl, többféle gátoló körülmény miatt máig sem tanulmányozhattam bQvebben. Elejénte fajfára ojtottam, a hol a vele beojtott próbaág, más fajok társaságában, csakhamar megakadt növésében és, mielQtt gyümölcsözhetett volna, elhalt a fajfán. Aztán több ízben birsre ojtottam: de a vidékemen uralgó száraz évjárások folytán, vele együtt a birs alany is elpusztult, szóval, bárhová ojtottam, mindig; áldozata lett valami balesetnek. Oberdieck ajánlatára, a ki a fajt az Illustrirtes Handbuch der Obstkunde VII. 393. lapján leirta, igyekeztem ezt folyvást megmenteni az elpusztulástól; de mint mondám fajom valódiságát bQvebben kitanulni nem volt módomban. Az imént idézett helyen olvasható leírás szerint vetekedik e faj a Császárkörtével is, a Kormos császárkörtével is, melyek között ugy külsQ, mint belsQ tulajdonságaira nézve, mintegy középen áll. KitqnQleg I. rendq csemegegyümölcs. Némethonban october, nálunk valószinqleg sept. hó folytán érik. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 7. kötet 393. p. [Pdf dokumentumban 407. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf DITTRICH I. 648.
 HYPERLINK "http://books.google.de/books?id=7clEAAAAIAAJ&printsec=titlepage&source=gbs_v2_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Die%20vergoldete%20weisse&f=false" http://books.google.de/books?id=7clEAAAAIAAJ&printsec=titlepage&source=gbs_v2_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Die%20vergoldete%20weisse&f=false
Aranyos császárkörte – Lásd Aranyos császár (körte)!
Aranysárga aranka (alma) = (Szinonima: Gold-Gülderling.) BERECZKI 4. 1887. 453. p.  Származása bizonytalan. Diel, a ki elQször írta le, Marburgból kapta e fajt. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goldguelderling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goldguelderling.htm
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 2. kép
Aranyszövet (alma) = (Szinonima: Drap d'or, Goldzeugapfel, Vrai drap d'or, Goldstick-Apfel, Goldgestickter Apfel, Reinette Joseph II, Donauers Reinetten-Rambour, Paszamán alma). BERECZKI 2. 1882. 327. p. „Származása. Frankhonból Bretagneból származik, hol neve a régi gyümölcsészek mqveiben már a XVI. század végén fölmerül. Körülményesen Duhamel, franczia gyümölcsész irta le elQször. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BERGHUIS  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst110.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst110.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goldzeugapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goldzeugapfel.htm
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/28VraiDrapdor.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/28VraiDrapdor.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_058.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_058.html
VERGER–MAS 4. kötet, 49–50. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450060.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450060.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450061.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450061.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450062.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450062.JPG
Arató meggy – Lásd Aratómeggy!
Aratómeggy (Kései vörös meggy) – „Fája elég erQs növekedésq, ágszerkezete hasonlít a Pándyéhoz, koronája közepesen sqrq. Gyümölcse középnagy, világosvörös, lágyhúsú, ezért rosszul szállítható. A gyümölcse pálhátlan, igen savanyú, e-miatt rendkívül üdítQ hatású. Helyi piacra, saját szükségletre a Pándy meggy leérése után ajánlható; értéke igen kései érésében van. A Pipacsmeggy és a Korpádi meggy ugyanebbe az alakkörbe tartozik.”
SURÁNYI 1988. 20. p.
 HYPERLINK "http://hu.scribd.com/doc/130020989/Biofuzetek-21-Suranyi-Dezs%C5%91-Regi-magyar-ellenallo-gyumolcsfajtak" http://hu.scribd.com/doc/130020989/Biofuzetek-21-Suranyi-Dezs%C5%91-Regi-magyar-ellenallo-gyumolcsfajtak
Arbre Courbé (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1880. január 8. (D-107. számú) levelében említi Arbre Courbe formában.
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl57.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl57.htm
LEROY 1. kötet 151–152. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/150/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/150/mode/2up
Arenberg kolmár körte – Lásd Arenberg kolmárja körte!
Arenberg kolmárja (körte) = (Szinonima: Arenberg kolmár, Colmar d'Arenberg, Arenbergs Colmar.) BERECZKI 2. 1882. 93. p. „E kitqnQ körtefajt Van Mons nyerte magról és sajátszerq buczkos s gyakran idomtalan s a burgonyához (=krumpli) földszínq rozsdázatával is sokszor hasonló volta miatt »Poire de Kartoffel« (=Burgonya körte) nevet adott neki. KésQbb 1836 vagy 1837-ben, Camuset, a párisi museum faiskolájának fQnöke fönebbi névre keresztelte el, mert névtelenül találta Arenberg herczeg egyik jószágán és azt hitte, hogy csakugyan névtelen gyümölcs még. KésQbb vették csak észre a gyümölcsészek, hogy a Camuset Arenberg kolmárját Van Mons »Kartoffel«-nak nevezte kezdetben: de e nem ajánló nevet senki sem akarta többé föleleveníteni, hanem világszerte a fönebbi nevet fogadták el. Több hiteles helyrQl bírom e fajt; több ízben is termett már nálam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/arenbergs_colmar.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/arenbergs_colmar.htm;
AQUARELLE VERGER 4. kötet, 13. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/13ColmardArenberg.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/13ColmardArenberg.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_029.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_029.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész 87–88. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0104.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0104.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0107.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0107.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0108.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0108.JPG
Argenson (körte)  Lásd Nemes kolmár körte!
Ariane (alma) = 2000-ben bevezetett francia (Angers) kisméretq desszert almaújdonság. Eredete: Florina x Prima almafajták keresztezése + Golden Delicious alanyon.  HYPERLINK "http://www.orangepippin.com/apples/ariane" http://www.orangepippin.com/apples/ariane
Armin körte = (Szinonima: Inconnue la Fare, Saint-Germain vert, Saint-Germain d' hiver, Hermansbirne, Herrmann's Birne.) BERECZKI 1. 1877. 233. p. „Régi franczia eredetq gyümölcs. Merlet régibb franczia gyümölcsész szerint,  a ki már 1670 körül ismerte e körtefajt,  magról kelt anyafáját a Fare nevq folyócska partján, közel Lude nevq városkához, Saint-Germain-d'Arce egyház-községében véletlenül födözték föl. Diel, a ki 1801-ben leírta, még ugy látszik, kevéssé ismerte a körte eredetét; különben nem keresztelte volna el Herrmanns-birnének (Ármin körtének). Minthogy azonban Q utána gyümölcsész elQdeim már »Ármin körte« nevet adtak neki; jónak láttam, már csak könnyebb kiejtése végett is, a különben hibás elnevezést továbbá is megtartani a magyar irodalomban. Helyesebben »Saint-germaini körte«-nek kellene nyelvünkön neveznünk. Ojtó vesszejét OberdiecktQl kaptam 1871-ben. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/29SaintGermain.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/29SaintGermain.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_062.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_062.html
VERGER–MAS 1. kötet, 123–124. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1149.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1149.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1152.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1152.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1153.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1153.JPG
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/saint_germain.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/saint_germain.htm
Árpás körte = (Szinonima: Amiré Johannet, Johannisbirne, Petit Johannet, Hativeau, Petit Saint-Jean, Saint-Jean, De Johannet; Árpával érQ körte; Árpán érQ körte; Szürkés körte). BERECZKI 4. 1887. 382. p.  Régi gyümölcs. El van terjedve mindenfelé a világon, a hol a körtefa díszlik. Romhány határában, kis gyermek koromban százados fákat ismertem e fajból. Ojtóvesszejét a Simon-Louis tesvérektQl, PlantièresbQl, 1879-ben kaptam fönebbi franczia neve alatt. Nálam még nem termett a fajfán& B. M.
 Árpával érQ:  árpaaratás idején, június végén, július elején érQ, kicsi, sárga héjú, fehéres húsú, könnyen puhává, levessé váló körtefajta . ElsQ elQfordulása:1326: arpalyreukuruel [OklSz. 31. p.]  árpávalérQ-körte). [& ] Angyal DezsQ azonosítja a Bécsi cseresznyekörtével. [ANGYAL, 1926. 150. p.]. Pelczéder Katalin.” Lásd PELCZÉDER 2011. (79–80. p.) és PELCZÉDER, 2009. 192. p. alapján.
Lásd még NAGY-TÓTH, 2006. 129-130. p. [Szürkés körte].
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/21AmireJohannet.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/21AmireJohannet.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_044.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_044.html
VERGER–MAS 2. kötet, 185–186. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2232.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2232.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2233.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2233.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2231.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2231.JPG
LEROY 1. kötet, 118–119. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/118/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/118/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/johannisbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/johannisbirne.htm
SURÁNYI 2013: „Ismeretlen származású, régi magyar fajta, házikertekben még elég gyakori. Fája erQs növekedésq, koronája nagy, termQkorban terebélyes. BQtermQ, fQleg Vilmos körtével társítva. Gyümölcse kicsi, szabályos körte alakú, a héja citromsárga, a napos oldalon narancsos színq. Húsa fehér, illatos, szotyósodásra nagyon hajlamos, a kQsejtek kicsik, alig észrevehetQk. Valamivel az Arabitka elQtt kezd érni, s július elejéig le is zárul. Surányi D.
 HYPERLINK "https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/" https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 30. p. Képe a 131. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Árpával érQ körte  Lásd Árpás körte!
Arramont Razaki (szQlQ)  Lásd Aramon!
Arramott (szQlQ) = Lásd Aramon!
Árva kolmár (körte) = (Szinonima: Orpheline Colmar). BERECZKI 3. 1884. 181. p.  Származása. E jeles körtét,  mikép leírásában Bivort állítja,  életének vége felé Van Mons nyerte magról, Belgiumban. Bárha színes képben is, körülményes leírásban is, még az ötvenes években be lQn mutatva a világnak; mégis kevéssé van még elterjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 2. kötet 77. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Orpheline&f=false" http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Orpheline&f=false
Ashmead’s Kernel-Apfel = (Szinonima: Ashmead’s sämling.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
STOLL, R. 1884/15. szám, 174–175. p. [Pdf dokumentumban 179–180. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ashmeads_saemling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ashmeads_saemling.htm

Lásd képét és leírását B-D. levelezés 4. kötet – Képmellékletek! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (2.)
Astrachani – Lásd Asztraháni!
Asztraháni almák – Lásd Asztrakáni fehér és Asztrakáni piros!
Astrakáni fehér alma – Lásd Asztrakáni fehér!
Asztrakáni fehér (alma) = (Pomme d'Astracan blanche, Weisser Astrachan, Asztrakáni nyári, Moskvai alma, Orosz jeges alma, Transparente d'été, Nalivi jabloky, Nyári jeges alma, Csíkos rózsa alma.) BERECZKI 1. 1877. 397. p. „Asztrakán környékén volt kezdetben elterjedve, honnan nevét is kapta, mely alatt napjainkban már mindenütt ismeretessé lQn. Minden jelessége mellett is csak nehezen bírt utat törni magának a gyümölcskedvelQ világban; bárha különféle nevek alatt már a régi gyümölcsészek mqveiben is olvashatni róla. Így, Leroy szerint, Francziaországban már 1653-ban fölemlíti Bonnefond, akkori gyümölcsész »Pomme glacée d été« (nyári jeges alma) név alatt. Csak napjainkban terjedt el rohamosan minden felé. Ojtóvesszejét »Csíkos rózsa alma« álnév alatt BátorkeszibQl 1865-ben; fönnebbi valódi neve alatt pedig OberdiecktQl 1871-ben kaptam Hannoverából. B. M.
BOGDÁN GEDAY 1971. 345. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2t6oey6" https://bit.ly/2t6oey6
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst024.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst024.htm;
AQUARELLE VERGER 5. kötet, 13. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/13Astrakanblanche.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/13Astrakanblanche.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_029.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_029.html
VERGER–MAS 5. kötet, 11–12. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450232.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450232.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450235.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450235.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450236.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450236.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_astrachan.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_astrachan.htm
Asztrakáni piros (alma) = (Szinonima: Astracan rouge, Red Astracan, Rother Astrakan.) BERECZKI 1. 1877. 399. p. „Mint társa, az Asztrakáni fehéralma, ez is hihetQleg azon tartományból kerülhetett ki, melynek nevét viseli. Bárha neve a gyümölcsészeti mqvekben csak jelen század elején kezdett feltqnni, még is inkább el van már terjedve, mint a régibb gyqmölcsészek elQtt is ismeretes Asztrakáni fehér alma. Ojtóvesszejét OberdiecktQl is, Lucastól is 1871-ben kaptam meg. B. M.
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst023.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst023.htm;
AQUARELLE VERGER 5. kötet 20. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/20Astrachanrouge.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/20Astrachanrouge.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_042.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_042.html
VERGER–MAS 5. kötet, 7–8. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450227.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450227.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450230.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450230.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450231.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450231.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_astracan.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_astracan.htm
A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, 2014. 14. p. – Asztraháni piros  HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf
ÁttetszQ ringló (szilva) = (Szinonima: Reine-Claude diaphane, Durchscheinende Reineclaude, Transparent Gage, Reine-Claude de Guigne.) BERECZKI 1. 1877. 459. p.  E jeles szilvafajt Laffay, párisi gyümölcs kertész nyerte magról 1845-ben. Ojtóvesszejét még 1868-ban kaptam boldogult Mayer Antal, elemi tanártól, Aradról. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/durchscheinende_reineclaude.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/durchscheinende_reineclaude.htm;
VERGER–POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 31–32. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f70.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f70.image.r=pomologie.langFR
ÁttetszQ sárga (alma) = (Szinonima: Transparente jaune; ÁttetszQ fehér; Revali alma; Transparente de Saint-Léger.) BERECZKI 3. 1884. 475. p.  Származása. E jeles nyári alma Oroszország balti tenger melléki tartományaiban  Revali alma  ÁttetszQ fehér és fönnebbi név alatt régóta el van terjedve s onnan indult a nagy világba is. Ojtóvesszejét 1870-ben Veress Ferencz, kolozsvári fényképész volt szives nekem megküldeni. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
LEROY 4. kötet, 846–847. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/846/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/846/mode/2up
Augustine (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel. – Lásd még Lelieur Agosta körte! (BERECZKI az elQbbi szinonimájának tekintette).
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Augustine" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Augustine
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/22Augustine.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/22Augustine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_046.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_046.html
VERGER–MAS 2. kötet, 189–190. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2236.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2236.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2237.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2237.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2238.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2238.JPG
Augusztusi körte – Lásd Augusztusi színes körte!
Augustine Lelieur (körte) – Lásd Lelieur Agosta körte!
Augustusi nagy körte – Lásd Augusztusi nagy!
Augusztusi nagy (körte) = (Szinonima: Esztergom vidékén Raffai alma.) BERECZKI 4. 1887. 381. p.  E körtefajról 1881-ben kaptam ojtóvesszQt HetérQl, Uray Imre, beregmegyei nagybirtokos úrtól, a ki ugyanazon év mart. '24-rQl kelt és hozzám intézett levelében következQleg ír e körtefajról, valamint egy almafajról is, melyet ugyanakkor szintén megküldött ojtóvesszQkben: »Házi kertemben egy almafát és egy körtefát találtam, melyek ide SzabolcsmegyébQl, KércsrQl kerültek nagyapámtól, a ki szenvedélyes gyümölcsész volt. Ilyenfajta almát és körtét még sehol, egy kertben sem találtam.« Itt aztán leirja elQbb az almát, melynek nevét nem tudta, de hazai fajt gyanított benne,  a minthogy valóban is az; mert N.-Ölved vidékén, Esztergom megyében, Raffai-alma név alatt, százados fákban, régóta el van terjedve  ; aztán így ir a körtérQl: ,»E körte augusztusban érik, nagy, barnás és csillagos pontokkal, igen leves, kellemesízq gyümölcsöt terem. E körtefajt sem láttam még sehol.«  Minthogy Uraytól tanulmány-tárgyul gyümölcsöt e fajról nem kaphattam; nálam pedig a fajfán még nem termett; nem lehet még tudnom, hogy ez is éppen ugy, mint a vele egyidQben küldött almafaj, nem hazai faj-e?" Annyi bizonyos, hogy fájának növényzete, különösen pedig nagy, lapos, hullámos és elejénte molyhos, késQbb pedig ragyogó fényes, haragos zöld levelei valamennyi nálam meglevQ körtefajtól különbözQnek tüntetik föl elQttem is; minélfogva nagyon megérdemli a tovább tanulmányozást. Uray e körtefajt, ha valóban magyar fajnak bizonyul, nagyapja, Jármy Imre emlékéül ,»Jarmy körte« névvel kívánja elneveztetni. A fönebbi név tehát csak ideiglenes nevéül tekintendQ e fajnak. B. M.
Augusztusi nagy pirók (körte) = (Szinonima: Gros rousselet d août; Rousselet d août.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel. Bereczki 1879. október 17-i (B-100.) levelében azt írja: „Az Augustusi nagy pirókot azért nem írom most le, mert nagy a gyanúm, hogy nem más, mint az általam már leírt Angelina körte (I. köt. 187. l.). Várnom kell, hogy egyszerre teremjen mind a kettQ: akkor majd megtudom az igazat. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/10Rousseletdaout.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/10Rousseletdaout.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_023.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_023.html
VERGER – MAS 1. kötet, 139–140. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2171.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2171.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2174.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2174.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2175.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2175.JPG
Augusztusi szép (körte) = Augustusi szép (Szinonima: Belle d'Août, Brüsselerbirn [Diels.], Beurré de Bruxelles, Belle de Bruxelles, Poire de Coq, Erzherzogsbirn.) BERECZKI 2. 1882. 95. p. „Származása. Régi, ismeretlen. Különféle nevek alatt bár, de majd minden nagyobb gyümölcsészeti munkában le van írva. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. ;
AQUARELLE VERGER 2. kötet 27. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/27Belledaout.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/27Belledaout.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_057.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_057.html
VERGER–MAS 2. kötet, 209–210. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2261.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2261.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2262.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2262.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2263.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2263.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/erzherzogsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/erzherzogsbirne.htm
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl07.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl07.htm
Augusztusi színes (körte) = (Szinonima: Colorée d Août.) BERECZKI 4. 1887. 381. p.  E körtefaj az ötvenes években kezdett elterjedni. Körülményes leírásban Mas Alfonz mutatta be elQször. (Lásd: Le Verger II. 7.) Ojtóvesszejét a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl, 1874-ben hozattam meg. B. M.
AQUARELLE VERGER
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/24Coloreedao%fbt.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/24Coloreedao%fbt.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_052.html?q=Alphonse+Mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_052.html
VERGER–MAS 2. kötet, 7–8. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2009.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2009.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2010.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2010.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2006.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2006.JPG
Aunée, Pomme de [Pomme d’Aunée] – Lásd Alant alma! BERECZKI 3. 1884. 546–548. p. HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_3.pdf"http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_3.pdf
Avokádó – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.  Az avokádó (Persea americana) a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerq, 10 20 m magas fa. A mexikói fajának a neve Persea gratissima. [& ] Az avokádó Qsi haszonnövény; Közép-Amerika indiánjai évezredek óta termesztik. A nagyon tápláló, sok fehérjét és olajat tartalmazó terméshúst (zsiradéktartalma mintegy 25%) nyersen fogyasztják.”
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Avok%C3%A1d%C3%B3" https://hu.wikipedia.org/wiki/Avok%C3%A1d%C3%B3
VÖRÖS É. 1996. 32, 63-64. p.  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/01600/01693/01693.pdf" http://mek.oszk.hu/01600/01693/01693.pdf
Avranchesi csíkos (körte) = (Szinonima: Bonne-Louise d'Avranches panachée.) BERECZKI 4. 1887. 382. p. „E munka I. kötetének 297. lapján, az Avranchesi jó Luiz körte leírásánál nem említettem meg, hogy ennek napjainkban van már egy csíkos változványa is, melyet valamely szemes kertész az Avranchesi jó Luiz fáján pillanthatott meg elQször s onnan a gyümölcspeczket, mely a csíkos gyümölcsöt termette, más fára- vagy csemetére ojtván át e változványt állandósította. [& ] Ojtóvesszejét e szép körtének 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet 1886. szeptember 8. B-323. számú levél után.
Avranchesi jó Luiz – Lásd Avranches-i jó Luiz!
Avranches-i jó Luiz (körte) = (Szinonima: Avranchesi jó Luiz, Bonne-Louise d' Avranches, Gute Louise von Avranches, Bonne de Longueval, Louise-bonne d'Avranches, Louise bonne de Jersey, Poire de Jersey, Bergamotte d' Avranches.) BERECZKI 1. 1877. 297. p. „A múlt század vége felé, 1780. körül termett elQször Francziaországban. Avranches-i birtokos, Longueval nyerte magról. Elejénte Longueval jó körtéje (Bonne de Longueval) lehetett a neve: késQbb Berryais apát, a maga korában híres gyümölcsész, Longueval neje nevérQl »Jó Luiz«-nak (Bonne-Louise) keresztelte el. B. M.”
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe026.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe026.htm;
AQUARELLE VERGER 1. kötet 7. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/07LouiseBonnedAvranches.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/07LouiseBonnedAvranches.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_016.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_016.html
VERGER– MAS 3. kötet, 67–68. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0082.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0082.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0083.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0083.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0079.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0079.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl22.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl22.htm
TÓTH M. [Avranchesi jó Lujza] 136. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.) Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között: 46. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 30. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
TÓTH M. [2015] 167–168. kép [Avranchesi jó Lujza] –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Avranches-i jó Lujza körte – Lásd Avranches-i jó Luiz!
Azerole (körte) – Lásd Körtegalagonya!
Azerolÿ (körte)  Lásd Körtegalagonya!
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emléke (szamóca)  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Teleki (Skrabák) János Rákospalota-Istvántelki fQkertész által létrehozott új szamócafajta. Ismertetését lásd tQle a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 5. évf. 1884, 10. füzet, 317. oldalán. (FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2LxS3mm" https://bit.ly/2LxS3mm
Ázsiai körte  Lásd Nashi!
B
Bachelier vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Bachelier, Bacheliers Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 155. p. „Származása. E jeles körtét Bachelier, cappelle-brouck-i kertész nyerte magról, 1845. körül, Frankhonban. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét még 1869-ben kaptam bold. dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Több ízben termett már nálam is: de vidékem mostoha viszonyai közt leírásra alkalmas példányokat egyszersem kaphattam róla. Leírását ez uttal is azon gyümölcsökrQl közlöm, a melyeket Oláh Gyula, szenvedélyes gyümölcsész barátom Nánásról küldött volt azon fájáról melyet a tQlem kapott vesszQkrQl nevelt, s mely nála, az ottani homokos talajban igen jól tenyészik. B. M.
Szélrajzát lásd B D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 8/1.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 8. kötet, 33. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Bachelier&f=false" http://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Bachelier&f=false
LEROY 1. kötet, 310–311. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/310/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/310/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/35BeurreBachelier.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/35BeurreBachelier.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_074.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_074.html
VERGER – MAS 1. kötet, 147–148. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1182.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1182.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1183.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1183.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1179.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1179.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bacheliers_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bacheliers_butterbirne.htm
Badacsony szQlQje = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Badacsonyi szQlQ. Több jellegzetesen itt termesztett, elQnyben részesített, helyi fajtát jelölhet: Badacsonyi Kéknyelq (Szinonima: Blaustängler, Blue stalk); Badacsonyi Szürkebarát (Szinonima: Pinot gris, Ruländer); Badacsonyi Olaszrizling (Szinonima: Wälschriesling, Riesling Italico) = BORSZPLPFAJTÁK 2005. 150 155. p.
Badacsonyi szQlQ  Lásd Badacsony szQlQje!
Badacsonyi óriás (cseresznye) = (Szinonima: Géante de Badacson, Badacsonyi ropogós, Bigarreau de Badacsony, Badacsonyer Riesenkirsche). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel 1873 májusában említi a Glocker kertészettQl beszerzett újabb fajtái között. (B-D. levelezés, 1. kötet, 1873. május 30. D-8. levél). Újabb információk szerint:  Hazai, Badacsony-vidéki származású. Belke Tivadar, a keszthelyi Gazdasági Tanintézet fQkertésze fedezte fel, 1869-ben. Valószínqleg a Germersdorfi óriás magonca. (Veres Emese, Szabó Tibor, Szani Zsolt). Lásd
A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, 2014
 HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf
MAGYAR 1900. II. füzet I.;
GUIDE PRATIQUE 13. p. Az itt írtak szerint „egyike a legnagyobb ismert cseresznyefajtának. 1872-ben Németországból jutott” a Simon-Louis testvérek faiskolája e fajtához. HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f23.image"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f23.image
TÓTH M. 255 256. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
SURÁNYI 2013:  Badacsonyi szQlQkben figyeltek fel fájára a múlt században, a Germersdorfi óriás változata. Fája erQteljes növekedésq, ritka ágrendszerq, az alapfajtához képest a koronája széthajló. Gyümölcse nagy-igen nagy, tompa szív alakú, sötétpiros, majdnem fekete, azaz pirosabb, mint a Germersdorfi óriásé. Héja vastag, a húsa sötétpiros, ropogós, savanykás-édes, fqszeres, kissé kesernyés, leves.
Június második felében érik. Néhány új klónfajta háttérbe szorította az utóbbi évtizedekben. A cseresznyelégy kártétele egyes években nagyon súlyos lehet gyümölcsében. Surányi D. https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
Baguet vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Baguet, Baguet's Butterbirn). BERECZKI 1. 1877. 191. p.  HihetQleg belga újdonság. SzerzQjéül a Van Mons társulat közleményeiben (II. köt. 73. l.), hol a gyümölcs rövid jellemzése foglaltatik, bizonyos Baugniet van zárjel közt fölemlitve. Ojtóvesszejét 1868-ban kaptam a Van Mons társulattól. Elojtása után csakhamar termQre fordult s gyümölcseit oly jeleseknek találtam, hogy erQsen hittem, miszerint egy pár év alatt egyik-másik, ujabbkori gyümölcsészeti mqben már teljes leírását is olvashatandom s fajom valódiságát illetQleg,  elQbb, hogysem ismertetésébe fognék,  bQvebb adatokat szerezhetek magamnak. Minthogy azonban ebbeli reményem csak nem akar teljesülni; nehogy még tovább is hijjában kelljen várakoznom; miután fajomra a Bivort által közlött rövid jellemzés nagyon ráillik: jónak láttam e jeles fajt is ezúttal leirni s tQlem telhetQleg a hazában elterjeszteni. B. M.
POMOLOGIE GÉN. 4. kötet, 15 16. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f32" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f32
HEDRICK PEARS 257–258. p.
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/pearsofnewyork00hedruoft#page/256/mode/2up" http://archive.org/stream/pearsofnewyork00hedruoft#page/256/mode/2up;
Bakator szQlQ és bor  (Szinonima: piros bákor, piros váci, bakar). Egyike a legkiválóbb magyar szQlQfajtáknak mely fQképpen az Érmellékén van elterjedve; innen átszármazott a Dunántúlra (kivált Badacsonyba), Erdélybe itt bakarnak hívják s az ország egyéb borvidékein is. Az Érmellékén eredeti, ott keletkezett, magyar szQlQfajtának tartják, de valószínq, hogy a 16. században Nápoly vidékérQl hozták hazánkba, ezt bizonyítja különben a neve is, mely az olasz bacca d oro (aranybogyó) kifejezéstQl ered. TQkéje középerQs, venyigéje erQs; levelei középnagyok, ötkaréjúak, vörös erekkel s gyapjas alsó lappal. Fürtje nagy, hengeridomú, laza; bogyói gömbölyqek, néha kissé hosszúkások, kékesvörösek, kék harmattal. A bogyó héja vastag, tartalma húsos. Középérésq, kitqnQ bor- és csemegeszQlQ. Hosszú metszést kíván.  Bakator bor. KitqnQ zamatú zöldesbe játszó sárgás színq savanykás pecsenyebor, melyet fQképpen az Érmelléken termesztenek s a bakator szQlQnek más fajoktól elkülönítve való szqrése által állítanak elQ. A bakator bornak 6-8, sQt 15 év kell hozzá, míg kitqnQ zamatja kifejlQdik s jó hírét nagyon veszélyezteti, ha korábban bocsátják áruba. A bakator bort sok helyt rövidítve bakarnak nevezik. (PALLAS)  DörgQ Dániel írja 1886. szeptember 15-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-319. számú) levelében:  az »bakator« szó helyett írjál »egrit« mert hiszen az érmelléki és bakator egy vidéken terem,  s majd nem egy jelentQségq. D. D.
Bak bqz körte  Lásd Bakbqz körte!
Bakbqz körte  [Bakkbqz körte, Hargita m. Énlaka, Etéd környéke]. Levelezésben Maros-Torda vármegyei tájfajta. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Porzsolt Ádám 1888. augusztus 13-án (B-D. levelezés, 7. kötet, A-109. számú irat) írt levelében így ír róla:  Hallom, hogy azok a gyümölcsök, melyekrQl 260 év elQtti iratok emlékeznek, itt a környékben ma is meg vannak, kerestem Qket, de meg nem találom. Az a »bak-bqz« körte  rút a neve  igen jó, valami különös illatja mellett. Porzsolt Á.
 Kedvelt, sok helyen ismert, igen bQtermQ nyári, korai körte. Érik: augusztus eleje - július vége. Magas növésq fája bQtermQ. Kicsi-közepes méretq termés. Tojás alakú, csaknem hengeres, kis méretq (sz.: 36 mm, h.: 38 mm). Íze kellemes, jellegzetes, édes (a  schmackja csodálatos  Lajoska bácsi, SükQ). Húsa omlós, fehér, jól látható barnás, kövecses réteggel. Magháza szétterül a korona és a magház között. Héja közepesen vastag, sárgászöld alapon bordós-barnás-pirosas bevonattal, amely a gyümölcs felét-kétharmadát fedi. A bevonat erQssége változó, a napsütéstQl, illetve a fajta változataitól fügQen. Szármélyedése igen enyhe, a szár hossza a gyümölcs hosszának a fele, közepesen vastag, a végén enyhén vastagodó. Koronalevelei rövidek, szétterülQk, de nem termésre simulók. Koronamélyedése sekély, tál alakú. SZÉKELYGYÜMÖLCS honlap
 HYPERLINK "http://www.szekelygyumolcs.ro/index.php/tunderkert/hagyomanyos-gyumolcsfajtak/korte/bakbuz" http://www.szekelygyumolcs.ro/index.php/tunderkert/hagyomanyos-gyumolcsfajtak/korte/bakbuz
NAGY-TÓTH 2006. 207. p. Említi Szávai Márton közléseként: „Árpával érQ (Mézvackor, Etéden: Bakkbqz körte); egy kisebb meg egy nagyobb változata létezett.
Baldwin (alma) = (Szinonima: Baldwin's rother Pippin, Pecker, Woodpecker.) BERECZKI 2. 1882. 313. p.  Származása. Amerikából, az Egyesült államokból származik, hol, kivált Boston környékén, nagyon el van terjedve. A múlt század közepe felé kelt magról. Baldwin ezredes nevét viseli, aki elQször kezdette elterjeszteni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1869-ben ReutlingenbQl, dr. Lucastól, 1874-ben pedig PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl kaptam. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/52Baldwin.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/52Baldwin.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_108.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_108.html
VERGER–MAS 4- kötet, 163–164. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450199.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450199.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450202.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450202.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450203.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450203.JPG
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE – kép a leírás elQtt!
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Baldwin&f=false" http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Baldwin&f=false
LEROY 3. kötet, 89–90. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/88/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/88/mode/2up
Bálingalma – Lásd Török Bálint alma!
Bálint alma – Lásd Török Bálint alma!
Bálint piros – Lásd Török Bálint alma!
Balogh arankája – Lásd Balogh renetje!
Balogh Aranykája – Lásd Balogh renetje!
Balogh óriás körte – Lásd Óriás körte!
Balogh óriása körte – Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Balogh óriása néven leírását lásd A KERT 1896. január 15. 2. számában 52 53. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2wXi3k2" https://bit.ly/2wXi3k2
 Ezen valódi óriás körtét találtamTuchina faluban (Trencsén megyében) 1874-ben, hol gyermekéveimet töltöttem. A gyümölcs roppant nagyságú és sokaságú, úgy hogy a fa egészen lehajlott, szemembe ötlött, s azért eredete felöl kérdezQsködtem. De nem tudta senki, csak azt, hogy ez itten alkalmasint csak magától nQtt ki, és hogy nem ojtotta soha senki. Balogh Ágost, nyitrai t. kanonok, kocskóczi plébános.” Lásd még Óriás körte!
Balogh renet – Lásd Balogh renetje!
Balogh renetje (alma) = (Szinonima: Reinette de Balogh, Balogh's Reinette.) (Prasomila Baloghiana, Reinette de Balogh, Balogh Reinette, Koseczka Ananaska – Balogh Ágoston írása [1895] szerint) BERECZKI 2. 1882. 347. p. „E minden tekintetben kitqnQ téli alma Trencsén megyébQl származik. Kasszán, (tótul=Kosetz)[Kasza = Koaeca, Szlovákia], Illavához közel, a plébánia kertében 1770 körül kelhetett magról s hihetQleg a Nemes renet magváról, melyhez külsQ-belsQ tulajdonaira kissé hasonlit is. A lelkes gyümölcsész s kitqnQ egyházi férfiu, Balogh Ágost, kocskóczi plébános és kanonok kezdette megismertetni és elterjeszteni. A 60-as évek elején az Q nevérQl Balogh arankájának keresztelték el Pesten elég hibásan e fajt, mely éppen nem az aranka-almák családába, hanem inkább az arany-renetek közé tartozik. Óhajtva, hogy e jeles alma minél hamarább elterjedjen hazánkban, szándékosan változtattam el a kezdetben kapott hibás nevét fönnebbi névre. Ojtóvesszejét 1867-ben kaptam magától e gyümölcs elterjesztQjétQl, Balogh Ágost, tisztelt barátomtól. B. M.
 Ez a Balogh renetje, a felsQ-magyarországi, hazai almafajunk, vetekedik a Gäsdonki renettel, sQt, több tekintetben föl is múlja azt. Nálam az idén illetQleg taval termett még csak elQször, pedig ojtóvesszejét még 1869-ben vagy 70ben küldötte meg Balogh, FelsQ-Magyarországról Puchó mellQl Trencsén megyébQl  Balogh arankája név alatt: de külön féle szerencsétlenségnél fogva, melyek fámat érték, nem teremhetett elQbb és most is meglehetQs idétlen példányokat termett, melyekrQl ítélve azt hittem, hogy a Gäsdonki renettel van dolgom. Hanemhát aztán kaptam normális fejlQdésq példányokat Baloghtól s most látom, hogy nem azonos biz az a Gäsdonki renettel, hanem jobb és értékesebb is ennél. Bereczki levele 1879. március 11. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-84.)
BALOGH Ágoston: Balogh aranykája. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 4. évf. 1. füzet, 1883. január, 1 2. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2viBMHW" https://bit.ly/2viBMHW
Képét és leírását lásd BALOGH Ágoston: Balogh Aranykája. A KERT, 1895. 18 19. szám, december 5. 707 709. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2OL9uOh" https://bit.ly/2OL9uOh
Baltavári cseresznyék = Részletes elemzésüket adta Bereczki  A Baltavári ökörszemcseresznyérQl címq cikkében. (BERECZKI 3. 1884. 104 112. p.) Itt elkülönítette az Entz Ferenc által Baltavári ökörszem cseresznye néven a Kertészeti Füzetek 13. füzet, 74 79. oldalain [ HYPERLINK "https://bit.ly/2AL4aHJ" https://bit.ly/2AL4aHJ] leírt fekete, lágy cseresznyét, a Villási Pál által ugyancsak Baltavári ökörszem néven a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek-ben (1881. szeptember, 9. füzet, 257 258. oldalakon leírt fehéres-piros, ropogós cseresznyétQl. [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2M1wLtw" https://bit.ly/2M1wLtw  Képe:  HYPERLINK "https://bit.ly/2l54Z3D" https://bit.ly/2l54Z3D]
BERECZKI szerint:  a »Baltavári ökörszem« elnevezést pedig hagyjuk meg annak a sárga, ropogós cseresznyének, melyrQl a »Gyümölcsészeti füzetek« utján, már a külföld is tudomást szerezhetett. Ugyanitt  késQbb módosítva véleményét  már a morfológiai hasonlóság alapján is (fekete, mint az ökör szeme), az alábbiakat írta.  Ezek után, sajnálattal bár, de be kell vallanunk, hogy tiszteletre méltó elQdeink hibát követtek el akkor, a mikor egy olyan cseresznyefajnak,  legyen az pirospettyes, sárga vagy »fekete ropogós«  mely nem Balta váron született a világra, Baltavári ökörszem cseresznye  nevet adtak: de nagyobb hiba volt az tQlünk, ifjabb nemzedéktQl, hogy az elQdeink által már így nevezett és körülményesen le is írt és elterjesztett, fekete cseresznyérQl tudomást nem szereztünk, hanem annak neve alatt mégis egy, egészen más, »bizonytalan sárgaszínq, pirospettyes« cseresznyét léptettünk föl.
Rátérve már most a Baltavári ökörszem cseresznyére, tudjuk, hogy e név megtarthatásáért kétféle cseresznye szállt a verseny-síkra; azt is tudjuk, hogy a kétféle cseresznye közül egyik sem született Balta váron és így a »Baltavári« elnevezésre egyik sem tarthat igényt; aztán a fönnebbiekbQl azt is tudjuk, hogy az »Ökörszem« elnevezést a versenygQ felek közül csakis a fekete követelhetné magának: az a kérdés merül föl, hogy  a versenygQ felek közti czivódást megszüntetendQ  nem volna-e helyesebb a »Baltavári ökörszem« elnevezést végkép megszüntetnünk és a versenygQ felek közül az egyiket, t.i. a feketét »Dr. Entz feketéje«, a másikat pedig, t.i. a piros pettyes sárgát »Glocker óriása« névre keresztelnünk?
Lásd Dr. Entz feketéje alatt (BERECZKI 4. 1887. 515. p.) és Glocker óriása alatt (BERECZKI 4. 1887. 516. p.)
Baltavári ökörszem (cseresznye) – Lásd Baltavári cseresznyék!
Baltavári ökörszív – Lásd Glocker óriása (cseresznye)!
Banán – „A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikq, lágy szárú, bár gyakran fatermetq növény. Levelei egymásra borulva 3 5 méter magas áltörzset alakítanak ki. LecsüngQ, összetett fürtvirágzata van. Évente 50 70 kg keményítQben gazdag, utóérQ gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el.”
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Ban%C3%A1n" https://hu.wikipedia.org/wiki/Ban%C3%A1n
Szent István Egyetem Kertészeti Intézet, Oktatás, LetölthetQ oktatási anyagok. Trópusi gyümölcs- és zöldségtermesztés. Egyszikq trópusi gyümölcsök.
 HYPERLINK "http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf" http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf
Bánffy Pál (alma) = BERECZKI 3. 1884. 425. p.  Származása. E becses téli almafaj hazája Erdély. Valószinqleg Zentelkén, Bánffy-Hunyad közelében kelt magról. Fönebbi nevét f. század elsQ negyedében legidQsebb Bodor Pál, Erdélynek akkoriban legkitqnQbb gyümölcsésze adta ez almának, mely jelenleg Erdélyben Zentelki magoncz név alatt is széles körben ismeretes. Ojtóvesszejét 1874-ben bold. Nagy Ferencz tanár volt szíves nekem megküldeni Kolozsvárról. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.” Lásd még Bodor Pál, id. „Erdélyi Gazda” 1884. évi folyama 3. és 4-dik lapján. AMBRUS L. 2012. [Képe ugyanitt Kesselyák Ritától.].
TÓTH M. [2015] 13–15. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Barack-körte = (Szinonima: Poire pêche, Pfirsichbirn). BERECZKI 1. 1877. 301. p. „Származása. Bivort után majd minden tekintélyesebb gyümölcsész megegyezik abban, hogy e jeles nyári körtét Esperen Qrnagy nyerte magról Malines-ban (németül Mecheln, Belgium) 1845-ben. DuMortier azonban, a ki a belga gyümölcsök eredetérQl legjobban lehet értesülve s ki legújabb munkájában (Pomone Tournaisienne) Esperen magonczait sorban elszámlálja, szóval sem emliti a Baraczk körtét. Diel, a német gyümölcsészet atyja, már 1823-ban leir egy ily nevq, octoberben érQ körtét [* Kernobstsorten-, Aepfel  Birnen II. 155 1.], mely azonban aligha nem más, mint a fönebbi, mely aug. 2-dik felében már bevégzi érésidejét. Hozzám az itt leirandó faj Hannoverából, OberdiecktQl került 1870-ben. B. M.
BIVORT  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/033_POIRE_PECHE_u._POIRE_MADAME_DUCAR.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/033_POIRE_PECHE_u._POIRE_MADAME_DUCAR.pdf
LEROY 2. kötet, 513–514. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/712/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/712/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/44Poire-peche.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/44Poire-peche.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_087.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_087.html
VERGER–MAS 2. kötet, 35–36. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2041.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2041.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2044.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2044.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2045.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2045.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl07.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl07.htm
 HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl03.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl03.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/pfirsichbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/pfirsichbirne.htm
Barackmandula =  Az Qszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erQteljesebben fejlQdnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erQteljes és egyenletesen bQ termést ad.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szibarack" https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90szibarack
Barackpiros (nyári) alma = (Szinonima: Pfirsichrother Sommer-Apfel, Pfirschenrother Sommer Rosenapfel, Rote Sommerrosenapfel, Roter Sommerrosenapfel.) BERECZKI 1. 1877. 407. p.  Származása. Bizonytalan; Dittrich szerint, a ki e kitqnQ nyári almát elsQ írta le, Francziaországból származhatott be Némethonba, hol kivált Thüringiában, nagyon el van terjedve. Dittrich »Pfirschenrother Sommer Rosenapfel« (Baraczkpiros, nyári rózsaalma) név alatt írta le s kezdte elterjeszteni, minthogy azonban ilyennevq téli vagy Qszi alma nincs; jónak láttam magyar elnevezésébQl a szükségtelen jelzQket kihagyni s nevét, mint fennebb látható, egyszerqsíteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/pfirsichroter_sommerapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/pfirsichroter_sommerapfel.htm
Barackszilva = (Szinonima: Prune Pêche, Rothe Nectarine, Nectarine, Wahre Caledonian.) BERECZKI 2. 1882. 471. p.  Származása. Bizonytalan. Német gyümölcsészek szerint Angolországból származik. Minthogy a régi, gyümölcsészeti mqvekben hozzá hasonló s vele egyidQben érQ szilvafaj még nincs leírva, sQt még fölemlítve sem; mindenesetre az újabb korban kellett a gyümölcsészet birodalmában megjelennie. Ojtóvesszejét a hatvanas évek elején »Veres perdrigon« hamis név alatt a budai Vinczellérképezde kertébQl kaptam. Sokáig kutattam valódi neve után, míg végre teljesen meggyQzQdtem, hogy fajom más nem lehet mint a Baraczkszilva, mellyet itt ezennel bemutatok. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/rote_nektatine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/rote_nektatine.htm
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/10Peche.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/10Peche.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_021.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_021.html
VERGER–MAS 6. kötet, 73–74. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60095.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60095.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60096.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60096.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60097.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60097.JPG
Baraczkszilva – Lásd Barackszilva!
Barátalma, Barát alma – Lásd Jász vadóka!
Barbe Nelis (körte) – Lásd Nélis Borka körte!
Barkóca – Lásd Barkócaberkenye!
Barkócafa – Lásd Barkócaberkenye!
Barkócaberkenye – (Sorbus torminalis L.) = „A barkócaberkenye, barkócafa vagy barkóca a berkenye nemzetségbe tartozó középtermetq, lombhullató növényfaj, a madárberkenye közeli rokona. Úgynevezett »másodrendq fa«, az erdQk alsó koronaszintjébe tartozik. 2000-ben az »év fájának« választották.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Bark%C3%B3caberkenye" https://hu.wikipedia.org/wiki/Bark%C3%B3caberkenye
AZ ÉV FÁJA - 2000 - A Barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz)
 HYPERLINK "http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA2000.pdf" http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA2000.pdf ;  HYPERLINK "http://www.azevfaja.hu/evek-fai/2000/galeria" http://www.azevfaja.hu/evek-fai/2000/galeria
Lásd még PELCZÉDER 2018. 40–41. p. [barkóca] „Korai magyar [1257] adatok a Dráva-Száva közérQl valók, ebbQl arra következtethetünk, hogy a növénynév a magyar délszláv nyelvhatáron kerülhetett át (TESz.) .
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.torminalis.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.torminalis.html#alteteje
Barna Luiz (szilva) = (Levelezésben: Luise Brutte). (Szinonima: Louise Braune, Louise-Brune.) BERECZKI 2. 1882. 395. p.  E kitqnQ szilvafajt de Maraise, jeles belga gyümölcsész nyerte magról napjainkban. Ojtóvesszejét Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl 1873-ban kaptam. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 71 72. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f150.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f150.image.r=pomologie.langFR
Barna Lujza (szilva)  Lásd Barna Luiz (szilva)!
Barnapiros sóvári (alma) = (Szinonima [tervezett és levelezésben olvasható]: Mezey-féle Sóvári alma, Zilahi Sóvári alma.) BERECZKI 4. 1887. 454 455. p.  ErrQl a hazai fajnak gyanított almáról megemlékeztem már e munka III-dik kötetének 118. lapján, a hol a többek közt azt is állítottam, hogy Zilahról a fönebbi helyett, mindig a Daru almáról vagy a közönséges Sóváriról kaptam ojtóvesszQt. Figyelmes és lelkiismeretes vizsgálat késQbb arról gyQzött meg, hogy az a faj, a mit Somogyi Sámuel, tisztelt honfitársam fönebbi név alatt küldött, növényzetében mégis különbözik a Darualma növényzetétQl. Nálam még nem termett e faj: de biztat a remény, hogy ez mégis az a faj leszen, melyet gyümölcseiben Mezey Albert ur ismertetett meg velem. 1880. jan. 7-dikén írtam le e gyümölcsfajt a Zilahról kapott példányok után. B. M.”
Korábban: BERECZKI 3. 1884. 118–119. p. „Zilahról (Szilágymegye), Mezey Albert, törvényszéki bírótól háromféle sóvári almáról kaptam mutatóul gyümölcsöt, melyek közül az egyik azonos az általom leírt Daru almával, de a másik kettQ megint különbözik az eddig már fölemlegetett, valamennyi sóvári almától. Minthogy pedig ez utóbbi két faj közül az egyik, a melyiket Mezey Albert tisztelt honfitársam »Barnapiros sóvárinak« nevezett, olyan kitqnQ fajnak mutatkozott, hogy az ekkoráig nekem bemutatott sóvári almafajokat minden tekintetben fölül múlta; el voltam határozva, hogy sóvári alma  név alatt ezt írom le körülményesen; mert valamennyi sóvári alma közt ezt tartottam legérdemesebbnek a sóvári alma hires nevére: de, sajnos, Mezey Albert idQközben, lakását Zilahról Pestre tevén át, tQle a Barnapiros sóváriról, sem ojtóvesszQt, sem gyümölcsöt nem kaphattam többé! Küldöttek ugyan a Barnapiros sóváriról, Zilahról, ketten is vesszQt: de a növényzetrQl ítélve úgylátom, hogy e név alatt a Zilahon legismertebb sóváriról,  mely a Daru almával azonos,  küldöttek volt vesszQt. Ilyen módon aztán a tengeri kígyó, melyett a Barnapiros sóváriban nyakon csíphetni reméltem, megint csak kisiklott kezeim közül. B. M.
Bereczki Máté írja DörgQ Dánielnek 1884. június 5 i (B-D. levelezés, 4. kötet, B-239. számú) levelében:  A 3-ról írt leveledben, a Sóvári czikkbQl kihagyhatónak véled a Mezey-féle sóvári bevégzQ passzusát. Sajnos, ugy kell annak maradnia, a mint meg van írva, mert én MezeytQl, magától, az általa jól ismert fáról nem kaptam volt vesszQt; hanem, mikor már láttam, hogy tQle nem is kaphatok, egy Zilahon általam névleg ismert kertészt kértem föl arra, hogy küldjön Q a Mezey fájáról vesszQt. Warács Venczel képezdei kertész volt ez az egyén, a ki küldött is aztán, de a Daru almáról és nem a Barnapiros Sóváriról. Aztán Mezey úr késQbb Somogyi Sámuel Zilahi lakoshoz utasított, hogy majd küld az a valódi Barnapirosról vesszQt. Küldött is, de két ízben, két különbözQ vegetatiót mutató, tehát két egymástól egészen különbözQ fajt Barnapiros Sóvári név alatt. Melyik már most e két faj közül az általam keresett Mezey féle Sóvári? Minthogy még nem termett nálam egyik sem, e kérdésre nem lehet felelni, ami még arra a gyanúra is feljogosít: Somogyi ur tévesztése, hogy tulajdonképpen egyik se lesz az általam keresett faj, mert Somogyi ur maga sem ismeri talán, hogy melyik faj volt az, a melyikrQl nekem Mezey ur gyümölcsöt küldött.  IdQ jártával tán majd rájövünk arra is: de czikkem nyilvánosságra jövetele után ezt sem lehetne már egyszerqen csak »Sóvári« név alatt leírni, hanem vagy »Barnapiros sóvárinak« kell annak maradnia, vagy »Zilahi sóvárinak«, és így most már a tengeri kígyót (=Sóvári almát) csakugyan nem lehet már többé nyakon csípnem. B. M.
Barny körtéje = (Szinonima: Loriol de Barny.) BERECZKI 4. 1887. 83. p.  E kitqnQ körtét Leroy nyerte magról, Angersben s egyik veje nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Mint újdonság, mely csak 1862-ben lépett a világba, kevéssé van még elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek hires gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 3. kötet, 43 44. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f80.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f80.image.r=pomologie.langFR
Baron Dufour (Qszibarack) = (Szinonima: Grosse Madeleine de Metz.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. címq köteteiben nem szerepel!
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f40.image.r=Dufour" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f40.image.r=Dufour
CATALOGUE  HYPERLINK "http://archive.org/stream/cataloguedescri00frangoog#page/n67/mode/2up" http://archive.org/stream/cataloguedescri00frangoog#page/n67/mode/2up
STOLL, R. 1884/16. szám, 185–186. p. [Pdf dokumentumban 190–191. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf

Lásd képét és leírását B-D. levelezés, 4. kötet – Képmellékletek! Rosenthal, A. Conrad, cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (26 27.)
Báró Kemény Gábor nefelejtse (szamóca) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Teleki (Skrabák) János Rákospalota Istvántelki fQkertész által nemesített új fajta.  gyümölcse rendkívül nagy, 20 25 gramm súlyú, világospiros, laposkás, gömbölyded idomú, húsa leves, kitqnQ zamatu, szerfelett bQtermQ, érik május végén. T. J. Lásd: A legújabb magyar szamócza válfajok ismertetése.  Teleki Jánostól. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. évf. 1883.12. füzet, 375 378. p. (FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2mZDBox" https://bit.ly/2mZDBox
Báró Nyáry Gyula páratlanja (szamóca) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Teleki (Skrabák) János Rákospalota Istvántelki fQkertész által nemesített új fajta.  gyümölcse igen nagy, halványpiros, hosszúkás közepe táján laposdad, kocsánya körül sima, világospiros, fénylQ, húsa tömött, fqszeres, olvadó pompás kitqnQ édes, érik junius elején. T. J. Lásd: A legújabb magyar szamócza válfajok ismertetése.  Teleki Jánostól. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. évf. 1883.12. füzet, 375 378. p. (FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2OsHONQ" https://bit.ly/2OsHONQ
Barone de Mello  lásd Mello bárónQ!
Baronne de Mello  lásd Mello bárónQ!
Barral, Professor (körte)  Lásd Professor Barral!
Bartha almája = BERECZKI 1 4. kötetében nem szereplQ fajta. Lásd B-D. levelezés, 3. kötet, 1882. szeptember 2.  B-171. levél:  Az »Ismeretlen« alma, szép alma. Nagy a gyanúm, hogy azonos lesz egy szintén hazai fajnak gyanított almával, melyrQl gyümölcspéldányokat taval kaptam Bartha FerencztQl Tisza-FüredrQl: csakhogy a tiszafüredi példányok kisebbek voltak s kalvilszerq bordázatuk szembe tqnQbb volt mintsem a te általad küldött példányokon. Színezetök különben rendkivül össze vág, késQbb, ha megértek, bQvebben is megemlékszem még példányaidról. ; Az 1882. szeptember 8-án kelt (B-D. levelezés, 3. kötet, B-172.) levél szerint:  A Bartha almájával hijjába hasonlitottam a tieidet össze. Annak husa kalvilszerq, finom vajszerq volt& B. M.
Bartha duráncija (Tiszafüred)  Lásd Komáromi duránci (Qszibarack)!
Batul (alma) = (Szinonima: Pomme Batullen, Batullenapfel, Batullen, Piros batullen, Narancs alma [Girókuti], Nagyenyedi narancs alma, Üveg alma, Pomme de Transsylvanie, Páris alma.) BERECZKI 2. 1882. 295. p.  E szép és jellemzQleg szabályos termetq, becses almafaj hazája Erdély s különösen a Szász föld, hol régóta nagyban el van terjedve. Útját a nagyvilágba csak mintegy 4 5 évtized óta kezdette meg. A külfölddel Nagy Ferencz tanár és Belke Tivadar nem rég elhalt lelkes gyümölcsészeink ismertették meg. [& ] Ojtóvesszejét 1869-ben »Piros Batullen« név alatt Veress Ferencz, Kolozsvári fényképésztQl s 1874-ben »Batull« név alatt Nagy Ferencz tanártól kaptam. B. M.
A Batul alma leírását Bereczki Máté közölte a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1880. 1. évf. 7. füzetében 193 194. p., e füzetben látható az alma színes képe is. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2mXD8mA" https://bit.ly/2mXD8mA Képe:  HYPERLINK "https://bit.ly/2NVn54s" https://bit.ly/2NVn54s
Többféle változata van, ilyen például a Zöld batul, Fehér batul, Piros batul. Lásd még Zöld Batul!
AMBRUS L. 2012 (Képe ugyanitt Kesselyák Ritától).
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 2. kép
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
LEROY 3. kötet, 9293. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/92/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/92/mode/2up;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/batullenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/batullenapfel.htm
PAPP D. et al. 2011. (Kertgazdaság, 43. évf. 1. szám, 1. kép – belsQ borítón.) [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2KdGDPj" https://bit.ly/2KdGDPj ] és
 HYPERLINK "http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kerteszettudomanyi_kar/kertgazdasag/files/2011_01/2011_01_Gyumolcstermesztes2.pdf" http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kerteszettudomanyi_kar/kertgazdasag/files/2011_01/2011_01_Gyumolcstermesztes2.pdf
TÓTH M. [2015] 3–7. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/batul-alma/" https://csodakertesz.hu/batul-alma/  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/batul-almafa/" https://csodakertesz.hu/termekek/batul-almafa/
Batull – Lásd Batul!
Bauman renet – Lásd Bauman renetje!
Bauman renetje (alma) = (Szinonima: Reinette Bauman, Baumans Reinette, Bauman téli piros renetje, Couronne des Dames d’ Enghien, Bauman’s rothe Winterreinette.) BERECZKI 1. 1877. 403. p. „Van Mons nyerte magról e század elején s keresztelte el a Bauman testvérek nevérQl, kik Bolvillerben (Elsass) világhírq gyümölcskertészettel bírtak akkoriban. Ojtóvesszejét Kovács JózseftQl BátorkeszibQl kaptam elQször, még 1865-ben, de az innen kapott fajaim valódiságában többször csalatkozva, jónak láttam, még mielQtt a BátorkeszibQl nyert faj termésre fordult volna, meghozatni OberdiecktQl is. B. M.
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst004.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst004.htm
AQUARELLE VERGER 5. kötet 18. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/18ReinetteBaumann.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/18ReinetteBaumann.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_039.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_039.html
VERGER–MAS 4. kötet 43–44. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450050.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450050.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450053.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450053.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450054.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450054.JPG
TÓTH M. [2015] 8–12. kép [Baumann renet]–  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Baumann renet – Lásd Bauman renetje!
Bavay ringló = (Szinonima: Bavay ringlója, Reine-Claude de Bavay, Bavay’s Reineclaude, Monstrueuse de Bavay, Reineclaude monot.) BERECZKI 3. 1884. 523. p. „Származása. E kitqnQ és terjesztésre méltó, becses szilvafajt Esperen Qrnagy nyerte a Zöld-ringló magváról s 1843-ban barátjának, a vilvordes-i királyi gyümölcsös kertek igazgatójának, Bavaynak nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét a hetvenes években több hiteles helyrQl kaptam meg: de vidékem mostoha viszonyai közt még egyszer sem termett. Úgy fáját, mint gyümölcseit Aradon írtam le Ottrubay Károly, kir. járásbiró barátom kertében, a hol e faj rendkívül jól díszlik és gazdagon szokott teremni. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bavays_reineclaude.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bavays_reineclaude.htm
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/26ReineClaudedeBavay.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/26ReineClaudedeBavay.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_052.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_052.html
VERGER – MAS 6. kötet, 93–94. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60121.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60121.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60122.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60122.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60120.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60120.JPG
Bavay Zsuska (körte) = (Szinonima: Suzette de Bavay; Suzette von Bavay.) BERECZKI 2. 1882. 223. p.  Származása. E jeles téli körtét Esperen Qrnagy nyerte magról Belgiumban, a negyvenes évek elején s a belga királyi gyümölcsösök akkori igazgatójának, Bavaynak nejérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/suzette_von_bavay.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/suzette_von_bavay.htm
LEROY 2. kötet 691. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/890/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/890/mode/2up
AQUARELLE VERGER IV. 42.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/42Suzettedebavay.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/42Suzettedebavay.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_087.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_087.html
VERGER – MAS 1. kötet, 173–174. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1215.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1215.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1216.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1216.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1214.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1214.JPG
Baxter parmen – Lásd Baxter parménja!
Baxter parménja (alma) = (Szinonima: Pearmain de Baxter, Baxters Parmäne, Baxter’s Pearmin). BERECZKI 2. 1882. 349. p. „Származása. E jeles téli alma eredetérQl a nálam meglevQ gyümölcsészeti mqvekben csak annyit találtam följegyezve, hogy Oberdieckhoz, a kitQl e fajt ojtóvesszQkben 1872-ben ajándékban kaptam meg, hazánkból került, a boldogult Urbanektól, a ki ismét a londoni kertész-társulattól kapta volt azt. Gyanítható ennélfogva, hogy Angliából vagy az Amerikai Egyesült államokból származik. B. M.”
HOGG: BRITISH POMOLOGY
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/britishpomologyo00hogg#page/32/mode/2up" http://www.archive.org/stream/britishpomologyo00hogg#page/32/mode/2up
VARGA J. 1899 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2AJ4Jll" https://bit.ly/2AJ4Jll Képe:  HYPERLINK "https://bit.ly/2MgTQso" https://bit.ly/2MgTQso
Bazalicza rozmarinja = Katona Zsigmond így említi az Entz Ferenc által (és Bereczki által is) leírt Magyar rozmarin almát, mely Bazalicza Mátyás kertjébQl terjedt el, s így önálló, magyar rozmarin almafajta.  Jelzett észrevételemet csak is azon félre értés alapján tettem, mintha a magyar rozmarin almának felfedezQje Entz lett volna, azért említém meg, hogy nállunk ennek Entz elQtt már nevelt Qs fái vannak, úgy tQlle nem eredhettek. Barátom! A hálás tisztelet érzetébQl, ezt az Q nevével akarja megörökíteni. Nagyon helyes! Ki lehetne erre a keresztségre jogosultabb önnél? de nem csak helyes megörökíteni nevét a fáradozónak, hanem a hivatottak kötelessége is, buzdításul az utókornak. Az elhunytnak úgy is szerény jutalma ez. Mi magát az almát: és erre tett észrevételeit illeti, igen köszönöm, hogy nézeteit közlötte, mert tovább tanulmányozom. Én nagyon halylandó vagyok hinni, hogy van önálló rozmarin almánk, hisz magam is úgy írtam, hogy nállunk ez régi, akkor vagy az Olasz rozmarint rosszul ismerem, hogy a különbséget éghajlati és talaj viszonyainkból csupán feltételeztem vagy almáink különböznek. Minden esetre tovább fogom tanulmányozni. Mi a leírást illeti, és rajzot mit idéztem, megvallom most se találok nagyobb eltérést mint van nállunk, például két egymástól elütQ talajon termett egy fajú gyümölcsnek. Annál is inkább meggyengülve látszik véleményem, mert nállunk Tiroli rózsa alma is szerepel. Irtam, hogy kertészünk, több rozmarint szeret emlegetni, de sajnállom, erre nagy sújt nem lehet fektetnünk. A Bazalicza rozmarinját nem ismerem, nem is olvastam errQl. K. Zs. (DörgQ Dániel kézírásával, másolatban: 1884. május 16. B-D. levelezés, 4. kötet, A-27. számú irat). Lásd Magyar rozmarin!
Bazalicza szilva = (Szinonima: Quetsche de Bazalicza, Bazaliczas Zwetsche, Bazaliczasch Zwetsche, Bazalicza’s grosse blaue Zwetsche.). BERECZKI 3. 1884. 525. p. „E jeles szilvát Liegel, braunaui gyógyszerész nyerte a Piros császárszilva magváról s barátjának, Bazalicza Mátyás, nyitrapereszlényi plébánosnak nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóveszszejét 1873-ban kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/36QuetschedeBazalieza.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/36QuetschedeBazalieza.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_072.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_072.html
VERGER–MAS 6. kötet, 139–140. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60175.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60175.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60178.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60178.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60179.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60179.JPG
BUND – LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=bazaliczas_zwetsche" http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=bazaliczas_zwetsche
Beas csaus (szQlQ) = (Chaous, Chaus, Chaouch)  Lásd Génuai zamatos! BERECZKI
Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
BORSZPLPFAJTÁK 2005. 314.
Beaufromm  Lásd Beaufrotte cseresznye!
Beaufrotte (cseresznye) = (Szinonimája: Guigne Beaufrotte, Újdonság hólyagcseresznye). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! 1875. július 17-én Bereczki Máté levelében (B-D. levelezés, 1. kötet, B-23. szám) idézi a Simon Louis Catalogue gyümölcsleírását: „Beaufrotte (olvasd Bófrott). »Újdonság. Elég nagy, csaknem hengeres, ragyogó pirossal tarkázott sápadt varga alapszinq. Husa sárgásfehér, félfinom, leves, czukros; I. rendq. Érik Jun. Második hetében. Fája nagy, vízszintes ágú, terjedelmes; igen termékeny. Ez is hólyag cseresznye. Metz vidékérQl származik«.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f16.image.r=beaufrotte" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f16.image.r=beaufrotte
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1948. 15. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20012.JPG.JPG"http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20012.JPG.JPG
Bécsi cseresznyekörte – (Szinonima: Wiener Kirschbirne, Frühe Witze). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/wiener_kirschbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/wiener_kirschbirne.htm
Beek fontosa (alma)  Lásd Beeki csíkos rambúr! DörgQ Dániel írásában ceruzával a név átjavítva: Beeki csíkos rambur névre. (1880. január 8. B-D. levelezés, 2. kötet, D-107. levél.)
Beeki csíkos rambúr (alma) = (Szinonima: Gestreifter Rambour von Beck – A Gyümölcsészeti vázlatokban a német névforma nyomdai hiba folytán Beck-ként van írva.) BERECZKI 2. 1882. 335. p. „E jeles almafaj Német-Alföldön lépett a világba, hol a Mastricht melletti Beek-nevq községben magról keletkezett. Ugy látszik, még csak a németeknél van elterjedve; mert a franczia gyümölcsészek mqveiben még seholsem találtam megemlitve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl. B. M. 
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifter_rambur_aus_beek.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifter_rambur_aus_beek.htm
Belga ananász alma = (Szinonima: Belgischer Ananasapfel.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Bereczki azt írta mellé:  Qszi . Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett almafajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6. (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét! Bereczki Máté 1879. július 20. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú) levelében írtak szerint kertjében ez a fajta nem volt meg.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/belgischer_ananasapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/belgischer_ananasapfel.htm
Belga barátkörte = (Szinonima: Beurré des Augustins.) BERECZKI 4. 1887. 385. „Belgiumból, Tournay vidékérQl származik, ahol Dumortier-Ghislain nyerte magról s fönebbi név alatt, az ötvenes évek vége felé kezdette elterjeszteni. Ojtó vesszejét 1885-ben kaptam Ottrubay Károly, barátomtól, Aradról, ahol a faj már több ízben termett. B. M.
DU MORTIER [Dumortier] 141. p.
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=augustins&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=augustins&f=false
Belga gránát renet (alma) = (Szinonima: Belgische Granatreinette.) BERECZKI 3. 1884. 471. p. „Származása. E becses téli almafajnak, neve után itélve, Belgiumból kellett származnia. Gyümölcsleírásokat tartalmazó könyveimben nemhogy leírását, de még puszta nevét sem találom sehol fölemlítve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Valódiságában nem kételkedem; mert a gyümölcsészet megdicsQült apostola, Oberdieck, a ki irányomban sok jósággal viseltetett, kedveskedésül, ajándékban küldötte azt nekem; róla tehát véteknek tartanám úgy vélekedni, hogy nekem ajándékban, netán elQtte is ismeretlen vagy hamis fajt küldhetett volna. B. M.
Szélrajzát lásd B D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 9/3.
Belga királyné emléke = (Szinonima: Souvenir de la reine des Belges.) BERECZKI 4. 1887. 385. p.  Grégoire nyerte magról 1855-ben és I. Lipót, Belga királynak 1850-ben elhalálozott neje emlékérQl elkeresztelve, kezdette terjeszteni. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Veress Ferencz fényképésztQl. Kolosvárról. B. M.
LEROY 2. kötet, 673 674. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/872/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/872/mode/2up
Belgák körtéje, belga körte = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében így nem szerepel! A levelezésben használt kifejezés az 1873 tavaszán nyílt és hat hónapig fennállt  Bécsi Világkiállítás Gyümölcsészeti osztályán szereplQ belga körtefajtákra vonatkozhat. A legnemesebb régi körtefajták (Bosc kobakja, Diel vajkörte stb.) belga eredetqek. Lásd Belga barátkörte és Belga királyné emléke!
Belle Baboire alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. (Lásd B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ tanulmánya, Ambrus Lajos: A magyar Lucas. AMBRUS L. 2012.)
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás, Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Belle des Carmes (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Ismeretlen fajta.  A »Belle des Carmes«-nak a nevét sem találom könyveim egyikében sem.  Bereczki Máté 1877. november 12.-i (1. kötet, B-59. számú) levele. [Talán a Karmeliták rendjéhez kötQdQ körtefajta:  Karmeliták szépe körte .]
Belle des Cormes  Lásd Belle des Carmes!
Belle de Vitry (Qszibarack) = Bellevitry (Szinonima: Early Admirable, Admirable Tardive). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
DOWNING 472. p.  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/472/mode/2up" http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/472/mode/2up;
AQUARELLE VERGER 7. kötet 33. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/33Belledevitry.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/33Belledevitry.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_068.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_068.html
VERGER–MAS 7. kötet, 199–200. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70245.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70245.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70248.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70248.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70249.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70249.JPG
Belle d Ecully  Lásd Ecully szépe körte
Belle d Orleans  Lásd Belle d Orléans!
Belle d Orléans (cseresznye) = (Szinonima: Orleansi nagy szemq, Schöne von Orleans.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_aus_orleans.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_aus_orleans.htm;
AQUARELLE VERGER 8. kötet 22. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/22BelledOrleans.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/22BelledOrleans.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_048.html?q=Alphonse+Mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_048.html

VERGER–MAS 8. kötet, 43–44. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80051.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80051.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80054.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80054.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80055.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80055.JPG
Belle du Bois (alma) – Lásd Erdei szép alma!
Belle Dubois (alma) – (Levelezésben Belle du Bois!) Lásd Erdei szép alma!
Belle du Bois (körte) – Belles des Bois – Lásd Erdei vajonc!
Belle fleur (alma) – Lásd Sárga Bellefleur alma!
Bellegarde (Qszibarack) = (Levelezésben: Bellegárde.) (Szinonima: Galande, French Galande, Belle de Tillemont, Noir de Montreuil, Ronalds s Brentford Mignonne.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! HOGG: THE FRUIT MANUAL: Peaches. Synopsis Of Peaches. Part 4.  HYPERLINK "https://archive.org/stream/fruitmanualguide00hoggrich#page/438/mode/2up" https://archive.org/stream/fruitmanualguide00hoggrich#page/438/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/29Galande.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/29Galande.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_061.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_061.html
VERGER – MAS 7. kötet, 189–190. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70236.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70236.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70237.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70237.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70235.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70235.JPG
BIVORT 4. 141. o. [Galande]:
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_4__Band/040_ABRICOT_GROS_ROUGE_HATIF__PECHE_BONNE_GROSSE_DE_NOISETTE_u._PECHE_GALANDE.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_4__Band/040_ABRICOT_GROS_ROUGE_HATIF__PECHE_BONNE_GROSSE_DE_NOISETTE_u._PECHE_GALANDE.pdf
Belle Pontoise alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. (Lásd B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ tanulmánya, Ambrus Lajos: A magyar Lucas. AMBRUS L. 2012.)
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1

Bellis magonca – Lásd Belliss magonca!
Belliss magonca (alma) = (Szinonima: Semis de Belliss, Samling von Belliss.) BERECZKI 2. 1882. 323. p. „Származása. E becses almafajjal Belliss János plébános gazdagította hazai pomonánkat. Trencsén megyében, Rovnyén, a plébánia kertében 1868-ban termett elQször az 1858-ban elvetett magról kelt s ojtatlanul hagyott anyafa. Mindazok, kiknek Belliss ur mutatót küldött almájáról, méltó dicsérettel halmozták azt el, nemcsak hozzá küldött magán leveleikben, hanem néhány évvel ezelQtt nyilvánosan, a »Népkertésze« czimq lap 1878 1879-dik évi folyamában is; minél fogva körülményes leírását ezennel bemutatom. B. M.
KésQbb e nevet Belliss János minisztériumi engedéllyel Erzsébet királyné alma elnevezésre módosította, s többen faiskolájukban  így természetesen maga Balogh Ágost plébános is – e néven forgalmazták. Lásd B-D. levelezés, 6. kötet, 1886. szeptember 22. B-325. számú levél.
Belmont (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett almafajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét és Bereczki válaszát (1879. július 20. B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú levél), mely szerint ez az almafajta nincs meg nála.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f145.image.r=Belmont" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f145.image.r=Belmont
THOMAS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/americanfruitcul06thom#page/224/mode/2up" http://www.archive.org/stream/americanfruitcul06thom#page/224/mode/2up
Belmont (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 6. kötet, 171–172. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f266.image.r=Belmont.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f266.image.r=Belmont.langFR
Ben Davis alma – Lásd Ben-Davis (alma)!
Ben-Davis (alma) = (Szinonima: Új-yorki-pepin, New-York Pippin.) BERECZKI 3. 1884. 465. p. „Származása. Bizonytalan. Leroy szerint valószínq, hogy az éjszakamerikai Egyesült-Államok déli részébQl, a XVIII. Század vége felé kezdett elterjedni s kezdetben New-York Pippin (= Új-yorki pepin) név alatt volt ismeretes; fönebbi, jelenleg már átalánosan elfogadott nevét Downer, amerikai faiskola-tulajdonos adta volt neki. Európában, még napjainkban is kevéssé van elterjedve. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
LEROY 3. kötet, 127 128. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/126/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/126/mode/2up
Beni detti – Lásd Beni detto!
Beni detto (szilva) = (Szinonima: Beni-Detto, Benedetto.) BERECZKI 4. 1887. 504. p. „Olyan újdonság, melynek eredetérQl a gyümölcsészek még semmi biztos adatot sem jegyeztek föl. NevérQl ítélve, mely még csak a hatvanas évek elején, franczia gyümölcsjegyzékekben tqnt föl elQször, Oberdieck azt gyanítja, hogy Olaszországból származik s szerinte, fönebbi neve, csak elferdítése az Olasz »Benedetto« (= Benedek) személyt jelentQ szónak.  Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
HEDRICK PLUMS [Benedetto]
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/400/mode/2up" https://archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/400/mode/2up

GUIDE PRATIQUE – 1876. 162. p. Tanulmányozandó fajták alatt.
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Beni-detto&f=false" https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Beni-detto&f=false
Benidetto – lásd Beni detto!
Bercencei szilva – Lásd Besztercei szilva!
Berckmans vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Berckmans, Berckmans Butterbirn.) BERECZKI 2. 1882. 97. p.  A Van Mons társulat nem rég elhalt elnöke, Bivort Sándor nyerte magról s keresztelte el barátja, Berckmans Lajos, híres belga gyümölcsész nevérQl. A magról kelt anyafa 1846-ban termett elQször. Belgium éghajlata alatt november-december hónapokban értek gyümölcsei, tehát téli körtefajnak mutatkoztak. Alföldünk melegében már september végén megérnek s octóber végénél tovább aligha lesznek eltarthatók; miért is nálunk ez is csak Qszi körte lesz. Fajom OberdiecktQl és Simon-Louis testvérektQl került. B. M. ;
AQUARELLE VERGER 1. kötet 17. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/17BeurreBerckmans.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/17BeurreBerckmans.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_032.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_032.html
VERGER–MAS 1. kötet, 69–70. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1104.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1104.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1105.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1105.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1106.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1106.JPG
LEROY 1. kötet, 316–317. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/316/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/316/mode/2up
Bereczki Máté jutalma (szamóca) – Teleki (eredetileg Skrabák) János, kertész, aki istvántelki fQkertész volt, majd 1885 márciusa után a vulkanikus talajú, termékeny Káli medencében fekvQ Balatonhenyére került  Villási Pál támogatásának köszönhetQen  Kerkápoly Károly (1824 1891) balatonhenyei 30 holdas gyümölcsösébe. Itt foglalkozott gyümölcstermesztéssel és nemesítéssel. Számos újsághirdetés jelent meg faiskolájáról, új fajtákat szaporított és Q maga nevezett el. Így (már korábban) Bereczki iránti tiszteletbQl  amint a levelezésbQl kiderül a  Bereczki jutalma szamócát.  & gyümölcse igen nagy, sötétpiros, gömbölyq, húsa halványpiros kellemes borízq, érik junius. T. J. [A legújabb magyar szamócza válfajok ismertetése.  Teleki Jánostól. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. évf. 1883.12. füzet, 375 378. p. (FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2NYaJZ0" https://bit.ly/2NYaJZ0] és [Katona Zsigmond levele Bereczkihez, 1884. február 28. B-D. levelezés, 4. kötet, A-18. számú irat; – Teleki János levele Bereczkihez, 1885. május 20. B-D. levelezés, 5. kötet, A-58. számú irat]. Bereczki Máté szakmai rigorózussággal írta róla Katona Zsigmondnak: „MidQn tehát én, az önök rozsmarin almáját »Entz féle rozsmarin almának« akarom elnevezni a gyümölcsészet irodalmába, nem charlatánkodom, mint Skrabák János uram, a ki az ephemer életq epreinek az illetQ egyének meg kérdezése és bele egyezése nélkül, élQ és ollyan személjek nevét adja, mellyek a nyilvános életben szerepelnek. B. M.” [1884. március 18-án írt levél (B-D. levelezés, 4. kötet, A-18. számú irat)]
Bereczki magoncz a 24. próbafáról alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem utal rá, hogy elnevezte volna. DörgQ Dánielnek küldte a kertjében termett fajták termései között:  mely, ha beválik gyökrQl vagy tQsarjakról is el lesz szaporítható. (B-D. levelezés, 5. kötet 1885. október 16. D-270. számú levél).
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-291. és D-270. levélen!
Bereczky magonca (alma) = A Jolánka almája Villási Pál által elkeresztelt új neve.  Én is elQ fizetek [a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetekre] és a megelQzQ években is elQfizettem [Villási Pál] lapjára a fönebb mondott okból, noha lapja csak bosszankodásra ingerelt folyvást. Lásd, még a Jolánka almát is elkeresztelte „Bereczki magoncza” névre a nélkül, hogy erre joga lett volna s a novemberi számban színes képben is bemutatja. B. M.” (1887. december 24. – B-D. levelezés, 6. kötet, B-367. számú levél)
Villási Pál: „Ezen almafaj ótágát ezelQtt mintegy 5 6 esztendQvel, Bereczky Máté úrtól kaptam, azzal a megjegyzéssel, hogy még Q sem ismeri közelebbi sajátságait, hanem tenyészete ajánlatos lévén, reméli, hogy nemes alma válik belQle. Ezen ágat én törpe alanyra ótván, tavaly az Keszthelyen elQször, de csak egyet termett; mivel pedig én már akkor Keszthelyt elhagyni készültem és ezen elsQ termést nyomtalanul elveszni hagyni nem akartam, elküldtem azt Budapestre lefestés végett, a nélkül, hogy megizlelhettem volna: minek folytán sajátságairól többet mondani nem tudok, mint a mennyit felQle a színes kép mutat; de Keszthelyen két törpe alanyra ótott anyafa alakjában ki lévén az ültetve, azt hiszem, hogy utódom valamikor majd megemlékezik róla és én azt gondolom, hogy nem fog rosszul megemlékezni róla, mert hazai faj és a hazai talaj gyermeke lévén, hazai talaj- és égalji viszonyainknak valószínqleg megfelelQ lesz, külseje pedig oly ajánlatos és szemnek annyira tetszQ, hogy majdnem lehetetlen volna elhinni róla, hogy az nemes is ne legyen. Azt hiszem tehát, hogy ha egyebet nem, a kísérletet vele mindenesetre megérdemli, mely esetben ótágat róla Keszthelyen, a gazd. Tanintézet kertészeténél lehet kapni. V. P. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 8. évf. 1887. 11. füzet. [(FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2NVUCLG" https://bit.ly/2NVUCLG]
Az elnevezés hibajavítása olvasható a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 9. évf. 1888. 1. füzetében [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2vlv8zB" https://bit.ly/2vlv8zB ]: „Bereczky magoncza. Bereczky Máté urnak Buday József úr útján hozzám juttatott értesítése szerint, azon almafajnak, melyet én a múlt év november havi füzetben «Bereczky magoncza» név alatt, színes képben mutattam be, már van neve, minthogy az nem más, mint a «Gyümölcsészeti vázlatok» III. kötetének 377–78. lapján leírt «Jolánka almája»; ennélfogva kérem: hogy a «Bereczky magonczát» «Jolánka almájára» változtatni szíveskedjenek. SzerkesztQ.

Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 8. évf. 1887. 11. füzet. [(FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2LHWMSs" https://bit.ly/2LHWMSs] Kép: 322 323. p. között
Bereczki M. Magoncz Kt. VI.  Bereczki Máté kertjében kelt magonc, amelyrQl DörgQ Dánielnek nem volt túl jó véleménye. Lásd B-D. levelezés 3. kötet GyümölcsökrQl készült szélrajzok fejezet: 12/2. szélrajz. A leírás végén ceruzával megjegyzés: „Bereczki Máté nem igen tetszik”.
Bereczki téli tulipánalmája – Lásd Túri tulipán alma!
Beregi datolyaszilva = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Ismertette Budai József: Kertészeti Szemle, 3. évf. 1931. november 10. 11. számának 354–355. oldalán. [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2Kc9C5Y" https://bit.ly/2Kc9C5Y]
 Származása : Ezt a minden tekintetben elsQrendq hazai Qsfajszilvát Patonay József nyugalmazott vasúti tisztviselQ, az én kedves barátom, még a század elsQ éveiben ismertette meg velem. TQle kaptam a fajtáról gyökérsarjakat, melyeket nagy fákká növeltem s pár évtizeden át megfigyelve, a fajta értékes voltáról meggyQzQdtem. Nem halogatom tovább a leírását, bemutatom a hazai közönségnek, mint a Besztercei szilvacsalád egyik olyan tagját, mely rokon a Máramarosi nyakas és Gömöri nyakas szilvákkal, de mindkettQnél értékesebb, mert a Máramarosi nyakas kis fát nevel, a Gömöri nyakas pedig pondrófészek. B.J.
Beregi sóvári (alma) = (Levelezésben: Munkácsi sóvári). (Szinonima: Tiszaháti sóvári). BERECZKI 3. 1884. 407. p.  Származása. E kitqnQ almafaj Beregmegyében Munkács vidékén és a Tiszaháton emberemlékezet óta nagyban el van terjedve. Nem ritkaság ott e fajból száz éves fákat is találni. Hol született a világra? Mikor kezdett elterjedni? Arról senki sem jegyzett föl adatokat. Könyveim át meg átkutattam: de hozzá hasonló fajt egyet sem találtam. Bizonyára édes hazánkban kellett a világba lépnie. Bizonytalan értelmq »sóvári neve« lehetett csak az oka, hogy e gyönyörq színezetq, finom, tartós és szállításra igen alkalmas gyümölcs már eddig is mindenfelé el nem terjedt a világon. Ojtóvesszejét Sárkány Gábor, községi iskola-igazgató, kedves öcsém 1884 tavaszán küldötte meg hozzám Munkácsról. Nálam még nem termett: de említett öcsém szívességébQl hozzájutván a leíráshoz szükséges adatokhoz már is bemutathatom e kitqnQ fajt körülményes leírásban. B. M.
DörgQ Dániel írja Bereczkinek:  Illyen fajta alma Turon is van, Nagy KerekibQl a Csanádiak birtokáról származott ez elQtt 40 45 évvel. Pompás lefényképezni való fát növelt, melly meg adott 2 szekér almát jó termés idejekor. Itt Masánszkira keresztelték el vagy olyan név alatt kapták. Ezen faj alma bír mind azon kellékekkel, mellyel egy elterjesztésre méltó alma fajnak bírnia kell, fája erQss és nagyra nQ, gyümölcse kemény, husa leves, fajsujja a Batullal vagy Borsdorfival, vagy bár melly nehéz alma fajjal felér ollyan nehéz, akár a körte, sokat terem, tavaszig könnyen eláll, nem fonnyad. Itt nállunk gyümölcse a középszerqnél kisebb, lehet hogy neked a’ nagyalaku példányokból küldöttek. D. D.” (B-D. levelezés, 2. kötet 1880. nov. 19. D-135. számú levél). Lásd még Sóvári alma!
Király Ildikó–Dr. Tóth Magdolna: Újra termesztésbe vonható régi magyar almafajták. 2009. január
 HYPERLINK "http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf" http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf (Letöltve 2018 májusa]
Legújabb fajtavizsgálati eredményeket lásd Tóth Magdolna: Régi gyümölcsfajták szerepe a modern gyümölcsészetben. In: Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése. Szerk. Tolnay Gábor. 2. kötet, Szolnok, 2013. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár  HYPERLINK "http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_2.pdf" http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_2.pdf
TÓTH M. [2015] 16–19. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Berény szilva – Lásd Böröny szilva!
Bergamot = „A Citrus aurantium  magyarul bergamot egy kesernyés illatú narancsfajta. Dél-Európában és Ázsiában Qshonos, a rutafélék családjába tartozik. A gyümölcs héjából hidegsajtolással állítják elQ az illóolajat. A jó minQségq olaj készítésekor 1 kg bergamot olaj elQállításához 200 kg frissen hámozott gyümölcshéj szükséges. Széles körben hasznosítják: az élelmiszeripartól a gyógyszeriparig.” TOPOR E. 2012
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://en.wikipedia.org/wiki/Bergamot_orange" https://en.wikipedia.org/wiki/Bergamot_orange
– (Citrus Bergamia Risso & Poit.). Már a rómaiak is ismerték, és egy különös elixírt készítettek belQle, amelynek hét cseppje egy pohár borban feloldva hosszú életet ígért.  Aqua mirabilis néven forgalmazták. Ázsiai eredetq, de legnagyobb mértékben a mediterrán vidékeken (Olaszországban) termesztik. Gyógyászatban mindig jelentQs volt, a 18. századtól parfümök, italok, teák alapanyaga, vagy kiegészítQ adaléka lett. A körtefajták nevében a illatos, aromás jelzQ megfelelQje, illetve ezen körtefajták egyes pomológusok rendszerezésében külön osztályt képeznek.   HYPERLINK "http://www.citrus-kert.eoldal.hu/cikkek/citrus-bergamia-risso---poit..html" http://www.citrus-kert.eoldal.hu/cikkek/citrus-bergamia-risso---poit..html (letöltve 2018 májusa)
SCHÖPKE, Th. – MORITZ, E.: Köhler – Bergamot orange  HYPERLINK "http://www.plant-pictures.de/allgemei/koehler/koeh-183.jpg" http://www.plant-pictures.de/allgemei/koehler/koeh-183.jpg
Bergamot Crassán – Lásd Kraszán körte!
Bergamote Lucrativ (körte) – Lásd Seigneur d’Esperen! Esperen úri körtéje!
Bergamotte Crassan, Bergamotte Crassán – Lásd Kraszán körte!
Bergamotte de Pagues (A levelezésben helytelenül írva) – Lásd Húsvéti bergamot!
Bergamotte de Paques (A levelezésben helytelenül írva) – Lásd Húsvéti bergamot!
Bergamotte de Pâques – Lásd Húsvéti bergamot!
Bergamotte Esperen (körte) – Lásd Esperen bergamotja körte!
Bergamotte Strycker – Lásd Strycker bergamotja!
Bergamotte sans pareille – Lásd Besi incomoparable körte!
Bergamotte suisse ronde (körte) = (Levelezésben Ronde). Szinonima: Bergamot d’automne panachée.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
KNOOP 86. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?hl=hu&id=TXFDAAAAcAAJ&q=ronde#v=onepage&q=Bergamotte%20suisse%20ronde&f=false" http://books.google.hu/books?hl=hu&id=TXFDAAAAcAAJ&q=ronde#v=onepage&q=Bergamotte%20suisse%20ronde&f=false ;
LEROY 1. kötet, 225–226. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/224/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/224/mode/2up
Berkenye – A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Berkenye_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" https://hu.wikipedia.org/wiki/Berkenye_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)
 Szláv eredetq jövevényszó, valószínqleg déli szláv vagy szlovák közvetítéssel került a magyarba, a R. *brkynja alapszava azonos a magyar barkóca szláv eredetijének alapszavával (TESz.). A szó korai helynévi megjelenését magyarázhatja, hogy nevezetes berkenyefák határjelek lehettek. Lásd PELCZÉDER 2018. 43 44. p. alapján.
Lásd még Barkócaberkenye, Gálna, Házi berkenye, KQrislevelq berkenye, Madárberkenye alatt!
Berkman körte  Lásd Berckmans vajonca!
Berlini alma = (Szinonima: Pomme de Berlin, Berliner Schafsnase; Berlini kosorr, Nyári fqszeralma  Lásd BERECZKI 5. 2006. 25. p. szerint  Berlini birkaorr alma ). BERECZKI 4. 1887. 456. p.  Poroszországból származik és Éjszak-Némethonban van leginkább elterjedve. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl JeinsenbQl. B. M.
 Ha az idegen nevq gyümölcsök közül olyanokat akarunk nyelvünkön elnevezni, a melyeknek külföldön nem szakértQ gyümölcsész, hanem valamely járatlan, laikus adott olyan nevet, mely a gyümölcselnevezési szabályokkal ellenkezik, milyen például a németeknél a Kuhfuss, Berliner Schafsnase, Stuttgarter Gaishirten-Birn; akkor az elnevezésben ne utánozzuk vakon a németeket, hanem adjunk azoknak nyelvünkön helyesebb és a gyümölcselnevezési szabályokkal jól egyezQ nevet. Így cselekedtem én is, midQn a Kuhfuss helyett »Vesztfáli harangkörte«, a Berliner Schafsnase helyett, egyszerqen csak »Berlini alma« és a Stuttgarter Gaishirten-Birn helyett »Stuttgárti pirók körte« neveket vettem be a magyar gyümölcs-nomenclaturába. B. M. BERECZKI M. 1998. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2M5NEmV" https://bit.ly/2M5NEmV
LEROY 3. kötet, 128–129. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/128/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/128/mode/2up;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/berliner_schafsnase.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/berliner_schafsnase.htm
Bernát herceg (alma) = (Szinonima: Herzog Bernhardt, Téli ananász, Winter-Ananas). BERECZKI 3. 1884. 467. p.  Származása. E jeles alma Jahn szerint Szász-Meiningen herczegségben régóta ismeretes. Kezdetben Winter Ananas (=Téli ananász) név alatt ismerték ott, de késQbb a meiningeni pomológok, uralkodó herczegük tiszteletére, »Bernát herczeg« névre keresztelték azt el. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam meg OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=herzog_bernhard" http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=herzog_bernhard
Berni Gaiachi (alma)  lásd Sauer Grauech!
Berni Graichi  lásd Sauer Grauech!
Berner Grauechapfel  lásd Sauer Grauech!
Berni Grauech Aigre  lásd Sauer Grauech!
Berry hercegnQ (körte) = (Szinonima: Duchesse de Berry, Herzogin von Berry, Duchesse de Berry d été, Duchesse de Berry de Nantes, Duchess of Berry.) BERECZKI 2. 1882. 33. p.  Frankhon nyugati részén, Nantes környéken, bizonyos Soussai család »Barriére de Fer« nevq jószágán 1827-ben Bruneau Gábor nantesi gyümölcskertész fedezte föl s kezdette elterjeszteni fönnebbi névre keresztelvén azt. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, Simon Louis testvérek faiskolájából. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 13. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/13DuchessedeBerrydete.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/13DuchessedeBerrydete.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_030.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_030.html
VERGER–MAS 2. kötet, 5–6. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2006.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2006.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2007.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2007.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2008.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2008.JPG
LEROY 2. kötet, 104–105. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/104/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/104/mode/2up
Berzenczei szilva – Lásd Besztercei szilva! HERSZÉNYI 1934. 216. p. és GYÜMÖLCSFAJTAISMERET 263–264. p. Különféle nevek alatt, mint besztercei, berzencei, magvaváló, hosszú szilva általánosan elterjedt, Ázsiából származó szilva.
Besi Carême (körte) – Lásd Böjti vadonc!
Besi des Veterans – Lásd Rokkantak vadonca körte!
Besi incomparable körte = (Szinonima: Nonpareille, Sans-Paire, Besi sanspareille, Incomparable, Bergamotte sans pareille.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/maas/aquarelles/vol1/images/fullsize/13BeurredHardenpont-Besisanspareil.JPG" http://pomologie.com/oc/maas/aquarelles/vol1/images/fullsize/13BeurredHardenpont-Besisanspareil.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_025.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_025.html
VERGER–MAS 1. kötet, 11–12. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1009.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1009.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1012.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1012.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1013.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1013.JPG
LEROY 1. kötet, 275–277. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/274/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/274/mode/2up
Besztercei muskotály szilva = Levelezésben Muskotáj szilva, Muskotály beszterczei szilva, Quetsche müsque de Hongrie. (Quetsche musquée de Hongrie.) BERECZKI 4. 1887. 505. p. „E szilvafajjal édes hazánkat áldotta meg a gyümölcsészet kegyes istennQje, Pomona. Több helyt feltalálható hazánkban részint gyöksarjairól, részint ojtás által elszaporítva. Mikép boldogult orvos dr. Pólya értesít; Gömörben és Abaújban széltére ismeretes. Nekem Biharmegyében, nem meszsze BelényestQl, Hogyison, egy oláh földmqves kertében mutatták meg, a hol oláh nyelven »Bissiok« (magyarul = Bazsalikom) szilvának nevezték. & Külföldi gyümölcsészek még nem ismerték e szilvafajt; mert gyümölcsismertetQ munkáikban a fönebbihez hasonló szilvafajt egyetsem találtam. A »Revue de l Arboriculture« czímq, franczia folyóirat 1872. évi folyama 240-dik lapján én ismertettem meg elQször a francziákkal e fajt és küldöttem róla ojtóvesszQt a Simon-Louis testvéreknek Plantièresbe. B. M.
HERSZÉNYI 1934. 216-217. p.
GUIDE PRATIQUE [Quetsche musquée de Hongrie]
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f168.image.r=hongrie" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f168.image.r=hongrie
Besztercei szilva = (Szinonima: Berci, Bérci, Berczenczei, Bercencei, Berzenczei.) BERECZKI 4. 1887. 505. p. „Ázsiából származott, hol valószínqleg a paradicsomban már Ádám apánk is látta fáját s élvezte gyümölcsét. El van terjedve már a világon minden felé, a hol a szilvafa díszlik. Hazánkban vidékek szerint más és más néven ismerik a piaczokon, de legnépszerqbb nevei mégis a Beszterczei szilva, Berzenczei szilva, Magvaváló szilva. Hosszú szilva. B. M.
ElsQ említése: Buda város II. Lajos korabeli árszabásában, 1522.:  una libra pruni beztherceÿ . In: Történelmi Tár 1889. 376. p. HYPERLINK "http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/12_0_2_pg_376.html%20"http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/12_0_2_pg_376.html.
GYÜMÖLCSFAJTAISMERET 263–264. p.; HERSZÉNYI 1934. 216. p.
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl23.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl23.htm;
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
RAPAICS 1940a. 123 138. p.
TÓTH M. [Besztercei] 222. p. (Dr. Szabó Zoltán tollából.) Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 82. szám alatt!
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
SURÁNYI 2013:  Európa-szerte termesztett régi magyar fajta, származása ismeretlen. Sharka érzékenysége e fajta és a szilvafajták legtöbbjének termesztését válságba sodorta. Középnagy, felfelé törQ, kúpalakú koronát nevel, elég sqrq ágrendszerq, gyenge közepes hajtásnövekedést mutat. Számos változata, klónja, sQt sárga terméshéjú mutánsa ismert (elsQsorban a Jászságban ültetik.). A Besztercei szilva kékszilva, 18-22 g-os gyümölcsének húsa narancsos sárga, édes-leves, kevéssé savas, kiváló minQségq. Felhasználása sokféle (lekvár, befQtt, lé, pálinka, aszalvány, zölden pudingpor). BQtermQ, de alternálva terem. Szeptember elején érik, szórványban is sokfelé megtalálható. Nemzeti fajtánk nagyobb figyelmet igényelne. Surányi D.
https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
Bethlehem csillaga  Lásd Betlehem csillaga!
Betlehem csillaga (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel írta:  A Gyümölcsészeti füzetek [1884.] November havi [FizetQs forrás: Arcanum: 343 346. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2JsHWyj" https://bit.ly/2JsHWyj] számáról már többet írhatok, melyben [& ] közli benne a Keszthelyi faiskolában lévQ azon gyümölcsfajok részletes névjegyzékét, mellyekbQl ójtvány vagy ágak kaphatók, még pedig az általad régebben ismertetett fajok neveit hellyes magyar neveiken, más részét német vagy más idegen nyelveken, persze a név sort nemcsak nyomda, hanem több, sQtt talán tudatlanság okozta hibáktól hemzseg, és felületesen is van össze állítva, p. o. [& ] a körték közt olvashatni: Bethlehem csillaga. (B-D. levelezés, 4. kötet 1884. december 26. D 210. számú levél).
Betti (alma) = (Szinonima: Pomme Betsey, Betty.) BERECZKI 2. 1882. 337. p.  Származása. HihetQleg régi gyümölcs. Eredete bizonytalan. Mikép Leroy irja, Bauhin, természettudós »Historia fontis et balnei Bollensis« czimq munkájában, mint a Schweiz-ban elterjedt gyümölcsöt »Hosszú szárú alma« (Pomme á longue queue) név alatt már 1598-ban ezen almafajt ismertette meg rövid leírásban. Azon idQ óta azomban neve is elveszett és Betsey, vagy Betty név alatt csak az ujabb korban merült föl ismét. Mikor? És ki adta neki ezen nevezetet? Senki sem tud róla. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/betty.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/betty.htm
LEROY 3. kötet, 130–131. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/130/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/130/mode/2up
Beurre – Lásd Beurré!
Beurré Antoine (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/34BeurreAntoine.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/34BeurreAntoine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_066.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_066.html
VERGER–MAS 2. kötet, 69–70. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2087.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2087.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2088.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2088.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2086.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2086.JPG
Beurré Antoinette (körte) [Levelezésben Beurre Antoinette formában is.] – Lásd Antónia vajonc!
Beurré Bronzé [Levelezésben Beurre Bronze alakban is.] – Lásd Bronzos vajonc!
Beurré Chaptal (körte) = Beurre Chaptal, szinonimája Poire Chaptal – Lásd ott!
Beurré d’Angois (körte) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Bereczki Máté Sziklay Edéhez, Jánokra küldött, 1881. november 10-én kelt (B-D. levelezés, 7. kötet – Sziklay-levelek 6.) levelében említi: „A 14-dik sz. alatti körte önök szerint Beurré d Angois. Ilyen nevq körtérQl nincs szó a gyümölcsészeti munkákban. Nagyon meg volt törQdve, rothadni kezdett, nem lehetett tanulmány czéljából tovább eltartanom: de én ezt is Téli esperes körtének gyanítom. B. M.”
Beurré Davis, Beurre Davis (körte) – Lásd Erdei vajonc!
Beurré de Ghelin – Lásd Ghelin vajonca!
Beurré de Gyka (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett körtefajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét és Bereczki válaszát 1879. július 20-án (B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú levél), mely szerint  alkalmasint oláhországi körte Gyika herczegrQl elnevezve. [Bereczki megjegyzése szerint  alkalmasint a hercegi Gyikákról elnevezve. Az Albániából származó, s a 17. században Moldvába, Havasalföldre bevándorolt Ghika hercegi család tagjai közül többen havasalföldi és moldvai fejedelemként uralkodtak. Ugyanakkor a désánfalvi Gyika család Temes és Krassó vármegyei régi birtokos család is volt. (NAGY IVÁN)] Korabeli pomológiai munkákban nem található.
Beurré de St. Amand – Lásd Saint-amandi vajonc!
Beurré de Woelfel (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
GUIDE PRATIQUE (a tanulmányozandók között):
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f97.image.r=Woelfel" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f97.image.r=Woelfel
Lásd még Woelfel húsvéti bergamotjánál!
Beurré Gambier (körte) = (Szinonima: Gambrier, Gambrin.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Bereczki 1880. január 14-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-106. számú) levelében írja: „A Francziák általad az EgyetértésbQl olvasott körtéibQl egyik sincs meg nékem. Ujdonságok! Várhatnak még! Még tán utlevelök sincs!? Én legalább nem láttam.  B. M. A Guide Pratique e körte esetében a Passé Colmarhoz is utasítja az olvasót, tehát annak szinonimájaként említi e nevet.  Lásd Nemes kolmár körte!
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f294.image.r=Gambier" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f294.image.r=Gambier  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Gambier" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Gambier
Beurre Henri Courcelles – Lásd Curcelle vajonca!
Beurré Henri Courcelle (körte) – Lásd Curcelle vajonca!
Beurré Luizet (körte) – Lásd Luizet vajonca!
Beurré Mondelle [Levelezésben Beurre Mondelle alakban is.] – Lásd Mondelle körte!
Beurré Rance (Beure Rance) – Lásd Hardenpont kései vajonca (körte)! Lásd még GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Rance" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Rance
Beurré Superfine – Lásd Legfinomabb vajonc körte!
Bíborpiros agátalma = (Purpurrother Agát-Apfel, Rode Tulp-Kroon, Engel’sche Agat, Purpurrother Winter-Agatapfel.) BERECZKI 3. 1884. 449. p. „E kitqnQ jó és csinos alma hihetQleg Hollandból származik. Diel, legalább, onnan kapta meg »Rode Tulp-Kroon« név alatt e fajt és fönebbi, zárjel közt kitett név alatt írta le és terjesztette azt. Gyümölcsei szépsége s finom íze daczára,  bárha nagyon megérdemlené  , még napjainkban sincs kellQleg elterjedve. Ojtóveszszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/purpurroter_agatapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/purpurroter_agatapfel.htm
Bigarreau Jaboulay (cseresznye) – Lásd Jaboulay ropogós!
[Bignonia radicans = Trombitafolyondár = Campsis radicans (Bignonia) – dísznövény]
Bihoreli renet (alma) = (Szinonima: Reinette de Bihorel, Reinette von Bihorel.) BERECZKI 2. 1882. 243. p. „Származása. Boisbunel, franczia gyümölcsész nyerte magról 1859-ben, Rouenben, s azon utczáról nevezve el, a hol faiskolája van, a hatvanas években kezdette elterjeszteni. Mosolygó szép gyümölcsei végett csakhamar utat lelt e becses faj mindenfelé a világban. Ojtóvesszejét 1869 óta több hiteles helyrQl, többek közt magától BoisbuneltQl is, teljesen egyezQleg kaptam meg. Több ízben termett már nálam. Noha fajom növényzete nem is egyezik jól az egyetlen leírással; valódiságában mégsem kételkedem, mert Leroy valószínqleg nem a valódi Bihoreli renet fájáról, hanem e helyett tévedésbQl más fáról irta le a növényzetet. [& ] Tudtommal még eddig csak Leroy irta le {Dict. De pomol. IV. 625.); de, mint fönnebb említém, leírása a növényzetet illetQleg egészen hibás. B. M.”
LEROY 4. kötet, 625–626. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/624/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/624/mode/2up
Bihoreli vajonc (körte) = (Szinonima: Fondante de Bihorel, Butterbirn von Bihorel, Bihorel vajoncza). BERECZKI 2. 1882. 227. p. „E kitqnQ koranyári körtét Boisbunel, franczia gyümölcsész magról nyerte 1867-ben Rouenben. Nevét azon utczától kapta, melyben a kert fekszik, a hol magról keletkezett. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek faiskolájából. [& ] Tudtommal még eddig nincs leirva körülményesen. B. M.”
REVUE HORTICOL 1888. 547–548. p.
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/revuehorticolejo1888unse#page/546/mode/2up" https://archive.org/stream/revuehorticolejo1888unse#page/546/mode/2up
HEDRICK PEARS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/382/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/382/mode/2up
Biondeck korai szilva – Lásd Biondeck korai szilvája!
Biondeck korai szilvája = (Szinonima: Quetsche-précoce de Biondeck, Biondeck s Frühzwetsche.) BERECZKI 2. 1882. 507. p.  E kitqnQ korai szilvát FelsQ Ausztriában, Braunauban a híres gyümölcsész, Liegel nyerte a Catalóni szilva magváról s egyik barátja, Biondeck, nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Hogy magról nem mindig nyerhetni az anyafajhoz hasonló gyümölcsöt, eléggé mutatja e szilvafaj is, mely jókora nagy és piros, noha anyja, a Catalóni szilva, apró és sárga gyümölcsöt terem.  Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/biondecks_fruehzwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/biondecks_fruehzwetsche.htm
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK  1881. 12. füzet (FizetQs forrás: Arcanum)  HYPERLINK "https://bit.ly/2rAgvXo" https://bit.ly/2rAgvXo
Birs = (Birsalma, Birskörte). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel, csupán mint a nemes körteoltványok eredeti vagy már nemessel átoltott alanya. Teljes körq elemzését képekkel együtt lásd
SURÁNYI 2014  HYPERLINK "http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201401/19_Suranyi.pdf" http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201401/19_Suranyi.pdf
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Birs" https://hu.wikipedia.org/wiki/Birs
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/cydonia.oblonga.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/cydonia.oblonga.html#alteteje
Birsalakú téli (alma) = (Szinonima: Coing d’hiver; Winterquittenapfel; Französische Quittenreinette; Amerikanischer Kaiser-Apfel; Norfolk Storing.) BERECZKI 2. 1882. 363. p. „Származása. Bizonytalan. Diel 1800-ban Angolhonból, Loddiges faiskolájából „Quince Apple” név alatt, kapta. Nevét némelyek szerint alakjától kapta, némelyek szerint pedig a birsre emlékeztetQ izétQl. Minthogy azonban a nálam termett gyümölcs ízében éppen nem találtam semmi a birsre emlékeztetQt; de a leírásokban sem találtam följegyezve semmi birsre emlékeztetQ ízt; hajlandóbb vagyok hinni, hogy nevét csakugyan alakjától kapta; mert gyümölcsei többnyire szárnélküliek és bordásak, mint a birs szokott lenni. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Több ízben termett már nálam; Fajom valódisága kétségtelen. B. M. 
LEROY 3. kötet, 228 230. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/228/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/228/mode/2up [Coing d’hiver]
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/winterquittenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/winterquittenapfel.htm
Birskörte = „… hanem a Birs körtét nem is ismerem. Hol olvastál róla? Ki ajánlotta azt? B. M.” (B-D. levelezés, 1. kötet, B-49. levél.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Lásd még Birs!
Bismarck (alma) = Bismarck herceg (alma). (Szinonima: Prince de Bismarck, Fürst Bismarck, Bismarck herceg, Bismarck apfel.) BERECZKI 4. 1887. 456. p. „A hetvenes évek elején lépett fönebbi név alatt forgalomba. A Lahn-melletti Dietz-hez közel, Hofhausban. Frensdorf Qrnagy nyerte magról 1869-ben. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Kövér Gábor barátomtól, Réthátról. B. M.
NAGY TÓTH 1998. 324. p.
POMOLÓGIA III. (é. N.) 8. p.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fuerst_bismark.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fuerst_bismark.htm
LAUCHE’S ERGÄNZUNGSBAND 1. 1883. 79. p. [Pdf dokumentumban 93. laptól]  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf
Bivort Emilia (körte) = (Szinonima: Émilie Bivort). BERECZKI 3. 1884. 187. p. „E kitqnQ körtét Bouvier Simon, Jodoigne polgármestere nyerte magról, Belgiumban. A magról kelt anyafa 1845-ben termett elQször. Bivort Sándor 1847-ben írta le elQször s mikép leírásában állítja, idQsb leánya, Bivort Emilia nevére azért keresztelte Bouvier ezen jeles magonczát, hogy háláját fejezze ki annak abbeli szorgalmáért, melyet gyümölcseinek lefestésében tanusított. MeglehetQsen el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon Louis testvérektQl, PlantiéresbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE, 3. kötet 39. p. [Képe a szövegek elQtti oldalon.]
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=%C3%89milie%20Bivort&f=false" http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=%C3%89milie%20Bivort&f=false
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/emilie_bivort.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/emilie_bivort.htm
VERGER – POMOLOGIE GÉN. VII. kötet 175. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f272.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f272.image.r=pomologie.langFR
Bivort pirók körte – Lásd Bivort pirókja!
Bivort pirókja (körte) = (Szinonima: Rousselet Bivort, Bivort s Rousselet.) BERECZKI 1. 1877. 307. p.  E felséges ízq Qszi körtét Bivort Sándor, a nem rég elhunyt, kitqnQ belga gyümölcsész nyerte Geest-Saint-Remyben, a Bouvier Simon körtéjének 1840-ben elvetett magváról. A magról kelt anyafa 1849-ben termett elQször. Ez idQtQl fogva mindenütt elterjedt már, noha nem is oly mértékben, mint azt fájának és gyümölcseinek jeles tulajdonai által megérdemlené. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bivorts_russelet.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bivorts_russelet.htm
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE, 4. kötet 9. p. [Képe a szövegek elQtti oldalon.]
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&hl=en#v=onepage&q=Bivort%20rousselet&f=false" https://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&hl=en#v=onepage&q=Bivort%20rousselet&f=false
Blenheimi renet (alma) = (Szinonima: Blenheimi aranyrenet, Goldreinette von Blenheim, Blenheim pippin, Blenheim orange, Woodstock pippin, Nortwick pippin, Perle d’Angleterre.) BERECZKI 2. 1882. 357. p. „E tekintélyes nagyságú, kitqnQ almát, Leroy szerint, a folyó század elején egy pék nyerte magról Woodstockban (Angolhon, Oxford megye), honnét kezdetben »Woodstock-i pepin«, késQbb Marlboroug herczegnek Woodstock közelében fekvQ, »Blenheim«-nevq lakhelye után »Blenheimi pepin« név alatt kezdett elterjedni. Napjainkban már sokféle hasonnév alatt mindenfelé el van terjedve. Hasonnevei számát hazánkban is megszaporitották egygyel. Halason,  nem tudva valódi nevét  »Öreg kormos« név alatt ismerik és szaporítják. (*ErrQl engem Vass Elek, városi fQkertész értesitett és tett bizonyossá.) Ojtóvesszejét 1871-tQl kezdve, több hiteles helyrQl is meghozattam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goldrenette_von_blenheim.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goldrenette_von_blenheim.htm
DITTRICH 3. kötet, 38. p.
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=_y_zvJiHlBAC&pg=PR1&dq=#v=onepage&q=Blenheim&f=false" https://books.google.hu/books?id=_y_zvJiHlBAC&pg=PR1&dq=#v=onepage&q=Blenheim&f=false
LEROY 3. kötet, 139–141. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/138/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/138/mode/2up
Blenheimi szép (alma) – Lásd Blenheimi renet!
Boczmaner alma – Lásd Pázmán alma!
Boczmann alma  Lásd Pázmán alma!
Bódi szilva = (Szinonima: Bógyi, Kuszinka, Boldogasszony szilvája, Lotyó szilva, Potyó szilva). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel. Félvad szilva. FQként pálinkának használják.  Fája kicsi, felfelé törQ és sqrq, kicsit merev szerkezetq koronát képez. Levele középnagy vagy kicsi, botanikai értelemben kökényszilva; vesszQje vékony. Fagy- és szárazságtqrQ fajta. Gyümölcse gömbölyded, kissé megnyúlt, apró. Vékony, sötétkék színq héja a hústól könnyen elválik. Gyümölcshúsa világoszöldes sárga, alig cukros, hqsítQen savanykás és leves. Augusztus közepén érik. S.D. SURÁNYI 1988
TÓTH M. [2015] 196 199. kép   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Bodza(fa)  fekete bodza, vagy festQbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_bodza" https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_bodza
Bohn Mirabellája (szilva) = (Szinonima: Mirabelle de Bohn, Bohn’s Mirabelle, Bohn’s gestreifte Mirabelle, Bohn csíkos mirabellája). BERECZKI 2. 1882. 463. p. „E finom ízq és szépen színezett madártojáshoz hasonló szilvát Austriából, Bohn Henrik, mamlingi földbirtokostól kapta volt Liegel s fönnebbi név alatt a f. század közepe táján kezdette elterjeszteni. Három hiteles helyrQl is birom e fajt, de csak az mutatkozott valódinak, a melyet ojtóvesszQkben, 1874-ben kaptam OberdiecktQl JeinsenbQl (Hannovera); mert csak ennek gyümölcsei mutatkoztak folyvást tarkának, csíkozottnak, a milyennek Liegel és Oberdieck jellemezték leírásaikban; mig a más két helyrQl került faj folyvást egyszínq gyümölcsöket hozott. B. M. (* Lásd lejjebb Verger-Pomologie gén.: Mas leírása annyiban tér el a német gyümölcsészek leirásától, hogy nála nem tarka vagy csíkos ez a szilva, hanem, mint irja, folyvást egyszínq marad s így az Q faja aligha a valódi Bohn mirabellája. B. M.”)
HEDRICK PLUMS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/496/mode/2up" http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/496/mode/2up
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 177–178. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f360.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f360.image.r=pomologie.langFR
Bohusné vajkörte – Lásd Bohusné vajkörtéje!
Bohusné vajkörtéje = BERECZKI idejében ismeretlen fajta. Nyárikörte, gyümölcse középnagy méretq (110 g), citromsárga színq, szabályos körte alakú. Íze rendkívül zamatos. Érési ideje július vége, augusztus eleje. Bohus Gábor vonta termesztésbe. KOCSISNÉ 2006. 73. p. 73. p.
Képe:  HYPERLINK "http://www.faiskola.hu/novenykatalogus/noveny/906-korte-pyrus-communis-bohusne-vajkorteje.html" http://www.faiskola.hu/novenykatalogus/noveny/906-korte-pyrus-communis-bohusne-vajkorteje.html
TÓTH M. [2015] 169–171. kép [Bohusné vajkörte] –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Boiken alma = (Szinonima: Boiken Apfel, Pomme Boiken.) BERECZKI 1. 1877. 413. p.  Származása. Oberdieck szerint bizonyos Boike nevq utbiztos (Deichvoigt) nevérQl neveztetett így, a ki azt vagy magról nyerte, vagy legalább elsQ volt, a ki elterjesztette. Hanoverában rég idQ óta ismert, gazdasági gyümölcs. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl. 1873-ban már gazdagon meg volt gyümölcscsel rakodva fajfámon a jól kifejlQdött két éves próbaág. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/boiken_apfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/boiken_apfel.htm
LEROY 3. kötet, 144–145. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/144/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/144/mode/2up

Lásd képét B-D. levelezés, 4. kötet – Képmellékletek között: A Wilhelm Frick bécsi cs. és kir. udvari könyvkereskedQnél megjelent reklám: a Deutsche Pomologie 1883-ban kiadott kötetének részlete (reklám 3.) Boiken Apfel
Boisbunel calvinja  lásd Boisbunel kalvilja!
Boisbunel kalvilja (alma) = (Szinonima: Calleville de Boisbunel.) BERECZKI 3. 1884. 451. p.  Származása. Ezen almafajt Boisbunel, franczia gyümölcsész Rouenban nyerte magról, folyó század közepe táján. A magról kelt és ojtatlanul fölnevelt anyafa 1859-ben termett nála elQször. Fönebbi név alatt 1862-ben kezdett elterjedni. Ojtóveszszejét még 1869-ben kaptam ReutlingenbQl bold[ogult]. Dr. Lucas-tól. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
LEROY 3. kötet, 179 180. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/178/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/178/mode/2up
Boisbunel kálvilja – lásd Boisbunel kalvilja!
Boisbunnel kalvilja – Lásd Boisbunel kalvilja (alma)!
Boisbunel kobakja (körte) = (Szinonima: Calebasse Boisbunel, Boisbunel’s Flaschenbirn.) BERECZKI 2. 1882. 151. p. „Boisbunel, roueni gyümölcsész, a ki magvetés által több kitqnQ körtefajjal gazdagította Pomona birodalmát, nyerte e jeles körtefajt is, hihetQleg a hatvanas évek elején. Leírását még sehol sem olvastam; csakis rövid jellemzése van meg a Simon-Louis testvérek által kiadott »Gyakorlati kalauz« (= Guide pratique) czímq mqvecskében. Ojtóvesszejét 1869-ben ReutlingenbQl kaptam. B. M.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f75.image.r=boisbunel" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f75.image.r=boisbunel
Boisbunel körte  Lásd Boisbunel kobakja!
Boisselot Fortunátája (körte) = (Szinonima: Fortunée Boisselot.) BERECZKI 3. 1884. 191. p. „E jeles körtét Francziaországban Boisselot Ágost, nantesi birtokos, a ki a gyümölcsészet birodalmát több jeles gyümölcsfajjal gazdagította már, – a régibb Fortunata-nevq körte magvairól nyerte. A magról kelt s ojtatlanul fölnevekedett anyafa 1861-ben termett elQször. Kevéssé van még elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Nálam még nem termett, de a tQlem kapott vesszQkrQl Nánáson, Oláh Gyula barátom fajokban gazdag gyümölcsösében, már bemutatta gyümölcseit& B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 2/2.
LEROY 2. kötet, 187 188. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/186/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/186/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 457. p. [Pdf dokumentumban 471. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Boldogasszony almája – „’Qsszel érQ, édes ízq, sárga héjú almafajta 1667 (LIPPAI, III. 1667, 143. p.). [& ] A Boldogasszony tulajdonnévbQl és az alma gyümölcsfajt jelölQ szóból alakult jelölt birtokos jelzQs szerkezet. A Boldogasszony névrész nagy valószínqséggel a gyümölcs érési idejére utal, akárcsak a Boldogasszony-szilva névben (Luby 1939: 301. p. Rapaics 1940a: 94. p., ÚMTsz. I. 528. p.). Több érési idQre vagy a gyümölcs tartósságára utaló gyümölcsnév tartalmazza valamely szent nevét: vö. pl. szent benedeki alma, Szent Bertalan körtéje, Szent Iván-alma; Szent Iván barackja, Szent LQrinc-körte. Lippay így jellemzi: »jó édes sárga: ez-is tartós« (LIPPAI, III. 1667: 143. p.). Pelczéder K. Idézve: PELCZÉDER 2018, 51. p. alapján.
Boldogasszony szilvája  Lásd Bódi szilva!
Boldogasszony vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Assomption, Beurré de l Assomption, Himmelfahrtsbirne, Marie-Himmelfahrtsbirn.) BERECZKI 2. 1882. 99. p.  Származása. E kitqnQ újdonságot Nantes városához közel, Pont-Saint-Martinban (Frankhon) bizonyos Ruillé de Beauchamp nevq birtokos a hatvanas évek elején nyerte magról. Nevét érés-idejétQl kapta, mert rendesen Nagy-Boldogasszony nap táján szokott érni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Feistkorntól, MeiningenbQl (Szászország). B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/himmelfahrtsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/himmelfahrtsbirne.htm
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe083.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe083.htm
LEROY 1. kötet, 303–305. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/302/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/302/mode/2up
Bollweiler – Lásd Bollwiller!
Bollwiller Liebling (Qszibarack) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel.
Lásd képét Bereczki DörgQ levelezés 3. kötet: Képek  A Wilhelm Frick bécsi cs. és kir. udvari könyvkereskedQnél megjelent reklám (Lauche, W.: Deutsche pomologie), 1883. (Reklámanyag 3.)
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bollwiller_liebling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bollwiller_liebling.htm
Bollvilleri vajonc – Lásd Bolvilleri vajonc!
Bolvilleri vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré de Bollviller, Bollweiler Butterbirn.) BERECZKI 2. 1882. 219. p. „Származása. E jeles késQ téli körtét Elszaszban, a negyvenes évek elején nyerték magról a Baumann testvérek nagyhírq faiskolájukban, Bollvillerban. Csakhamar elterjedt mindenfelé a világon. Ojtóvesszejét 1874. kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Vidékem mostoha viszonyai közt leirásra alkalmas gyümölcsöket sem kaphattam még fajfámról. Fajom valódisága azonban kétségtelen; leirtam tehát e körtefajt azon gyümölcsökrQl, melyeket e czélra Kolozsvárról Id. Bodor Pál, barátom volt szíves hozzám küldeni. B. M.
LEROY 1. kötet, 319–320. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/318/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/318/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/33BeurredeBollwiler.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/33BeurredeBollwiler.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_065.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_065.html
VERGER–MAS 1. kötet, 31–32. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1037.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1037.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1038.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1038.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1034.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1034.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bollweiler_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bollweiler_butterbirne.htm
Bonaburuttya (alma) – (Szinonima: Bóni brattya; Brónabúgy.) „Középkori magyar almafajta. ElsQ említése 1643-ból való, »egy fajta kormos vagy bQralma« [Báró Mednyászky Dénes: Régi magyar kertészet címen, a családi levéltárukból közli Mednyászky Jónás (sz.: 1595), Beckón (Trencsén vm.) lévQ gazdaságának feljegyzéseit, melyben 1643. április 14-i keltezés alatt olvasható (a forrásközlQ átírásában):  Almafákba muskotált és boni brattyát oltottam. In: Magyar Történelmi Tár. 3. évf. 1880. MqvelQdéstörténeti adatok rovat. 775. p.
 HYPERLINK "http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/3_0_2_pg_775.html" http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/3_0_2_pg_775.html ]
 Szerepel Lippai Pozsonyi kert III. Gyümölcsös kert címq mqvében is: » két vagy három féle. Eggyik apró csúcos: máik kerekdéd, öregeb: harmadik jókora, á heja ki-kivül zürke, avagy barát zínü, az íze belül édeecke: de nem leves, cak hogy igen állandó gyümölcs, és az úynal- is taváb tart, és akkor gyakran meg töpörödik.«
Olasz eredetq gyümölcsnév, az olasz Buona-brutta, Buoni-e-brutti  csúnya, de jó név átvétele (Gombocz Zoltán Melich János: Magyar etymologiai szótár, 1. füzet. MTA, Bp., I. 467, RAPAICS 1940a, 194. p.). PELCZÉDER 2018 mqve alapján. Lásd ott, 51. p.
Bon-Chrétien Antoine Lormier  Lásd Lormier körtéje!
Bon Chrétien de Rance (Bon Chrétien de Rans, Bon-Chretien de Rance) – Lásd Hardenpont kései vajonca!
Bon Chrétien d’été (Bon Chretien d’été)– Lásd Nyári Kálmán körte!
Bon Chrétien d’hiver (Bon-Chretien d’hiver) – Lásd Téli Kálmán körte!
Bon Chretien Villiani – Lásd Vilmos körte!
Bon chrétien William – Lásd Vilmos körte!
Bonne Louise ancienne – Lásd Régi jó Luiz körte!
Bonum (alma) = (Szinonima: Magnum bonum). BERECZKI 3. 1884. 445. p. „Származása. E kitqnQ almafaj Amerikából származik. Észak-Carolina államban, a folyó század közepén lépett a világba. Fönebbi latin elnevezésével gyümölcseinek kitqnQ jóságát akarták jelezni. Európába csak 1860-ban került elQször Leroyhoz, Angersba s onnan tovább, mindenfelé terjed még napjainkban is. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek rendkívül gazdag gyümölcs-gyqjteményébQl, PlantièresbQl. B. M.
LEROY 3. kötet, 147 148. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/146/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/146/mode/2up
Bordán halyag cseresznye – Lásd Bordán halyagja!
Bordán halyagcseresznyéje – Lásd Bordán halyagja!
Bordán halyagja (cseresznye) = (Szinonima: Bigarreau Bordan, Guigne de Bordán, Bordan’s Herzkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 514. p. „Gyümölcse nagy, tompa szívalaku, pirossal gyakran annyira színezett, hogy sárga alapszíne alig látszik ki; húsa sárgás, lágy. I. rendq csemegegyümölcs. Érik a cseresnyeérés II-dik hetében.  Fája kuszáltnövésq, egészséges, edzett és igen termékeny. Körülményesen leirta: Oberdieck, Illustr. Handb. Der Obstk. III. 97. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bordans_herzkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bordans_herzkirsche.htm
LEROY 5. kötet 182. p. HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo05lero" \l "page/182/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo05lero#page/182/mode/2up
Bordás csíkos alma – Levelezésben fölé jegyezve: Nyári Daru – lásd ott!
Bordeaux-i hercegnQ (körte) = (Szinonima: Doyennée de Bordeaux, Perrault vajoncza, Beurré Perrault). BERECZKI 1. 1877. 239. p.  Francziaországban bizonyos Sécher nevq montjeani birtokos kertében termett elQször 1859-ben s Q kezdé elterjeszteni fönebbi név alatt. Sécher ugyanis magonczokat vett Perrault nevq montrevolti kertésztQl azon czélból, hogy azokat beojtsa. Bizonyos oknál fogva azonban a beojtás elmaradt s a magonczok ojtatlanul nevekedvén föl termQre fordultak s egyik a többiek közt kitqnQ gyümölcsöket termett, mirQl emlitett Perrault nevq kertész értesülvén, szintén nyert ojtóvesszQket Sécher úrtól, de nem törQdve Sécher elnevezésével, faiskolájából saját neve után Perrault vajoncza név alatt terjesztette el. Így történt aztán, hogy e jeles körtefaj minden újdonsága mellett is két, különbözQ név alatt szerepel még ma is a világon. B. M.
POMOLOGIE DE LA FRANCE 3. kötet, 150 Nro.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5721048c/f241.image.r=Bordeaux" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5721048c/f241.image.r=Bordeaux;  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5721048c/f242.image.r=Bordeaux" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5721048c/f242.image.r=Bordeaux
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/herzogin_von_bordeaux.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/herzogin_von_bordeaux.htm;
AQUARELLE VERGER 4. kötet 69. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/31BeurrePerrault.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/31BeurrePerrault.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_066.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_066.html
VERGER – MAS 1. kötet, 133–134. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1165.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1165.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1166.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1166.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1164.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1164.JPG
Bordeauxi hercegnQ körte  Lásd Bordeaux-i hercegnQ!
Bordeauxi renet (alma)  Lásd Bordeaux-i renet alma!
Bordeaux-i renet (alma) = (Szinonima: Reinette de Bordeaux; Reinette von Bordeaux; Goldreinette von Bordeaux). BERECZKI 4. 1887. 201. p.  Származása. Bizonytalan. Németországba Bordeaux-ból került: de a franczia gyümölcsészek ilyennevü almát nem ismernek hazájukban. Oberdieck szerint, még Németországban is más, ismertnevq gyümölcsöket hoztak e név alatt forgalomba. Valószinüleg ennek a zqrzavarnak tulajdonítható, hogy e faj  bárha megérdemlené a széles elterjedést,  máig sincs kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is Oberdieck leírásával jól egyezQ gyümölcsöket; miért is fajom valódiságában nincs okom kételkedni. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goldrenette_aus_bordeaux.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goldrenette_aus_bordeaux.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet 503. p. [Pdf dokumentumban 513. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
Borízq alma =  Neve népünk körében régóta ismeretes: »Bor ízq alma  Pomum vinacewn« [SZIKSZAI FABRICIUS B. Latin-Magyar Szójegyzéke 1590-bQl.  Közzétette: Melich J. Kiadja a Magyar Tud. Akad., Budapest, 1906], »Bor izo almat vettem« (1594) [Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár.  alapító fQszerk. SZABÓ T. A. I VIII. Kriterion, Bukarest; Akad. Kiadó, Budapest, I. 1975.], »Bor ízq alma  musteum malum (Weinapfel)« [Lippai III. (Lippay) 1664]. A malum musteumot már idQsebb Marcus Porcius Cato (Kr. e. 234 149) is említi, s bizonyára ilyenféle almákra vonatkozik a Capitulare de villis (795) jegyzékében levQ M. acriores. [In: RAPAICS R.: A magyarság virágai. Kir. Magyar Term.tud. Társulat, Budapest, 1932.]. KülönbözQ fajtái gyakoriak lehettek Nyugat-Európában is. Német nevét (Weinsürchen, Weinling) a 16. és a 17. századból említik (Cordus 1561 [CORDUS, V.: Historia plantarum. 1561.]; Bauhin 1650 [BAUHIN, J.: Historia plantarum universalis. 1650.]), s azzal a magyar elnevezést is összefüggésbe hozták [RAPAICS R.: A magyar gyümölcs. Kir. Magyar Term.tud. Társulat, Budapest, 1940.]. Széles körq elterjedése, sokfélesége és savanykás »boríze« azt bizonyíthatja, hogy magoncokból spontán kiválogatással több vidéken is létrejöhetett, így Erdélyben is Qshonos fajtái keletkezhettek. Lásd NAGY TÓTH 1998. 97. p.
E néven említ NAGY TÓTH 1998. 22. p. a házsongárdi Bodor-féle kertben (1812) egy almafajtát. Borízq alma népi elnevezéssel sorol fel Monóból ( ez a monói Borízq alma emlékeztet ugyan a Budai borízqje  Bereczki 4. kötet, 1887  fajtára, de nem azonos vele ) SzilágycsehibQl ( a Sikulai almát, a Szilágyságban [Monón és Szilágycsehiben is]  borízq -nek is nevezik), és KüküllQkeményfalváról származó egymástól eltérQ fajtákat. Lásd NAGY TÓTH 1998. 96-99. p.
RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁK, ÉRTÉKEK 2014  24. p.
 HYPERLINK "https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb" https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb
Ugyancsak szerepel Lippay Posonyi Kert III. kötetében a Páris alma jellemzQi között:  Páris alma, ez is egy kevéssé hosszúkás egy felQl szép piros, borízq, csakhogy nem szinte oly kemény, mint a muskotál. Lásd NAGY TÓTH 1998. 44. p.
A Piros Páris alma is jellegzetesen borízq (Uo. 52. p.)
BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében önálló fajtanévként nem szerepel!  Sokféle nyári borízq alma fordul hazánkban elQ. B. M. (BERECZKI 4. kötet 187. p.)
Lásd még Buda borízqje (alma)! A Török Bálint almát is nevezték így egyes vidékeken.
ElsQ említése: MELICH  Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturája 1590. [De frvctibvs ad pomarium pertinentibus] 33. p.   Pomum vinaceum  Bor izo alma” HYPERLINK "http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol19/B3361909.pdf" http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol19/B3361909.pdf
ÁNGYÁN
 HYPERLINK "http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html" http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html
Borízq körte = (Szinonima: Vineuse, Esperen s Weinbirn, Vineuse d Esperen, Esperen borízqje.) BERECZKI 1. 1877. 339. p.  Származása. E jeles késQ nyári és Qsz elQi körtét a híres, belga magonczozó, Esperen Qrnagy nyerte magról. ElsQ gyümölcseit 1840-ben mutatta be a világnak. Mért keresztelte Esperen »Borízq«-nek (=Vineuse)? Bajos volna megmondani. A mi fogalmaink szerint a »borízq«-nek nevezett gyümölcsökrQl Esperen eme magoncza épen nem borízq; mert savanya gyöngéd, s édessége több, hogysem nevének igazán megfelelhetne. Ojtóveszszejét 1872-ben kaptam Glocker K. barátomtól, EnyingrQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 7. kötet, 89. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Vineuse&f=false" http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Vineuse&f=false
VERGER – MAS  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0189.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0189.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0190.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0190.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0191.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0191.JPG
LEROY  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/940/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/940/mode/2up
Borka alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Bereczki Máté 1876. március 10. (1. kötet, B-36. számú) levelében írja: „Hát neked is van Borka almád? Ez is eredeti magyar faj, orv. Dr. Pólya nyerte magról. Az idén termett nálam elQször: de a példány nem volt alkalmas arra, hogy leírhassam. Kelyhét kiették a rovarok. Ha van még ép példányod belQle; küldhetnél vagy kettQt, melyeknek egészen ép a kelyhes végök. Aztán ezt is leírnám s kiadnám könyvemben. Szép nagy, jó ízq alma; jól állta helyét a fán. Fája pedig edzett és egészséges. Megérdemli, hogy elszaporítsuk és elterjesszük. B. M.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f145.image.r=Borka" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f145.image.r=Borka
Lásd még Túri Tulipán alma alatt írt egyéb adatokat!
Borkowskoje (alma) = Rígai és pétervári katalógusokban szereplQ nyári almafajta. Lásd Johannes Klinge 1883. 165. p.  HYPERLINK "http://bit.ly/2qQt7wi" http://bit.ly/2qQt7wi
Lásd Fruits nouveaux ou peu connus. In: Revue horticole, 1880, 239. p.
 HYPERLINK "http://bibliotheque-numerique.hortalia.org/items/viewer/302#page/n252/mode/1up" http://bibliotheque-numerique.hortalia.org/items/viewer/302#page/n252/mode/1up
Borovitsky (alma) = (Szinonima: Barowisky; Oldenburgi hercegnQ, Charlamowsky, Charlamowskyscher Nalivia, Duchesse d Oldenburg, Duchess of Oldenburg, Borowizki. ) BERECZKI 3. 1884. 447. p.  E rikító szép színezetq és jó nyári alma valószínqleg Oroszország déli részébQl származik, honnét Európában számos nyári alma van már elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban a Simon-Louis testvérektQl kaptam PlantièresbQl. B. M. (* Leroy Borowicki név alatt egy, egészen más, nagyfajta, téli almát írt le. (Lásd: »Dict. De pomol. III. 149.«); Bivort pedig a Borowitskyt és Duchesse d Oldenburgot, mint egymástól különbözQ fajokat írja le. (Lásd »Les fruits du jardin Van Mons« 17. és 19. lapjait.  jegyzi meg Bereczki a hivatkozott oldalon.)
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf1/Ae008.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf1/Ae008.htm
VERGER – MAS 5. kötet, 5–8. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450227.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450227.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450228.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450228.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450229.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450229.JPG
LEROY* 3. kötet, 148–150. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/148/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/148/mode/2up
POMOLOGIA BRITANNICA 1841. 10. gyümölcs
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/pomologiabritan00lindgoog#page/n62" https://archive.org/stream/pomologiabritan00lindgoog#page/n62
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/pomologiabritan00lindgoog#page/n64" https://archive.org/stream/pomologiabritan00lindgoog#page/n64
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/charlamowsky/" https://csodakertesz.hu/termekek/charlamowsky/
Borowitzky alma – Lásd Borovitsky!
Borsdorfer, Edel – Lásd Masánszki alma!
Borsdorfi alma – Lásd Masánszki alma!
Bosc kobakja (körte) = (Szinonimái: Beurré Bosc, Poire Bosc, Humbold’s Butterbirn, Calebasse Bosc, Bosc’s Flaschenbirne, Beurré d’Apremont, Bosc palaczk körte, Boskovka, Alexander, Rozsdás körte, Kormos körte és [hibás:] Sándor cár.  Ez utóbbi magyar hasonneve azonban igen hibás; mert az eredeti »Sándor czár« körte egészen más, hitvány gyümölcsöt termQ faj, mely napjainkban már tán nem is él többé. B. M. ) BERECZKI 1. 1877. 293. p.  Származása. Bizonytalan. Könyvekre terjedQ értekezéseket s vitatkozásokat tartottak már fölötte a tekintélyesebb gyümölcsészek. HihetQ azonban, hogy Francziaországból, Apremont nevq mezQvárosból (FelsQ-Saône megye) veszi eredetét, hol jelenleg is Apremonti vajoncz név alatt is ismeretes; késQbb a jeles természetbúvár és gyümölcsész, Bosc nevérQl Bosc vajonczának keresztelték el. Minthogy azonban ugyancsak Bosc nevérQl Van Mons is keresztelt el Bosc kobakjának egy körtét t. i. a Swates kobakját; idQ jártával a »Bosc kobakja« elnevezés majd egy, majd másféle körtére ruháztatott, ugy annyira, hogy most már a valódi Bosc kobakja teljesen kipuhatolhatlanná vált. Diel Van Monstól valóban a francziák Apremonti vajonczának vesszeit kapta meg »Bosc kobakja« név alatt és csakugyan »Bosc kobakja« név alatt írta le és terjesztette is el. Ugyancsak Diel késQbb, egy II-od rendq körte, t. i. a Sándor czár körte helyett is tévedésbQl a »Bosc kobakjá«-ról küldött számos megrendelQinek ojtóvesszQket s így most a Bosc kobakja »Sándor czár« név alatt is szerepel, különösen hazánkban, hol Urbanek és Kovács József is ez utóbbi név alatt nagyban elterjesztették a Bosc kobakját. — A belga gyümölcsök leírója, Dumortier a »Bosc kobakja« nevet csak egyszer említi föl; s nem számítja azt a belga gyümölcsök közé; különben a többi közt bizonyosan leírta volna azt is. B. M.”
BUND – LEMGO Boscs Flaschenbirne:
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/boscs_flaschenbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/boscs_flaschenbirne.htm;
AQUARELLE VERGER 3. kötet 31. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/31Calebassebosc.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/31Calebassebosc.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_064.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_064.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 73–74. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0093.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0093.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0094.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0094.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0092.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0092.JPG
„A Sándor czár szintén meg van nálam, mely nem más, mint Bosc kobak körtéje. A Sándor czár nevezet nálunk Magyaroknál maradt fön legtovább. A németek már elhagyták, valamint a francia gyümölcsészek is: hanem helyette a Bosc kobak körte nevezetet használják. Nekem mind két név alatt meg van. B. M.” 1871. június 22. (B-D. levelezés, 1. kötet, B-1. számú) levél.
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 30–31. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Bosc vajonca (körte) – Lásd Bosc kobakja!
Boscoopi szép (alma) – Lásd Boskoopi szép!
Bose piros szilvája = (Szinonima: Von Bose s rothe Zwetsche). BERECZKI 3. 1884. 517. p.  Származása. E jeles szilvafajt Oberdieck Bose bárótól, a Laasphe melletti Emmaburgból, álnév alatt kapta. Minthogy hozzá hasonló vagy vele azonosnak vehetQ fajt a gyümölcs leírásokat tartalmazó könyveiben nem talált; termékenysége és gyümölcseinek finom íze végett terjesztésre méltónak találván, fönebbi név alatt írta le és terjesztette el. Ojtóvesszejét 1871-ben tQle kaptam én is, JeinsenbQl. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 7. kötet 89. p. [Pdf dokumentumban 103. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Boskoopi szép (alma) = (Szinonima: Schöner von Boskoop, Belle de Boscoop, Reinette belle de Boskoop). BERECZKI 3. 1884. 437. p. „A renet-almák családába tartozó, eme jeles alma még folyvást az újdonságok közé tartozik. Ottolander németalföldi gyümölcsész és faiskola-tulajdonos nyerte magról, valószinqleg az ötvenes években, Boskoopban és fönnebbi névre keresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. [& ] E jeles alma Aradon, Ottrubay Károly, barátom kertében igen jól díszlik és termékeny is. B. M.”
STOLL, R. 1884/1. szám, 2. p. [Pdf dokumentumban 7. lapon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoener_von_boskoop.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoener_von_boskoop.htm
Bosnyák meggy = (Szinonima: CsengQdi meggy, Szkublics meggy). Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. mqvében nem szerepel.  Származása: Akasztó környékén régóta termesztett fajtakör. Érési idQ: Június 10 15. Gyümölcse: Középnagy. Héjának színe kárminpiros, mely az érés elQrehaladtával sötétbordóvá válik. Középkemény húsa bQlevq, erQsen festQlevq. A kocsánytól nehezen válik le a gyümölcs. Érése elhúzódó. Fája: Igen erQs növekedésq. VesszQi fiatal korban erQsen feltörQk. Termesztési jellemzQk: A metszésre erQsebb növekedéssel reagál. Betegségeknek ellenáll. (Veres Emese, Szabó Tibor, Szani Zsolt).” Lásd
A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, 2014. 64. p. [Bosnyák meggy]  HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf
„Egyik betegség-ellenálló, magas melatonin tartalmú gyümölcsöt adó, kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedQ jelentQségq veszélyeztetett ritka fajtánk a  CsengQdi más néven Bosnyák vagy Szkublics meggy. TERRA honlapja Meggy szócikk  HYPERLINK "http://www.terra.hu/fak/html/prunus.cerasus.html" http://www.terra.hu/fak/html/prunus.cerasus.html
Boszmáner alma – Lásd Pázmán alma!
Bournay-i fehér (alma) = (Szinonima: Blanche de Bournay.) BERECZKI 2. 1882. 315. p. „Származása. E jeles alma Leroy angersi, világhírq faiskolájának egyik fiókjában, Bournay-ban kelt magról s fönnebbi név alatt 1865-ben kezdett onnan mindenfelé elterjedni. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
LEROY 3. kötet, 138 139. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/138/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/138/mode/2up
Boutoc (körte) = (Levelezésben: Boutok). (Szinonima: De Boutoc, Boutoc-Birn, Poire d’Ange, Poire de Notre-Dame, Déesse, Engelsbirn.) BERECZKI 2. 1882. 41. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint, Francziaországban »Poire des Anges« és »Poire de Notre-Dame« név alatt már ez elQtt majd 300 évvel ismeretes volt. Liron d Airolles franczia gyümölcsész, a ki több jeles gyümölcsészeti munkát irt adta neki elQször a fönebbi nevet, minthogy azt hivé, hogy Boutoc község környékérQl kellett származnia, a hol magas tölgyfákkal vetekedQ több százados fák találhatók e fajból. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/birne_aus_boutoc.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/birne_aus_boutoc.htm
LEROY 1. kötet, 131 132. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/130/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/130/mode/2up
Boutok (körte) – Lásd Boutoc (körte)!
Bouton d’or (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett almafajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét! Bereczki Máté 1879. július 20-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú) levelében írtak szerint kertjében ez a fajta nem volt meg.
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f132.image.r=d%27or" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f132.image.r=d%27or
Bouteville, Boutteville, président (körte) – Lásd Deboutteville elnök!
Bouvier Lóna (körte) = (Éléonie Bouvier, Léonie Bouvier, Héléonie Bouvier.) BERECZKI 2. 1882. 101. p. „Származása. Bouvier Simon, híres, belga gyümölcsész nyerte magról Jodoigne-ban s családja egyik tagja nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni, Francziaországba csak 1855-ben került. Leroy és Mas franczia gyümölcsészek írták le elQször s költöttek iránta figyelmet a gyümölcstermelQ világban. Némethonban még kevéssé lehet elterjedve; mert a német gyümölcsészeti mqvekben még nevét sem olvashattam ekkoráig. B. M.
LEROY 2. kötet, 124 125. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/124/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/124/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/26HeleonieBouvier.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/26HeleonieBouvier.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_050.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_050.html
VERGER – MAS 2. kötet, 78–80. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2099.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2099.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2100.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2100.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2096.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2096.JPG
Bouvier Simon emléke (körte) = (Szinonima: Andenken an Bouvier, Souvenir de Simon Bouvier). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! BERECZKI Gyümölcsészeti vázlataiban Bouvier doktor – BERECZKI 4. 1887. 165. p. és Bouvier polgármester – BERECZKI 4. 1887. 387. p. körték szerepelnek, ez a név nem.
BIVORT 1. 28.
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/028_POIRE_BEURRE_BEAUCHAMPS_u._POIRE_SOUVENIR_DE_SIMON_BOUVIER.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/028_POIRE_BEURRE_BEAUCHAMPS_u._POIRE_SOUVENIR_DE_SIMON_BOUVIER.pdf
AN INDEX TO ILLUSTR. OF PEARS 346. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/346/mode/2up" http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/346/mode/2up
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/andenken_an_bouvier.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/andenken_an_bouvier.htm
Bödiker aranyrenetje – Lásd Bödiker arany-renetje!
Bödiker arany-renetje (alma) = (Szinonima: Reinette-dorée de Bödiker; Bödikers Goldreinette). BERECZKI 2. 1882. 325. p.  Származása. E jeles Qszi és kora téli almát Bödiker, fötörvényszéki elnök nyerte magról, Meppenben (Hanovera). Elterjedését Oberdiecknek köszönheti, a ki azt méltó dicsérettel elhalmozva körülményes leírásban is bemutatta. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, dr. Lucastól. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/boedikers_goldrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/boedikers_goldrenette.htm
Bödiker vadonca (alma) = (Szinonima: Bödiker s Wildling).  Származása. E jeles, késQ nyári és Qszi almát Bödiker, fQtörvényszéki elnök nyerte magról, Meppenben, a Hanover királyságban. Oberdieck, a ki e fajt, gyümölcseinek szépsége és jósága s fájának egészséges volta és termékenysége végett, terjesztésre méltónak találván leírta, egyébb adatot nem jegyzett meg származásáról. Fajomat ojtóvesszQkben még 1871-ben kaptam meg Oberdiecktól, JeinsenbQl. Azóta több ízben termett már nálam és így, fajom valódiságáról elég módom és idQm volt meggyQzQdnöm. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/boedikers_wildling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/boedikers_wildling.htm
Böjti vadonc (körte) = (Szinonima: Besi Carême.) BERECZKI 2. 1882. 103. p.  E jeles téli körtefajt két ízben is megkaptam ojtóveszszQkben ajándékképen Plantières-ból a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. Minthogy a nálam meglevQ gyümölcsleirásokat tartalmazó könyvek egyikében sem találom leírva, sQt megemlítve sem; hiszem, hogy oly újdonság lesz, melyet valaki a legújabb idQben nyert magról. Hogy valjon ki nyerte? Hol? És mikor? Sajnos, de még a Simon-Louis testvérek által kiadott  Gyakorlati kalauz (Guide pratique) sem említi, hol, csak röviden annyi van róla megjegyezve, hogy  nagy, sárga húsa olvadó, mart.- májusban érQ pedig a plantièresi faiskola legújabb gyümölcs-jegyzékében már azon fajok közé van számitva, melyek legméltóbbak az elterjesztésre. Ajándékba kapván e fajt, hiszem, hogy valódi lesz, és mert becses fajnak találom, ezennel le is írom. B. M. Bereczki írja DörgQnek:  Még csak néhány gyümölcsöm várakozik leirásra a ládámban, hová a tanulmány példányokat zár alá tettem. Ezek közé tartozik a Besi Carême is, mely már nemcsakhogy egészen megsárgult, de szinte barnulni kezd és mégis folyvást kemény. Ugy látszik nem lesz olvadó soha, hanem igen szép piacos gyümölcs lehet hqvös helyen tartva csakugyan akkor fog érni, a mikor a bQjt is eljQ ( BQjti vadoncz ) nevét is e késQ érése miatt kaphatta” (1878. nov. 16. B-D. levelezés, 2. kötet, B-76. levél)
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f63.image.r=Besi%20Car%C3%AAme" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f63.image.r=Besi%20Car%C3%AAme
HEDRICK PEARS
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/cu31924012072645#page/n463/mode/2up" http://archive.org/stream/cu31924012072645#page/n463/mode/2up
BQjti vadonc  Lásd Böjti vadonc!
BQralma  Lásd Parker pepinje!
BQrkormos renet (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben mqveiben nem fordul elQ. Említését lásd KIRÁLY ILDIKÓ: HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/"Kárpát-medencei almafajták jellemzése pomológiai vizsgálatokkal és mikroszatellit alapú molekuláris markerezéssel. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. 2013. 8. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf
Böröny-szilva – Lásd Böröny szilva!
Böröny szilva – Szinonima: Édes kökényszilva. „Középkori magyar szilvafajta. Lippai mqvében Böröny szilvaként szerepel:»apró, édes, gömbölyq szilva, akit némelyek Böröny szilvának neveznek, németül Brüner Zwespen, magyarul is Édes kökényszilva.« [& ]»fele-sárga, fele-veres« színq, »oltással jobb szaporítani«. LIPPAI III. 175. p. Böröny a cseh Brno, német Brünn régi magyar neve, [& ] Az elnevezés indítéka valószínqleg a gyümölcs származási helye, ebben a korban más gyümölcsfajták nevei is utalnak csehországi, szászországi eredetre. [& ] Rapaics a Böröny-szilvát Szász- vagy Csehországból származónak tartja, és Lippay leírása alapján mirabella-féle szilvafajtának vélhetjük. PELCZÉDER 2018. mqve alapján, lásd ott 55. p.
BQtermQ körte = (Szinonima: Ah! Mon dieu!, Ah. Mon Dieu!, Liebesbirn, Mont dieu, Abondance, Petite Fertile, Rothpunktirte Liebesbirn stb.) BERECZKI 1. 1877. 193. p.  Származása. Honnan és mikor származott? Bizonytalan. Annyi áll, hogy a régi franczia gyümölcsészek elQtt már ismeretes volt, így Merlet már 1675-ben emlegeti. Franczia nevét némelyek szerint a Sedan melletti Mont-Dieu nevq, régi, karthausi apátságtól származtatják; mások XIV. Lajos, franczia király ama fölkiáltásából (Ah mon dieu!) származtatják, melyet tQle egy ily, gazdagon megrakodott körtefa láttára kiejteni hallottak. Ez utóbbi elnevezés, bármily nevetséges is, a franczia gyümölcsészek minden ellentörekvése daczára máig is fönn áll Francziaországban. A németek »Liebesbirn« név alatt ismerik és terjesztik. Magyar nevéül sem a francziát sem a németet el nem fogadhatjuk. Amaz körte elnevezésnek nyelvünkön is nevetségesnek hangzanék; emez pedig oly valami finom, gyöngéd tulajdonokat sejtetne e körtében, a milyenekkel, szerencsétlenségére! Épen nem dicsekszik. Legjobban illik rá a fönebbi elnevezés, mely a franczia leírásokban, mint egyik hasonneve e gyümölcsnek, szintén elQfordul. Ifj. Csókás József szorgalmas fatenyésztQ honfitársam, Ah mon dieu! Név alatt valakitQl a Kecskeméti muskotály körtét kapta meg, de ez utóbbi, legalább növényzete után ítélve, egészen más, a BQtermQ körtével épen semmi rokonságban sem levQ, hazai körtefajunk. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/liebesbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/liebesbirne.htm
LEROY  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/92/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/92/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/05AhmonDieu!.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/05AhmonDieu!.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_013.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_013.html
VERGER – MAS 2. kötet, 119–120. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2149.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2149.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2150.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2150.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2146.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2146.JPG
Brabanti hercegnQ alma = (Szinonima: Loisels Herzogin von Brabant, Reinette duchesse de Brabant). BERECZKI 3. 1884. 433. p. „Származása. E becses almafajt 1855-ben Loisel Alfréd, jeles gyümölcsész nyerte magról, Falkenbergben, a Német-Alföldhöz tartozó Limburg herczegségben. Napjainkig sincs még kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M. [Lábjegyzet: *  Megjegyzem itt, hogy napjainkban »Brabanti herczegnQ«-nevet két, egymástól lényegesen különbözQ almafaj is visel. Az egyik, a melyet itt leirok, a másik pedig a »Gailly-féle Brabanti herczegnQ«. Ez utóbbit Gailly, belga gyümölcsész fedezte föl és terjesztette el. BM ].
Szélrajzát lásd B D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 7/3.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 8. kötet, 9 10. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f22.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f22.image.r=pomologie.langFR
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/loisels_herzogin_von_brabant.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/loisels_herzogin_von_brabant.htm
Bradik non pareilje – lásd Braddick páratlana!
Bradik nonpareilje – lásd Braddick páratlana!
Braddick páratlana (alma) = (Szinonima: Non-pareille de Braddick; Braddick’s Nonpareil; Braddick’s Sondergleichen  Levelezésben: Bradik non pareilje.) BERECZKI 4. 1887. 173. p.  Származása. Angolországból származik. Magról nyerte Braddick János lovag Thames Dittonban, a kinek nevét máig is viseli. Dacára felséges ízq gyümölcseinek, még napjainkig sem birt kellQleg elterjedni. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is. Bárha gyümölcsei nem egyeznek is teljesen a leírásokkal; mert nálam piros szint ekkoráig még a napnak jól kitett példányok sem kaptak, a mit valószínqleg talajom mészben és agyagban szqkölködQ voltának lehet felrónom; aztán kormossága is kevesebb, mint a leírások szerint lennie kellene: mégis hiszem, hogy fajom valódi; mert növényzete jól egyezik azon leírással, melyet Oberdieck közöl s fajom a hitelességérQl ismeretes Oberdiecktól, magától került. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/52NonpareilledeBraddickBaldwinJulienprecoce.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/52NonpareilledeBraddickBaldwinJulienprecoce.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_107.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_107.html
VERGER – MAS 4. kötet, 169–170. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450210.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450210.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450211.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450211.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450209.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450209.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/braddicks_sondergleichen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/braddicks_sondergleichen.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet, 473. p. [Pdf dokumentumban 483. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
Brandywine (körte) = BERECZKI 2. 1882. 35. p. „E kitqnQ gyümölcs, daczára hogy a magról kelt, anyafája már 1820-ban bemutatta elsQ gyümölcseit, még folyvást az újdonságok közé sorozható. Hovey szerint Éjszakamerika egyik államában Pensylvániában véletlenül kelt magról s egy sövényben találták föl Harvey Illés tanyai birtokán, Chaddforth határában. A magnemes anyafát 1833-ban egy vihar kitörvén, kevés híja volt, hogy végkép el nem enyészett e faj, de, miután tQrül megújitotta magát s 1844-ben újból gyümölcsözött, mint kitqnQ gyümölcs, 1850-felé már nagyban kezdett elterjedni. Nevét a Brandywinei nagy ütközet emlékére s a Brandywine folyótól kapta, melynek partján fekszik a hely, hol e körte elQször látott napvilágot. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Dr. Lucastól ReutlingenbQl. B. M.
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/51/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/51/mode/2up (Képe elQtte)
AQUARELLE VERGER 1. kötet 49. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/49Brandywine.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/49Brandywine.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_097.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_097.html
VERGER–MAS 2. kötet, 13–14. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2016.JPG ;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2017.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2017.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2018.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2018.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 367. p. [Pdf dokumentumban 381. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Brassai Mari (körte) = BERECZKI 4. 1887. 388. p.  Erdély egyik, buzgó gyümölcsésze, a nem rég elhalt Brassai (Kronstädter) József, kevés idQvel halála elQtt, három gyümölcsfajról küldött hozzám ojtóvesszQt, mint a melyeket Q nyert volt magról. E három faj közül való a fönebbi is, melyet 1854-ben nyert a Muskotályos kobakkörte (= Calebasse musquée) magvairól. Ígérte a boldogult, hogy az Erdélyi gazdában körülményesen fogja ismertetni mind a három fajt: de, sajnos! Ezen jó szándéka csak jó szándék maradt; mert ígérete teljesítésében meggátolta Qt a halál angyala. Mindhárom gyümölcsnek megküldötte volt hozzám a szélrajzát is. A fönebbinek szélrajza alá csak annyit irt, hogy kedves leánya nevérQl keresztelte el e kitqnQ szép és jó körtét. A szélrajzról ítélve jókora nagy, széptermetq, hasaskörte alakú gyümölcsnek látszik. Minthogy nálam még nem termett; gyümölcsének rövid jellemzését sem adhatom ez úttal. Fája, mikép látom, bujanövésq, egészséges és edzett. Mint hagyatékát egy jószívq öreg embernek, becsüljük meg e fajt, tanulmányozzuk tovább s ha valóban kitqnQnek s terjesztésre méltónak találjuk; írjuk le körülményesen és terjesszük el. B. M.
Brassai szilvája = BERECZKI 3. 1884. 503. p.  A hetvenes évek elején a Coë aranycsepp szilvájának néhány magvát vetettem el. E magvakról kelt csemeték egyike, 1881. óta már több ízben is, anyjától színre és alakra nagyon elütQ, de belsQ minQségére igen becses gyümölcsöket termett. Minthogy fája is edzett és szívós természetqnek mutatkozik és így a faj terjesztésre méltó; az 1880-ban jobblétre szenderült Brassai (Kronstädter) József, Erdélynek egyik, közbecsülésben állott gyümölcsésze emlékéül fönebbi névre kereszteltem el. Hadd viselje e becses szilvafaj sokáig közöttünk nevét annak a jó öregnek, a ki 80 éves koráig soha meg nem szqnt minden szabad perczét a gyümölcsészet mqvelésére fölhasználni! B. M. (Lásd Szalay László: A britek nemzeti gyqjteménye. In: Kertészet és SzQlészet, 2012. 11. szám.  HYPERLINK "http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/kerteszet-szoleszet-boraszat/britek-nemzeti-gyujtemenye" http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/kerteszet-szoleszet-boraszat/britek-nemzeti-gyujtemenye)
BUDAI J. 1931. 283. p.
NAGY–TÓTH 2013, 51. p. (Brassai szilva, Bodok. Színes képpel.)
 HYPERLINK "http://eda.eme.ro/handle/10598/30021" http://eda.eme.ro/handle/10598/30021
Braunaui rozmarin (alma) = (Szinonima: Braunnaui rozmarin, Rosmarin de Braunau, Braunauer Rosmarinapfel.) BERECZKI 3. 1884. 435. p. „Származása. E becses almafajt Ausztriában, Braunau környékén, nagyban tenyésztik s ott az Olasz rozmarin almával azonosnak tartják. Liegel, jeles német gyümölcsész, a ki elQször ismertette meg körülményes leírásban, csakhamar észrevette, hogy ez lényeges vonásokban különbözik az Olasz rozmarin almától s fönnebbi névre keresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 6/1.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/braunauer_rosmarinapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/braunauer_rosmarinapfel.htm
Brauner sommer Käsapfel – Lásd Nyári barna sajtalma!
Brauner Sommer–Käsapfel – Lásd Nyári barna sajtalma!
Breda (kajszi) = (Szinonima: Bredamarille). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/aprikose_von_breda.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/aprikose_von_breda.htm;
Breda renet alma – lásd Brédai renet!
Brédai renet (alma) = (Levelezésben: Bréda, Brédai renet és Brédai tavol alma). (Szinonimái: Reinette de Bréda, Reinette von Bréda, Nelguin, Aizerna, Aizema, Doppelter, Gold Pepping, König Jakob; Jakab király). BERECZKI 1. 1877. 369. p.  Valószínqleg NémetalföldrQl származik. Diel, a ki 1798-ban elQször írta le, Brédából kapta e fajt hihetQleg névtelenül; mert eredeti nevét nem tudván, azon helyrQl nevezte el leírásában, a honnan hozzá származott s e név alatt minden felé el is terjesztette. KésQbb eredeti nevére is rájött, mely alatt, a híres hollandi gyümölcsész, Knoop leírta azt. Bevallja Diel azt is, Kernobstsorten czímq mqvének XXI. Füzetében az ElQszó XII. lapján, hogy a Brédai renet azonos a Nelguin almával. Almánknak tehát kezdetben Nelguin neve volt, de napjainkban a világ gyümölcsészeti irodalmában csak a DieltQl nyert késQbbi elnevezése lQn átalánosan elfogadva. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 5. kötet 1. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/01ReinettedeBreda.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/01ReinettedeBreda.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_005.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_005.html
VERGER – MAS 4. kötet, 65–66. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450080.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450081.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450081.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450082.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450082.JPG
BERGHUIS 1.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst082.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst082.htm
Breda tavol alma – lásd Brédai renet!
Brémai vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré de Brême, Bremer Butterbirn.) BERECZKI 3. 1884. 185. p. „Származása. Bizonytalan: Oberdieck Brémából kapta volt e jeles körtefajt, melyet elejénte a Montigny vadoncznak tartott és e név alatt terjesztett is; késQbb azonban észrevéve, hogy a valódi mégis különbözik ettQl, fönnebbi név alatt írta le s kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét OberdiecktQl kaptam 1870-ben. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bremer_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bremer_butterbirne.htm
Bremer Friderika – Lásd Brémer Friderika!
Brémer Friderik – Lásd Brémer Friderika!
Brémer Friderika (körte) = (Szinonima: Frederika Bremer.) BERECZKI 2. 1882. 69. p. „Mikép Downing, híres amerikai gyümölcsész állítja, e jeles körtefaj Éjszak-Amerikából, Új-York államból származik, hol azt bizonyos Hastings nyerte magról Clintonban s fönebbi neve alatt e század közepén kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 7. kötet 81. p.
HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0" \l "v=onepage&q=Bremer&f=false"http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Bremer&f=false;
LEROY 2. kötet, 201–202. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/200/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/200/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 459. p. [Pdf dokumentumban 473. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Bretonneau vajonca (körte) = (Beurré Bretonneau, Docteur Bretonneau.) BERECZKI 2. 1882. 183. p.  E jeles téli körte Belgiumból származik. Esperen Qrnagy nyerte magról 1846-ban és barátja Bretonneau, híres toursi orvos nevérQl  elkeresztelve kezdé elterjeszteni. [& ] Gondolva, hogy nálunk, az alföldön jó téli körtét nyerünk benne, meghozattam 1874-ben PlantièresbQl a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
Bereczki DörgQnek írt levelében (6. kötet, 1887. febr. 23. B-339.) említi Oláh Gyula hajdúnánási kertészetét:  Ha Q nem lett volna; a Bretonneau vajonczomat ujból kellene meghozatnunk Franczia országból; mert nálam ez elQtt két évvel már haldoklott s taval végkép meghalt. Petrovaynak ugyan küldöttem most két éve még vesszQt haldokló próbaágamról; meg is fakadt nála az ojtás: de, a mint irja, taval már nála is kiveszett. B. M.

AQUARELLE VERGER 1. kötet 5. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/05BeurreBretonneau.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/05BeurreBretonneau.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_013.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_013.html
VERGER – MAS 1. kötet, 21–22. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1024.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1024.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1025.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1025.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1026.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1026.JPG
LEROY 1. kötet, 322–324. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/322/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/322/mode/2up
Brichy József (alma) = (Szinonima: Joseph de Brichy.) BERECZKI 4. 1887. 209. p.  Származása. E jeles almát fauquemonti birtokos és jeles gyümölcsész, Loisel nyerte magról, 1855. körül, Belgiumban és egyik barátja nevérQl, elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Bárha terjesztésre igen méltó; még napjainkban is folyvást az újdonságok közé tartozik. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek világhírq gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-291. levélen!
LEROY 3. kötet, 406 407. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/406/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/406/mode/2up
Brockworth Park Pear (körte) – Lásd Brockwort-parki (körte)!
Brockwort-parki (körte) = (Szinonima: Brockworth Park Pear, Wheeler’s Brockworth Park Pear, Birne von Brockwort Park.) BERECZKI 4. 1887. 57. p. „Származása. E kitqnQ körte-újdonságot Wheeler, glouchesteri kertésznek köszönhetjük, a ki azt a hatvanas évek vége felé Brockwort parkban (Angolhon) fedezte föl. Csak 1870-ben kezdett elterjedni: de azóta érdeme szerint, nagyban terjed mindenfelé. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is meghozattam 1879-ben. Azóta galagonyára ojtott törpe fámon több ízben termett nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
STOLL, R. 1884/14. szám, 162 164. p. [Pdf dokumentumban 167 169. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf


Képét és leírását lásd Bereczki DörgQ levelezés 4. kötet  Képmellékletek között. Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (8–9.)
Brónabrutty alma – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Bereczki Máté Sziklay Edének, Jánokra írt, 1891. december 28-i (B-D. levelezés 7. kötet – Sziklay-levelek 36.) levelében szerepel. Itt Bereczki egyenlQségjellel szinonimájának a Gäzdonki [Gäsdonki] renetet adja meg:  A Brónabrutty (= Gäsdonki renet (alma) melyrQl mutatót küldött, valószínqleg az olasz Buona-Brutti elnevezés korcsiturája. KésQn kell azt a fáról leszedni; akkor finom alma ám az; de nagyon! A küldöttek nagyon korán voltak leszedve. B. M. Lásd még Bonaburuttya alma!
Brondywine (körte)  Lásd Brandywine!
Bronz színq vajonc (körte)  Lásd Bronzos vajonc!!
Bronzos Angoulèmei hercegnQ (körte) = (Szinonima: Duchesse d Angoulème bronzée). BERECZKI 4. 1887. 388. p.  A világszerte ismeretes Angoulèmei herczegnQ körtének egy igen szép és nemcsak érdekes, hanem valóban értékes változványa e körtefaj, melyet Dijon környékén, Frankhonban, bizonyos Weber nevq ur egy kertben fedezett föl és a Baltet testvérek 1873-ban kezdettek híres faiskolájukból, mindenfelé elterjeszteni. Anyjától, az Angoulèmei herczegnQ körtétQl csak abban különbözik ez, hogy bQre barnás rozsdával sqrqn el van takarva, mely rozsdázat nála kivétel nélkül mindig és mindenütt jelenkezik és napszegte példányainál valóban bronz színqre szokott átváltozni. Nagyságra, alakra s egyébb tulajdonaira, még növényzetét sem véve ki, teljesen egyezik az Angoulèmei herczegnQ körtével. Ojtóvesszejét e becses fajnak 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Nálam is termett már több ízben a fönebbi jellemzéshez, melyet itt, a  Guide pratique nyomán közlöttem, teljesen egyezQ gyümölcsöket. Körülményes leírásban is megismertetni fölöslegesnek tartottam e körtefajt; mert leírása, a bQr kormosságát vagy bronz-színét kivéve, nem lett volna egyébb, mint az Angoulèmei herczegnQ körtének szórul szóra való leírása. Nem tudom, véletlen esetnek tulajdonitsam-e? de én az Angoulèmei herczegnQ körtémnél, még eddig mindig jobbízqeknek, illatosabbaknak találtam a Bronzos Angoulèmei herczegnQ körtének nálam termett gyümölcseit; miért is ezt terjesztésre még méltóbbnak találom, mintsem amazt. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-296. számú levélen!
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311.image.r=Duchesse.f59" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311.image.r=Duchesse.f59
Bronzos vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré bronzé, Broncirte Herbstbirne, Vrai beurré-bronzé, Wahre broncirte Herbstbirne, Citrom körte, Bronz színq vajoncz.) BERECZKI 3. 1884. 189. p.  E jeles körtét Van Mons nyerte magról, lQweni faiskolájában. 1820 körül. Azóta nemcsak születéshelyén Belgiumban, hanem egyebütt is a világon meglehetQsen el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1879-ben Leroy-tól, AngersbQl és a Simon Louis testvérektQl PlantièresbQl, teljesen egyezQleg kaptam meg. Nálam még nem termett: de a tQlem kapott vesszQkrQl, DörgQ Dániel barátomnál már bemutatta a leírásokkal teljesen egyezQ gyümölcseit, melyekrQl leírását már honi nyelvünkön is bemutathatom. B. M.”
AQUARELLE VERGER 4. kötet 11. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/11BeurreBronze.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/11BeurreBronze.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_025.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_025.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 57–58. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0070.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0070.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0071.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0071.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0069.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0069.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/broncierte_herbstbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/broncierte_herbstbirne.htm
LEROY 1. kötet, 324–325. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/324/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/324/mode/2up
Brouillard (alma) – Lásd Harmat alma!
Brugnon Qszibarack   Nektarin J. Prunus persica var. Nucipersica (Priszter Szaniszló: Növényneveink. Budapest, 1998. 186. p.). Az Qszibarack sima bQrq változata. A görög mitológiában a nektar az istenek itala, amely halhatatlanságot kölcsönöz. Számos nyelvben alakult ebbQl a szóból a gyümölcs neve. [& ] Társneve a csupaszbarack, kopaszbarack, az Qszibarackra jellemzQ molyhos szQrzet hiánya miatt. [& ] További idegen nyelvi neve a fr. Brugnon&  RÁCZ J. 2012.
Buda borízqje (alma) = BERECZKI 4. 1887. 187. p.  Származása. E becses, nyári almafajt Hunyadmegyében, Rea község határában egy földmívelQ a mezQn találta s onnét kertébe átplántálta. Buda Ádám, ottani birtokos és szenvedélyes természetbúvár,  a ki nagy érdeklQdéssel viseltetik a gyümölcsészet iránt is,  észrevevén, hogy ezen faj gyöksarjakról is elszaporítható, csakhamar elterjesztette az egész községben és 1885 tavaszán nekem is küldött belQle gyökeres csemetét és ugyanazon év nyarán leírásra alkalmas gyümölcspéldányokat is. Sokféle nyári borízq alma fordul hazánkban elQ; de, a melyeket ezekbQl láttam és ízleltem, egyik sem vetekedhetik a fönebbivel; minélfogva jónak láttam e fajt derék el terjesztQjének nevérQl elkeresztelni s körülményes leírásban is bemutatni. B. M.
Bereczki Máté levele DörgQ Dánielhez 1885. augusztus 2. (B-D. levelezés, 5. kötet, B-286. számú) levél:  Küldök 2 db Borízq almát, melyeket Buda Ádámtól kaptam Hátszeg vidékérQl, ErdélybQl. Ennek az almának a fáján kell megérnie és akkor kitqnQ csemege gyümölcs. Álltában ért, tehát a véletlenül leszakított gyümölcse nem sokat ér. Leirtam már is, mert gyökhajtásról könnyen elszaporítható  s nálam már szépen hajt egy gyökerestQl nemes csemete a fajból. Az idén tavasszal kaptam Buda Ádámtól. Bereczki Máté levele DörgQ Dánielhez 1885. augusztus 18-án:  Érett példányai csaknem kitqnQleg I. rendq gyümölcsöknek mutatkoztak. Ezen fajnak, hogy teljes finomságát elérhesse, a fáján kell megérnie. Nagybecsq faj ez, barátom, mert apródonkint érik a fáján. Elkezd ott érni Julius közepén és tart egészen augusztus közepéig. Aztán faja igen termékeny és gyökrQl nagyban elszaporítható. (B-D. levelezés, 5. kötet, B-289. számú levél).
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-286. számú levél 2. rajza!
Budai alma  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Bereczki Sziklay Edéhez, Jánokra küldött, 1881. október 17-én kelt (B-D. levelezés, 7. kötet  Sziklay-levelek 3.) levelében említi:  A tQlem kapott gyümölcsfajok közt kedves öcsém a »Deák Ferencz« és »Budai« nevü almákat is fölemlíti. Itt tévedésnek kell lappangni! Én ilyen nevq almákat senkinek sem küldöttem és nem is küldhettem. Kérem, nézzen utána jegyzetei közt. B. M.  Lásd még Pszi Budai alma!
Budai körte  Lásd Nyári Kálmán körte!
Budai Domokos alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!  Budai József pomológusunk állította elQ magról 1883-ban. Az új hybridnek anyja a Téli arany parmen, apja a Jászvadóka volt. A szülQnövények megválasztása érett megfontolásra és mély pomológiai tudásra vallott. A Budai Domokos az Arany parmentQl örökölte bQtermQségét, ahhoz hasonló ízét és zamatát, a Jászvadókától a többirányú ellenállóképességét és a legnagyobb fokú eltarthatóságot. F. P. FENYVES Pál: Budai Domokos alma. A Magyar Gyümölcs, 5. évf., 1938. május 10. 5. szám 135. p.
 Magam elQállítottam a mult század végén szülQföldemen, Háromszék megyében egy új almát. Szép mint anyja, az Arany pármén finom, nem fonnyad, leves, egy évig eltartható. A nép hamar felismerte ennek az újdonságnak a nagy értékét. Még a Batul tenyésztésével is felhagyott és rávetette magát a Budai Domokos alma tenyésztésére. Az egész vidéken elterjedt, minden rábeszélés nélkül s mint hazulról írják: ez az alma még pünkösdkor is ott díszlik nagy tálakban minden ház asztalán. A nép ezt az almát április végén, májusban, június elején viszi a piacra és háromszoros, négyszeres árat kapja a télközépi és télelei almának. BQven pénzel belQle, aratás elQtt, mikor legszqkebb a pénz. Hamar elterjedt a szomszéd községekben is a híre a jeles almának s ma már ErdQvidék (Háromszék megye északnyugati csücske) minden községében, minden hivatalos beavatkozás nélkül nagyban szaporítják. Falumnak és szülQföldemnek ez az egyetlen gyümölcsfaj, bátran állítom: kincses bányája lett. Hiba volt, hogy ezt a fajt felneveltem? Bár minden megyében akadna egy hasonló hibát elkövetQ ember. A közönség, bizton hiszem, megbocsátaná az illetQ hibáját. Nos, megszületett Erdélyben egy értékes új fajta, melyrQl maga Angyal DezsQ barátom állapította meg, hogy ize az Arany parmént felülmúlja. BUDAI JÓZSEF: Ártunk-e az új gyümölcsfajok nyerésével a gyakorlati gyümölcstermesztésnek?! B.D. In: Kertészeti lapok 1930. június.15. 12. szám 131. p.
BUDAI JÓZSEF: Képe és elsQ tüzetes leírása: Gyümölcskertész, 11. évf. 1-24. p. 1902. november 25. 22. szám, 228. p.
AMBRUS L. 2012. [Képe ugyanitt Kesselyák Ritától.]
RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁK, ÉRTÉKEK 2014 – 16. p.
 HYPERLINK "https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb" https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb
BARNA ÉS FIAI:  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/budai-domokos/" https://csodakertesz.hu/termekek/budai-domokos/
TÓTH M. [2015] 20–23. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Burdett Angelina (szilva) = BERECZKI 2. 1882. 465. p.  E rendkívül finomízq szilva Angolországból származik. Downing, híres angol gyümölcsész szerint, bizonyos Dowling nevq uri ember nevelte magról, Southam[p]tonban. A hatvanas években kezdett elterjedni: de érdeme szerint még most sincs elterjedve. Ojtóvesszejét a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl kaptam 1873-ban. B. M.
AQUARELLE VERGER
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/17AngelinaBurdett.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/17AngelinaBurdett.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_033.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_033.html
VERGER – MAS 6. kötet, 37–38. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60051.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60051.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60052.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60052.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60050.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60050.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/angelina_burdett.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/angelina_burdett.htm
Buzás alma  Lásd Búzás alma!
Búzás alma  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Lásd DörgQ Dániel 1875. január 9-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-18. számú) levelét.  Lukácsi Sándor úr a Darualmát Búzásnak mondotta, de úgy látszik maga sem hitte el. A Buza alma hamar elkásásodik és karácsonyig leérik, míg a Daru alma tavaszig eláll. Ugyancsak DörgQ írja levelében: A Gyümölcsészeti Füzetek XI-ik számába közlött Buzás alma leírása majd nem reá illik a Daru alma leírással. Szinte hajlandó vagyok hinni, hogy ezen alma leírással a Daru almával kutyálkodnak, talán azt akarván sejdíteni, hogy a két faj egy ugyan az? Miért gondolkozok így? Mert felületes szemlélQ egynek tartja, úgy jártam Lukácsival is, ki a Daru almát erQssen bizonyítá Búzás almának. Nállad van Búzás alma és hasonlatosságáért a Daru almával, az érés idejénél fogva a nép Qszi Darunak hívja. Savanyúbb, lazább husu, gömböjdedebb sQtt pirossabb a Daru almánál. (B-D. levelezés, 2. kötet, 1880. dec. 31. D-140.) A Buzás alma két tájváltozatának (Debreceni téli, 1-rendq; Debreceni nyári, 2-od rendq) leírása és metszetrajza Tamássy Károlytól: Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1880. 11. szám, 334 336. p. Lásd még
PELCZÉDER 2011. (79 81. p.)
TÓTH M. [2015] 23 26. kép [Búzával érQ alma]   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Búzás körte  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Lásd még Búzával érQ alatt! Érdekes névetimológiai, néprajzi megfigyelés:  A búzás körte, [& ] a fajtának a tárolására [is] utal. Olyan körtefajtánk, amit a búza között tároltak el, és így tartottak, vagy érleltek utó. Szani Zsolt.
SZANI ZS. 2018. (Katolikus Rádió interjú  Fazekas Gyöngyvér szerkesztQ).  HYPERLINK "https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/455596" https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/455596  HYPERLINK "https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=11&mev=2018&mho=03&mnap=25&mora=11&mperc=30" https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=11&mev=2018&mho=03&mnap=25&mora=11&mperc=30 [31. perctQl]
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/buzaval-ero/" https://csodakertesz.hu/termekek/buzaval-ero/
Képe:  HYPERLINK "http://faiskola.hu/novenykatalogus/noveny/1590-korte-pyrus-communis-buzaval-ero-korte.html" http://faiskola.hu/novenykatalogus/noveny/1590-korte-pyrus-communis-buzaval-ero-korte.html
Búzával érQ    korai, a búzaaratás idején érQ körtefajta 1667 [LIPPAI III. 151. p.]:  Búzával erQ ávagy zöld muskatal ; 1979 [ÚMTsz. I. 649. p.], 1985 [PÉNTEK  SZABÓ 1985. 276. p.]:  búzával érQ ; 1985 [PÉNTEK  SZABÓ 1985. 276. p.]:  búzával írQ ; 2000 [KMNySz. I. 228. p.]:  buzávalíröq, buzávaléirQq |búzaérQ  ua. 2007 (S15): búzaérQ.  Az egyrészes név létrejöhetett eleve egyrészes névként, ebben az esetben keletkezéstörténetileg morfematikai szerkesztésqnek tartható. Másrészt elképzelhetQ, hogy a búzával érQ körte névbQl ellipszissel alakult (vö. árpával érQ), bár ez az adatok kronológiai viszonya alapján kevésbé valószínqsíthetQ. FeltételezhetQ, hogy más nevek és névpárok analógiája is szerepet játszhatott a név létrejöttében, vö. árpával érQ. Hasonló szerkezetq névpárok esetében gyakran problémát okoz, hogy bizonyos esetekben nehezen állapítható meg, hogy meddig tart a név, hogy a gyümölcsfajt vagy a gyümölcsfajtát jelölQ köznév része-e a névnek. A mai adatok tanúsága alapján megállapítható, hogy általában mindkétféle név egyaránt használatos (vö. árpánérQ és árpánérQ alma, árpára érQ és árpára érQ alma, árpával érQ és árpával érQ körte). A búzaérQ változat redukcióval, a határozórag elhagyásával keletkezett. Az elnevezés arra utal, hogy a körtefajta búzaaratás idején érik. Hasonló szerkezetq és szemantikai tartalmú  a gyümölccsel egyazon idQben érQ más növényre való utalást tartalmazó  elnevezések elQfordulnak más gyümölcsök megnevezésében is: vö. árpás alma stb. Lippay János jellemzése:  Hoszúkás körtvély, jó édes, leves-is [LIPPAY III. 1667: 151. p.]. A névnek több, a búza lexéma felhasználásával létrejött szinonimája is él: búzás körte, búzával érQ körte, ezeket vö. árpával érQ körte. Sz[inonima]: búzakörte [ÚMTsz. I. 647. p.], búzás körte (OrmSz. 62), búzával érQ körte, zöld muskotály. Pelczéder Katalin
PELCZÉDER K. 2018. 56 57. p. címszóban szereplQ szócikke alapján.
Boutteville elnök körte  Lásd Debutteville elnök!
Büttner-féle kései ropogós (cseresznye)  Lásd Büttner kései ropogósa!
Büttner fekete (cseresznye) = (Szinonima: Büttner-féle fekete szívcseresznye; Büttners schwarze Herzkirsche stb.) BERECZKI 1–4. kötetében nem szerepel.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/buettners_schwarze_herzkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/buettners_schwarze_herzkirsche.htm
Büttner kései ropogósa (cseresznye) = (Szinonima: Bigarreau rouge tardif de Büttner; Buttner’s späte rothe Knorpelkirsche). BERECZKI 4. 1887. 515. p. „Gyümölcse nagy, két végén, de különösen száras végén belapított, magas gömbalakú; színe piros; húsa sárgás, tömött és ropogós. I. rendq csemegegyümölcs. Érik a cseresznyeérés V-dik hetében.  Fája elég vígnövésq, egészséges, edzett és termékeny.  Körülményesen leírta: Oberdieck, Illustr. Handb. Der Obstk. III. 489. és mások. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/buettners_spaete_rote_knorpelkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/buettners_spaete_rote_knorpelkirsche.htm
C
Cacanska lepotica (szilva) = BERECZKI korában még nem ismerték. „1961-ben a
akban (Szerbia) a Wangenheims Frühzwetsche és a Besztercei (Pozegaca) keresztezésével állították elQ. Július végén-augusztus elején a Stanley elQtt 1 hónappal érik. Gyümölcsei elsQsorban friss fogyasztásra alkalmasak, de befQtt- és aszalványkészítésre is megfelelQek. Dr. Szabó Zoltán.
TÓTH M. 223. p. (Dr. Szabó Zoltán tollából.) Képét lásd 86. szám alatt a kötet végén lévQ színes képek között!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFAJTÁK 63. p. [Csacsanszka Lepotica]
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Cacaudière-i ízletes (körte) = (Levelezésben: Delices de Cacodieres; Cacaudieres izletes). (Szinonima: Délices de la Cacaudière, Leckerbissen von Cacaudière.) BERECZKI 2. 1882. 83. p. „Francziaországban nem régiben nyerte magról Nouhes JenQ s a Vendéeban fekvQ Pouzaugeshoz közel esQ Cacaudière nevq kastélyáról elnevezve, kezdette elterjeszteni. Frankhonban csakhamar ismeretessé lQn, de Németországban még nem terjedt el, mert a német gyümölcsészek munkáiban még nevét sem találtam ekkoráig fölemlítve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/04DelicesdelaCacaudiere.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/04DelicesdelaCacaudiere.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_012.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_012.html
VERGER–MAS 2. kötet, 67–68. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2081.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2081.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2084.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2084.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2085.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2085.JPG
AN INDEX TO ILLUSTR. OF PEARS. 332. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/332/mode/2up" http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/332/mode/2up
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/leckerbissen_von_cacandiere.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/leckerbissen_von_cacandiere.htm
Cadeau du générale (alma) = (Szinonima: Vaugoyeau, Vaugoyau és Reinette d’Angleterre). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! „A Vaugoyeau csakugyan nem más, mint a Cadeau du général, szóval e két faj egy és ugyanaz. Csak azért tartám meg külön nevök alatt; mert az elsQt Simon Louis testvérek küldötték az utóbbit pedig OberdiecktQl kaptam ajándékképen. BERECZKI Máté 1877. június 23-i (B-D. levelezés, 1. kötet, B-54. számú) levele.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 8. kötet 63. p. Színes képe az elQtte lévQ lapon.  HYPERLINK "https://bit.ly/2JYGVNO" https://bit.ly/2JYGVNO
LEROY 4. kötet, 616–619. p. „No. 367. Pomme Reinette d’Angleterre”
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero" \l "page/616/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/616/mode/2up
Calebasse abbé Fetel – Lásd Fetel apát kobakja körte!
Calebasse Bosc körte – Lásd Bosc kobakja!
Calebasse Carafon = (Levelezésben Calebasse Karaphonzol). – Van Marum kobakja szinonimája. Lásd ott!
Calebasse Karaphonzol – Lásd (Calebasse Carafon) Van Marum kobakja!
Calebasse Tougard (körte) – Lásd Tougard kobakja!
Calvil, Cálvill (alma) – Lásd Nyári piros kálvil! Téli fehér kálvil!
Calvill (almák rendszerezési csoportja) = BERECZKI 1. 1877. 9. p.; NAGY–TÓTH 1998. 24. p.
Calville rose – lásd Rózsa-kalvil alma! Lásd még Hosszúcsíkos kalvil alma is!
Canadai – Lásd Kanadai!
Canadai renet alma – Lásd Kanadai renet!
Canourgues-i (körte) = (Szinonima: Poire des Canurgues.) BERECZKI 2. 1882. 105. p. „A múlt század végén véletlenül kelt magról egy kerítésben, bizonyos Lauzeral nevq birtokosnál Frankhonban. Nevét azon birtok nevétQl kapta, a hol világra jött és föltaláltatott. A hatvanas évek elején kezdett csak elterjedni a Bonnamy testvérek toulousi faiskolájából. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam Plantières-ból, a Simon-Louis testvérektQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/40PoiredesCanourgues.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/40PoiredesCanourgues.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_078.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_078.html
VERGER–MAS 2. kötet, 77–78. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2096.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2096.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2097.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2097.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2098.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2098.JPG
LEROY 1. kötet, 526. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/526/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/526/mode/2up

Canterbury (alma) = (Szinonima: Pomme de Canterbury, Reinette von Canterbury, Pomme de Cantorbéry, Pomme de Cantorbury, Reinette de Cantorbéry.) BERECZKI 3. 1884. 431. p.  Származása. Bizonytalan. Némely gyümölcsészek angol eredetqnek tartják s a kenti grófság fQvárosából Canterburyból származottnak gyanítják; de gyanításuk aligha alapos; mert az angol gyümölcsészek a gyümölcs eredetérQl teljesen hallgatnak, hihetQleg azért, mert nem tartják hazájukbeli gyümölcsnek e fajt. Ojtóvesszejét 1873-ban, a Simon-Louis testvérek gazdag gyqjteményébQl, PlantièresbQl kaptam. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 10/1.
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 1. kötet 109. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Pomme%20de%20Cantorbery" http://books.google.hu/books?id=kyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Pomme%20de%20Cantorbery
LEROY 3. kötet, 201–202. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/200/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/200/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/30ReinettedeCantorbery.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/30ReinettedeCantorbery.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_063.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_063.html
VERGER – MAS 4. kötet, 107–108. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450132.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450132.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450133.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450133.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450129.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450129.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/renette_aus_cunterbury.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/renette_aus_cunterbury.htm
Capiaumont vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Capiaumont, Capiaumonts Butterbirn, Beurré Aurore, Capiaumont’s Herbst-Butterbirn, Karthäuserin). BERECZKI 2. 1882. 107. p. „A múlt század végén, Dumortier szerint, 1787 körül, Capiaumont gyógyszerész nyerte a Kobakkörte (= Calebasse) magváról Monsban (Belgium). A „Deutsches Obstcabinet” szerkesztQje Langethal pedig azt állítja, hogy Capiaumont ezen körtéjét az Izambert (=Beurré gris) magváról nyerte volna. Dumortiernek vagy Langethalnak van-e e részben igaza! Bajos volna eldönteni; mert állítását egyik is, másik is elhanyagolta okokkal támogatni. Elég az hozzá, hogy mindenfelé el van már e körtefaj terjedve fönebbi neve alatt, és terjed napjainkban is folyvást, noha tudva van felQle, hogy nem mindenütt érdemli meg az  egri nevet, más szóval nem mindenütt terem becses gyümölcsöket. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 17. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/17BeurreCapiaumont.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/17BeurreCapiaumont.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_037.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_037.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 75–76. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0092.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0092.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0093.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0093.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0089.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0089.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl26.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl26.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/capiaumont.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/capiaumont.htm;
Cappe Lajos (körte) = (Szinonima: Louis Cappe.) BERECZKI 4. 1887. 389. p. „Újdonság, melynek körülményes leírását még nem találom sehol. Színes képét és rövid jellemzését közlötte Dr. Lucas a Pomol. Monatshefte 1880. évf. 290. lapján. Kész ojtványban kaptam meg 1882-ben Rosenthal faiskolájából, BécsbQl. Nálam még nem termett és nem is teremhetett; mert vidékem mostoha viszonyai közt alig tengeti életét a BécsbQl kapott ojtvány. Fajom valódiságáról azonban meg vagyok gyQzQdve; mert növényzete jól egyezik a Téli esperes növényzetével. Mikép a Guide pratique a 98-ik és a Pomol. Monatshefte fönebb idézett lapján mondatik; e becses fajt Boisbunel nyerte a Téli esperes magvairól. Növényzete nálam valóban is a Téli esperes növényzetéhez hasonlít: de gyümölcsét is majd mindenben hasonlónak mondják a Téli esperes körtéhez. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/louis_cappe.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/louis_cappe.htm
Capron orvos (körte) = (Szinonima: Docteur Capron, doctor Capron, Capron du Mans, Die Doctor Capron, Henri Capron.) BERECZKI 3. 1884. 199. p.  Származása. Van Mons nyerte magról, 1842-ben LQwenben (Belgium). Fönnebbi névre Bivort keresztelte el, a ki Van Mons halála után, ennek faiskoláját az örökösöktQl megvette s ezen magonczot a többiek közt név nélkül találta volt. Ez idQ óta meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1873. és 1874-ben két ízben is meghozattam a Simon Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl, PlantièrebQl. Több ízben termett már nálam: de itt gyümölcseit mindig idQ elQtt leverte a szél. MezQ-Túrról kaptam leírásra alkalmas, szép gyümölcspéldányokat DörgQ Dániel barátomtól, a ki tQlem kapta volt e fajt. B. M.
BIVORT  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Capron&f=false" http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Capron&f=false
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/20DocteurCapron.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/20DocteurCapron.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_042.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_042.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész, 27–28. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0032.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0032.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0035.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0035.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0036.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0036.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 475. p. [Pdf dokumentumban 489. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Carabella (körte) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „»A makariakörte nemesebb, itáliai változata« 1667 (LIPPAI III., 152. p.): Carabella. Valószínqleg olasz átvétel. Rapaics a 15 16. századi tengerjáró hajótípus nevébQl származtatja a körtefajta nevét. Eredeti neve 16. századi külföldi szerzQk közül Gallo Agostino munkájában Caravelle, Matthiolus-éban Caravello néven olvasható (RAPAICS 1940a, 152. p.). A német szakirodalomban a Húsvéti bergamot régi társnevei közt találjuk a Caraville d’Italie nevet (RAPAICS 1940a, 152. p.).” Idézve: PELCZÉDER 2018 alapján. (Lásd ott, 58. p.)
LEROY 1. kötet, 40. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f43.image.r=Caravello.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f43.image.r=Caravello.langEN
Carafon kobakja – Van Marum kobakja szinonimája. Lásd ott!
Carmeliták renetje – Lásd Karmeliták renetje!
Carolinai fontos alma = [Levelezésben: Karolinai fontosként is!] BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A Glocker Károly által enyingi kertészetébQl 1879 kora tavaszán mentési célból Bereczkihez átküldött fajtagyqjtemény tagja volt. Bereczki 1883. április 29-i (B-D. levelezés, 3. kötet, B-190.) levelében írja:  Szegény Glocker barátomnak adatai, melyeket utoljára hozzám küldött, arra nézve, hogy a faj valódiságát fölismerni lehessen, csak keveset érnek többet a semminél . Ennél a következQt írja:  A Carolinai fontosról:  Amerikai nagy rambur, talán gazdasági czélra. 1884. szeptember 15-én (B-D. levelezés, 4. kötet, B-250. számú) levelében pedig konstatálja:  a GlockertQl kapott Carolinai fontos alma messzejár attól, hogy valaha fontos lehessen. Középnagy, gömbölyded példányokat termett. Valami pepinféle lesz, mely a jól kifejlQdött masánczki almánál aligha lesz nagyobb. Ez tehát nem lehet valódi. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle rajzok között.  Eredeti, kéziratos forrás: 409. p.
Carpentin (alma) = (Szinonima: Karpentin – GUIDE PRATIQUE szerint: Kleine graue Reinette, Kleiner Lederapfel, Kleine Weinreinette). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/carpentin.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/carpentin.htm
Carrée, Pomme – Lásd Alant alma!
Caselli nagy ranett – Lásd Casseli nagy renet!
Casseli nagy renet (alma) = (Szinonima: Grosse reinette de Cassel, Grosse Casseller Reinette, Doppelte Casseler Reinette, Duitsch Mignonne, Holländische Goldreinette, Pomme de Laak). BERECZKI 2. 1882. 247. p.  Származása bizonytalan. Neve után itélve német eredetqnek látszik. Azonban a gyümölcsészek nagy része, maga Diel is, a ki fönebbi neve alatt, elQször írta le, inkább azon véleményt osztja, hogy Hollandból és nem Cassel vidékérQl származik. Mint minden tekintetben értékes és becses almafaj, el van már terjedve a földgömbön mindenütt, a hol csak nemes almafajokat tenyésztenek. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 5. kötet 19. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/19GrosseReinettedeCassel.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/19GrosseReinettedeCassel.JPG;

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_041.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_041.html
VERGER–MAS 4. kötet, 5–6. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450005.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450005.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450006.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450006.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450007.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450007.JPG
Catalóni szilva – Lásd Cataloni szilva!
Cataloni (szilva) = (Szinonima: Prune de Catalogn, Catalonischer Spielling, Jaune hâtive, Catalonische Pflaume, Prunus Catalonica, Gelbe frühe Pflaume, White Primordian, Early Yellow). BERECZKI 2. 1882. 435. p. „Származása. Bizonytalan; fönebbi neve alatt rég óta ismeretes s mint egyike a legkorábban érQ szilváknak, mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
HEDRICK PLUMS 202. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich" \l "page/202/mode/2up"http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/202/mode/2up;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/18Jaunehative.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/18Jaunehative.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_036.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_036.html
VERGER–MAS 6. kötet, 9–10. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60015.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60015.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60016.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60017.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60017.JPG
Catillac (körte) = (Szinonima: Nagy macskafej körte, Grosse Katzenkopf, Grosser franzözischer Katzenkopf, De Bell Argentine, Abbé Mongein, Katzenköpfe, Cadillac, Hasas körte, Fontos körte). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! „Nógrádból írta le Bereczki Máté (1889-ben) is Catillac néven az akkor Fontos körtének is nevezett fajtát. N-T. F.” In: NAGY-TÓTH 2006. 59. p. (Itt a Hasas körte is egyik szinonimája.)  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/08600/08697/08697.pdf" http://mek.oszk.hu/08600/08697/08697.pdf
DUHAMEL 2. kötet Page 254. Pl. LVIII. 4. ábra
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVIII/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVIII/mode/2up
LEROY 1. kötet 535–537. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero" \l "page/534/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/534/mode/2up;
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl46.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl46.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_katzenkopf.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_katzenkopf.htm
AQUARELLE VERGER 4. kötet 32. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/32Catillac.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/32Catillac.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_068.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_068.html
VERGER – MAS 1. kötet, 139–140. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1172.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1172.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1173.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1173.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1169.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1169.JPG
Cavendish banán – A világon értékesített banán 99 százaléka a Cavedish családhoz tartozik. (B-D. levelezés, 1. kötet, Dr. SURÁNYI D. Bereczki gyümölcsfajtái. Bevezetés. )
„A nemesített banánt többnyire óriási monokultúrákban termesztik és mivel magtalan, vegetatív módon (sarjaztatással) szaporítják. Egy termQterületen minden egyes növény klón, így a betegség megjelenése elpusztíthatja a teljes állományt. Erre már volt példa, a Panamai gombabetegség a 60-as években teljesen elpusztította az akkori közkedvelt Gros Michel banánfajt. Azóta egy újabb banánfaj terjedt el, a Cavendish. Azonban most a Cavendisht is megtámadta a kór, amely ellen úgy látszik nincs védekezés. A hirtelen pusztulás beláthatatlan következményekkel járhat. [& ] A Leuveni Katolikus Egyetemen Qrzik a világ legnagyobb banángyqjteményét. A kollekció több, mint 1500 féle banánfajtát tartalmaz.  HYPERLINK "http://belgiumidegenvezetes.hu/" http://belgiumidegenvezetes.hu/
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://de.wikipedia.org/wiki/Cavendish_(Banane)" https://de.wikipedia.org/wiki/Cavendish_(Banane)
Cécil tengernagy – Lásd Cécile tengernagy!
Cecile körte, Cecil tengernagy körte – Lásd Cécile tengernagy!
Cécile tengernagy (körte) = (Levelezésben: Cecil tengernagy.) (Szinonima: Amirale Cécile, Admiral Cécile). BERECZKI 2. 1882. 189. p. „E jeles körtét Boisbunel, roueni gyümölcsész nyerte magról 1858-ban s honfitársáról Cécile tengernagyról elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megkaptam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/admiral_cecile.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/admiral_cecile.htm;
LEROY 1. kötet, 117 118. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/116/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/116/mode/2up
Cékla alma  lásd Tarkapiros rózsaalma!

Cellini (alma) = (Szinonima: Der Cellini). BERECZKI 4. 1887. 207. p.  E jeles Qszi alma valószinqleg Angolországból származik. Hogg Robert, angol gyümölcsész emlegeti föl elQször: de eredetérQl csak annyit mond, hogy bizonyos Philips Lénárd nyerte magról, Vauxhallban. Mikor nyerte? S ki volt az a Cellini, a kinek nevérQl elkeresztelte? E kérdésekre adós maradt a felelettel. Napjainkban már meglehetQsen el van terjedve mindenfelé, a mit nagysága, szépsége és a piaczokon kapós volta, végett meg is érdemel. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
HOGG: BRITISH POMOLOGY 53. p. 65. No.
HYPERLINK "http://ia600303.us.archive.org/17/items/britishpomologyo00hogg/britishpomologyo00hogg.pdf"http://ia600303.us.archive.org/17/items/britishpomologyo00hogg/britishpomologyo00hogg.pdf;
BAUMSCHULE ALTE  HYPERLINK "http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/C5_1.jpg" http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/C5_1.jpg
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 8. kötet, 165–166. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f256.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f256.image.r=pomologie.langFR;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/cellini.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/cellini.htm
Chaire à dame körte, Chère à dame körte – Lásd Hölgyek körtéje!
Chalonsi kései (szilva) = (Tardive de Chalons, Späte von Chalons.) BERECZKI 2. 1882. 467. p. „Származása. Bizonytalan. Diel, a ki l851-ben közlötte e szilva leírását, a Wartha melletti LaudsbergbQl, Burchardtól kapta e fajt. Úgy látszik, kevés figyelemben részesült e faj a gyümölcsészek részérQl; mert leírása az újabb, franczia és német gyümölcsészeti mqvekben még nem fordul elQ. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_aus_chalons.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_aus_chalons.htm
Chambord grófnQ (körte) = (Szinonima: Comtesse de Chambord.) BERECZKI 4. 1887. 390. p.  Az ötvenes években kezdett elterjedni Frankhonból, a hol Poitiersban, magról nyerte Parigot elnök, a ki kedvtelésbQl foglalkozott a gyümölcsészettel is. Ojtóvesszejét 1873-ban és a következQ évben is megkaptam ajándékban a Simon-Louis testvérektQl, Plantièresból. Nálam is csakhamar termett a próbaág; de, valószínqleg a nagy szárazság és forróság miatt, mely vidékemen a hetvenes évtized második felének végéig eltartott, csak apró, tanulmányra és leírásra nem alkalmas gyümölcsöket. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/45ComtessedeChambord.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/45ComtessedeChambord.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_091.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_091.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 147–148. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0181.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0181.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0184.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0184.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0185.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0185.JPG
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 7. kötet 13. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Chambord&f=false" http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Chambord&f=false
Chambord vajonc (körte) – BERECZKI mqveiben e néven nem szerepel. Katona Zsigmond 1884. május 16. (B-D. levelezés, 4. kötet, A-27. számú), Bereczkihez írt levelének (másolatában) olvasható:  Pesten láttam ez óriás körtét, olyan volt mint egy tejes köcsög. Franczia országba termett Noel kertjébe. A Chambord grófnQ körtét BERECZKI csigásnak és középnagynak mondja, lehetséges, hogy nem azonos e nagyon nagyra növQ vajkörtével.
Champagne-i renet (alma) = (Szinonima: Champagnai renet, Reinette de Champagne, Champagner Reinette, Loskrieger, Reinette platte de Champagne, Reinette blanche de Champagne, Herrenapfel, Weisser Zwiebelapfel). BERECZKI 2. 1882. 255. p. „Származása. Bizonytalan. A gyümölcsészeti irodalomban jelenleg általánosan elfogadott, fönnebbi neve ugyan azt mutatná, hogy Champagne vidékérQl való; de, minthogy Némethonban »Loskrieger« név alatt már régebben el volt terjedve s maga Diel is ez utóbbi név alatt mutatta be elQször a világnak, hihetQbb, hogy Németországból vette származását. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
BAUMSCHULE ALTE  HYPERLINK "http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/C1_1.jpg" http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/C1_1.jpg
AQUARELLE VERGER 5. kötet 40. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/40Reinetteplatedechampagne.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/40Reinetteplatedechampagne.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_082.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_082.html
VERGER – MAS 4–5. kötet, 109–110. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450135.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450135.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450136.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450136.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450134.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450134.JPG
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/champagner_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/champagner_renette.htm
KÁRPÁT MEDENCEI GYÜMÖLCSÉSZ [Póss Anett]
 HYPERLINK "http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/49_champagne_renet.pdf" http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/49_champagne_renet.pdf
Character ranett (alma) – Lásd még Hálózatos renet és Cirmos renet (alma)!
BERGHUIS 1.
 HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst081.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst081.htm
Charlamowsky – Lásd Borovitsky alma!
Charles Baziner (körte) – Lásd Charli Basiner (körte)!
Charli Basiner (körte) = (Levelezésben említése: Charles Baziner). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel 1873. május 30-án írt (B-D levelezés, 1. kötet, D-8. számú) levelében, mint Glocker kertészetébQl beszerzett fajtát említi. Ilyen néven nem található. Újabb említése 1878. október 15. (B-D. levelezés, 2. kötet, D-70):  Glocker barátunktól kaptam én egy körte fát Charles Baziner név alatt, minden körte fáimnál ez nQtt leg jobban, de annyira tq hegyességq hosszú tüskékkel van borítva, hogy veszélyes vólt gajja közzé nyulni a hernyó fészek végett okvetlen meg vérezte a kezet, már azt hittem, hogy az ójtás után bizonyosan valami buja vad hajtás tört elQ,  s abból van a fa, de az után 3 gyümölcsöt hozott, még pedig jó nagyot és igen jót, így már nem csinállom fajfának bár az a hibája még is van a fának, hogy lógó gyümölcsét a tüskék ha meg szurják rothad. Írd meg, hogy ezen faj eggy é? A francia szótárban lévQ Charle Bazinerrel? Bereczki 1878. október 19. (B-D. levelezés, 2. kötet, B 75. számú) levelében válaszol: Nagyon hihetQ, hogy a Glockertól kapott körtefajod egy lesz a Charli Basinerrel. Új magoncza ez De Jonghe belga gyümölcsésznek, mely még tudtommal sehol sincs leirva! Az új magonczok pedig tudvalevQleg majd mind tüskések elejénte: de késQbb a többszöri ojtás után lassankint elvesztik tüskéiket. Hiszem ennélfogva, hogy fajod valódi is lesz. Attól függ azomban, hogy mikor ért nálad; mert a mit S[imon]. L[ouis]. Septemberbe érQnek mond, az nálunk már aug. végén, sept. Elején mind meg van vagy meg volt érve. Mikor ért meg nálad a Charli Basiner?
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f99.item.r=Charli%20Baziner" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f99.item.r=Charli%20Baziner
HEDRICK PEARS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/334/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/334/mode/2up
Charneu-i csíkos körte – Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1883. február 23-i (B-D. levelezés, 3. kötet, D-147. számú) levelében, a kertjében meglévQ fajták listájában említi, mint olyat, amelyrQl tud oltóvesszQt szolgáltatni Bereczkinek.
Charneu-i ízletes (körte) = (Fondante de Charneu, Köstliche von Charneu, Merveille de Charneu, Legipont.) BERECZKI 2. 1882. 109. p.  Származása. E század elején véletlenül kelt magról bizonyos Legipont nevq birtokos jószágán Charneu, belga falu határában. Kezdetben Legipont körtéje név alatt lQn ismeretessé; késQbb azomban Diel fönebbi név alatt irta le s Q utána a »Charneu-i ízletes« elnevezés lett uralkodóvá a gyümölcsészet irodalmában s az európai gyümölcsfaiskolákban is  Belgiumot kivéve, a hol máig is a »Legipont körte« elnevezést tartották meg. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam ReutlingenbQl, dr. Lucastól. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koestliche_von_charneu.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koestliche_von_charneu.htm
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl62.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl62.htm
LEROY 2. kötet, 170–172. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/170/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/170/mode/2up
Chasselas (csemegeszQlQ) = (Szinonima: GyöngyszQlQ, Fábián szQlQ, Chasselas doré, Arany chasselas). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! CSEPREGI ZILAI 1989. 302-305. p. A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszQlQ-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szQlQtermesztQ országában ismerik és termesztik. Francia elnevezése ellenére Kis-Ázsiából származik. Legjobban Franciaországban terjedt el, nevét a Macontól 12 km-re lévQ Chasselas helységtQl kapta. Franciaországban a Chasselas a legfontosabb étkezési szQlQfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szQlQ megnevezés.
DUHAMEL 2. Vol. Page 280. Pl. 1.
 HYPERLINK "http://www.botanicus.org/item/31753000798311" http://www.botanicus.org/item/31753000798311;  HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/I/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/I/mode/2up  HYPERLINK "https://bit.ly/2qCaCII" https://bit.ly/2qCaCII
Kislexikon: HYPERLINK "http://www.kislexikon.hu/chasselas.html"http://www.kislexikon.hu/chasselas.html; – „A saszla fehéressárga bogyójú, muskotályos ízq változata a passatutti.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Saszla" http://hu.wikipedia.org/wiki/Saszla
Szinonimái és variációi:
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_gutedel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_gutedel.htm;
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_gutedel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_gutedel.htm
Chasselas musqué = (Szagos chasselas)  Passatutti. Nem tiszta Chasselas fajta. Valószínqleg a Muscat Lunel és a Chasselas blanc természetes keresztezésébQl származik. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! CSEPREGI ZILAI 1989. 302. p.
Châtaignier  Lásd Gesztenye alma!
Châtenay szépe (meggy) = (Szinonima: Belle de Chatenay; Chatenay s Schöne.) BERECZKI 4. 1887. 518. p.  Gyümölcse nagy, gömbölyded vagy csaknem szivalakú, értével világospiros vagy csaknem élénk skarlátpiros; husa pirosba játszó fehér, áttetszQ, leves, czukros, gyöngéden savanykás; I. rendq csemegegyümölcs; érik jul. Végén aug, elején.  Fája mérsékelt növésq, de egészséges, elég edzett és termékeny. Nem növekedik nagy fává.  Körülményesen leirta: Jahn, lllustr. Handb.der Obstk. III. 179. és mások. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_chatenay.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_chatenay.htm
Chaumonteli vadonc (körte) = (Szinonima: Besi de Chaumontel, Bezy de Chaumontel, Die Chaumontel, Poire de Chaumontel, Beurré d’ hiver, Wildling aus Chaumontel.) BERECZKI 4. 1887. 147. p. „E jeles körte Francziaországból származik. Több mint két százada annak, midQn Chaumontel-ban, Luzarches-hoz közel fölfedezték anyafáját, mely ott véletlenül kelt magról. Egy ily, tisztes vénséget ért körtefaj, nem csuda, ha napjainkban már mindenfelé el van terjedve s neve még a gyümölcsészetben járatlanok elQtt is, mindenütt ismeretes. Ojtóvesszejét 1868 óta több helyrQl is megkaptam. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 16. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/16BesideChaumontel.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/16BesideChaumontel.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_041.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_041.html
VERGER – MAS 1. kötet, 47–48. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1077.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1077.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1078.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1078.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1074.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1074.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl67.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl67.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_aus_chaumontel.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_aus_chaumontel.htm
Cherechter ranett = Character ranett  Lásd Hálózatos [Character vagy Hierogliph] ranett (alma)!
Chini jargonel (körte) = (Szinonima: Jargonelle de Chin, Pszi jargonelle, Jargonelle d automne, Jargonelle English és Jargonelle French). BERECZKI 2. 1882. 23. p.  Belgiumban, Tournay környékén, 1832-ben magról nyerte Bouzin, chin-i dékán. 1841-ben kezdett hírre kapni és elterjedni. Du Mortier Pszi jargonelle (=JargoneIle d automne) név alatt írta le »Pomone Tournaisienn« (= Tournay-vidéki gyümölcsészet) czímq, igen érdekes munkájában: de úgy látszik, hogy szerzQje, Bouzin »Chin-i jargonelle« név alatt is terjesztette e jeles magonczát, mert a Simon-Louis testvérek »Guide pratique«-jában e név alatt is föl van már említve. Én ez utóbbi nevet fogadtam el, annál is inkább, mert nálunk nem az Qszi, hanem a késQ nyári körték közé tartozik e faj is; aztán mert Pszi jargonelle név alatt már e körte világra jötte elQtt más körtefaj is szerepelt, és most is szerepel a gyümölcsészet irodalmában. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M. Bereczki Máté 1878. július 1-jei (B-D. levelezés, 1. kötet, B-70. számú) levelében írja DörgQ Dánielnek:  & kérlek, javítsd ki a nevét, mert az igazi neve annak: Chini jargonel, magyarosan kiolvasva = Sini zsargonel. Ez utóbbi név alatt írtam le ma reggel. Ezt a nevet adta neki az, a ki magról nevelte e fajt. Pszi jargonelle nevét pedig Dumortier adta neki: de ez a név már azért is hibás, mert már elQbb, hogy a Sinai zsargonel világra jött volna e körte fajok is keringettek Pszi jargonelle név alatt. Aztán hibás az Pszi jargonelle elnevezés nálunk azért is: mert ez a körte septemberben érik itt és nem mint Belgiumban, hol rendszerint novemberben szokott csak megérni.”
DU MORTIER [Dumortier]
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=jargonelle&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=jargonelle&f=false
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl02.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl02.htm
DOWNING  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/338/mode/2up" http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/338/mode/2up.
Choque (cseresznye) = Cerice choque. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 11. kötet 141. p.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5460169z/f190.image.r=choque.langFR"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5460169z/f190.image.r=choque.langFR
Cigány alma – Lásd Cigányalma!
Cigányalma – Lásd Simonffy piros alma egyik szinonimájaként is.
Cigányalma = (Szinonima: Brauner Matapfel, Pomme de Bohémien, Matapfel à fleurs tardives.) BERECZKI 4. 1887. 463. p. „Hazánkban a sötétvörös piaczi gyümölcsök közül igen sokfélét neveznek czigány almának, de a gyümölcsészet irodalmában a németek Matapfel-jára alkalmazzák csak a fönebbi nevezetet, különösen pedig a Brauner-Matapfelre, mely színezetével valóban a czigányarczot juttatja eszünkbe. Ojtóvesszejét 1871-ben, kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. Lásd még DörgQ Dániel 1885. szeptember 10-i (B-D. levelezés, 5. kötet, D-263. számú) levelében:  A Mezey Albert ur révén Zilahból barna piros Sóvári név alatt küldött faj termett nállam, de koránt sem Daru almát, mint gondoltuk, hanem egy szép gömböjödésü, közép nagyságú, czigány piros almát, ez is hasonlít a’ Simonfy piros almához, csak hogy 3szorta nagyobb, joggal ellehetne nevezni Simonfy nagypirosnak. 4 példányt a’ fa alatt találtam, 3 példány még tegnap a’ fáján vólt.”
BOGDÁN–GEDAY 1971. 345. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2t6oey6" https://bit.ly/2t6oey6
VERGER POMOLOGIE GÉN.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f58.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f58.image.r=pomologie.langFR
LEROY 3. kötet, 142–144. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/142/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/142/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/brauner_matapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/brauner_matapfel.htm
KIRÁLY Ildikó–DR. TÓTH Magdolna: Újra termesztésbe vonható régi magyar almafajták. 2009. január  HYPERLINK "http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf" http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf [Letöltve 2013 májusa]
TÓTH M. [2015] 27–30. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Cigánymeggy = (Szinonima: Aprómeggy, Feketemeggy, Szaporameggy, Parasztmeggy). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! „Ismeretlen származású, feltehetQen magyar eredetq. Régen sarj- és magpopulációból kiválasztott egyedeit termesztették, ami nagy változatosságú fajtakört eredményezett. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 264. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Lásd még Csapody Vera: Színes atlasz Magyarország kultúrflórájához 10. kötet (Kultúrflóra 12.) Bp., Akad. K. [1961.] 22. tábla Prunus cerasus L. – Meggy (Syn.: Cerasus acida G. M. Sch.) [Rosaceae – Rózsafélék]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/index.htm TÓTH 264" http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/index.htm
Kép: [d. – „Cigánymeggy” és a kocsányon maradó csontár]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/kepek/022.jpg" http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/kepek/022.jpg
KÁRPÁT MEDENCEI GYÜMÖLCSÉSZ [Póss Anett]
 HYPERLINK "http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/44_ciganymeggy.pdf" http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/44_ciganymeggy.pdf
A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, 2014. 65. p.
 HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf
Cinegedió = Bereczki mqveiben nem szerepel. Rácz János foglalkozott a GyQr megyei Écsen feljegyzett cinegebábadió fajtanévvel és ennek rokonaival (cinegedió, cinegevágó-dió), s a cinegehéjú-dió és a cinegevágó-dió összetételek jelöltje kifejezetten a cinege számára is könnyen hozzáférhetQ, vékony héjú diófajta. Lásd UMTsz I., 704; RÁCZ 225. p.
Cirmos hevesi (alma) = [Levelezésben Czirmos hevesi]. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! FeltételezhetQen az 1876-tól Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, de korábban (pl. Fényes Elek 1851-ben megjelent Geográfiai szótárában Hevesként megadott) Heves és KülsQ-Szolnok vármegyéhez tartozó Törökszentmiklós közelében fekvQ Jurenák Sándor-féle újkútpusztai kertbQl DörgQhöz és Bereczkihez került Cirmos renet variánsa, melyet a levelezésben  J.S. vagy  Jurenák S.-tól megkülönböztetéssel jelölt DörgQ Dániel. Lásd pl. 1885. január 26-i (B-D. levelezés, 5. kötet, D-216. számú) és 1885. szeptember 9-i (B-D. levelezés, 5. kötet, D-262. számú) leveleiben.
Cirmos renet (alma) = (Szinonima: Character reinette, Characterrenette, Gestrickte Reinette, Reinette Marbrée.) BERECZKI 4. 1887. 464. p.  Hollandiából származó régi gyümölcs. Nevét a rajta elterülQ sajátszerq, czirmos rozsdától nyerhette. Ojtóvesszejét DörgQ Dániel barátomtól, MezQ-Túrról kaptam 1887-ben. Nálam még nem teremhetett, de említett barátomnál több ízben termett már. Úgy gyümölcsei, mint növényzetérQl ítélve, fajom határozottan valódi. B. M. DörgQ Dániel 1886. május 22-én kelt (B-D. levelezés, 6. kötet, D-305. számú) Bereczkihez írt levelének mellékletében egy Jurenák Sándortól származó Cirmos renetet említ, mely megvan kertjében, de Bereczki még nem írt le. 1886. július 14-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-311. számú) levelében pedig azon fajták felsorolásában, melyek teremtek, egy Simon Louis-kertészettQl származó Cirmos renetet. Lásd még Hálózatos renet.
BERGHUIS 1.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst081.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst081.htm
LEROY 4 kötet, 707–709. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/706/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/706/mode/2up
Citrom = A citrom, más néven közönséges citrom, valódi citrom vagy európai citrom (Citrus × limon) a citrusformák (Citroideae) alcsaládjába tartozó Citrus nemzetség egyik növényfaja. Termése, melyet szintén citromnak hívnak, déligyümölcs és egyben fqszer is.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Citrom" https://hu.wikipedia.org/wiki/Citrom
BERTUCH 1. kötet, Plantae VIII. Nemes déli gyümöltsök. 1. kép. A közönséges Tzitrom. [Pdf dokumentumban 149 150. lapokon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf
Citrom alma – lásd Citromalma!
Citromalma – BERECZKI 1–4. kötetében önállóan nem szerepel, csak a Téli citromalma (lásd ott!). A Sárga szépvirágú almánál SZANI megjegyzi, hogy; „Népi névadásban szinonimaként a Citrom alma megnevezés legtöbbször ezt takarja.” SZANI, 2011. 108. p. Mai szakirodalomban az Ananász renet szinonimájaként is említik. LEROY a Reinette jaune sucré-t a Pomme citron szinonimájaként adja meg, és szerepel nála egy itáliai eredetq Citron d été almafajta. ( HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/218/mode/2up/search/Citron" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/218/mode/2up/search/Citron)
MATHIEU, CARL korabeli szinonima-szótárában 17 Citronen Apfel szerepel részben önálló fajtaként, részben  hasonnévként .
BOGDÁN GEDAY 1971. 346. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2MxQhyi" https://bit.ly/2MxQhyi
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/nomenclatorpomo00mathgoog#page/n36/mode/2up" https://archive.org/stream/nomenclatorpomo00mathgoog#page/n36/mode/2up
Lásd még Téli citromalma!
BARNA ES FIAI [Ananász renet]  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/citromalma/" https://csodakertesz.hu/termekek/citromalma/
Citrom körte – Lásd Bronzos vajonc!
Clairgeau körte – Lásd Clairgeau vajonca (körte)!
Clairgeau vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Clairgeau, Clairgeau’s Butterbirn). BERECZKI 2. 1882. 9. p. „Francziaországban Clairgeau Péter, nantes-i gyümölcskertész nyerte magról e rendkívül érdekes körtefajt. 1848-ban termett elQször a magról kelt anyafa, melyet szerzQjétQl De Jonghe, brüsseli gyümölcsész megvásárolván, csakhamar Belgiumba vitt, honnan éppen oly lármásan kezdett elterjedni mindkét félgömbünkön, mint a Totlében körte. Különben a nagyhangú dicséretet minden tekintetben inkább megérdemelte a Clairgeau vajoncza, mintsem a Totlében körte. A Clairgeau vajoncz gyümölcscsel megrakott fája valódi ékessége kerteinknek, érett gyümölcsei pedig csemegeasztalainknak; aztán nagysága és szépsége mellett többször mint nem, jósága ellen sem lehet panaszunk. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 15. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/15BeurreClairgeau.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/15BeurreClairgeau.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_033.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_033.html
VERGER – MAS 1. kötet, 39–40. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1067.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1067.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1068.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1068.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1064.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1064.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/clairgeaus_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/clairgeaus_butterbirne.htm
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl34.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl34.htm
HEDRICK PEARS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/n169/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/n169/mode/2up
Clairgeaux (körte) – Levelezésben használt forma. Lásd Clairgeau vajonca (körte)!
Clapp kedveltje körte – Lásd Clapp kedvencze körte!
Clapp kedvence – Lásd Clapp kedvencze (körte)!
Clapp kedvencze (körte) = (Levelezésben: Clapp kedveltje is). (Szinonima: Favorité de Clapp, Favorite de Clapp, Clapp’s Liebling, Totya körte[?]). BERECZKI 2. 1882. 75. p.  Amerikai újdonság. Magról, még pedig a »Le Verger« szerint, az Erdei vajoncz magváról nyerte Dorchesterben, a Massachuset államban, bizonyos Clapp Tádé nevq egyéniség. Alig múlt egy évtizede, hogy Európában el kezdett terjedni s már is egyike a legismertebb s legkapósabb nyári körtefajoknak. Ojtóvesszejét 1868-ban kaptam Belgiumból a Van Mons társulattól. B. M.”
AQUARELLE VERGER 2. kötet 27. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/27FavoritedeClapp.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/27FavoritedeClapp.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_056.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_056.html
VERGER – MAS 2. kötet, 207–208. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2259.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2259.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2260.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2260.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2256.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2256.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/clapps_liebling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/clapps_liebling.htm
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 31. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Clara Frijs, Comtesse (körte) – Lásd Comtesse Clara Frijs!
Clarkes parmen (alma) = (Levelezésben Clarkes Pármen). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Kovács József, bátorkeszi református pap gyümölcsészetébQl nyert édes almafajta. DörgQ Dániel 1876. szeptember 1-jei (B-D. levelezés, 1. kötet, D-40. számú) levele szerint:  Igen vékony ágú fa, édesalma, nem sokra becsüllöm, nem bánom, ha elszárad is.”
Claude Bidaut (kajszi) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Bidaut, Claude (Gray, dep. Haute–Saône, 1777. március 16. – Liège, 1856. augusztus 26.) francia gyümölcskertész kajszibarackja. – „Szegény elholt Lukácsi, küldött nekem pénzemre egy Claude Bidaut nevq kajszinbarackot  gajjat vagyis fajt  melyet Q rendkívül dicsért, az igaz, hogy gyengéd leveles, bár keserq magú vólt. A rendkívüli dicséret után nehány szárat készítettem is a faiskolába belQlle. És most mikor egy nagy termés lett minden baraczkból kitqnt, hogy azt nem érdemes nagyban tenyészteni, mert igen apró marad, nem álja a szállítást, de nem is kell a vevQnek, míg ezért, vagyis vékájáért 90 Frt adtak, addig a sárga piros héjú magyar kajszi barackért 1 K 20 Ftot. D. D. (B-D. levelezés, 5. kötet, 1885. július 23. D-248. számú levél.)
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 6. kötet 67. o. [A kép a szöveget megelQzQ oldalon!]
HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0" \l "v=onepage&q=Claude%20bidaut&f=false"http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Claude%20bidaut&f=false
Claudius borsdorfja – Lásd Cludius masánczkija!
Claudius masánczkija – Lásd Cludius masánczkija!
Clergeau (körte) – Lásd Clairgeau vajonca!
Cludius borsdorfja – Lásd Cludius masánczkija!
Cludius borz durfit (alma) = Lásd Cludius masánczkija! NAGY–TÓTH 1998. 195. p.
Cludius féle masánszki – Lásd Cludius masánczkija!
Cludius masánczkija (alma) = (Levelezésben: Claudius masánszkija, Cludius borsdorfja.) (Szinonima: Borsdorf de Cludius, Cludius Borsdorfer, Reinette Cludius.) BERECZKI 2. 1882. 297. p. „Származása. Cludius superintendens nyerte magról Hildesheimben, Németországban. 1850 körül. Oberdieck kezdette nagyban elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Fajfámon 1877-ben már bQven termett. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/cludius_borsdorfer.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/cludius_borsdorfer.htm
Coburgi korai fekete (cseresznye) = (Szinonima: De mai de Cobourg, Guigne Pourpre Hative, Coburger Maiherzkirsche, Noire hative de Coburg, Coburger Maiherzkirsche). BERECZKI 4. 1887. 515. p. „Gyümölcse kisded vagy középnagy, tompa szívalaku, barnapiros, teljes értével fekete; húsa sötétpiros, gyöngéd vagy lágy. I. rendq csemegegyümölcs. B. M.
VERGER MAS 8. kötet, 129 130. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80149.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80149.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80154.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80154.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80155.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80155.JPG
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947 1. kötet 77. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80155.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80155.JPG
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/coburger_maiherzkirsche.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/coburger_maiherzkirsche.htm
Cochet páros szilva – Lásd Cochet szilvája!
Cochetpére – Lásd Cochet szilvája!
Cochet szilvája = (Szinonima: Cochet szilva, Cochet père.) BERECZKI 2. 1882. 469. p. „E gyönyörq szép, nagy és értékes szilva újdonságot hihetQleg a Cochet-nevq, franczia gyümölcskertészeknek köszönhetjük. Körülbelül két évtizede már, hogy e szilvafaj a világba lépett: de még eddig, tudtommal legalább, senkisem ismertette meg körülményes leirásban. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 12. kötet, 69 70. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436578b/f112.image.r=cochet.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436578b/f112.image.r=cochet.langFR
Coë aranycseppje (alma) = (Szinonima: Pomme goutte d’or de Coë, Coës Golden-Drop). BERECZKI 3. 1884. 421. p. „Származása. Bizonytalan. Hogg Róbert, angol gyümölcsész szerint, Essex gyümölcsöseiben régóta el van terjedve: de Coë Gerváz mégis ugy kezdette elterjeszteni, mintha Q nyerte volna magról. Elég az hozzá, hogy most már fönnebbi név alatt terjed a világon. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek ismert gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/41GouttedordeCo%eb.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/41GouttedordeCo%eb.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_084.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_084.html
VERGER – MAS 4. kötet, 117–118. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450145.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450145.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450146.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450146.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450144.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450144.JPG;
LEROY 3. kötet, 330. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/330/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/330/mode/2up
Coë aranycsepp – Lásd Coë aranycsepp szilvája!
Coë aranycsepp szilvája (szilva) = (Szinonima: Goutte d’or de Coë, Coë’s Rothgefleckte Pflaume, Coe’s imperial, Semis de Bury, Bury Seedling, Fairs Golden Drop, Golden Gage stb. „Hazánkban valamely avatatlan gyümölcsész Pándi fehér szilva név alatt is kezdette elterjeszteni, mit onnét gyanítok, hogy e név alatt két helyrQl is, mindig csak a Coë aranycsepp szilváját küldöttek meg hozzám. B. M. ). BERECZKI 1. 1877. 461. p.  E valóban kitqnQ csemege-szilva a jelen század elején lépett a világba. Angolhon Suffolk nevq megyéjében bizonyos Coë, bury-i gyümölcskertész nyerte magról vagy legalább kezdette elterjeszteni és csakhamar világszerte ismeretessé lQn: de minden kitqnQsége mellett is nagyobb a hire, mint becses volta. Rendkívül kedvezQ körülményeket kíván ahhoz, hogy terméketlensége miatt ne panaszkodhassanak. Olyan ez a szilva fajok közt, mint a Totleben tábornok a körte fajok közt. Nagy és igen kitqnQ gyümölcsöket, de keveset terem. Ojtóvesszejét 1865-ben kaptam Kovács JózseftQl, BátorkeszibQl. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/coes_rotgefleckte.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/coes_rotgefleckte.htm
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n185/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n185/mode/2up (Képe elQtte)
Coinky s red Streak (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A Glocker Károly által Bereczkinek megküldött fajtagyqjteményben volt, Glocker jelölésével.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. & A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM . 1879. március 13. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-85. számú) levél.  Amerikai ujdonság: csíkos, nagy, bQtermQ . 1883. április 29. (B-D. levelezés, 3. kötet, B-190. számú) levél.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között – Eredeti, kéziratos forrás: 410. p.
ENGELBRECHT, 310. p. [Coinsky’s gestreifter Rambour]
 HYPERLINK "https://bit.ly/2K0itvf" https://bit.ly/2K0itvf
Colabasse Tugard (körte) – Lásd Tougard kobakja!
Colmar – Lásd Kolmár! Manna Kolmár!
Colmar Aremberg – Lásd Arenberg kolmárja (körte)!
Colmar Arenberg – Lásd Arenberg kolmárja (körte)!
Colmar des Invalides (körte) – Lásd Rokkantak kolmárja!
Colmar du Mortier – (Levelezésben: Colmár Da Mortier). Lásd Dumortier kolmárja!
Colmar Hardenpont (körte) – Lásd Nemes kolmár körte!
Colmar Jonghe – lásd De Jonghe kolmárja!
Colmar manna (körte) – Lásd Manna kolmár!
Colmar Navez – Lásd Navez kolmárja!
Colmar Nélis (körte) – Lásd Nélis téli körtéje!
Colmár Précils körte – Lásd Nemes kolmár körte!
Colmar Preul vagy Precele (körte) – Lásd Nemes kolmár körte! (A Passe Colmar egyik szinonimája).
Colmár téli vajonca – Lásd Kolmár vajonc!
Coloma körtekirálynQje (körte) = (Szinonima: Reine des poires de Coloma, Coloma s Köstliche [Diel], Reine des poires [ Leroy ezen egyszerq név alatt írta le; mig Mas Alfonz ezen nevezetet a l Hoir-féle körtének tartotta föl Bereczki az idézett helyen], Reine d hiver.) BERECZKI 3. 1884. 197. p.  E becses, Qszi körtét Coloma gróf nyerte Malinesben, Belgiumban. Bárha már a jelen század elején lépett a világba, még sincs érdeme szerint elterjedve. KörtekirálynQ név alatt különben két, egymástól különbözQ körtefaj van forgalomban. Az egyiket bizonyos Loire vagy l’Hoir nyerte magról és ezt a fajt már Jahn, német gyümölcsész is leírta az Illustr. Handbuchban és Mas Alfonz is a »Le Verger« III-dik kötetében. A másik, a fönnebbi, mely Németországban még kevéssé ismeretes. Ojtóvesszejét 1874-ben PlantièresbQl kaptam a Simon Louis testvérektQl s 1879-ben AngersbQl, Leroy örököseitQl hozattam meg. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/26ReinedespoiresdeColoma.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/26ReinedespoiresdeColoma.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_055.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_055.html
VERGER MAS 3. kötet, 2. rész, 59–60. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0075.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0075.JPG ;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0076.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0076.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0072.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0072.JPG
LEROY 2. kötet, 581–583. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/780/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/780/mode/2up;
Coloma Qszi vajonca (körte) = (Szinonima: Urbaniste; Coloma s Herbstbutterbirn; Poire des Urbanistes; Urbanists Seedling; Beurré Drapiez; Beurré Piquery; Louis Dupont; Louise d Orleans; Herbst coloma; stb.) BERECZKI 2. 1882. 111. p.  Származása. A múlt század végén véletlenül kelt magról az Urbanistáknak nevezett barátok kertében, Malinesban (németül Mecheln) Belgiumban. E kertet az urbanista barátok rendének eltöröltetése után Coloma gróf, híres magonczozó, a ki több jeles gyümölcsfajjal gazdagította a világot, vette meg 1786-ban s itt fedezte Q föl e jeles körte anyafáját. Belgiumból többféle név alatt kezdett csakhamar elterjedni a világon. Ojtóvesszejét 1871-ben OberdiecktQl fönebbi neve alatt, 1872-ben »König von Rom« név alatt kaptam meg. Ez utóbbi faj jegyfácskájára Oberdieck azt irta, hogy hozzá Burchardtól és ehhez egyenest Van Monstól került: de nálam ez a faj is csak a Coloma Qszi vajonczának mutatta be magát. A Van Mons társulat kertébQl már 1868-ban is megkaptam e fajt. »Esperen bergamotja« hamis név alatt. Fajom határozottan valódi. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/15Urbaniste.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/15Urbaniste.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_032.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_032.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 193–194. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0240.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0240.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0241.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0241.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0239.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0239.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/colomas_herbstbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/colomas_herbstbutterbirne.htm
[ HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_herrenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_herrenbirne.htm]
Colomer köstliche (körte) – Lásd Coloma körtekirálynQje!
Columbia körte = (Szinonima: Columbian virgalieu, Columbia virgouleuse). BERECZKI 2. 1882. 113. p.  Származása. E jeles körte az éjszak-amerikai egyesült államokból származik. A negyvenes évek elQtt, bizonyos Casser nevq ur bérjószágán, New-Yorktól 20 kilométernyire, a Westchester grófságban találták föl.  Bloodgood és társai czég flushingi faiskolájából kezdették elQször elterjeszteni s napjainkban már Európában is meglehetQsen el van terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam boldogult Glocker, enyingi fökertész barátomtól. Nálam több ízben termett már a fajfán. Gyümölcsei is, növényzete is egyeztek a leírásokkal s így fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/36Columbia.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/36Columbia.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_076.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_076.html
VERGER – MAS 1. kötet, 151–152. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1187.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1187.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1188.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1188.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1184.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1184.JPG
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 7. kötet 33. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Columbia&f=false" http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Columbia&f=false
LEROY 1. kötet, 589–590. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/588/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/588/mode/2up
Columbia (szilva) = (Szinonima: Columbia Pflaume, Columbia Gage, Blaue Lucombes.) BERECZKI 2. 1882. 459. p.  Származása. E finomízq, szép és nagy szilva Amerikából származik; Downing amerikai gyümölcsész szerint, Lawrence hudsoni híres gyümölcskertész nyerte magról. Mindenfelé el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét Dr. Lucastól, ReutlingenbQl 1873-ban kaptam. B. M.
VERGER POMOLOGIE GÉN. 2. kötet. 159 160. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f326.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f326.image.r=pomologie.langFR
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/columbiapflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/columbiapflaume.htm
Colun renet (Levelezésben téves név) – Lásd Coulon renetje alma!
Colun renetje (Levelezésben téves név) – Lásd Coulon renetje alma!
Comperette – Lásd Ananász (körte)!
Comtesse Clara Frijs (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Régi dán körtefajta. Rövid leírása a Guide pratique de l’amateur de fruits... (2e édition, revue et corrigée par les chefs de culture de l’établissement) – Berger-Levrault (Paris), 1895. 68. p. Részletes leírása olvasható a Pomologische Monatshefte 1881. (27. évf.) 5. füzet, 161. p., képe a 190-191. p. között.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f78.item.r=Frijs" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f78.item.r=Frijs
STOLL, R. 1884/17. szám, 197–198. p. [Pdf dokumentumban 202–203. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf
BUND – LEMGO
 HYPERLINK "http://obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=pom&osi=comtesse_clara" http://obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=pom&osi=comtesse_clara
POM. MONATSHEFTE 1881. Heft 5. 161. p. és 190–191. p. közötti ábra
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_27.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_27.pdf
Congressus emléke (körte) = (Szinonima: Souvenir du Congrès, Andenken an den Congress.) BERECZKI 1. 1877. 311. p. „A franczia gyümölcskertészek egyik kitqnQsége, Morel ur nyerte magról Lionban [sic!] s nyerte el vele a párisi nemzetközi kiállitáson, 1867-ben, a magról nevelt gyümölcsökre kitqzött elsQ jutalmat. Morel ur az ekkor tartott gyümölcsészeti congressus emlékérQl nevezte el gyümölcsét. Mint egyike a világhírq gyümölcsöknek már is el van terjedve az egész világon. Gyümölcseinek nagysága, szépsége és jósága; fájának edzett volta s rendkívüli termékenysége mindenesetre megmentik Qt az oly gyalázattól, milyenben világhírq társai közül például csak a Totleben körte is világba lépése után csakhamar részesült. Ojtóvesszejét 1869-ben ReutlingenbQl (Württemberg), késQbb több hiteles helyrQl is megkaptam. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kongressbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/kongressbirne.htm
ILLUSTRIERTE GARTEN-ZEITUNG 12. évf. 1968. 48–49. p. közötti tábla
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/illustriertegart12cour#page/48/mode/2up" https://archive.org/stream/illustriertegart12cour#page/48/mode/2up

Képét és leírását lásd Bereczki DörgQ levelezés 4. kötet  Képmellékletek között. Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (6 7.) Conkey s red Stock  Lásd Coinky s red Stock!
Consul Lade körte  Lásd Lade vajonca!
Cooper nagy szilvája = (Szinonima: Grosse de Cooper, Coopers grosse Pflaume, Coopers-Large, Coopers grosse, rothe Zwetsche, La Délicieuse, Cooper’s large red American.) BERECZKI 2. 1882. 475. p. „Származása. Amerikából, Új-Jersey államból származik. Cox amerikai gyümölcsész, a ki legelQször irta le, azon egyén nevérQl keresztelte el, aki azt az Uri szilva magvárol nyerte volt. Tekintélyes nagyságú és elég jóizq gyümölcsei végett mindenfelé el van már terjedve a világon. Ojtóvesszéjét OberdiecktQl, JeinsenbQl, 1872-ben; a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl pedig 1874-ben, még pedig mindkéthelyrQl teljesen egyezQleg kaptam. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 79 80. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f166.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f166.image.r=pomologie.langFR ;
HEDRICK–PLUMS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/422/mode/2up" http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/422/mode/2up
Cornvalisi szegfü alma – lásd Cornwallis-i szegfq!
Cornwallis-i szegfq alma = (Szinonima: Calville d Angleterre; Cornwalliser Nelkenapfel; Cornish Gilliflower; Cornish July Flower; Regalans.) BERECZKI 4. 1887. 343. p.  Származása. E becses almát a múlt század vége felé egy kertben fedezték föl Truro közelében, Angolhon Cornwallis-nevq megyéjében. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M. Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-295. számú levélen!
AQUARELLE VERGER (Calville d’Angleterre)
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/15CalvilledAngleterre.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/15CalvilledAngleterre.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_033.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_033.html
VERGER – MAS 4. kötet, 17–18. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450021.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450021.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450022.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450022.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450020.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450020.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/cornwalliser_nelkenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/cornwalliser_nelkenapfel.htm
Coulon renet alma – Lásd Coulon renetje (alma)!
Coulon renetje (alma) = (Szinonima: Reinette Coulon, Coulon’s Reinette). BERECZKI 1. 1877. 427. p. „E kitqnQ téli almát, mikép Bivort írja, Coulon L., liègei (németül Lüttich) gyümölcskertész nyerte magról Belgiumban. A gyöknemes anyafa 1856-ban mutatta be elsQ gyümölcseit. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/coulons_renette.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/coulons_renette.htm
Courcelles Henrik vajonca  DörgQ Dániel által a levelezésben használt név.  Lásd Curcelle vajonca!
Court of Wick (alma) = (Szinonima: Pomme Court de Wick, Pepping von Court of Wick, Golden Drop, Wick s Pippin) BERECZKI 2. 1882. 351. p.  Származása. E kitqnQ téli alma, mely a pepin almák családába tartozik, Angolhonból, a Sommerset grófságban fekvQ Court of Wick községbQl származik, hol, mint mondják, az Angol arany pepin magvairól keletkezett. Az angol gyümölcsészek, a kik e század elején elQször emlitették föl e becses almafaj nevét, más adatot nem jegyeztek föl származásáról. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/pepping_von_court_of_wick.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/pepping_von_court_of_wick.htm
LEROY 3. kötet, 242–243. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/242/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/242/mode/2up
Courtray-i ananász (körte) = (Szinonima: Ananas de Courtray, Ananasbirne von Courtray.) BERECZKI 1. 1877. 263. p. „E jeles nyári körte eredete bizonytalan. Bivort Sándor, nem régiben elhalt, kitqnQ belga gyümölcsész szerint Courtray város (Belgium) kerteiben és környékén már a múlt század végén el volt terjedve, honnan azonban csak 1853. után kezdett tovább elterjedni a világon. Hozzám még 1868-ban került. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ananasbirne_von_courtray.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/ananasbirne_von_courtray.htm;
BERGHUIS 2:  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl14.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl14.htm;
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe052.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe052.htm
Wiener illustrirte Garten-Zeitung, 11. évf. 249. p. 1886. június
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/wienerillustrirt11kais#page/248/mode/2up" http://archive.org/stream/wienerillustrirt11kais#page/248/mode/2up
Cousinot purpur rother (alma) – Lásd Véralma!
Cousinott purpur rothe (alma) – Lásd Véralma!
Cox Pomonája (alma) = (Szinonima: Cox’s Pomona, Cox Pomonna.) BERECZKI 4. 1887. 460. p. „Ezen almafajt is a Ribston pepin magváról nyerte a London és Windsor közt fekvQ Colnbroock Lawn-ban, ugyanazon Cox, akinek a megelQzQ fajt, a Cox narancs pepinjét köszönhetjük. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Veress Ferencz, fényképésztQl, Kolosvárról. Nálam is több ízben termett már a fajfán, de, mert próbaágam, más fajok társaságában nagyon elmaradt növésében, gyümölcsei nem lehettek normális fejlQdésüek s így a leírásokkal sem egyezhettek. NövényzetérQl ítélve azonban bízom fajom valódiságában. B. M.
A Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1885. decemberi számában Katona Zsigmond folyamatosan leírásokat közölt: Szemelvények Kecskemét gyümölcsészetébQl címmel. Itt többek között a Tükör alma mellett a Cox Pomonnát is jellemezte. A leírás követi Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok köteteiben megszokott módszerét. Közölte a fajták képét is. (Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 6. évf. 1885. 4. füzet 115 118. p.) [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2sN92Wq" https://bit.ly/2sN92Wq
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/cox_pomona.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/cox_pomona.htm
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 9. kötet, 1883. 63–64. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f102.item.r=Cox.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f102.item.r=Cox.langFR
Cox Pomonna (alma) – Lásd Cox Pomonája (alma)!
Coynkys red stek – A levelezésben a Coinky’s red Streak (alma) elírt formája.
Cross (körte) = BERECZKI 2. 1882. 45. p. „E jeles körte Éjszak-Amerikából, az Egyesült államokból származik. Downton szerint 1830-ban Newburyportban (Massachusett állam) bizonyos Cross ur birtokán találtatott. Európában s különösen Francziaországban 1850 körül kezdette Leroy elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 37. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/37Cross.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/37Cross.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_078.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_078.html
VERGER–MAS 1. kötet, 153–154. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1189.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1189.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1190.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1190.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1191.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1191.JPG
Culon renetje alma – Lásd Coulon renetje (alma)!
Cumberland (körte) = BERECZKI 4. 1887. 395. p.  Valószínqleg Amerikából származik. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam még nem termett, de MezQ-Túron, DörgQ Dániel barátomnál, a kihez a faj ojtóvesszQkben tQlem került, már bemutatta gyümölcsét, melyet DörgQ tanulmányul nekem küldött el. Minthogy fajom ezen elsQ gyümölcse belül férges volt; még nem írhattam le körülményesen. Vártam, hogy majd kapok még róla leírásra alkalmas ép gyümölcsöket: de, látom, hogy hasztalan várakozom. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/32Cumberland.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/32Cumberland.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_062.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_062.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 115–116. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0142.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0142.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0143.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0143.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0139.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0139.JPG
LEROY 1. kötet, 608–610. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/608/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/608/mode/2up
Curcelle vajonca (körte) = (Levelezésben: Courcelles Henrik vajonca, Beurre Henri Courcelles alakban is.) (Szinonima: Beurré Henri Courcelle.) BERECZKI 4. 1887. 393. p. „Újdonság, melyet tudtommal még senki sem írt le körülményesen. A Guide pratique-nak 1875-ben kiadott, két levélkébQl álló pótlékában csak annyi mondatik róla, hogy Sanniertól került forgalomba 1874-ben. »Gyümölcse középnagy; rövid és vastagszáru; szürkés zöld; husa szerfölött finom, igen kellemes, sajátszerüen illatos. Kitünöleg I. rendq csemegegyümölcs. Érik télen át egész tavaszig. Fája erQteljes és termékeny.« Ojtóvesszejét 1876-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Valódi-e fajom? BQvebb tanulmányozás fogja megmondhatni. Fajfámon, más fajok társaságában, csakhamar megakadt növekedésében ezen faj is. Ugy látszik, vidékem mostoha viszonyai közé nem illik be. Satnya próbaágamon nálam is termett már egy kisded gyümölcsöt, mely oct. derekán ért meg és igen finomízü volt. B. M.”
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Henri" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Henri
Curé (körte) – Lásd Pap körte!
Cuzy renet (alma) = (Szinonima: Reinette de Cuzy.) BERECZKI 4. 1887. 463. p.  Francziaországból származik. Nevét viseli a községnek, honnét származott. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam is több ízben termett már. Vidékem mostoha viszonyai közt jóval kisebbek voltak ugyan gyümölcsei, mint a leirás szerint, kedvezQbb viszonyok közt lenniök kellett volna: mind a mellett is, ugy gyümölcsei, mint növényzetérQl ítélve hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 7/2.
LEROY 4. kötet, 652–654. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/652/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/652/mode/2up

Czirmos – lásd Cirmos!
Czirmos hevesi alma – Lásd Cirmos hevesi (alma)!
CS
Csány 1 Jonathan – Lásd Jonathán (alma)!
Császárkörte – lásd Császár körte!
Császár körte = (Levelezésben Császárkörte írásmóddal is.) (Szinonimái [tévesek is]: Doyenné blanc, Weisse Herbstbutterbirn, Saint-Michel blanc, Doyenné du Seigneur, Úri esperes, Neige blanc, Lieige blanc, Kaiserbirn, Beurré blanc, Beurré Blanc d’Automne, Boeuré Blanc, Bonne-Ente, Carlisle, Citron, Citron de Septembre; De Limon; De Monsieur; De Neige; Doyenné; Doyenné Commun, Doyenné Piété, Doyenné Saint-Michel, Du Doyen, Ghiacciuole, Giaccole de Rome, Gros-Doyenné; Michel Doyenné; Muscat d’Automne; Neige Blanche; Neige du Seigneur; Nouvelle d’Ouef; Saint-Michael; Saint-Michel, Saint-Michel Blanc; Saint-Michel-de-Bonne-Ente; Signore; Sublime Gamotte; Thorp; Valencia; Valentin; Virgalieu; Warwick; Warwicke; Weisse Herbst Butterbirne; White Beurré; White Doyenné;  Pergament ,  Qszi pergament ,  vajkörte ). BERECZKI 1. 1877. 245. p.  Származása. Igen régi s jóformán ismeretlen. A gyümölcsészek mesés dolgokat beszélnek régiségérQl. Manger Henrik, tudós német gyümölcsész, 1780-ban kiadott »Systematische Pomologie« mqvében ugy vélekedik, hogy a »Császár körte« már a régi rómaiak elQtt is ismeretes volt »Sementinum« név alatt. Régiségét eléggé bizonyitja már az is, hogy emlékezete a legrégibb gyümölcsészeti irók mqveiben egy vagy más név alatt föltalálható. El is van már terjedve mindenütt a világon, hol a körtefa tenyészik. Hazánkban fönebbi neve alatt, aztán »Pergament«, »Qszi pergament«, »vajkörte« név alatt is széltére ismeretes. A nagy idQk nagy viszontagságait napjainkig kiállott eme körtefaj szolgált és szolgál mintául a gyümölcsészeknek a hozzá hasonló fajok osztályozásánál. B. M.
ElsQ említése 1667. LIPPAI III. 151. In: ÁNGYÁN
 HYPERLINK "http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html" http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html
AQUARELLE VERGER
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/47Doyenneblanc.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/47Doyenneblanc.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_097.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_097.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész, 19–20. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0025.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0025.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0026.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0026.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0022.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0022.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_herbstbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_herbstbutterbirne.htm
TÓTH M. [2015] 172–173. kép [Császár körte] –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Császárkörte valódi  DörgQ Dániel 1874. február 28-i és 1875. február 6-i (B-D. levelezés, 1. kötet D-12. és D-20.) Bereczkihez szóló leveleiben így említi a Császárkötét azon  fajok listájában , melyeket BereczkitQl kapott, és nála megfogantak.
Csatár körte = (Szinonima: Soldat-laboureur, Blumenbachs Butterbirn, Auguste Van Mons soldat, Beurré Blumenbach, Soldat Esperen, Soldatenbirne; - Földmíves katona) BERECZKI 2. 1882. 115. p.  Származása. E jeles körtet Esperen Qrnagy nyerte magról 1820. körül s fáradalmas katonai életére czélozva elkeresztelte Soldat-laboureur-nak. Oberdieck Van Monstól név nélkül kapta meg e fajt s gondolva, hogy ez is Van Mons magoncza, elkeresztelte egykori tanára nevérQl Blumenbach vajonczának. Minthogy Németországban ez utóbbi név alatt már igen el van terjedve; bárha késQbb eredeti neve is fölfedeztetett, mégis az Oberdieck elnevezése alatt ismerik és terjesztik ott máig is e körtefajt. Az eredeti franczia nevet visszatükrözni akarva én fönebbi magyar névvel neveztem azt el. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Oberdiecktól, JeinsenbQl, (Hannovera). B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 3. kötet, 31. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=laboureur&f=false" http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=laboureur&f=false
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/26Soldatlaboureur.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/26Soldatlaboureur.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_055.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_055.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 131–132. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0162.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0162.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0163.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0163.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0159.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0159.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/blumenbachs_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/blumenbachs_butterbirne.htm
Cseh rózsaalma – Lásd Cseh rózsa alma!
Cseh rózsa alma = (Szinonima: Rose de Bohème, Böhmischer Rosenapfel, Grosser böhmischer Rosenapfel, Grosser Sommer-Rosenapfel.) BERECZKI 1. 1877. 441. p. „Származása. E rendkívül szép és jó nyári alma Csehországból veszi eredetét. Rössler, podiebradi kanonok, lelkes elQmozdítója a csehországi gyümölcs-iparnak, födözte fel a csaszlaui kerületben s küldött róla ojtóveszszQt Dielnek, a ki azt 1804-ben körülményes leírásban ismerteté meg a világgal. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl (Württemberg). B. M.”
RÖSSLER  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=olc7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=rosenapfel&f=false" http://books.google.hu/books?id=olc7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=rosenapfel&f=false
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/boehmischer_rosenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/boehmischer_rosenapfel.htm
CsengQdi meggy  (Tájfajta szinonimája: Bosnyák meggy; Szkublics meggy). Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. mqvében nem szerepel.  Magyar tájfajta, Bács-Kiskun megyében, CsengQd-Akasztó-KiskQrös környékén található Bosnyákmeggy populációból Apostol János szelektálta. 1990-ben kapott állami elismerést.” (Lásd még Bosnyák meggy és Szkublics meggy!)
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/csengodi-meggyfa/" https://csodakertesz.hu/termekek/csengodi-meggyfa/
„Egyik betegség ellenálló, magas melatonin tartalmú gyümölcsöt adó, kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedQ jelentQségq veszélyeztetett ritka fajtánk a  CsengQdi más néven Bosnyák vagy Szkublics meggy.
TERRA honlapja Meggy szócikk  HYPERLINK "http://www.terra.hu/fak/html/prunus.cerasus.html" http://www.terra.hu/fak/html/prunus.cerasus.html
Csepleszmeggy Cerasus (Prunus) fruticosa, (Cerasus fruticosa Woronow) (Törpemeggy); „Elterjedési területe Közép és Kelet-Európa. Szibériától a Kaukázuson keresztül a Balkán-félsziget északi részén egészen az Alpok keleti széléig, nyugaton helyenként a Rajnáig. TermQhelye az útszélek, száraz bozótok, bokorerdQk, meszes köves vagy löszös talajokon. Nálunk erdQssztyep növényzetben. A csepleszmeggyet gyakran cseresznyealanyon nemesítik. Olaszországban termése kedvelt gyümölcs, frissítQ és ízletes, mint a meggy. Régi szokás, hogy levágott ágait a meleg lakásban karácsony elQtt kivirágoztatják. A csepleszmeggy indákat hajtó, a rózsafélékhez tartozó cserje, tövistelen, kopasz ágakkal. A rügyek tojásdadok, nagy rügypikkelyekkel. Levelei tojásdadok vagy elliptikusak. Április-májusban virágzik, a virágok a hajtások csúcsán többnyire ülQ sátor vagy fürtvirágzatban állnak. A szirmok tojásdadok és fehérek. A csontár gömbölyq, többnyire kissé lapított, borsó nagyságú, korallpiros, késQbb feketés-vörös színq, a gyümölcshús nagyon savanyú. A csonthéjas mag kerekded, kissé kihegyezett. Sulyok Józsefné SULYOK JÓZSEFNÉ, 2016.   A meggy Cerasus vulgaris (Prunus cerasus) létrejöttében a Vadcseresznyével Cerasus (Prunus) avium, együtt szerepet játszó faj. Surányi D.
SURÁNYI 2018. Képét lásd B-D. levelezés 6. kötet bevezetQ tanulmányában.
Lásd még WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepleszmeggy" https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepleszmeggy képeit!
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.fruticosa.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.fruticosa.html#alteteje
Cseresnye-alma – Lásd Cseresznyealma!
Cseresznyealma = (Malus spectabilis [Pompás díszalma, Aranyalma]) BERECZKI 4. 1887. 461. p. „A cseresnye-almák a díszkertészet tárgyai közé tartoznak; miért is gyümölcs leírásokat tárgyazó munkákban hallgatással mellQzik a gyümölcsészek; mert nyers állapotban élvezhetlen vaczkornak ismerik valamennyit. Minthogy, azonban gyümölcseik czukorba fQzésre igen alkalmasak és kapósak; helyesen teszszük, ha minden nagyobb úri kertben, sQt nagy városok mellett kisebb kertekben is, egy-egy fának a cseresnye almákból is helyet is juttatunk. Ilyen befQzésre alkalmas cseresnye-alma kétféle is van gyqjteményemben. Az egyik egy jókora, piros, szívalaku cseresnyéhez hasonlít; szára hosszú, vékony; kelyhe zárt; bQre ragyogó fényes, aranysárga, nagyrészt azonban cseresnye pirossal befuttatott és élénken csíkozott; husa kemény. BefQzésre ez a legkapósabb.  A másik csak közönséges meggy-nagyságú és alakú; nem csúcsban végzQdQ, mint az elQbb említett, hanem mindkét sarkán belapított; szára ennek is hosszú, igen vékony; kelyhe nyílt; mert kehelylevelkéi vagy osztványai többnyire mindig hiányzanak. BefQzésre ez már nem oly kapós mint amaz. B. M.
Cseresznyeszilva  Lásd Mirabolán!
Cserlevelq császárkörte = (Impériale à feuille de Chêne, Kaiserbirn mit Eichenblatt, Oak loaved impérial, Kaiserin mit dem Eichenlaub.) BERECZKI 1. 1877. 247. p.  Származása. Igen régi, ismeretlen eredetq gyümölcs. Neve a franczia gyümölcsészeti irók mqveiben már a 17. század elQtt elQfordul. Elterjedését azonban inkább csak levelei sajátszerq alakjának, mintsem gyümölcsei kitqnQségének köszönheti. A fönebb leirt Császár körtével úgy szólván mi rokonságban sincs. Az Qszi, ez téli gyümölcs. Csak gyümölcsének alakja és szinezete mutat némi hasonlóságot az elQbbivel. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/04ImperialeaFeuillesdeChene.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/04ImperialeaFeuillesdeChene.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_010.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_010.html

VERGER – MAS 1. kötet, 77–78. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1115.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1115.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1116.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1116.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1114.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1114.JPG
LEROY 2. kötet, 287–288. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/286/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/286/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kaiserbirne_mit_dem_eichenblatt.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kaiserbirne_mit_dem_eichenblatt.htm
Cserszegi mézes cseresznye – BERECZKI Máté Gyümölcsvázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. (Szinonima: Cerise mielleuse de Cserszeg; Cserszeger Hönigkirsche) „Villási Pál a keszthelyi gazdasági tanintézet egykori fQkertésze a Keszthely melletti Cserszegi szQlQhegyen mint termQfát az 1880. év táján találta. (Barna és Fiai)
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/cserszegi-mezes-cseresznye-edenyes/" https://csodakertesz.hu/termekek/cserszegi-mezes-cseresznye-edenyes/
Csíkos Amánlis (körte)  Lásd Amanlis csíkos vajonca!
Csíkos Angoulème-i hercegnQ  Lásd Csíkos Angoulèmei hercegnQ!
Csíkos Angoulèmei hercegnQ (körte) = (Szinonima: Duchesse d Angoulème panachée, Gróf Széchenyi Hanna.) BERECZKI 4. 1887. 393. p.  Ez is egyik változványa az Angoulèmei herczegnQ körtének, melyet ennek fáján, 1840-ben, Leroy gyümölcstelepén vettek észre és ojtás által állandósítottak. Az Angoulèmei herczegnQtQl, tehát anyjától, csak abbban különbözik, hogy gyümölcsein zöld és sárga, széles csíkok váltakoznak és e csíkok a fa vesszei és a fiatalabb ágainak kérgén is mutatkozni szoktak. Minden egyébb tulajdonaiban teljesen egyezik az Angoulémei herczegnQ körtefajjal. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
Csíkos Armin (körte) = (Szinonima: Saint-Germain panaché, Die gestreifte Saint-Germain). BERECZKI 1. 1877. 235. p.  Hogy e szép és jeles gyümölcs semmi egyéb, mint [,& ] az Ármin körtének egy oly változványa, mely nem magról keletkezett, hanem a melyet ojtás által örökített meg valamely szemes gyümölcsész […] onnét is gyanítható […] alakja mindenben egyezik az Ármin körtével s köztük a külömbség csak az, hogy a Csíkos Árminnak gyümölcsein száruktól kelyhökig ujjnyi széles, zöld és sárga csíkok váltogatva vonulnak végig, és fáján, vesszein ugyanilyen szinü csíkok nyomozhatok egész hosszukban. Csíkos Ármin körtefajom ojtóvesszejét 1867-ben kaptam Balogh Ágost kocskóczi lelkész úrtól. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifte_saint_germain.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifte_saint_germain.htm
Csíkos Ármin körte – Lásd Csíkos Armin!
Csíkos Beaufin (alma) = (Szinonima: Beaufin strié, Gestrelfter Beaufin.) BERECZKI 1. 1877. 417. p. „Lindley, híres angol gyümölcsész találta fel Lakenhamban, Norwich mellett, a múlt század végén s kezdte elterjeszteni »Striped Beaufin« név alatt. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
LEROY 3. kötet, 95 96. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/94/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/94/mode/2up;
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifter_beaufin.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gestreifter_beaufin.htm
Csíkos császár (körte) – Lásd Csíkos császárkörte!
Csíkos császárkörte = (Szinonima: Doyenné panaché.) BERECZKI 4. 1887. 393. p. „E körtefaj is csak változványa a Császár körtének, a melyiktQl csak gyümölcsének zöld és sárga csíkjaival s vesszeinek pirosabb színével különbözik. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
Csíkos halasi óriás alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ: AMBRUS Lajos: A magyar Lucas.
AMBRUS L. 2012.
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Csikóseggq alma = (Csikó segge alma). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A Daru alma egyik változata DörgQ Dániel 1871. június 9.-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-1. számú) levele szerint:  a harmadik egy közönséges nagyságú igen hegyesre menQ csucsú, piros csíkos még a föld alatt is kitelelQ alma faj itt a csikó seggének híllyák.
Csíkos Magdolna  Lásd Zöld Magdolna körte variánsa! BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel említi 1877. február 14 15-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-48. számú) levelében:  A Korai sárga körtét és Juliusi színest, ugy a Zöld és Csíkos Magdolnát küldheted mert a nincs nállam meg. D. D.
Csíkos muscat ranett alma  Lásd Muskotály renet alma!
Csíkos Qszi Calvill (alma)  Lásd Pszi csíkos kálvil!
Csíkos Vilmos körte = (Szinonima: Williams panaché.) BERECZKI 4. 1887. 394. p.  E munka I. kötetének 259. lapján körülményesen leírt Vilmos körtének egy igen szép változványa ez. Egyedül abban különbözik anyjától, hogy gyümölcsein széles, zöld és sárga csíkok váltogatják egymást és fája, mikép tapasztalom, kényesebb, mint a Vilmos körtefája. Minden egyébb tulajdonaiban teljesen egyenlQ a változvány az eredetivel. B. M.
Csillagos piros renet = (Szinonima: Reinette rouge étoilée, Rothe Sternreinette, Mausers[sic!] [Meusers] rothe Herbstreinette, Étoilée, Calville étoillée, Reinette étoillée. Levelezésben: Piros pettyes alma.). BERECZKI 1. 1877. 391. p. „E rendkivül szép és jó alma, mely az ujabb korban különféle név alatt lépett a világba, érdekes vitatkozásra adott alkalmat a gyümölcsész tekintélyek között*) [Lábjegyzetben ugyanitt: *) Az érdeklQdQ fiatal gyümölcsészek olvashatnak ezekrQl az  Illust. Monatsschrift" 1865. évi foly. 225. lap; 1867.168. lap; 1868. 2. lap; Belgique Horticole VIII. 213 lap.]. Bármennyire törekedtek is azonban származását kimutatni; máig sem tudunk arról többet, mint azt, hogy Belgiumban levén leginkább elterjedve, hihetQleg Belgiumban látott napvilágot. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. 1873-ban mutatta be nálam a fajfán elsQ gyümölcseit, melyek a leirásokkal egyezvén, fajom valódiságát teljesen bebizonyitották. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/rote_sternrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/rote_sternrenette.htm
LEROY [Reinette rouge étoilée] 4. kötet, 733–734. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/732/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/732/mode/2up
JAHN–LUCAS–OBERDIECK [Meusers rothe Herbstreinette] 4. kötet, 315–316. p. [Pdf dokumentumban 317. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._4_Aepfel_1865.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._4_Aepfel_1865.pdf
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296126_00325.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296126_00325.html
JAHN–LUCAS–OBERDIECK [Rothe Sternreinette] 8. kötet, 257–258. p. [Pdf dokumentumban 263. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf
WIKIMEDIA COMMONS
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pom.Mon.Hefte_1868_Rothe_Sternreinette.jpg" https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pom.Mon.Hefte_1868_Rothe_Sternreinette.jpg
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Reinette_Rouge_Etoilee_on_tree,_National_Fruit_Collection_(acc._2000-082).jpg" https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Reinette_Rouge_Etoilee_on_tree,_National_Fruit_Collection_(acc._2000-082).jpg
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/csillagos-piros-renet/" https://csodakertesz.hu/termekek/csillagos-piros-renet/
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
Csokros Sólyom alma – Lásd Sólyom alma!
Csúcsos Daru (alma) = Honti alma = Entz-féle rosmarin alma egy változata.
Csúcsos leánycsecsq alma  Lásd Leánycsecsq alma!
Csúcsos szilva = (Szinonima: Mamelonnée, Brustwarzenpflaume.) BERECZKI 2. 1882. 479. p.  Származása. Bizonytalan. Mikép Mas Alfonz irja, némelyek azt tartják, hogy Sageret, franczia gyümölcsész nyerte volna magról. Alakra nézve a többi szilváktól igen elütQ, de különben igen becses levén e szilvafaj, már különösségénél fogva is nagyon el van terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/brustwarzenpflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/brustwarzenpflaume.htm
VERGER POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 173 174. p. [Bereczki megjegyzése: A Saint-Étiennei szilva alakra nézve gyakran hasonlít a Csúcsos szilvához. A Pomol. Générale-ban, ugy látszik, a Saint-Étiennei szilvát irta le Mas a valódi Csúcsos szilva (Mamelonnée) helyett.]  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f352.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f352.image.r=pomologie.langFR
Csudaszép alma – Lásd Csuda szép (alma)!
Csuda szép (alma) = (Szinonima: Grosse Merveille.) BERECZKI 4. 1887. 462. p. „Leroy szerint, Toulouse környékén százados fákban van elterjedve. Nevét színezetének szépségétQl nyerhette. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam is termett már több ízben, de vidékem mostoha viszonyai közt, csak apró, igénytelen gyümölcsöket. NövényzetérQl ítélve azonban hiszem, hogy fajom mégis csak valódi. KedvezQbb viszonyok közt tegyünk vele kísérletet! B. M.
LEROY 3. kötet, 361. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/360/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/360/mode/2up
D
Damascusi fehér (szQlQ) = A Bicane bianca, Olaszországból Ausztria, Románia és Tunézia területére elterjedt szQlQfajta szinonimája. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! HYPERLINK "http://de.wikipedia.org/wiki/Bicane"http://de.wikipedia.org/wiki/Bicane és
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_damaszener.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_damaszener.htm
Damascusi, hosszú, kék (szilva) – Lásd Hosszú kék Damaskusi (szilva)!
Dana-féle Hovey (körte) = (Szinonima: Hovey de Dana.) BERECZKI 3. 1884. 203. p. „Amerikából, az Egyesült-Államokból származik Francis Dana nyerte magról, Roxburyban (Massachussets) s barátjáról, a Bostonban lakó, jeles gyümölcsész, Hoveyról elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Kevéssé lehet még elterjedve. Német gyümölcsészek még nevét sem emlegetik, a francziák közül is csak Mas Alfonz írta le körülményesen. – Ojtóvesszejét két ízben is meghozattam Plantièresból, a Simon Louis testvérek gazdag gyümölcstelepérQl. Nálam még nem termett: de a MezQ-Túron tQlem kapott ojtóvesszökrQl termett már DörgQ Dániel barátomnál, ki nekem leírásra alkalmas gyümölcsöt küldött s 1882-diki nov. 3-ról hozzám írt levelében nem gyQzi magasztalni finom ízét e jeles körtének. B. M. Bereczki 1884. március 18-i, Katona Zsigmondnak írt (B-D. levelezés, 4. kötet, A-18. számú irat) levele szerint:  A midQn látjuk, hogy a külföld gyümölcsész tekintéjei szintén ugy cselekesznek. Az egyik pl. forgalomba hoz és körülményesen leír egy »Hovey« nevq körtét, de egy másik leír »Hovey« név alatt egy másik faj körtét. Minthogy ugyan azon név alatt két különbözQ faj nem szerepelhet a gyümölcsészet irodalmában, egésszen természetesnek találják, hogy az utóbb nevezett »Hovey« körtének jelzQéül oda teszik az illetQ gyümölcsész nevét, a ki azt forgalomba hozta, és azt mondják, hogy »Hovey de Dana« vagy magyarul: Dana-féle Hovey. Illyen száz meg száz példát lehetne föl hoznom a külföld gyümölcsészetének irodalmából annak igazolására, hogy az illyen elnevezési szabadságot nem csak megengedheti magának, de meg is kell tennie, vagy hejjesebben, a szerint is kell cselekednie a gyümölcsész írónak. B. M.”
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész 75–76. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0095.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0095.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0096.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0096.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0092.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0092.JPG
Dániel szilva = BERECZKI 4. 1887. 359. p. „Származása. E kitqnQ szilvát a zöld ringló magváról nyertem. A hetvenes évek elején elvetett magról kelt csemete 1883-ban mutatta be elQször finom gyümölcseit. Mint csemege-gyümölcsnek is, aszalványnak is igen alkalmas gyümölcsöt terjesztésre méltónak találván, DörgQ Dániel, testi-lelki jó barátomnak, az én gyümölcsészeti törekvéseim leghqségesebb támogatójának nevérQl kereszteltem el s három év óta a két testvér hazában meglehetQsen el is terjesztettem már. B. M.
Bereczki Máté 1886. július 4-én kelt (B-D. levelezés, 6. kötet, B-318. számú) levelében írja:
 Nagy örömre bukkantam a kurticsi kertben. A taval tavasszal tQlem idekerült Dániel szilva ojtványomon 16 szem olyan szilvát pillantottam meg, mint egy közönséges dió. Ekkoráig mindhasztalan vártam termést úgy a nálam lévQ anyafán, mind a battonyai kertben levQ jókora nagy fává nQtt ojtványomról. Egy szemnél többet még nem ízlelhettem e fajról és e miatt kellett késleltetnem körülményes leírásaim közlését, mert hát egy gyümölcs nem elég a leírás tökéletességéhez. Már most, ha Kurticson megmaradhat valami módon az óhajtott termés; mi sem hátráltat többé az írásban és abban sem, hogy a leírást a IV-dik kötetemben közölhessem. B. M.” Ábrázolás nem található róla.
Danczigi bordás (alma) = (Szinonima: Calville de Dantzick, Danziger-Kantapfel, Bentleber Rosenapfel, Lorenzapfel, Rother Liebesapfel, Calvillartiger Winterrosenapfel). BERECZKI 1. 1877. 371. p. „Régi gyümölcsfaj. Németalföldön volt kezdetben leginkább elterjedve, hol Knoop, híres hollandi gyümölcsésztQl, ki azt még a múlt század közepe táján leírta, kapta jelenlegi, átalánosan elfogadott nevét. Napjainkban minden felé el van már terjedve.  Mint oly gyümölcs, mely alakját, színezetét a különbözQ körülmények szerint változtatni szokta, a külföldi gyümölcsészektQl temérdek hasonnevet kapott. Például csak Dielt említem föl, a ki e gyümölcsfajt kilencz féle név alatt is leírta mindannyiszor másmás, különálló fajnak gondolván azt. [& ] Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Lucastól, ReutlingenbQl. Nálam 1871-ben termett fajfán elQször s azóta egyetlen gyümölcstermQ évben sem maradt terméketlen. Gyümölcseit, fáját a leirásokkal egyezQknek találván, fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/13CalvilledeDantzick.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/13CalvilledeDantzick.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_028.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_028.html
VERGER – MAS 5. kötet, 31–32. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450260.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450260.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450261.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450261.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450257.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450257.JPG;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/danziger_kantapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/danziger_kantapfel.htm
Danzigi bordás alma – Lásd Danczigi bordás (alma)!
Dardzsanzson körte – Lásd Darzsánzson körte!
Darmstadti bergamot (körte) = (Szinonima: Bergamotte de Darmstadt, Darmstädter Bergamotte, Beurré de Darmstadt, Darmstädter Butterbirn). BERECZKI 2. 1882. 51. p. „E jeles sept.-octóberi körtét Jahn, német gyümölcsész szerint, a ki azt elsQ írta le, báró Könitz Meiningen melletti gyümölcsösében »Darmstadti vajoncz« név alatt fedezték föl s állítólag Darmstadtból, Günderode-tól került oda. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/darmstaedter_bergamotte.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/darmstaedter_bergamotte.htm ;
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 4. kötet, 25–26. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f46.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f46.image.r=pomologie.langFR
Daru alma = [Szinonimái, változatai: Daru sóvári, Erdélyi sóvári, Szilágysági sóvári]. BERECZKI 1. 1877. 421. p. „A rózsaalmák családába tartozó eme jeles almával is édes hazánkat ajándékozta meg a gyümölcsészet kegyes istennQje, Pomona. Hol kelt ki magról? Ki látta és ki ízlelte elsQ gyümölcseit?  Senki sem jegyzette föl. A magyar gyümölcsészet úttörQi mind hallgatnak róla. Nekem legalább nem sikerült sehol e kérdésekre feleletet kapnom. DörgQ Dániel köztiszteletben álló mezQ-túri polgár, az én szenvedélyes gyümölcs- és gyümölcsészetkedvelQ barátom, a ki velem elQször ismerteté meg a Daru almát, annyit legalább kikutatott felöle, hogy hol van hazánkban leginkább elterjedve. Szerinte, a most élQ emberek emlékezetét meghaladó idQk óta leginkább el van terjedve a Tisza folyó keleti partjain fekvQ községekben, különösen pedig MezQ-Túr határában, hol ugy a hazai, mint a külföldi almafajok közt legtöbbre becsülik. Egészséges és termékeny fája, gyümölcseinek nagysága, szépsége, kellemes íze és tartóssága mind oly jeles tulajdonok, melyeknél fogva nagyon megérdemelné a Daru alma, hogy hazánkban mindenütt különös elQszeretettel terjesztenQk el. Meg vagyok róla gyQzQdve, hogy nagyobbmérvq elterjedésének csakis az volt fQakadálya, hogy hazámfiai elQtt is csak kis körben maradt ismeretes ekkoráig. Remélem azonban, hogy akárhány szenvedélyes gyümölcsész akad hazánkban ezentúl, a ki a Daru almát, ha itt a hazában meg nem kaphatná, még Franczia- vagy Németországból is meghozatja magának; mert már ott is ismeretes az, még pedig változtatás nélkül elfogadott, magyar neve alatt. Egy pár évvel ezelQtt ismertetém meg e fajjal Simon-Louis testvéreket Plantièresban és Dr. Lucas Edét Reutlingenben, hol szinte nagy tetszésre talált Daru almánk. B. M.”
LAUCHE’S ERGÄNZUNGSBAND 1. 1883. 69–70. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf
BUND – LEMGO
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/daruapfel.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/daruapfel.htm
AMBRUS L. 2012
Daru sóvárit Lásd BARNA ES FIAI
 HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/daru-sovari/" https://csodakertesz.hu/termekek/daru-sovari/
SURÁNYI 2013: „A Bereghátról származik, de Daru almának csak Békésben ismerik, a Szilágyságból pedig szinte eltqnt. Sóvár környékén figyeltek fel magoncára a múlt század elején, de a Királyhágón túli hqvös területeken kezdték termeszteni. Több változata ismert, a fajta a nevét küllemérQl kapta. Alapszíne narancssárga, sötétpiros csíkokkal, olykor pettyeknek tqnQ foltokkal ( mint a daru ). ErQs növekedésq, koronája gömb alakú. Korán kezd teremni, bQtermQ s alig alternál. Gyümölcse középnagy, lapított és kissé bordázott. Héja kékesen hamvas, vékony, emiatt aszalni elég könnyq. Húsa hófehér színq, édes-savanykás és fqszeres. Szeptember végén érik, tárolva tavaszig fogyasztható. Surányi D.  HYPERLINK "https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/" https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
TÓTH M. [2015] 35–38. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html


A Daru alma Kövér Gábor által készített színezett rajza
(Lásd: B-D. levelezés, 1. kötet 178. p. 1875. november 23. (B-28. számú) levél képmellékleteként!)
Daru sóvári – Lásd Daru alma!
Darzsánzson körte = lásd Nemes kolmár (körte)! [BERECZKI 1. kötet 255. p.] Jenei Károly kérdezi Bereczkihez szóló levelében (1886. november 25. A-84. számú irat):  Kérdem, hogy az a Darzsánzson miféle? KitqnQ körtvének mondják& J. K. Erre válaszul írja Bereczki, hogy a  A  Darzsánzson név, egy csúnyául elferdített neve a Nemes Kolmár körtének, melynek egyik hason neve a  D angerson is, a mit magyarul Danzsárszonnak, és Dánzsárzsonnak kell kiolvasni. B. M. (1886. nov. 29. A-85. számú irat)
DörgQ Dániel 1886. december 3-i levelében (D-336) is szerepel:  A Dardzsanzson körte nevét itt MezQtúron is ismeri a nép. Ezen csunyául elferdített körte név helyes magyarázatát leveledbQl olvastam elQször. D. D.
Datte hongroise jaune  Lásd Sárga magyar datolyaszilva!
Davy (körte)  Lásd Erdei vajonc!
Dawnton pepin  Lásd Downton pepin!
Deák bQralmája (alma) = (Szinonima: Deák s graue Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 464. p.  Hazai faj, melyet bold. Glocker Károly barátom fedezett föl valahol s fönebbi név alatt terjesztett el mindenfelé. Ojtóvesszejét 1879 tavaszán küldötte meg nekem több más fajjal együtt EnyingrQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között.  Eredeti, kéziratos forrásban: 409. p.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/deaks_graue_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/deaks_graue_renette.htm
Deák egyszínq renetje (alma)  Lásd Deák renetje!
Deák Ferenc alma  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Bereczki Sziklay Edéhez, Jánokra küldött, 1881. október 17-én kelt (B-D. levelezés, 7. kötet  Sziklay-levelek 3.) levelében említi:  A tQlem kapott gyümölcsfajok közt kedves öcsém a »Deák Ferencz« és »Budai« nevü almákat is fölemlíti. Itt tévedésnek kell lappangni! Én ilyen nevq almákat senkinek sem küldöttem és nem is küldhettem. Kérem, nézzen utána jegyzetei közt. B. M.
Deák muskotálya (alma) = (Szinonima: Magyar rozmarin.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. A Glocker Károly által 1879-ben Bereczkinek megküldött fajtagyqjteményben volt Glocker jegyfácskáival.  A Deák muskotálya almára már is megjegyzem, hogy az Magyar rozmarin alma, melyet Bazalicza Mátyás pereszlényi plébános terjesztett el a f[olyó]. század elején. Bold[dogult]. Glocker barátom nagyon elsiette a dolgot; midQn annak más nevet adott. Bereczki Máté DörgQ Dánielhez írt 1885. augusztus 28-i (B-D. levelezés, 5. kötet, B-290. számú) levele.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között.  Eredeti, kéziratos forrásban: 411. p.
A Deák muskotály renet almát emlegetik, mint a zalaegerszegi 1881. október 2-3. között rendezett gyümölcsészeti kiállításra, a Keszthelyi Gazdasági Tanintézet kertje által beküldött almafajtát (egyidejqleg a Deák renet almával). Lásd Zala  hetilap, VIII. évf. 43. sz. 1881. okt. 26. 3. oldal  Közgazdaság rovat.  HYPERLINK "http://www.nagykar.hu/keptar/6419/47674/download.html" www.nagykar.hu/keptar/6419/47674/download.html
Deák renetje (alma) = (Szinonima: Deák egyszínq renetje, Deák s einfarbige Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 465. p.  E jeles fajt Glocker a Brédai renet magváról nyerte s hazánk nagy emberének, Deák Ferencznek nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét I879-ben kaptam GlockertQl, EnyingrQl. Fajfámon már több ízben is termett volna, de a vidékemen szerfölött elszaporodott kártékony rovarok mindig elpusztították gyümölcseit idQ elQtt. Se fája, se gyümölcse nincs még tudtommal leirva sehol. GyümölcsérQl, GlockertQl, csak annyit tudok még, hogy »egyike a legnemesebb téli almáknak, középnagy, szalmasárga-szinq.« Méltó tehát arra, hogy mint hazai fajt, kedvezQbb viszonyok közt tovább tanulmányozzuk s ha beválik, leírjuk és elterjeszszük. B. M.
Deák spanyolmeggy = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A Glocker Károly által 1879-ben Bereczkinek megküldött fajtagyqjteményben volt, Glocker jegyfácskáival.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. & A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM . Említve DörgQ Dániel 1879. március 16-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-85. számú) levelében.
Debreceni bQtermQ meggy  BERECZKI idejében még nem létezQ fajta. Debrecen kertvárosában szelektálta Ménesi Attila. Tájfajta. Államilag elismert, honos fajta, fajtajogosult az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Virágai késQn nyílnak, öntermékenyülQk. Korán termQre fordul, rendszeresen terem, termQképessége jó. Június végén  július elején érik, az Újfehértói fürtös elQtt. Gyümölcse nagy, 5-6 g tömegq, átlagosan 22-23 mm átmérQjq. Alakja felülrQl és oldalról kissé nyomott. Héja sötétpiros, felülete fényes. Húsa piros, az Újfehértói fürtösnél világosabb, Pándy meggynél kissé puhább. Középhosszú kocsánya pálhaleveles. A kocsánytól a gyümölcsök szárazon elválnak, ezért géppel betakarítható. Fája közepesnél kissé erQsebb növekedésq, idQsebb korban kopaszodásra hajlamos. Sqrq, sátorozó koronát nevel. Elágazódási hajlama jó. Biztonságosan termQ északkelet-magyarországi tájfajta. Gyümölcsei exportra, hazai friss fogyasztásra és ipari célokra is alkalmasak. (Szabó Tibor fajtaleírása alapján).
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/debreceni-botermo/" https://csodakertesz.hu/termekek/debreceni-botermo/
Debreceni esperes – Lásd Júliusi esperes! BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! A DörgQ Dániel által 1872-ben a Debreceni Faiskolából vásárolt Júliusi esperes körte helyi neve. 1874. május 17. (B-D. levelezés, 1. kötet, D-13. számú) levél.
Deboutteville elnök (körte) = (Szinonima: Président Deboutteville, Président de Bouteville, Président de Boutteville,) BERECZKI 4. 1887. 51. p.  Származása. E jeles körte még folyvást az újdonságok közé tartozik. Valószinqleg Boisbunel, roueni gyümölcsész nyerte magról, a ki magvetés által a francziaországi gyümölcsészek közt talán legtöbb uj és jeles fajjal gazdagította Pomona birodalmát. Minthogy ezen fajt gyümölcs leírásokat tartalmazó német és franczia könyveimben még seholsem találom körülményesen leírva; csak onnan gyanítom, hogy Boisbunel nyerte magról, mert a „Guide pratique” melyben ezen körtefaj rövid jellemzése közöltetik, zárjel közt Boisbunelt emliti föl a körte neve után. Ojtóvesszejét 1877-ben maga, Boisbunel, a kit jelesebb téli körte magonczainak megküldésére levélben kértem föl, küldötte meg nekem, Rouenból. Több izben termett már nálam is. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni. B. M.” Mas, Alphonse: Pomologie générale 7. kötet, 1881. 265. p. önálló fajtaként említi. Bereczki Máté 1877-ben még a Liegel téli vajonca téves szinonimájának értékelte. Lásd ott! (BERECZKI 1.1877. 217. p.)
VERGER – POMOLOGIE GÉN. – 1881. 7. kötet, 265. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f374.item.r=Boutteville.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f374.item.r=Boutteville.langFR
Decaisne Henrik (körte) = (Szinonima: Henri Decaisne.) BERECZKI 4. 1887. 396. p.  KitqnQ, szép újdonság. Decaisne, jeles franczia pomolog, igazgatója a párisi Muzeum-kertnek, nyerte a Serrurier-nevq körte magvairól s elhalt testvére nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Kész ojtványban kaptam meg e fajt Rosenthal bécsi faiskolájából. Nálam is termett már, de alakra, nagyságra és érésidQre még nem egyezett fajom azon jellemzéssel és ábrával, melyet e fajról Rosenthal katalogja közöl. B. M.
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f103.image.r=Henri%20Decaisne" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f103.image.r=Henri%20Decaisne
Képét és leírását lásd B-D. levelezés, 4. kötet – Képmellékletek között Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (10-11.)

Képét és leírását lásd B-D. levelezés, 4. kötet – Képmellékletek között Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (10-11.)

Decaisne szilva = (Szinonima: Prune Decaisne, Decaisne’s Pflaume.) BERECZKI 1. 1877. 463. p. „Származása. E szilvafajt Jamin és Durand, bourg-la-reine-i gyümölcs kertészek nyerték Frankhonban a Coë aranycsepp szilvájának egy, 1846-ban elvetett magváról. Az ezen magról kelt fácska 1859-ben termett elQször s lQn elkeresztelve Decaisne, híres franczia gyümölcsész nevérQl. Ojtóvesszejét 1868-ban kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 7. kötet 101. p. [Pdf dokumentumban 115. laptól]  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
De Fay Dumonceau, Président (alma) – Lásd Président de Fay Dumonceau!
De Jonghe Colmarja (körte) – Lásd De Jonghe kolmárja!
De-Jonghe kolmár – Lásd De Jonghe kolmárja!
De Jonghe kolmárja (körte) = (Szinonima: De Jonghe kolmár, Colmar de Jonghe.) BERECZKI 4. 1887. 397. p.  E körtefajt De Jonghe, híres belga gyümölcskertész nyerte magról, 1857-ben, Brüsselben. Ojtóvesszejét 1870. és 1876-ban, tehát, két ízben is meghozattam ReutlingenbQl, a pomologiai intézetbQl és pedig azért két ízben mert nálam a fajfán az elsQ hozatalból termett gyümölcsök,  bárha legtöbb jellemzQ vonásukban egyeztek is a leírásokkal,  nem voltak olvadók, hanem tömöttes és csaknem roppanó húsuk volt. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/de_jonghes_colmar.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/de_jonghes_colmar.htm;
De Jonghe vadonca (körte) = (Szinonima: De Jonghe vadoncza, Besi de Mai, De Jonghe’s Maibirn, Májusi vadonc). BERECZKI 3. 1884. 215. p. „E becses körtét De Jonghe belga gyümölcsész nyerte magról, Brüsselben. A magról kelt anyafa 1856-ban termett elQször. Újdonság létére már azért is csakhamar elterjedt minden felé; mert Belgiumban, a késQn érQ körték közt, vetekedQnek találták a Téliesperes körtével is, a Hardenpont vajonczával is. Ojtóvesszejét 1870-ben ReutlingenbQl és 1876-ban a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl is teljesen egyezQleg kaptam meg.
Lásd még:  így jártam a »De Jonghe vadoncza« nevq körtefajommal is, melyet De Jonghe, belga gyümölcsész nyert magról s keresztelt el »Májusi vadoncz« (Besi de mai) névre azért, mert az Q hazája viszonyai közt rendszerint ápríl és május hóban ért meg a gyümölcse. Nálam e körtefaj is megért szept. végén; október közepén pedig már minden példánya tul is volt érve. Bárha a gyümölcs alakja, nagysága, színe, sQt még a fa növényzete is egyezett a leírásokkal; mégis kételkedtem fajom valódiságában: mert hát azt gondoltam, hátha a leírások is hibásak lehetnek? Meghozattam aztán ezen fajt is újból szenvedélyes gyümölcsészektQl, több hiteles helyrQl. És mi lett az eredmény! Az, hogy mindenünnen ugyanazon fajt küldöttek; mindenik helyrQl ugyanazon fajt kaptam, a melyet már bírtam. Valamennyi termett már azóta fajfámon; valamennyi éppen akkor érlelte meg gyümölcseit, a mikor a kezdetben kapott faj. Ez volt az oka, hogy magyar nevéül nem akartam neki azt a nevet adni, melyet hazájában kapott, mert nem akartam magamat kitenni azon kellemetlenségnek, hogy a kik tQlem azon fajról kapnak oltóvesszQt és véletlenül náluk is már Qsz elején érnének gyümölcsei, azt mondják majd rám, hogy a csábító névvel csak ámítani akartam Qket vagy pedig, hogy nem a valódi fajról adtam nekik ojtóvesszQt. B. M. BERECZKI 3. 1884. 20. p.
LEROY 1. kötet, 278 279. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/278/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/278/mode/2up
Delehaye alelnök (körte) = (Szinonima: Vice-président Delehaye.) BERECZKI 4. 1887. 133. p.  Származása. E jeles körtét Grégoire nyerte magról, Jodoigne-ban és a nivellesi törvényszék alelnöke, Delehaye ur nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Még folyvást az újdonságok közé tartozik. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Veress Ferencz fényképésztQl, Kolosvárról, hova maga Grégoire küldötte azt meg. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 1. kötet, 53 54. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f100.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f100.image.r=pomologie.langFR
Delfosse vajonca (körte) = (Szinonima: Philippe von Beurré Delfosse, Beurré Delfosse, Delfosse’s Butterbirn, Philippe Delfosse, Bourgmestre Delfosse.) BERECZKI 3. 1884. 205. p. „Származása. E kitqnQ körtét a híres belga magonczozó, Grégoire nyerte a Nemes kolmár magvairól, melyeket Leroy szerint, 1832-ben vetett el. 1847-ben mutatta be elsQ gyümölcseit Jodoigneban. KitqnQnek találván szerzQje ezen új körtefajt, Sarrisbare polgármesterének, Delfosse Fülöpnek nevérQl keresztelte el s kezdette elterjeszteni. El is terjedt aztán csakhamar mindenfelé. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Kolozsvárról, Veress Ferencz, fényképésztQl, a kihez e faj egyenest Grégoiretól, magától került. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/29BeurreDelfosse.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/29BeurreDelfosse.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_056.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_056.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 105–106. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0129.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0129.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0130.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0130.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0131.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/delfosses_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/delfosses_butterbirne.htm
Délices de la Cacaudière (körte) – Lásd Cacaudière-i ízletes!
Delices des Cacaudières – Lásd Cacaudière-i ízletes!
Delmotte biztos (körte) = (Szinonima: Commissaire Delmotte.) BERECZKI 3. 1884. 211. p. „E jeles körtét Grégoire, a híres belga magonczozó nyerte a Téli esperes magváról, az ötvenes évek elején s a nivellesi kerület biztosa, Delmotte nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. MeglehetQsen el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam, boldogult Glocker barátomtól EnyingrQl. B. M. Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 3. kötet végén: Szélrajzok 3/1.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/42CommissaireDelmotte.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/42CommissaireDelmotte.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_087.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_087.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 33–34. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0043.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0043.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0044.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0044.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0042.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0042.JPG
LEROY 1. kötet, 591–592. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/590/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/590/mode/2up
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 5. kötet 15. p. (kép 14. p.)
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Delmotte&f=false" http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Delmotte&f=false
Denissen piros – Lásd Denniston piros szilva!
Denniston piros szilva = (Szinonima: Rouge de Denniston, Dennistons rothe Pflaume.) BERECZKI 2. 1882. 489. p. „Amerikai gyümölcs. Denniston Izsák, a ki több jeles szilvafajjal gazdagította Pomona birodalmát, Albanyban, az Új-York államban nyerte magról. MeglehetQsen el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 12. kötet 79. p.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436578b/f128.image.r=denniston.langFR"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436578b/f128.image.r=denniston.langFR;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/35RougedeDemiston.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/35RougedeDemiston.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_070.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_070.html
VERGER – MAS 6. kötet, 133–134. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60170.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60170.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60171.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60171.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60172.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60172.JPG
Denniston piros szilvája – Lásd Denniston piros szilva!
Denniston pompás szilvája – Lásd Denniston sárga szilvája!
Denniston sárga szilvája = Levelezésben: Denniston pompás. (Szinonima: Superbe de Denniston.) BERECZKI 4. 1887. 507. p. „Amerikából származik. Denniston Izsák, híres szilvatenyésztQ nyerte magról, Albany-ban, az Új-York államban. Ojtóvesszejét több ízben is megkaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam is gyakran termett már. Gyümölcs, növényzet jól egyezvén a leírásokkal, hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/32SuperbedeDenniston.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/32SuperbedeDenniston.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_064.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_064.html
VERGER–MAS 6. kötet, 121–122. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60155.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60155.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60156.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60156.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60157.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60157.JPG
Des Canourges – Lásd Canourgues-i körte!
Desportes Endre (körte) = (Szinonima: Andreas Desportes, André Desportes.) BERECZKI 2. 1882. 79. p.  Származása. E jeles, korai körtét Leroy nyerte angers-i világhírq faiskolájában a Vilmos körte magváról, 1854-ben s kiterjedt üzlete egyik igazgatójának, Desportes Ivánnak legidQsb fia nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Két évtized elég sok idQ arra, kogy valamely új gyümölcs az újdonságon kapkodó világban ismeretessé legyen: de ez idQ alatt körténk dacára annak, hogy fája vígnövésével és termékenységével, gyümölcseinek finom ízével a vele egyidöben érQ körtefajok alig mérkQzhetnek, még mindig nincs úgy elterjedve, a mint azt megérdemelné. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/andre_desportes.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/andre_desportes.htm
HEDRICK PEARS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/122/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/122/mode/2up
Desportes Ivánné (körte) = (Szinonima: Madame Baptiste Desportes.) BERECZKI 2. 1882. 117. p. „Származása. Frankhonban Leroy Endre, a ki a gyümölcsészet irodalmát nagyszerq munkájával a »Gyümölcsészeti szótárral (= Dictionnaire de pomologie)« gazdagította, 1863-ban magról nyerte angersi híres faiskolájában, és nagyszerq fatenyésztési üzletének egyik igazgatója, Desportes Iván ur neje nevérQl keresztelte el. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
LEROY 2. kötet, 374. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/374/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/374/mode/2up
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54406234/f379.image.r=Dictionnaire%20de%20pomologie.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54406234/f379.image.r=Dictionnaire%20de%20pomologie.langEN
Desportes Mór (körte) = (Szinonima: Maurice Desportes, Moritz Desportes.) BERECZKI 2. 1882. 49. p. „Francziaországban Leroy András angers-i híres faiskolájában nevelkedett magról. ElsQ gyümölcseit 1863-ban mutatta be e jeles körteújdonság, mely a Leroy faiskolai üzletének igazgatója, Desportes Iván legifjabb fiáról Mórról neveztetett el. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl (Hanovera). B. M.
LEROY 2. kötet, 415 416. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/414/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/414/mode/2up
Diel vajkörte – Lásd Diel vajonca (körte)!
Diel vajonca (körte) = (Levelezésben Diel vajoncza.)(Szinonima: Diel vajkörte, Beurré Diel, Beurré Incomparable, Beurré Lombard, Beurré Magnifique, Beurré Oran, Beurré Royal, Beurré Spence, Beurré Vert, Beurré d’Yelle, Beurré de Gelle, Beurré des Trois-Tours, Beurré du Roi, Céleste, Diels Butterbirne, Dillen d’Hiver, Dillen, Dorothée Royale, Dorothée, Drijtoren, Dry-Toren, Duc d’Aumale, Foureroy, George de Podiebrad, Graciole d’Hiver, Gratioli d’Hiver, Gros-Dillen, Große Dorothée Royale, Große Dorothée, Guillaume de Nassau, Mabille, Melon de Knoop, Melon, Poire d’Horticulteur, Riesen Butterbirne, Saint Auguste, Sanct-Augustus, Sylvanghe Vert d’Hiver, Ustroner Pfund Birne.) BERECZKI 1. 1877. 243. p. „A mult század vége felé kelt magról Belgiumban, Vilvorde-hoz közel Perck község határában, egy tanyán, mely Trois-Tours nevet visel. 1811. körül már el volt terjedve Vilvorde környékén »Trois-tours-i vajoncz« név alatt, midQn azt Van Mons híres kertésze, Meuris fölfedezte, a ki ojtóvesszQt vivén róla csakhamar alkalmat adott arra, hogy azt fQnöke, Van Mons az Q jeles barátja, Diel nevére keresztelje el. Diel, aki azt 1816. körül leírta és utána a gyümölcsészeti irók nagy része, még dr. Entz hazánkfia is, azt hivék e jeles körtefajról, hogy azt Van Mons nyerte volna magról. KésQbb azonban e tévedés fönebbi valóságnak adott helyet a gyümölcsészeti irodalomban. B. M.
Lásd képét B-D. levelezés 3. kötete: Képek  A Wilhelm Frick bécsi cs. és kir. udvari könyvkereskedQnél megjelent reklám (Lauche, W.: Deutsche pomologie), 1883. (Reklámanyag 6.)
KERTÉSZETI FÜZETEK 1856. 5. füzet, 115–122. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2KjDuxG" https://bit.ly/2KjDuxG

AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/33BeurreDiel.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/33BeurreDiel.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_070.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_070.html
VERGER – MAS 1. kötet, 137–138. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1170.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1170.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1171.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1171.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1169.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1169.JPG
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/diels_butterbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/diels_butterbirne.htm
TÓTH M. [Diel vajkörte] 137. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.)  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Diel’s Butterbirn – Lásd Diel vajonca (körte)
Dietzi aranyrenet (alma) = (Szinonima: Reinette-dorée de Dietz, Dietzer Goldreinette, Reinette de Dietz, Dietzer Wintergoldreinette.) BERECZKI 2. 1882. 355. p.  Származása. E kitqnQ, téli almafajt a Masánczki alma magváról Biber, dietzi polgár nyerte e század eleje körül. A világon mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dietzer_goldrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dietzer_goldrenette.htm
LEROY 4. kötet, 657–658. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/656/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/656/mode/2up
Dietzi mandula renet (alma) = (Szinonima: Reinette amande, Dietzer Mandelreinette, Mandelreinette; Dietzer rothe Mandelreinette.) BERECZKI 3. 1884. 417. p. „Származása. E kitqnQ téli alma a Nassaui herczegségben fekvQ, Dietz községbQl származik. Egy ottani Kämpter nevq mqasztalos figyelmeztette rá Dielt, a ki aztán fönnebbi név alatt körülményes leírásban megismertette e fajt. MeglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 11/1.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dietzer_mandelrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dietzer_mandelrenette.htm
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 8. kötet, 1–2. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f10.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f10.image.r=pomologie.langFR
LEROY 4. kötet, 875–876. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/874/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/874/mode/2up
Dillen dékán (körte) = (Doyen Dillen, Dechant Dillen.) BERECZKI 2. 1882. 119. p. „Származása. A belga gyümölcsészek büszkesége, Van Mons nyerte magról, de nem Q, hanem halála után fiai nevezték el egyik rokonuk Dillen dékán nevérQl. Belgium éghajlata alatt s kedvezQ talajában rendkívül kitqnQnek találták e körtefajt; de a rápazarolt dicséretet alföldünk melegében, könnyen kiszáradó laza talajában, hihetQleg az erQltetett érés következtében, éppen nem érdemli meg oly mértékben legalább, a milyenben Belgiumban megérdemelte. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 4. kötet, 27. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dillen&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dillen&f=false
LEROY 2. kötet, 51–52. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/50/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/50/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/46DoyenDillen.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/46DoyenDillen.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_093.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_093.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész, 21–22. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0027.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0027.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0028.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0028.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0029.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0029.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dechant_dillen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dechant_dillen.htm
Dillen tábornagy (körte) = (Szinonima: Maréchal Dillen, Dillens Herbstbirne, Dillen d’ automne, Die Dillen.) BERECZKI 2. 1882. 213. p. „Származása. E jeles és termékeny körtefajt VanMons nyerte magról, Belgiumban s a würtenbergi király óhajtására gróf Dillen tábornagy nevérQl elkeresztelje, kezdette elterjeszteni. Bárha e körtefaj ez elQtt, hat évtizeddel lépett is a világba; még sincs kellQleg elterjedve; mert, ha kellQ idQben nem szedik le fájáról, ritka helyen találják jónak és igy terjesztésre méltónak is. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dillens_herbstbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dillens_herbstbirne.htm
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 2. kötet, 73. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dillen&f=false" http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dillen&f=false
LEROY 2. kötet, 391–393. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/390/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/390/mode/2up
Dilly vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Dilly, Dilly s Butterbirn, Beurré Delannoy, Beurré de Launay.) BERECZKI 2. 1882. 73. p.  E kitqnQ körtefajt 1848. táján, Tournay környékén, Belgiumban, Dilly nevq jolain-i kovácsmester nyerte magról. Kezdetben a tournay-i kertésztársulat egyik tagja, Delannoy, wez-i gyümölcskertész neve alatt terjesztetett el; mert ez az úri ember hazugul magának tulajdonítván e körte világra hozatalát, megcsalta a társulatot, melynek tagja volt s kieszközölte attól, hogy e kitqnQ gyümölcs az Q nevére legyen keresztelve. Kisülvén késQbb a csalás, a Delannoy neve ki lQn törülve a társulat tagjai névsorából s e név helyett körténk a valódi szerzQ, Dilly nevére lett újból elkeresztelve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl, a kihez e faj fönebbi neve alatt Du Mortiertól került, B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dillys_butterbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/dillys_butterbirne.htm
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 4. kötet, 75-76. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Delannoy&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Delannoy&f=false
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/14BeurreDelaunay.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/14BeurreDelaunay.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_026.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_026.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 71–72. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0084.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0084.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0087.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0087.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0088.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0088.JPG
DU MORTIER [Dumortier]
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Delannoy&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Delannoy&f=false
Dinnye  FeltételezhetQen Görögdinnye.  A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részérQl származó növényfaj, illetve termésének a neve. Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gdinnye" https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gdinnye
DörgQ Dániel írja 1873. május 3-i (B-D. levelezés, 1. kötet D-8. számú) levelében:  Aprill elején 1 hétig vóltam Pesten. Mennyire megörültem midQn a muzeum természetiek tárába vagy 50 fajgyümölcsöt találtam kiállítva  viaszból, köztök a Parkert is, eggy szerre a mellette lévQ Franczia kormossal. Hoztam nehány dinnye faj magot, megpróbálom a dinnye termesztést is, annyival inkább, mert a nállunk keresztül ment legelQ felosztás által vagy 100 hóldnyi Körös fojó laposra estem, mellybQl 20 holdnyi fel van szántva, dinnye termesztésre kiválóan alkalmas, a többi kaszálló. D. D.
Dinnyefa  A papaja vagy dinnyefa (Carica papaya) a keresztesvirágúak rendjébe és a dinnyefafélék családjába tartozó faj. Gyümölcse szintén papaja néven ismert.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Papaja" https://hu.wikipedia.org/wiki/Papaja
BERTUCH 5. kötet. Plantae LII. Meleg tartománybéli növevények. 2. kép. A’ Dinnyefa. [Pdf dokumentumban 23–24. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf
Dió – A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség. Közepes, vagy nagy termetq (10 40 m magas) lombhullató fák, 20 90 cm-es, 5-25 levélkébQl összetett leveleik páratlanul szárnyaltak, termésük diótermés (csonthéjashoz hasonló, zárt kupacsú makk).
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3" https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/juglans.regia.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/juglans.regia.html#alteteje
Diósdi félpapírhéjú (mandula) = BERECZKI idejében nem ismert. Magyar Gyula által nemesített mandulafajta.
TÓTH M. 1997, [Magyar Gyula] 15, [Tájszelekció] 371, [Szigetcsépi 58, mint a Diósdi félpapírhéjú szabadbeporzásából származó fajta. Tamássy és Pejovics nemesítette.] 377. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
TÓTH M. [2015] 256. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Docteur Jules Guyot – Lásd Guyot Gyula (körte)!
Dojenne Cormice (körte) – (Doyenné du Comice) Lásd Társulati esperes körte!
Dojenne Gris – Lásd Kormos császár (körte)!
Dominisca – Lásd Moldvai alma!
Dominiska – Lásd Moldvai alma!
Dones (körte) = (Szinonima: Poire Dones, Die Dones, Leroy szerint: Dearborn’s Seedling, Nones.) BERECZKI 3. 1884. 217. p. „Származása. Bizonytalan; némelyek szerint, hihetQleg Van Mons nyerte magról; mások amerikai eredetqnek tartják. Daczára termékenységének s finomízq gyümölcseinek még kevéssé van elterjedve a világon. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BIVORT  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/022_POIRE_DONES_u._POIRE_HENRIETTE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/022_POIRE_DONES_u._POIRE_HENRIETTE.pdf
LEROY 2. kötet, 7–8. p. [Dearborn’s Seedling]  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/6/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/6/mode/2up
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet 337–338. p. [Pdf dokumentumban 351. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Donissen rothe (szilva) – FeltehetQen Denniston rothe Pflaume.  Lásd Denniston piros szilvája!
Doppelter (alma)  Lásd Breda renet!
Dorothea Nouvelle (körte) = (Szinonima: Dorothea Royale Nouvelle). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel írja Bereczkihez 1874. február 28-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-12. számú) levelében:  Bécsbe különbféle nemzetek kiállításából a következQ körte díszfajokat szeretném megszerezni. Diel, Colmar Arenberg, Clairgeaux, Doyenne Gris, Colabasse Tugard, Grote Mogul, Medaille d(Or, Dorothea Nouvelle.
SMEE, ALFRED 161. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/mygardenitsplanc00smeerich" \l "page/160/mode/2up"http://www.archive.org/stream/mygardenitsplanc00smeerich#page/160/mode/2up
Double Montagne (Qszibarack) = (Szinonima: Grosse Bergpfirsche, Doppelte Montagne, La montauban, Pêche de Lambert, Montagne précoce la grosse.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
AQUARELL VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/31DoubleMontagne.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/31DoubleMontagne.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_064.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_064.html
VERGER – MAS 7. kötet, 185–186. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70231.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70231.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70232.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70232.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70230.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70230.JPG
HINKERT 2. kötet, 1836. 139. p. No. 13.
 HYPERLINK "https://bit.ly/2KoRsix" https://bit.ly/2KoRsix
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Perzik/TxtPla/TxPl03.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Perzik/TxtPla/TxPl03.htm
Doucin alma – Alanynak használt, a nemes almafák közé tartozó Qsi fajták. Egyik a cserjetermetq paradicsomalma (var. Paradisiaca), másik a doucin (var. Tomentosa f. mitis), erQsebb, féltörpe középerQs növekedésq, felfelé álló hajtásrendszerq alanyok. Így a forgácsalma vagy Doucin (Malus pumila var. Frutescens) neve is több mai alanyfajta eredeti nevében megtalálható. KEREKES III.
Douillard Alexandrina (körte) = (Szinonima: Alexandrine Douillard). BERECZKI 1. 1877. 271. p. „Frankhonban nevelte magról az ifjabbik Douillard nantes-i épitész. 1849-ben termett az anyafa elQször. Úgy fájának egészséges volta, szép, természetes gulaalakja és termékenysége, valamint gyümölcseinek finomsága végett nagyon el van már terjedve a világon. Fajom 1868-ban kaptam Belgiumból a Van Mons társulat kertébQl. B. M. BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/alexandrine_drouillard.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/alexandrine_drouillard.htm
Douse Hawley (alma) = Hawleys (egyéb ismert neve: Douse, Dowse Hawley). Matthew Hawley New Canaan (New York) gazdaságából 1750 körüli idQbQl származik. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/39/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/39/mode/2up Képe elQtte.
HEDRICK 234. p. 351. tétel;
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/systematicpomolo00hedr" \l "page/234/mode/2up"http://www.archive.org/stream/systematicpomolo00hedr#page/234/mode/2up;
AMERICAN POMOLOGY 408. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/americanpomology00wardrich" \l "page/408/mode/2up/search/Hawley"http://www.archive.org/stream/americanpomology00wardrich#page/408/mode/2up/search/Hawley
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hawleys_apfel.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/hawleys_apfel.htm
USDA Pomological
 HYPERLINK "http://usdawatercolors.nal.usda.gov/download/POM00002283/screen" http://usdawatercolors.nal.usda.gov/download/POM00002283/screen
 HYPERLINK "http://usdawatercolors.nal.usda.gov/pom/catalog.xhtml?id=POM00002283&start=0&searchText=Hawley+&searchField=All+Fields&sortField" http://usdawatercolors.nal.usda.gov/pom/catalog.xhtml?id=POM00002283&start=0&searchText=Hawley+&searchField=All+Fields&sortField=
Downtoni pepin (alma) = (Levelezésben: Downton peppin, Downton pepinje). (Szinonima: Elton Pippin, Knight’s Golden Pippin, Pomme de Downton, Pépine de Downton.) BERECZKI 1. 1877. 373. p. „E század kezdetén Knight, híres angol gyümölcsész nyerte a Narancs pepin magváról, melyet virágzáskor mesterségesen termékenyített meg az Arany pepin hímporával. Nevét e jeles alma Knight rendes tartózkodási helyétQl, Downton-Castle-tól nyeré. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Lucastól ReutlingenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER 5. kötet 33. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/33PepindeDownton.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/33PepindeDownton.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_069.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_069.html
VERGER – MAS 4. kötet, 131–132. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450162.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450162.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450163.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450163.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450159.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450159.JPG
BUND–LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/downton_pepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/downton_pepping.htm
KNIGHT  HYPERLINK "http://www.archive.org/download/PomonaHerefordi00Knig/page/n49_w539" http://www.archive.org/download/PomonaHerefordi00Knig/page/n49_w539
 HYPERLINK "http://www.archive.org/download/PomonaHerefordi00Knig/page/n50_w536" http://www.archive.org/download/PomonaHerefordi00Knig/page/n50_w536
Doyenne du Comice – Lásd Társulati esperes körte!
Doyenne du Seigneur – Lásd Császár körte!
Doyenne Gris – Lásd Kormos császárkörte!
Doyenne grit (körte) – (Doyenné gris) Lásd Kormos császárkörte!
Doyenne Perrault (körte) – Lásd Doyenné Perrault!
Doyenné blanc – Lásd Császár körte!
Doyenné du Seigneur – Lásd Császár körte!
Doyenné du Comice = (Levelezésben: Dojenne Comice). – Lásd Társulati esperes körte!
Doyenné Flon aine – Lásd Flon esperese (körte)!
Doyenné Flon ainé – Lásd Flon esperese (körte)!
Doyenné gris (körte) – Lásd Kormos császárkörte!
Doyenné Perrault (körte) = (Levelezésben: Doyenne Perrault.) (Szinonima: Doyenné de Montjean). Új körtefajta, Bereczki mqveiben nem szerepel. A Doyenné de Montjean körte szinonimájának tekintik. Bereczki levelében írja (1880. január 14. B-D. levelezés, 2. kötet, B-106.):  A Francziák általad az EgyetértésbQl olvasott körtéibQl egyik sincs meg nékem. Ujdonságok! Várhatnak még! Még tán utlevelök sincs!? Én legalább nem láttam. – B. M.”
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Montjean" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f62.image.r=Montjean
Lásd mindkettQre:
HEDRICK 368. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/368/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/368/mode/2up
Dönissen piros (szilva)  Lásd Denniston piros szilvája!
Dönnissen sárga ropogósa (cseresznye) = (Szinonima: Bigarreau jaune de Dönnissen, Dönissens gelbe Knorpelkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 515. p.  Gyümölcse nagy, gömbölyded szívalaku, szép szalmasárga; húsa sárgás, tömött és kissé roppanós, I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs. BefQzésre igen keresett. Erik a cseresnyeérés V-dik hetében. Fája vígnövésq, egészséges, edzett és igen termékeny. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/doenissens_gelbe_knorpelkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/doenissens_gelbe_knorpelkirsche.htm
Dörell nagy szilvája – (Szinonima: Grosse Quetsche de Dorell; Dörell’s grosse Zwetsche; Dörrell’s neue grosse Zwetsche.) BERECZKI 4. 1887. 365. p. „Származása. E jeles szilva Csehországból származik. Liegel, a ki legelQször írta le körülményesen, Dr. DörelltQl kapta volt KuttenbergbQl, a hol azt Dörell, állítólag, a Nagy magyar szilva (= Grosse ungarische Zwetsche) magváról nyerte volt. Melyik az a Nagy magyar szilva? Gyümölcsészeti könyveim egyikében sem találom leírását. Mint aszalásra igen alkalmas szilva, mely nagyságra gyakran az Olasz kék szilvával vetekedik, meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Nálam e faj nem volt meg eddig; de Aradon, Ottrubay Károly, törvényszéki elnök barátom kertében, a hol a fajt gyümölcsei és növényzete után körülményesen leírtam, már több ízben termett a leírásokkal teljesen egyezQ gyümölcsöket. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 6. kötet 205. p. [Pdf dokumentumban 209. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._6_Steinobst_1870.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._6_Steinobst_1870.pdf
VERGER POMOLOGIE GÉN. 2- Vol. 27. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f62.item.r=D%C3%B6rell.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f62.item.r=D%C3%B6rell.langFR

Dr. Entz feketéje (cseresznye) = (Szinonima: Baltavári ökörszem – Entz-féle, Baltavári feketecseresznye, Entz-féle feketecseresznye) BERECZKI 4. 1887. 515. p. „Gyümölcse nagy, tompa szívalakú, majdnem tiszta fekete; húsa sötétvörös, a lágy és kemény közt ugy szólván a középet tartja. Érik a cseresznyeérés III IV-dik hetében. I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs.  Fája vígnövésq, egészséges, igen edzett, rendkívül termékeny. Körülményesen leírta: »Baltavári ökörszem« név alatt Dr. Entz Ferencz Kert. Füzetek, XIII. 74 79. lapjain. Miért neveztem el Dr. Entz feketéjének? E kérdésre bQven megfeleltem e munka III. kötetének 104 112-dik lapjain. B. M. Lásd Baltavári cseresznyék alatt! (BERECZKI 3. 1884. 104–112. p.)
KERTÉSZETI FÜZETEK 1858. 13. füzet, 74–79. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2KYKwJd" https://bit.ly/2KYKwJd
Drogans sárga ropogós (cseresznye) = (Szinonima: Drogans gelbe Knorpelkirsche.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/23BigarreaujaunedeDrogan.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/23BigarreaujaunedeDrogan.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_050.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_050.html
VERGER – MAS 8. kötet, 11–112. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80134.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80134.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80135.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80135.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80131.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/drogans_gelbe_knorpelkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/drogans_gelbe_knorpelkirsche.htm
Dry’s Seedling (szilva) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel.
STOLL, R. 1884/22. szám, 257. p. [Pdf dokumentumban 262. lapon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf

Lásd képét és leírását B-D. levelezés, 4. kötet Képmellékletek között! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (21.) D. T. Fish-Apfel = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
GUIDE PRATIQUE szerint a Roi de Warner megnevezést is használják rá.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f160.image.r=Fish" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f160.image.r=Fish

Lásd képét és leírását B-D. levelezés, 4. kötet Képmellékletek! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (3.)
Ducat meggy – Lásd Dunavecsei Ducat meggy!
Duchesse d’ Angoulème bronzée – Lásd Bronzos Angoulèmei hercegnQ körte!
Duchesse d Helena di Orleans  Lásd Duchesse Héléne d Orleans (körte)
Duchesse Héléne d Orleans (körte) = (Levelezésben: Orleans-i Ilon hercegnQ és Duchesse d Helena di Orleans). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!
BIVORT 3. kötet 89.
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/026_POIRE_DUCHESSE_HELENE_D_ORLEANS_u._POIRE_COMTE_DE_PARIS.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/026_POIRE_DUCHESSE_HELENE_D_ORLEANS_u._POIRE_COMTE_DE_PARIS.pdf
AN INDEX TO ILLUSTR. OF PEARS 334. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/334/mode/2up" http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/334/mode/2up
LEROY 2. kötet. 109 110. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero" \l "page/108/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/108/mode/2up
Dufour báró  Lásd Baron Dufour (Qszibarack)!
Duhamel Dumonceau körte – Lásd Duhamel vajonca (körte)
Duhamel Dumoretes – Lásd Duhamel vajonca!
Duhamel vajonca (körte) = (Levelezésben: Duhamel Dumoretes, Duhamel Dumonceau). (Szinonima: Duhamel-du-Monceau, Duhamels Butterbirn). BERECZKI 2. 1882. 29. p.; „E kitqnQ és minden tekintetben becses körte újdonságot 1862-ben nyerte Angersben a franczia gyümölcsészek egyik kitqnQsége, Leroy, a ki a gyümöIcsészet irodalmát egy nagyszerq »Gyümölcsészeti szótár«-ral (=Dictionnaire de pomologie) gazdagította és a ki angers-i világhirq faiskolájában a Duhamel vajonczán kívül még számos jeles gyümölcsfajt nyert magvetés utján s ismertetett meg a világgal. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam PlantièresbQl, Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
LEROY 2. kötet, 114 115. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/114/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/114/mode/2up
Duke of Edinburgh – Lásd Edinburgi herceg (szilva)!
Dumont vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Dumont, Dumont’s Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 23. p. „Származása. E kitünö körtét Joigny báró kertésze, Dumont József nyerte magról, Esquelmesben, Tournay mellett (Belgium). A magról kelt anyafa 1831-ben termett elQször és a tournay-i kertész társulat, a neki bemutatott és terjesztésre méltóknak talált gyümölcsöket 1833-ban megkoszorúzta volt. Ezen idQ óta folyvást terjed e jeles körtefaj mindenfelé a világon. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Több ízben termett azóta nálam is. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dumonts_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dumonts_butterbirne.htm
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE, V. kötet, 59. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dumont&f=false" http://books.google.hu/books?id=giEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dumont&f=false
LETOY 1. kötet, 353–354. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/352/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/352/mode/2up
Dumortier kolmárja (körte) = Colmar du Mortier. (Levelezésben: Colmár Da Mortier, Colmar Barthelemy Du Mortier.) BERECZKI 2. 1882. 191. p. „Belgiumban lépett a világra. Everard Gábor tournay-i gyümölcskertész nyerte magról 1848-ban. A tournay-i kertésztársulat a fönebbi nevet adta neki 1852-ben és aranyéremmel jutalmazta szerzQjét, Everardot, a ki ugyanezen évben, márt. 20-dikán e jeles körtefaj gyümölcseit megbirálás végett a társulatnak bemutatta. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam meg a Simon-Louis testvérek faiskolájából, PlantièresbQl és ugyanakkor OberdiecktQl, JeinsenbQl is. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dumortiers_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dumortiers_butterbirne.htm;
BIVORT 1. kötet
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/036_SECKLE_PEAR_u._POIRE_BEURRE_DUMORTIER.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/036_SECKLE_PEAR_u._POIRE_BEURRE_DUMORTIER.pdf
DU MORTIER [Dumortier] 164-165. p.
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=Colmar%20Du%20Mortier&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=snippet&q=Colmar%20Du%20Mortier&f=false
Dunavecsei Ducat meggy – (Szinonima: Ducat; Dunavecsei vödrös meggy.) BERECZKI Máté korában nem ismert fajta. „Dunavecsei házikertbQl sikerült kiemelni egy rendkívül korán, május 20-a körül érQ, állami elismerésre bejelentés elQtt álló, Du-1-es ( Dúcát ) jelzéssel nyilvántartott fajtajelöltet. (2008) Apostol János: Cseresznye- és meggynemesítés szerepe és jelentQsége a kertészeti termesztésben. Kertgazdaság 40. évf. 2008. 2. szám. Gyümölcstermesztés. 17. p.
Képe:  HYPERLINK "http://www.dmkert.hu/enciklopedia/gyumolcstermok/dunavecsei_vodros_meggy_ducat_meggy" http://www.dmkert.hu/enciklopedia/gyumolcstermok/dunavecsei_vodros_meggy_ducat_meggy
Dunavecsei vödrös meggy – Lásd Dunavecsei Ducat meggy!
Duquesne pepin alma – Lásd Duquesne pepinje!
Duquesne pepinje = (Szinonima: Pepin Duquesne, Duqesne’s Pepping.) BERECZKI 1. 1877. 411. p. „Származása. Leroy szerint Van Mons nyerte magról Belgiumban s keresztelte el barátja, Duquesne apát, enghieni gyümölcsész nevérQl. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl. Már az elojtása után következQ évben (1873.) bemutatta nálam a fajfán elsQ gyümölcseit, melyek a leirásokkal egyezvén, fajom valódiságáról csakhamar bizonyossá tettek. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/duquesnes_pepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/duquesnes_pepping.htm
LEROY 3. kötet, 278–279. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/278/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/278/mode/2up
Duránci = Jelentése: „I. nem magvaváló Qszibarack , II.  nem magvaváló szilva .
1578 [MELIUS 158. p.  HYPERLINK "http://real-r.mtak.hu/686/1/RMK_I_0141_Rath_0032.pdf" http://real-r.mtak.hu/686/1/RMK_I_0141_Rath_0032.pdf  Pdf dokumentumban 97. lapon]: Dranczai; 1787 [MÁTYUS 370. p.]: durántzai; 1796 [TESz. I. 690. p.]: durántzky; 1803 [TESz. I. 690. p.], 1893–1901 [MTsz. In: Szinnyei József, Magyar tájszótár I–II. Hornyánszky Viktor kiadása, Bp., 1893–1901. Hasonmás kiadás: Nap Kiadó, Bp., 2003. 440. p.], 1939 [Luby 2. p.], 2003 [KMNySz. II. 260. p.]: duránci; 1806 [TESz. I. 690. p.]: Durazzoi; 1854 [Entz – KERTÉSZETI FÜZETEK 2. 101. p.]: duráncziak; 1893–1901 [MTsz. In: Szinnyei József, Magyar tájszótár I–II. Hornyánszky Viktor kiadása, Bp., 1893–1901. Hasonmás kiadás: Nap Kiadó, Bp., 2003. 440. p.]: duranci; 1968–78 [SzlavSz. 94. p.]: doronci; 1979 [ÚMTsz. I. 1039. p.], 1985 [PÉNTEK–SZABÓ 275. p.]: duráncki; 1979 [ÚMTsz. I. 1039. p.]: duráncai, duráncojinak, durandija, duránzi, turáncaji, turánci; 1985 [PÉNTEK–SZABÓ 275. p.]: duráncaji; 2007 [S4 = ÉlQnyelvi gyqjtés. Gyümölcsnevek a Veszprém megyei Balatonudvariból. Gyqjtötte: Pelczéder Katalin. 2007.]: duránszki | duránc  ua. 1763 [TESz. I. 690. p.]: Durancz; 1805 [TESz. I. 690. p.]: duránc.
Nem dönthetQ el mindegyik adat esetében, hogy az egy bizonyos gyümölcsfajta (barack vagy szilva) neveként vagy csupán  nem magvaváló jelentésben, jelzQként használatos. [& ] A duránci más nevekben alaptagként is elQfordul nem magvaváló barack- vagy szilvafajtát jelölve, pl. 1858: MezQkomáromi duránczi [Entz  KERTÉSZETI FÜZETEK 12. 26. p.) Pelczéder Katalin.
Lásd PELCZEDER 2018.  Duránci szócikk (70 71. p.)!
 A duránci vándorszó, végsQ forrása a lat. duracinus  kemény húsú vagy kemény bQrq  [TESz.]. A magyarba esetleg a hazai lat. durancia (pl. durancia pruna  duránci szilva ) kerülhetett [TESz.]. [& ] A duránci barack Szikszainál  Malum persicum , azaz egyet jelent az Qszibarackkal, mivel az Qszibarackok többsége nem magvaváló volt. Lippay viszont már az Qszibarackokat két nagy csoportra osztja: duránciakra és magvaválókra [Lippai III. 1667, 180. p.]. Surányi szerint az egyik legrégebbi fajtacsoport, múltja valószínqleg a római idQkig nyúlik vissza, különféle helyi változatai vannak, mint Vezerle duráncija Badacsonyban, MezQkomáromi duránci, Szöghi duráncija Kecskeméten stb. [SURÁNYI 1988, 24. p.] Pelczéder Katalin . Lásd PELCZEDER 2018.  Duránci barack szócikk (72. p.)!
Duránci szilva = BERECZKI mqveiben nem szerepel.  Szikszai Fabriczius Balázs szójegyzékében is olvasható a fajta neve; Lippai jó leírást adott róla. Fája nagy, merev ágrendszerq, elsqrqsödésre hajlamos, ezért ritkító metszése ajánlatos. Gyümölcse kerekded, héja kék, kissé hamvas, húsa leves, édesen zamatos; gyengén savas, nem magvaváló, kocsánya rövid, virága fagyérzékeny. Gyümölcse igen korán, július közepén-végén érik.” SURÁNYI 1988. 16. p.
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
TÓTH M. [2015] 199–202. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Durieux-né (körte) = (Szinonima: Madame Durieux). BERECZKI 4. 1887. 399. p.  Belgiumból származik, Geest-saint-Remy-ben 1845-ben nyerte Bivort Sándor azon magonczokról, a melyeket Van Mons halála után, ennek örököseitQl megvett. Nevét viseli Bivort egyik ügytársa, Durieux nejének. Ojtóvesszejét 1874-ben a Simon-Louis testvérektQl és 1879-ben Leroytól, AngersbQl teljesen egyezQleg kaptam meg. Nálam a fajfán termett is egy ízben, de nem rendes fejlQdésq gyümölcsöt: hanem aztán, a nagy szárazságban annyira szenvedett fajfám, mely birsre volt ojtva, hogy a rá ojtott fajokkal együtt csakhamar elpusztult. Faiskolai ojtványom növényzetérQl ítélve bizom benne, hogy fajom valódi. B. M.
LEROY 2. kötet, 377. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/376/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/376/mode/2up
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 4. kötet, 7. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Durieux&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Durieux&f=false [Képe az elQzQ oldalán]
VERGER POMOLOGIE GÉN. 6. kötet, 141 142. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f220.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f220.image.r=pomologie.langFR
Dussart bergamotja (körte) = (Bergamotte Dussart, Dussart s Bergamotte.) BERECZKI 3. 1884. 207. p.  Származása. E jeles körtét magról nyerte Dussart nevq belga kertész, kinek nevérQl Bouvier, szintén Belga gyümölcsész keresztelte el Dussart bergamotjának. A magról kelt anyafa 1829-ben hozta elsQ gyümölcseit Jodoigneban; azóta aztán meglehetQsen elterjedt már mindenfelé. Ojtóvesszejét 1872. Feistkorntól kaptam MeiningenbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 6. kötet, 39. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dussart&f=false" http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dussart&f=false
LEROY 1. kötet, 234–235. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/234/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/234/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/05BergamotteDussart.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/05BergamotteDussart.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_014.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_014.html
VERGER – MAS 1. kötet, 97–98. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1140.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1140.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1141.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1141.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1139.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1139.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dussarts_bergamotte.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dussarts_bergamotte.htm
E
Early Favorite – Lásd Korai kedvenc szilva!
Early Harvest (alma) = (Levelezésben: Yellow harvest excellent.[issime]). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel írja Bereczkinek 1879. március 16-i levelében (B-D. levelezés, 2. kötet, D-85. szám):  Meg van Glocker barátunktól kertemben csak fa alakban: […] Yellow Harvest excelent. D. D.”
DOWNING 72. p. Freestone peaches. No. 7.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/72/mode/2up" http://www.archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/72/mode/2up
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n173/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n173/mode/2up (Képe elQtte)
AMERICAN POMOLOGY 403. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/americanpomology00wardrich#page/402/mode/2up" http://www.archive.org/stream/americanpomology00wardrich#page/402/mode/2up
Early yellow  Lásd Cataloni szilva!
Ecully szépe (körte) = (Szinonima: Belle d Ecully). BERECZKI 4. 1887. 31. p.  Származása. E kitqnQ körte-ujdonság Francziaországból származik, a hol Belle d Ecully-név alatt csak 1875-ben lépett a világba. A Simon-Louis testvérek nagy katalogjának 1-sQ pótfüzetében lQn elQször rövid jellemzésben bemutatva mint igen nagy körte, melynek eredetérQl azonban mindössze is csak ennyit jegyeztek föl zárjel közt »Cuisart et Barret, 1874.« Kicsoda ez a Cuisart és Barret? Pk nyerték-e magról? Vagy csak föltalálták? E kérdésekre franczia gyümölcsészektQl kell várnunk feleletet. Hozzám e körtefaj 1876-ban került a Simon-Louis testvérek híres telepérQl, PlantièresbQl. Azóta nálam is, DörgQ Dániel barátomnál is, a kinek azonnal mihelyt én megkaptam, juttattam ojtóvesszQt,  több ízben termett. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni; mert gyümölcseimre az imént emlitett pótkatalogban közlött rövid jellemzés egészen ráillik. B. M.”
GUIDE PRATOQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.item.r=Belle%20d'%C3%89cully" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.item.r=Belle%20d’%C3%89cully
Edel Borsdorfer – Lásd Masánszki alma!
Edelborsdorfer – Lásd Masánszki alma!
Edel Crassan (körte) – Lásd Nemes Kraszán körte!
Edel Crassán (körte) – Lásd Nemes Kraszán körte!
Édes páris (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel.  Két db Édes páris almát (TiszafüredrQl kaptam a fajt, mint hazait). Most termett nálam elQször. Tanulmány gyümölcs, nem szándékom még most leirni; mind addig mig becsérQl meg nem gyQzQdtem s valódi nevét ki nem kutattam. Tudni akarom elQbb, hogy érdemes-e a kutatásra. Még nem ízleltem  írja Bereczki 1883. szeptember 8-án (B-D. levelezés, 3. kötet, B-206. számú levél). November 5-i újrakóstoláskor sem találta termesztésre méltónak.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 6/2.
Édes szercsika alma – Lásd Nemes szercsika!
Édes vadalma = (Pyrus malus prunifolia fructu dulce) BERECZKI 2. 1882. 257. p. „mint díszfát hozattam meg 1868-ban Oroszvárról, az ottani növénymivelQ intézetbQl. & Több ízben termett már nálam; de, mint afféle vadalmát, eszembe sem jutott soha, nemes gyümölcseim mellett Qt is tanulmányozni: míg nem 1876-ban kertem több látogatójának feltqnt a gyümölcsök terhétQl földig hajlott águ fa, a kik aztán megízlelvén az érQ félben levQ édes vadalmát, nem gyQzték annak jóságát dicsérni. & Gyümölcsészeti mqvekben, tudtommal, még nincs leírva sehol. B. M.
Edinburgi herceg (szilva) = (Szinonima: Herzog von Edinburgh, Duke of Edinburgh). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel.
Groh, Wilhelm: Anbau der Pflaume, Berlin, 1960. mqvében.
 HYPERLINK "http://www.bund-lemgo.de/download/Groh_Wilhem_-_Anbau_der_Pflaume_-_Berlin_1960_-_480.pdf" http://www.bund-BUND  LEMGO.de/download/Groh_Wilhem_-_Anbau_der_Pflaume_-_Berlin_1960_-_480.pdf
STOLL, R. 1884/22. szám, 257. p. [Pdf dokumentumban 262. lapon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf

Lásd képét és leírását B-D. levelezés, 4. kötet – Képmellékletek között! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (20.)
Edward király körte = (Levelezésben: Edward király körtéje). (Szinonima: King Edwards, Roi Edouard, König Eduard, Poire du roi Edouard). BERECZKI. 3. 1884. 221. p. „Származása. E szép és nagy körte Angolországból származik; legalább onnan kezdett a negyvenes évek elején elterjedni; de arról, hogy ki nyerte magról? Mikor és hol gyümölcsözött elQször? Semmi bizonyosat nem jegyeztek föl a gyümölcsészek. Mint keresett díszgyümölcs el van már terjedve mindenfelé a világon. Ojtóvesszejét már a hatvanas években megkaptam. Bátorkesziböl, Kovács József veterán gyümölcsészünktQl és késQbb más, hiteles helyekrQl is. B. M.
Képét lásd 1883. szeptember 7-i (B-D. levelezés, 3. kötet D 164. számú) levél elQtti rajz, melyen a gyümölcs  szélrajza látható DörgQ Dániel által levéve.
VERGER POMOLOGIE GÉN. 1. kötet, 75 76. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f146.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f146.image.r=pomologie.langFR
LEROY 2. kötet, 319–320. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/318/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/318/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenig_eduard.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenig_eduard.htm
Eger piros renetje – Lásd Egri piros renet alma!
Egremont Russet (alma) = Bereczki nem említi ezt a fajtát. Franciaországban a legismertebb bQralma. Angliai eredetq, 1872-ben vezették be. FeltételezhetQen Lord Petworth sussex-i birtokáról ered a 19. század közepérQl.
MERWIN, IAN A.
 HYPERLINK "https://www.researchgate.net/publication/237815370_Some_Antique_Apples_for_Modern_Orchards" https://www.researchgate.net/publication/237815370_Some_Antique_Apples_for_Modern_Orchards
https://www.researchgate.net/figure/Egremont-Russet_fig3_237815370
 HYPERLINK "http://nyshs.org/wp-content/uploads/2016/10/Anatomy-of-Apple-Russet-Caused-by-the-Fungus-Aureobasidium-pullulans.pdf" http://nyshs.org/wp-content/uploads/2016/10/Anatomy-of-Apple-Russet-Caused-by-the-Fungus-Aureobasidium-pullulans.pdf
ORANGE PIPPIN
 HYPERLINK "http://www.orangepippin.com/apples/egremont-russet" http://www.orangepippin.com/apples/egremont-russet
Egres = Hivatalosan használt elnevezése: köszméte (szláv erdetq). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Egres vagy egrescserje (növ., piszke, Eger körül biszke, pöszméte, köszméte, csikeszQllQ, agras v. agress, Grossularia Mill.), a Ribes L. (ribizke) szúrós szárú algénusza. (PALLAS) Kurtasarjas cserje, többnyire háromágú csipkefullánkokkal a csoportos levelek alatt. Virága magános, ritkán fürtös. A Ribes grossularia L. levele 3 5 karéjú, virága magános vagy hármas, zöldessárga; bogyója zöldesfehér vagy piros, sima vagy serteszQrös. Európai eredetq gyümölcs, több fajtáját termesztik. Linné és mások három faját vagy fajtáját különböztetik meg: 1. A Ribes grossularia L. (v. var. Pubescens) magrejtQje, és a zöldes vagy sárga gyümölcse mirigyesen serteszQrös (szQrös piszke), levele és a nyele bolyhos. Alacsonyabb bokor, nagyon tüskés. A havasokon hazánkban, Görög- és Örményországban, a Kaukázuson és a Himaláján honos, itt-ott elvadul. 2. A. Ribes uva-crispa L. (bodorszQlQ, csipkeszQlQ), magrejtQje kurta-, puha- és mirigytelen szQrq, bogyója kopasz, zöldes vagy sárga. Északi fajta. 3. A Ribes reclinatum L. kopasz, csak a levélszéle és a kehelysallangja pillás. Bogyója sötétpiros, sima. Ágai gyakran ívesen görbülnek. Kaukázusbeli; a piros Egres fajtái ebbQl származnak. Az Egresnek kertben köztes formái is vannak. Az Egrest a régiek nem termesztették. Cserjéjét legelQször egy francia zsolozsmáskönyv említi a 12. században (groisellier), gyümölcsét pedig Rutebeuf trouvère [ófrancia trubadúr] a 13. században. Egészségesnek és betegnek üdítQ egészséges gyümölcs. BQven van benne almasav és citromsav, valamint nyákcukor és pektin is. Éretlenül mártásnak teszik el vagy éretten fogyasztják. Bort is készítenek belQle. Virágát a méh szereti, cserjéje kerítésnek jó, s benne a hasznos apró madarak szivesen költenek. (Forrás: PALLAS és TUJA alapján).
TUJA  HYPERLINK "http://www.tuja.hu/koszmete_egres.htm" http://www.tuja.hu/koszmete_egres.htm;
 HYPERLINK "http://plants.usda.gov/java/profile?symbol=riuvs" http://plants.usda.gov/java/profile?symbol=riuvs
BERTUCH 10. kötet. Plantae CI. Németországi gyümöltsök. 2. Kép. A’ Pöszméte v. TsipkeszQlQ. [Pdf dokumentumban 83 84. lapokon.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
SZABÓ Anna (szerk.): Az Erdélyi-medence flóra-adatbázisa
 HYPERLINK "http://flora.adatbank.transindex.ro/?fid=8&csop=10" http://flora.adatbank.transindex.ro/?fid=8&csop=10
TÓTH M. [Dr. Dénes Ferenc tollából: Köszméte] 341–347. p.
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Egresfa – Lásd Egres (Fának metszett alakformája)!
Egressy duráncija (Qszibarack)   Vass Elek, Kiskunhalas városi fQkertész.  A város 1862-ben, 21,5 holdon mintakertet építtetett, mely virágkorát Vass Elek mqkertész vezetése alatt  az 1870-es években  élte. Vass Elek tanítványa volt Fazekas Bálint, a halasi rózsabarack nemesítQje, és Szathmáry Sándor (1853 1912) gyümölcstermesztQ, tanár, az Egressy duráncija nevq Qszibarack nemesítQje és a Kiffer körte meghonosítója. FODOR F. 2006. 20. p. Lásd B-D. levelezés 7. kötet, 270. lábjegyzet!  Egressy duráncija az összes Qszi barackok legnagyobbika szemzQhajtásai kaphatok az elQállító: Szathmáry Sándor kertészeténél, Darányi Béni kertésznél Halason 10 drb szemzQhajtás ára 1 frt, gyümölcsének drbja 20 kr., 6 kilós postakosár 5 frt. In: Pesti Hírlap, 18. évf., 1896.07.19. 197. szám.
Egri fekete cseresznye – Lásd Szomolyai fekete cseresznye!
Egri korai fekete cseresznye – Lásd Szomolyai fekete cseresznye!
Egri körte = (Szinonima: Régi jó Luiz; Louise bonne Ancienne; Poire d’Eger, Erlauer birn, Soutman, Zoutman, [Virgouleuse – de hibásan]). BERECZKI 2. 1882. 59–62. p. Származása. Régí, bizonytalan. Annyi áll róla, hogy hazánkban nemcsak Eger tájékán, hanem úgyszólván mindenütt, a hol körtefát tenyésztenek, különféle helyi elnevezések alatt elQfordul. Fönebbi magyar nevét, ha nem csalódom, boldogult Dr. Entz Ferencz adta neki, mert Bazalicza, volt pereszlényi plébános és szenvedélyes gyümölcsészünknek 1840-ben német nyelven kiadott gyümölcsjegyzékében (=Catalog.) még nincs e név fölemlítve, noha pedig az általa »Virgouleuse« név alatt ajánlott faj szintén nem más, mint a mi Egri körténk. Dr. Entz Kertészeti füzeteiben, hihetQleg Bazalicza után, az Egri körte azonosnak vétetik a Virgouleuse nevq körtével: de nagyon hibásan, mert a valódi Virgouleuse egészen különbözQ körtefaj s ha van is némi hasonlósága egyben-másban az Egri körtéhez, de ettQl lényeges különbözet választja el mégis. B. M. BERECZKI ugyanitt olvasható lábjegyzete szerint:  Franczia gyümölcsészek mqveiben, pl. a Leroy »Gyümölcsészeti szótárában« (= Dict. De pomol. II. 357.) és a Mas »Gyümölcsös« (= Le Verger) czimq mqvében is (I. 49.) a Régi jó Luiz (= Louise-bonne-ancienne vagy egyszerqen csak »Louisebonne«) körte leírását találom olyannak, mely az Egri körtére is igen jól ráillik. Különféle hiteles helyekrQl több ízben is megrendeltem már a Louise-bonn körtét, de mindig csak az Avranchesi jó Luizt kaptam meg helyette. 1879-ben Leroytól AngersbQl, úgyhiszem, hogy valahára megkaptam a valódi »Louise-bonne ancienne« körtefajt is; mert fajfámon csakugyan egyezQnek találom növényzetét a leírással is, sQt az »Egri körte« növényzetével is. Azonos lesz-e valóban a Régi jó Luiz-körte az Egri körtével? E kérdésre csak akkor felelhetek, ha majd a Leroytól került fajom bemutatandja nálam gyümölcseit is.
KERTÉSZETI FÜZETEK 1856. 5. füzet, 82–91. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2wCh5tq" https://bit.ly/2wCh5tq
Végül az Egri körtével azonosította a Virgouleuse körte leírásakor: „[…] mit a német gyümölcsészek írtak le e név alatt, [mármint Virgouleuse …] nem más, mint a mi Egri körténk, a mi ismét azonos a francziák »Jó Luíz« vagy »Régi jó Luíz« (=Louise-bonne vagy Louise-bonne ancienne) körtéjével. B. M.” BERECZKI 4.1887. 450. p. –
LEROY 2. kötet, 357–359. p. [Louise-Bonne]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/356/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/356/mode/2up
VERGER – MAS 1. kötet, 49–50. p. [Louise Bonne]
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1080.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1081.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1081.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1079.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1079.JPG

***
 Nálunk az Egri körte meg lehetQsen elvan itt Turon terjedve, vannak belölle vén fák is, a körte egy hosszu piramis alaku hegyes zöld körte, leves, téli, fája jegenye módjára felfelé áll, de ezen körte fajt itt többször mondják virgulesnek, tehát mindenik név eggy fajt jelenthet. DörgQ Dániel 1876. június 19-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A. számú) levele. „Az Egri körtét Virgouleusnek is nevezik, még Ausztriában is, de a német pomologok nagy része is ezt tartja Virgouleuse-nek; még a francziák egészen más fajt mondanak Virgouleusnek, mely értével megsárgul s napos oldalán többé kevésbé meg szokott pirulni. Az »Egri körte« nem sárga, még túlértével is csak sápadt fehéres zöld s napos oldala sem kap soha pirosságot. A Virgouleuse franczia körte, neve is ezt mutatja, inkább hiszem tehát, hogy a francziák faja lesz az igazi Virgouleuse s nem a németeké vagyis a mi »Egri körténk«!” – írja Bereczki Máté 1876. június 30-i (B-D. levelezés, 1. kötet, B-40. számú) levelében. –
BUND–LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/virgouleuse.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/virgouleuse.htm
DIEL 2. füzet, 71. p. [Virguleuse] [Pdf dokumentumban 75. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_4__Birnen_2._Heft.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_4__Birnen_2._Heft.pdf
DIEL (22. Band), Almák–körték 1. füzet, 1821. 212–216. p. [Die Zoutman] [Pdf dokumentumban 234. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_22__1._Bandchen_Aepfel_-_Birnen.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_22__1._Bandchen_Aepfel_-_Birnen.pdf
NAGY-TÓTH 2006. 71., 81. p.
Egri meggy – Hazai tájfajta. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „A [nagykQrösi] telep összes fáinak száma 184. A fák ültetési távolsága 6x6 m. [& ] Minthogy közben a telepnek tervezett kibQvítése nem sikerült, a többi oltványt, mintegy 284 drb-ot NagykQrös Város pótharaszti gazdaságába ültettük ki. Ezek között volt egy Apostagról (Deák János kertjébQl) származó, ott Egri meggynek nevezett, rendkívül bQtermQ vadmeggyféleség. Husz Béla: ElQmunkálatok a meggy terméshozamának fokozásához. In: A Magyar Királyi Kertészeti és SzQlészeti FQiskola Közleményei 9. 1943. 2. szám.   Babos Imre elmondja, hogy különös figyelmet fordítanak a jövQben a meggy elterjesztésére. Két meggyfajtát: az üvegmeggyet és az egri meggyet kedvelik Kecelen. Az elsQ azért jelentQs, mert gyökérsarjról szaporítva is megtartja fajtaazonosságát, az egri meggy pedig bQventermQ, nem túlságosan kényes, nem érik túl, hanem 8 10 napon belül szedhetQ és teljesen monília mentes. Babos Imre szerint: Q már 14 éve él Kecelen és egyetlen moníliával fertQzött egri meggyfát nem látott. A termelQszövetkezet 2 holdas faiskolája azonban csak a kezdet. ÉvrQl évre bQvítik, a tervek szerint vissza akarják állítani a régi 40 holdas telepet, de egyelQre a 10 holdig szándékoznak eljutni. Lásd  Ahol a keceli gyümölcs jövQje serdül . In: Népújság, 11. évf. 1956. szept. 23. 225. szám 1. p.
Egri piros alma – Lásd Egri piros renet!
Egri piros édes alma – Lásd Egri piros renet!
Egri piros renet (alma) = (Levelezésben: Egri piros alma, Egri piros édes alma, Eger piros renetje, Eger’s rothe Reinette). BERECZKI 4. 1887. 465. p. „Jahn, a ki ezen jeles téli almát elQször írta le, Meiningen vidékérQl kapta s a Truchsess cseresznyegyqjteményét sok éven át fön tartó, Eger, német gyümölcsésznek nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóveszszejét 1871 ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Nálam is több ízben teremhetett volna már, de a sínylQdQ fajfa, a melyre kénytelenségbQl ojtottam, elQbb elhalt, hogysem e faj rajta termQre fordulhatott volna. Faiskolai, jól megerQsödött ojtványom növényzetérQl ítélve, hiszem, hogy fajom valódi lesz. Gyümölcse, Jahn leírása szerint, jókora nagy, két végén belapított gömbalaku; szára igen rövid; kelyhe zárt vagy félig nyílt; bQre vastag, szívós, áltában kissé zsírostapintatu, ledörzsölve szép fényes, értével czítromsárga, mibQl azonban csak száras végén látszik ki tisztán egy-egy folt; mert az egész fölület sötét vérvörössel van bemosva vagy sqrqn csíkozva; húsa bágyadtfehér némi zöldes árnyalattal, elég finom, tömött, porhanyó; leve elég bQ, czukrosborízq, kellemes zamatu. II. rendq csemege, de I. rendq háztartási és piaczos gyümölcs. Érik decembertQl tavaszig. Fája erQteljes, vígnövésq, edzett, korán és bQven termQ. B. M.   Végre meg kell ismerned az Egri piros almát, egy nyári gyönyörq piros gömböjü közép nagy édes almát, a gyermekek és asszonyok kedvenczét. DörgQ Dániel 1876. június 19-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A.) levele.
CSONTHÉJAS 2001, 10. p.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/egers_rote_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/egers_rote_renette.htm
Elisa asszony  Lásd Madame Elisa!
Élise vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré d Élise, Elisens Butterbirn). BERECZKI 2. 1882. 31. p.  E rendkivül termékeny, finomízq, nyári körtét hihetQleg Van Mons nyerte magról. Oberdieck legalább azon gyümölcsfajok közt találta, a melyek ojtóvesszejét Van Mons név nélkül küldötte volt hozzá s a névtelen gyümölcsöt aztán Oberdieck keresztelte el Eliz nevq leányáról, aki nagyon szerette e körtét. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. Oberdieck, Pomologische Notizen czimü mqvében (116. lap) csak röviden emlékszik meg róla.
J. G. K. Oberdieck: Pomologische notizen: Nach langjährigen erfahrungen zusammengestellt, Ravensburg, Eugen Ulmer, 1869. 116. p.
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/pomologischenot00obergoog#page/n122/mode/2up" http://archive.org/stream/pomologischenot00obergoog#page/n122/mode/2up
Eliz vajonca – Lásd Élise vajonca körte!
Elruges Nektarine – Lásd Piros nektarin!
Elszászi piros renet (alma) – (Szinonima: Elsasser rothe Reinette; Elsasser rothe Winterreinette). BERECZKI 4. 1887. 345. p. „Származása. E jeles alma eredetérQl csak annyit jegyzett föl Diel, aki körülményes leírásban elQször ismertette meg, hogy Elszászból, egyik kedves, akadémiai barátjától, BuchsweilerbQl, 1872-ben kapta meg e fajt. Németországban meglehetQsen el van már terjedve: de franczia gyümölcsészek még nem vettek róla tudomást. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam meg OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett nálam is, egy szenvedQ próbafámon: de leírásra alkalmas gyümölcspéldányokat csak tavaly kaptam Aradról, Ottrubay Károly barátomtól. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/elsasser_rote_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/elsasser_rote_renette.htm
Elton (cseresznye) =(Szinonima: Cerise d’ Elton, Eltonkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 515. p. „Gyümölcse nagy vagy jókora nagy; hegyes szívalakú; szalmasárga alapszínq, mely azonban gyöngéd pirossal csaknem teljesen el van takarva; húsa inkább lágy, mintsem ropogós, I. rendq csemegegyümölcs. B. M.
AQUARELLE VERGER 8. kötet 48. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/48BigarreaudElton.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/48BigarreaudElton.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_109.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_109.html
VERGER – MAS 8. kötet, 15–16. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80019.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80019.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80020.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80020.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl20.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl20.htm
Emmurées-i vajonc (körte) = (Szinonima: Fondante des Emmurées). BERECZKI 4. 1887. 139. p.  Származása. E kitqnQ körte-újdonságot Sannier, rouen-i faiskola-tulajdonos nyerte a Merode esperese magvairól és 1873-ban hozta forgalomba. Úgy fájának egészséges volta és termékenysége, mint gyümölcseinek finom íze végett megérdemli, hogy mindenfelé nagyban elterjeszszük. Ojtóvesszejét 1885-ben kaptam Ottrubay Károly, járásbíró, barátomtól, Aradról, a hol e faj már több ízben és még akkor is gazdagon termett, a mikor a körtefák nagy része teljesen meddQ maradt. Gyümölcsét, fáját említett barátomnál írtam le B. M.”
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f79.image.r=Emmur%C3%A9es" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f79.image.r=Emmur%C3%A9es
Emuréesi körte – Lásd Emmurées-i vajonc (körte)!
Engelbert herceg (szilva) = (Szinonima: Prince Englebert, Prinz Englebert.) BERECZKI 2. 1882. 455. p. „Származása. E jeles szilvafajt Belgiumnak köszönhetjük. Scheidweiler, a füvészet tanára Gentben nyerte a Kék datolya szilva magváról. MeglehetQsen el van terjedve már is; noha neve csak a hatvanas években kezdett a gyümölcsjegyzékekben fölmerülni. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/prinz_engelbert.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/prinz_engelbert.htm
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/02PrinceEnglebert.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/02PrinceEnglebert.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_007.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_007.html
VERGER–MAS 6. kötet, 61–62. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60081.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60081.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60082.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60082.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60080.JPG
Enghieni bronz körte – Lásd Enghien-i bronzos körte!
Enghien-i bronzos körte = (Szinonima: Bronzée d’ Enghien.) BERECZKI 4. 1887. 401. p. „E körtefajt De-Jonghe, belga gyümölcsész fedezte föl Enghienben s kezdette elterjeszteni. Ojtóveszejét 1870-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. Fajfámon több ízben termett már, de vidékem mostoha viszonyai közt annyi fanyarságot szedtek magukba gyümölcsei, hogy a fajt, melynek valódiságáról meg vagyok gyQzQdve, további tanulmányra méltónak sem tartottam. Közlöm itt rövid jellemzését. Körülményesen leírták: De-Jonghe, Illutstr. Monatshefte, 1869. évf. 166. lap.; Mas, Pomol. Générale, V. 171. B. M.”

VERGER – POMOLOGIE GÉN. 5. kötet, 171. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f266.item.r=bronz%C3%A9e%20d'enghien.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f266.item.r=bronz%C3%A9e%20d’enghien.langFR
Entz fekete cseresznyéje – Lásd Dr. Entz feketéje (cseresznye)!
Entz feketéje – Lásd Dr. Entz feketéje (cseresznye)!
Entz-féle rosmarin (alma) = (Szinonima: [Bereczkinél a levelezésben igen, de késQbb önálló: Honti alma]). BERECZKI 3. 1884. 415. p.  Származása. Bizonytalan. A hatvanas évek elején, a mikor még a gyümölcsészettel szakszerüleg foglalkozni eszem ágában sem volt és minden vágyam csak abban öszpontosult, hogy bírhassak egy kertet s abban fákat ojtogathassak és nevelhessek; kezembe akadtak bold. Dr. Entz Ferencz jeles Kertészeti füzetei, a hol a hazában tenyésztésre ajánlható, néhány gyümölcsfaj olyan lelkesen volt leírva és melegen ajánlva. ElsQ dolgom volt ezen gyümölcsfajokat magától, Dr. EntztQl beszerezni.  Meg is kaptam ojtóvesszQkben valamennyit: de »Magyar rosmarin« név alatt, egy, egészen más almafajt kaptam meg Budáról, a vinczellérképezdébQl és nem azt, a melyet Dr. Entz »Magyar rosmaring« név alatt leírt és a melyet Bazalicza kezdett legelQször a hazában elterjeszteni. KésQbb, midQn már a gyümölcsészettel komolyan foglalkoztam, becsesnek találván ezen álnevq fajomat is, összevissza kutattam könyveimben, hogy valódi nevére rátalálhassak: de hasztalan, mert fajomhoz mindenben hasonlót s vele azonosnak vehetQt nem találtam sehol. Abból itélve, hogy e fajról gyümölcspéldányokat hazánkból, több helyrQl is küldöttek hozzám meghatározás végett, valószínqnek tartom, hogy ez is hazai fajunk lesz.  Tisztelve hazai gyümölcsészetünk úttörQinek emlékét, e gyümölcsöt, mely akkoráig még névtelenül lappangott hazánkban, fönnebbi névre elkeresztelve mutatom itt be. B. M. 1883-ban még Honti alma-néven foglalkozott vele Bereczki (B-D. levelezés, 3. kötet, 1883. október 12. B-210. számú levél):  Küldök 2 almát »Honti alma« név alatt. Ezek egyikét Bozzay küldötte szintén BögötérQl, a másika nálam termett. Egyszerre izleld meg (ugy Január Február felé) mind a kettQt, hogy lásd egy és ugyanaz-e a kettQ? Én egynek tartom külseje után. Hozzám e faj Dr. Entz FerenctQl »Magyar rozmarin« név alatt került, hanem hát alkalmasint Honti alma lesz a neve, mert a fölvidékrQl Honti alma név alatt kaptam hozzája egészen hasonló gyümölcsöt mutatóul, mely gyümölcs állítólag Csetnek vidékén nagyban el van terjedve.  E fajból nálam egy fa, 8 ruha kosár gyümölcsöt termett, mind ilyen nagyokat, mint az itt küldött mutatvány.
BOGDÁN GEDAY 1971. 347 348. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JVayvY" https://bit.ly/2JVayvY
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 3. kötet végén: Szélrajzok 10/3.
AMBRUS L. 2012;
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 8. kép
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
KIRÁLY I., 2013. 11. és 18. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf
Entz féle rozmaring – lásd Entz-féle rosmarin!
Entz-rozmaring – Lásd Entz-féle rosmarin!
Eper (földi vagy kerti) – Lásd Szamóca!
Eperfa (Morus nigra) (Morus alba) – (Szinonima: Savanyú szeder, Törökszeder, Fekete eperfa, Piros szeder /valódi savanyú/ = FeltételezhetQen Morus nigra). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Levelezésben:  Piros nagy szeder, valódi savanyú formában szerepel. (B-D. levelezés, 2. kötet, 1879. március 16. D-85. számú levél).   10 és 11én a kertbe vóltam, szemlélve és tanulmányozni a fagy kárt.  S megfejthetetlen talányok adják elQ magokat, ugyan is: a Morus alba, savanyu szeder, eper  mellyet Glocker barátunktól kaptam, mellynek tavaji hajtása mint a bodzafa csak bélbQl áll  nem látszik semmit sem szenvedni. D. D. (B-D. levelezés, 1880. március 13. D-116. számú levél.) A Morus alba (szederfa, eperfa) = Fehér eperfa. Az eperfa (a Dunántúlon szederfa), latinul Morus, egyfelQl az eperfafélék családjának Moraceae nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelQl két, e nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt. A fehér eperfa (Morus alba) Kínából származik. A szeder(fa) elnevezés a Dunántúlon használatos, az eper(fa) az Alföldön. A kétféle elnevezés mögött valamikor kétféle fa is állt. A szederfa levele vastag, gyümölcse fekete és savanyú, neve latinul Morus nigra. Fontos festQnövény volt már az ókorban és mint gyümölcsfát a középkortól ismerik Magyarországon is. A másik (Morus alba), a fehér eperfa nem dél-európai, hanem kínai eredetq, levele vékony, gyümölcse fehér vagy lilásfehér, édes. Utóbbi elterjedése a 18. századtól Magyarországon is szorgalmazott selyemhernyó-tenyésztésnek volt köszönhetQ.
TERRA – Fehér eperfa  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/morus.alba.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/morus.alba.html#alteteje
TERRA – Fekete eperfa  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/morus.nigra.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/morus.nigra.html#alteteje
Erdei szép (alma) = (Levelezésben: Belle du Bois). (Szinonima: Belle du bois, Belle Dubois; Belle des bois; Rhode-Island; Reinette des Danois). BERECZKI 4. 1887. 215. p. „Származása. Bizonytalan. Mikép Leroy megjegyzi; 1840 körül kezdett Francziaországban forgalomba jönni. Noisette Lajos, híres franczia gyümölcsész volt az elsQ, a ki 1839-ben fölemlegette és leírta e rendkívül nagy almát, de származásáról mitsem jegyzett föl.  Ojtóvesszejét, leírásra is alkalmas, szép gyümölcspéldányokkal együtt, 1882-ben kaptam Sziklay Ede kedves öcsémtQl, Jánokról. B. M.
BIVORT 3. 33.
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/009_POMME_BELLE_DUBOIS_u._POMME_BEDFORD_SHIRE_FOUNDLING.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/009_POMME_BELLE_DUBOIS_u._POMME_BEDFORD_SHIRE_FOUNDLING.pdf;
AN INDEX TO ILLUSTR. OF APPELS 156. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich" \l "page/155/mode/2up"http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/155/mode/2up;
LEROY 3. kötet, 106. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/106/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/106/mode/2up
Erdei vackor – A vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster Burgsd.), a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjába és az almaformák (Maloideae) alcsaládjába tartozó faj.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadk%C3%B6rte" https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadk%C3%B6rte
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/pyrus.pyraster.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/pyrus.pyraster.html#alteteje
BERECZKI Máté írja 1883. október 23-i (B-D. levelezés, 3. kötet, B-212. számú) levelében:  Az Orbai mindig kisebb és pirossal inkább színezett, aztán szabályosabb termetq, mint a Torjai magoncz. A mult héten kaptam a példányokat Al-Torjáról, Csoboth FerencztQl. Ma leirtam Qket, azaz hogy körülményesen csak az Orbai almát irtam le; a kettQs 2. számmal jelölt Torjai magonczról csak az eltéréseket jegyeztem le. Azért küldöm, hogy ízleld meg Qket azonnal; mert most vannak kellQ érettségi fokukon. Aztán ha megízlelted Qket; ird meg nekem, hogy igazságosan ítéltek-e az Orbai almáról a kolozsvári pomológusok, a kik azt egy rangba helyezték az erdei vaczkorral és ezen itéletöket taval az Erdélyi gazdában nyilvánosságra is bocsátották? B. M. Lásd még Nemes körte!
AZ ÉV FÁJA – 1998
 HYPERLINK "http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA1998.pdf" http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA1998.pdf
BERTUCH 10. kötet. Plantae CII. Erdei gyümöltsök. 1. kép. A’ vad Körtélyfa. [Pdf dokumentumban 95–96. oldalakon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
Erdei vajkörte – Lásd Erdei vajonc!
Erdei vajonc (körte) = (Szinonima: Belle des Bois, Holzfarbige Butterbirne, Fondante des Bois, Beurre Davis, Beurré Davis, Davy, Bosc per, Bosch peer, Flemish Beauty, Beurré de Deftinge, Beurré Deftinghem, Verlaine d’été, Liegers Dechants birn, Erdei vajkörte stb. – Mint Bereczki Máté írja: „Simon-Louis gyümölcsgyüjteményérQl szóló könyvében O. Thomas közel 60 hasonnevét számlálja el e gyümölcsfajnak .) BERECZKI 1. 1877. 231. p.  Mikép Du Mortier, a belga gyümölcsészek nestora és Van Mons kortársa 1869-ben kiadott »Pomone Tournaisienne« czímq munkájában állítja, e jeles körtefajt a múlt század végén vagy a jelen század elején Alost környékén, az enghieni park volt igazgatója, Chatillon fedezte föl egy erdQben s »Bosc per« (=Erdei körte) név alatt Van Monsnak és más gyümölcsészeknek is megküldötte. Van Mons aztán öszszeköttetésben levén a mqvelt világ minden jelesebb gyümölcsészével elejénte »Fondante des bois« (= Erdei vajoncz), késQbb »Davy« név alatt csakhamar mindenfelé elterjesztette ugy, hogy napjainkban már alig akad olyan gyümölcsös, honnét e körtefaj hiányoznék. Ojtóvesszejét 1868-ban kaptam a Van Mons társulattól Belgiumból. KésQbb különbözQ hasonnevei alatt több hiteles helyrQl is meghozattam. B. M.
BIVORT, Album de pomologie, 1847, No. 19.
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/010_POIRE_DAVY.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/010_POIRE_DAVY.pdf;
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe012.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe012.htm;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/holzfarbige_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/holzfarbige_butterbirne.htm;
DU MORTIER [Dumortier]
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Tournay%20d%27Hiver&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Tournay%20d%27Hiver&f=false
 HYPERLINK "https://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Bosc-per&f=false" https://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Bosc-per&f=false
HUDÁK K. 2009 [Erdei vajkörte]
 HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
TÓTH M. [Erdei vajkörte] 137. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.)  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
TÓTH M. [2015] 174–176. kép [Erdei vajkörte] –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Erdély szépe (körte) = (Szinonima: Souvenir de la Transylvanienne, Siebenbürgerin, Schöne Siebenbürgerin; La Transylvanienne). BERECZKI 1. 1877. 315. p. „Származása. A híres belga magonczozó, Grégoire nyerte magról Jodoigne-ban 1860-ban. Azt, hogy Grégoire e jeles körtét Erdély emlékének szentelte, egyenest a korán elhunyt Nagy Jánosnak, az erdélyi gazd. Egylet volt jeles titkárának köszönhetjük, a ki akkoriban Belgiumban utaztában Grégoire vendége volt s vele,  Grégoire-val, Erdélyt megismerteté és megszeretteté. Igen érdekesen irja ezt le Erdély gyümölcsészetének Nestora, a dicsQült Nagy Ferencz az  Erdélyi Gazda 1871-dik évi folyama 16-ik és következQ lapjain, mire itt elégnek tartom a tudni vágyókat figyelmessé tenni. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megkaptam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_siebenbuergerin.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_siebenbuergerin.htm
Erdélyi kék alma  Lásd Kék muskotály (alma)!
Erdélyi Sóvári alma  Lásd Daru alma!  A Gyógyi almákkal együtt kaptam Wolf Gyulától két db szép Daru almát is, melyrQl Q azt írja nekem, hogy az a valódi Sóvári. Elküldöm majd neked mind a két példányt, hogy gyönyörködjél benne s módod és alkalmad legyen kettQ helyett négy darabot küldeni Dr. Wolf Gyula urnak Tordára, hogy Q is láthassa, hogy a »Daru« elnevezés már megelQzte a világ színpadán a »Sóvári« elnevezést s így az Erdélyi Sóvári már csak mint a Daru alma hason neve jöhet említésbe. Ha elQbb ébredtek volna föl erdélyi atyánkfiai, a mikor még a Daru alma nem volt leírásban is megismertetve és Német és Franczia országban e néven elterjesztve, akkor igen természetes, hogy az Q »Sóvári« almájuk csakugyan méltó lett volna arra, hogy Sóvári név alatt legyen megismertetve, mert a temérdek Sóvári közt, – igen természetes! – hogy ez lett volna a király! hanem hát elkéstek s már most magukra vessenek, ha a »Daru alma« a jogos elnevezés és nem a »Sóvári« B. M.” (B-D. levelezés, 2. kötet, 1880. november 17. B-128. számú levél.)
Érdi bQtermQ (meggy) = BERECZKI idejében ismeretlen fajta.  A Pándy meggy és a Nagy Angol hibridje. NemesítQje Budatétényen Maliga Pál. A Pándy meggy elQtt érQ fajták közül a legelterjedtebb. 1970 óta forgalmazható. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 265. p. Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között: 104. számú kép  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/erdi-botermo/" https://csodakertesz.hu/termekek/erdi-botermo/
Érdi jubileum (meggy) = BERECZKI idejében ismeretlen fajta.  Maliga Pál állította elQ a Pándy meggy és az Eugénia fajták keresztezésével. 1980 óta forgalmazható. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 266. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
MKSZN  HYPERLINK "http://mkszn.hu/termekek/meggy" http://mkszn.hu/termekek/meggy (Kép forrás: Apostol János)
Erzsébet királyné alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ: AMBRUS Lajos: A magyar Lucas.
A név keletkezésérQl  miután Belliss magonca néven már megjelentette  , nem túl pozitívan ír Bereczki Máté DörgQ Dánielnek szóló, 1886. szept. 22. (B-D. levelezés, 6. kötet, B-325. számú) levelében, mely szerint a név eredete Belliss János rovnyei (Trencsén vm.) plébánoshoz vezethetQ vissza, aki a Belliss magonca almáját minisztériumi engedéllyel nevezte át ezen megnevezésre.
AMBRUS L. 2012.
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Esperen arany szilvája  Lásd Esperen arany-szilvája!
Esperen arany-szilvája = (Szinonima: Drap d or d Esperen, Esperen s Goldpflaume). BERECZKI 1. 1877. 477. p.  Esperen Qrnagy nyerte magról Malines-ban (Belgium.) A magról kelt anyafa Bivort szerint 1843-ban termett elQször. Felséges gyümölcsei végett napjainkban világszerte el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl. Ugyanez évben az »Illustrirtes Handbuch der Obstkunde« után közlöttem is leírását a »Kertész gazdában« (1870. 149. l.). de akkoriban még sem gyümölcsét, sem növényzetét nem volt módomban tanulmányoznom. Csak 1873-ban termett nálam elQször. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_goldpflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_goldpflaume.htm;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/01DrapdordEsperen.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/01DrapdordEsperen.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_005.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_005.html
VERGER – MAS 6. kötet, 65–66. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60086.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60086.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60087.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60087.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60085.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60085.JPG
BIVORT 2. kötet 67. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/018_PRUNE_BELLE_DE_LOUVAIN_u._PRUNE_DRAB_D_OR_D_ESEREN.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/018_PRUNE_BELLE_DE_LOUVAIN_u._PRUNE_DRAB_D_OR_D_ESEREN.pdf
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK 1881. 10. füzet [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2jRjgA9" https://bit.ly/2jRjgA9
Esperen aranyszilvája  Lásd Esperen arany-szilvája!
Esperen bergamot  Lásd Esperen bergamotja (körte)!
Esperen bergamotja (körte) = (Szinonima: Bergamotte Esperen, Esperen bergamottja, Poire d Esperen, Bergamotte d Esperen, Esperen s Bergamotte). BERECZKI 3. 1884. 219. p.  E kitqnQ téli körtét Esperen Qrnagy nyerte 1830. körül, Malinesban (Belgium). Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben OberdiecktQl, JeinsenbQl és 1874-ben a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl teljesen egyezQleg kaptam meg. B. M.
AQUARELLE VERGER 1. kötet
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/01BergamotteEsperen.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/01BergamotteEsperen.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_005.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_005.html
VERGER – MAS 1. kötet, 7–8. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1007.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1007.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1008.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1008.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1004.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1004.JPG
BIVORT 1.
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/047_POIRE_BONNE_D_EZEE_u._POIRE_BERGAMOTE_ESPEREN.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/047_POIRE_BONNE_D_EZEE_u._POIRE_BERGAMOTE_ESPEREN.pdf;
STOLL, R. 1885/12. szám, 144–145. p. [Pdf dokumentumban 149–150. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_bergamotte.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_bergamotte.htm
TÓTH M. 137. p. [Esperen bergamottja] (Dr. Göndör Józsefné tollából.)  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Esperen ropogósa (cseresznye) = BERECZKI 4. 1887. 515. p. (Szinonima: Bigarreau d'Esperen; Esperen's Knorpelkirsche; Grosse Prinzessin Kirsche.) „Gyümölcse nagy vagy igen nagy, kissé tompa szívalaku; sárga alapszíne gyöngéd pirossal csaknem teljesen eltakart; húsa bágyadt sárga, tömött; I. rendq csemegegyümölcs. Érik a cseresznyeérés IV-dik hetében.  Fája vígnövésq, egészséges, edzett és igen termékeny. Körülményesen leirta: Oberdieck, Illustr. Handb. der Obstk. VI. 51. és III. 125. és sokan mások is. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_knorpelkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_knorpelkirsche.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_prinzessinkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_prinzessinkirsche.htm
Esperen úri körtéje = (Szinonima: Seigneur, Seigneur d’Esperen, Seigneur Esperen, Arbre-Superbe, Belle Lucrative, Bergamote Fiévée, Bergamote Lucrative, Beurré Lucratif, Du Seigneur, Esperen’s Herrenbirne, Esperenova Maslovka, Fondante d’Automne, Fondante de Maubeuge, Gresillier, Herrepaere, Lucrate, Lucrative, Seigneur, Signore d’Esperen). BERECZKI 4. 1887. 401. p. „E jeles körtét Esperen Qrnagy nyerte magról, 1827-ben, Malines-ban (Belgium). Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.  Lásd B-D. levelezés, 1. kötet, B-57. levél:  A  Seigneur d Esperen (= Esperen úri körtéje) éppen nem hasonneve a Császár körtének, külön faj ez is, az is.  Doyenne du Seigneur (=Úri esperes) csakugyan Császárkörte: de a  Seigneur szó még nem mondja azt, hogy  Seigneur d Esperen . Különben már a növényzetrQl is meggyQzQdhetsz, hogy a  Seigneur d Esperen csakugyan nem császárkörte. Hasonlítsd össze a kettQt!
AQUARELLE VERGER 1. kötet 16. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/16SeigneurEsperen.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/16SeigneurEsperen.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_030.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_030.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 21–22. p. (Seigneur)
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0025.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0025.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0026.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0026.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0024.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0024.JPG
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947. 350. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10348.JPG.JPG"http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10348.JPG.JPG ;
LEROY 1. kötet, 247–249. p. (Bergamote Lucrative)
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero" \l "page/246/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/246/mode/2up;
HEDRICK PEARS [Belle Lucrative]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/126/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/126/mode/2up
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl15.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl15.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_herrenbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/esperens_herrenbirne.htm;
Esperine (körte) = (Szinonima: Espérine, Poire Esperine, Die Esperine, Grosse-Louise du Nord.) BERECZKI 1. 1877. 303. p. „Származása. E jeles, késQ nyári vagy Qsz elején érQ körtét André Leroy szerint 1823 körül Van Mons nyerte magról s keresztelte el kortársa, a szintén jeles magonczozó, Esperen Qrnagy nevérQl. Készakarva hagytam meg fönebbi, magyarul is könnyen kiolvasható, francziás nevét, nehogy a többi EsperenrQl elkeresztelt körtékkel, melyek többnyire az Q saját magonczai, összetévesztessék. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
Lásd képét a B-D. levelezés 3. kötetének végén: Képek  A Wilhelm Frick bécsi cs. és kir. udvari könyvkereskedQnél megjelent reklám (Lauche, W.: Deutsche pomologie), 1883. (Reklámanyag 4.)
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/08Esperine.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/08Esperine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_019.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_019.html
VERGER – MAS 2. kötet, 133–134. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2167.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2167.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2168.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2168.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2166.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2166.JPG
BIVORT IV. kötet 73. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Esperine&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Esperine&f=false ;
LEROY 2. kötet, 144–145. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/144/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/144/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/esperine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/esperine.htm
Eugenia császárnQ (meggy)  Lásd Eugenia meggy!
Eugénia császárnQ (meggy)  Lásd Eugenia meggy!
Eugénia meggy  Lásd Eugenia meggy!
Eugenia meggy = (Szinonima: Impératrice Eugénie, Kaiserin Eugenie, Silva de Palluau [Leroy: cerise], Empress Eugenie [Hedrick]) BERECZKI 4. 1887. 518. p.  Gyümölcse nagy, két végén belapított szabálytalan gömbalakú, sötétpiros; húsa rózsaszín, csaknem olvadó; leve bQ, czukros, gyöngéden savanykás. I. rendq csemegegyümölcs; érik a cseresznyeérés IlI-dik hetében.  Fája mérsékelt vagy csaknem lassú növésq, de egészséges, edzett és rendkívül termékeny. Körülményesen leirta: Oberdieck lllustr. Handb. Der Obstk. VII. 31.  Mas, Le Verger VIII. 5. az 1-sö sz. alatt. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/46ImperatriceEugenie.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/46ImperatriceEugenie.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_104.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_104.html
VERGER – MAS 8. kötet, 5–6. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80006.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80006.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80007.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80007.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80008.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80008.JPG
BUND – LEMGO (Gaucher, Nicolas: Pomologie des praktischen Obstbaumzüchters, 1894.)
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=gau&osi=kaiserin_eugenie"http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=gau&osi=kaiserin_eugenie
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet, 31–32. p. [Pdf dokumentumban 45. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
HEDRICK CHERRIES 137–138. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/n207/mode/2up/search/Eugenie" http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/n207/mode/2up/search/Eugenie
Ezée-i jó körte = (Szinonima: Bonne d’ Ezée, Gute von Ezée, Belle et bonne d’ Ezée, Bon des Zées.) BERECZKI 1. 1877. 277. p. „A múlt század közepe felé véletlenül kelt magról Francziaországban s párisi gyümölcskertész, Dupuis-Jamain atyja által födöztetett föl egy mészégetQ kertében. Nálam több ízben termett már. B. M. Bereczki Máté levele DörgQ Dánielhez, 1885. augusztus 18-án:  Az Ezée-i jó nálam majd mindig vízízq, czukrosságban szegény volt. KedvezQ helyen vagy inkább vidéken sokat érne e faj: mert nem annyira szerfölött, mint inkább botrányosan termékeny. Össze-vissza töri ágait a termés súlya és mégis ilyen nagyra képes fölhízni.” (1885. aug. 18. B-D. levelezés, 5. kötet, B-289. levél)
AQUARELLE VERGER 1. kötet 2. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/02BonnedEzee.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/02BonnedEzee.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_006.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_006.html
VERGER – MAS 2. kötet, 11–12. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2014.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2014.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2015.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2015.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2011.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2011.JPG
BIVORT 1.
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/047_POIRE_BONNE_D_EZEE_u._POIRE_BERGAMOTE_ESPEREN.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/047_POIRE_BONNE_D_EZEE_u._POIRE_BERGAMOTE_ESPEREN.pdf
F
Favorit (meggy) = Bereczki idejében ismeretlen fajta. „A Pándy meggy és a Montreulli fajták keresztezésével Maliga Pál nemesítette. 1970-ben minQsített választékbQvítQ fajta. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 266. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Favrené körtéje = (Szinonima: Madame Favre.) BERECZKI 2. 1882. 77. p.  Származása. E kitqnQ nyári körtét Francziaországban, chalonsursaône-i gazdászati egylet kertészeti szakosztályának elnöke, Favre úr nyerte magról. 1861-ben termett elQször a magról kelt anyafa. Perrier és fia, senecey-le-grandi gyümölcsfa-kertészek kezdették elterjeszteni 1863-ban. Újdonság létére csakhamar elterjedt mindenfelé. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
LEROY 2. kötet, 379 380. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/378/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/378/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/madame_favre.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/madame_favre.htm
TÓTH M. 138. p. [Favrené asszony] (Dr. Göndör Józsefné tollából.)  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Fehér bíbornok (alma) – Lásd Lángos fehér bíbornok!
Fehér calvill (alma) – Lásd Téli fehér kalvil alma!
Fehér cukorkörte = (Szinonima: Sucrée blanche, Hókörte.) BERECZKI 2. 1882. 121. p.  Az ifjabbik Boisbunel, roueni gyümölcskertész nyerte magról Frankhonban; a magról kelt anyafa 1856-ban termett elQször. Bárha nagyon megérdemlené; még sincs még kellQleg elterjedve. Német gyümölcsészek mqveiben még nevét sem találtam eddig fölemlítve. Ojtóveszszejét 1870-ben Kolozsvárról, Veress Ferencz úrtól kaptam, a ki a fajt magától BoisbuneltQl kapta Rouenból. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 1. kötet, 191 192. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f370.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f370.image.r=pomologie.langFR
Fehér császárnQ szilva = (Szinonima: Imperatrice blanche, Weisse Kaiserin.) BERECZKI 1. 1877. 485. p.  Régi jeles gyümölcs. Származásáról semmi bizonyos adat nincs a gyümölcsészek mqveiben följegyezve. KésQn érQ, finom ízq gyümölcsei s fájának termékenysége végett, különösen melegebb vidékeken, p . hazai Alföldünkön is igen megérdemelné a nagybani elterjesztést. Ojtóveszszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_kaiserin.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_kaiserin.htm
Fehér édes szívcseresznye = Grosse weisse glanzende Herzkirsche. BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A levelezésben:  Gyümölcsfajaimat Glocker urtól a tavaszon következQ fajokkal szaporítottam [& ] CseresznyékbQl Lauerman, Sylvian Palluau, Drogans sárga ropogós, Badacsoni óriás, Choque, Kis örsi szépség, Schöne Ohio, Fehér édes szív cseresznye. DörgQ D. (B-D. levelezés, 1. kötet, 1873. május 30. D-8. számú levél.)
POMONA Tab. 4. [5. p.]  HYPERLINK "http://bibdigital.rjb.csic.es/ing/Libro.php?Libro=6241&Pagina=30" http://bibdigital.rjb.csic.es/ing/Libro.php?Libro=6241&Pagina=30
Fehér és fekete szagosak (csemegeszQlQ)  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel!  Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre javasolt szQlQfajták. Az Országos Gazdasági Egyesület a mint látszik, a’ gyümölcs bírálatánál ugy járt el, hogy az elterjesztésre leg méltóbb fajokat, mellyek 16 pomológustól ajánltattak, össze állíttatta ugy a’ mint eggyes fajra leg több szavazat esett, ezt pedig Villási Pál ur eszközölte talán, ha reá érsz, kérdezd meg, hogy járt el? ugy véleményét is. Az eljárás hellyes, csak a’ benne a’ nagy hiba, a’ mint emlékiratodba megjegyzéd, hogy az egész ország gyümölcsészetét egy kaptafára nem lehet üzni. […] VIII. Csemege szöllQ: Passa tutti, Fehér és fekete szagosak, Chasselások, Mézes fehér, Gohér, Génuai, Szemendriai, Frontignár [Muscat de Frontignan (csemegeszQlQ)] D. D. Lásd DörgQ Dániel 1876. június 19-i levele. (B-D. levelezés, 1. kötet, 34/A. számú levél.) Lásd még Chasselas musqué!
Fehér húsú kajszibarack = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! „Kérek azután a’ legkorábbi sárga baraczkból bármi hitvány rangu és apró is csak jókori legyen és egy fehér husu kajszint, a’ feleségem lekvárt szokott baraczkból fQzni,  s gondolám, hogy talán a fehér husuból szebb lessz, ámbár én ennek a fehérnek csak hírét hallottam, nem tudom van é? DörgQ Dániel 1875. január 23. (B-D. levelezés, 1. kötet, D-19.) levél.
Fehér kalvil alma, Fehér kalvill alma  Lásd Téli fehér calvill!
Fehér királynQ (szilva) = (Szinonima: Reine blanche, Reine blanche de Galopin, Weisse Königin, Neue Weisse Kaiserin, White Queen). BERECZKI 2. 1882. 457. p.  E jeles szilvát a folyó század közepe fölé, Galopin, belga gyümölcskertész nyerte magról, Liège-ben (németül: Lüttich). Nálunk még kevéssé, de külföldön eléggé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/28Reineblanche.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/28Reineblanche.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_055.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_055.html
VERGER – MAS 6. kötet, 101–102. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60130.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60130.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60131.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60132.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60132.JPG
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 3. kötet 455–456. p. [Pdf dokumentumban 461. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf
HEDRICK PLUMS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/564/mode/2up" http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/564/mode/2up
Fehér korai Magdolna (Qszibarack)  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_magdalene.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_magdalene.htm
DUHAMEL  HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n83/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n83/mode/2up
Fehér magotlan alma  Lásd Torjai magonc!
Fehér magtalan alma  Lásd Torjai magonc!
Fehér nektarin (Qszibarack) = (Szinonima: Weisse Nektarin, Nectarin blanche.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel!
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_nektarine.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/weisse_nektarine.htm
Fehér pázmán alma – Lásd Pázmán alma!
Fehér rozmarin alma – Lásd Olasz fehér rozmarin (alma)!
Fehér szilva = (Szinonima: Fehér besztercei). Bereczki mqveiben nem szerepel. Eléggé elterjedt az egész országban. Szeptemberben érik. Termése a Beszterceihez hasonló nagyságú és alakú, de héja hamvas-sárga, helyenként lilásan pöttyözött, húsa pedig bQlevq, aranysárga, édes. Leginkább pálinkának használják.
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/34_feher_besztercei.pdf" http://gyumolcsesz.hu/sites/default/files/fajtaismerteto/34_feher_besztercei.pdf
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/sarga-besztercei-gyujtesbol/" https://csodakertesz.hu/termekek/sarga-besztercei-gyujtesbol/
TÓTH M. [2015] 203–208. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Fehér tafota (alma) = (Szinonima: Taffetas blanc, Waisser Taffetapfel, Téli fehér tafota, Weisser Winter Taffetapfel, Wachs-Apfel stb.) BERECZKI 2. 1882. 287. p. „Származása. Bizonytalan. Németországban QsidQktQl el van terjedve és idQjártával utat nyitott már onnan a nagyvilágba is mindenfelé. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BOGDÁN GEDAY 1971. 356. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2K38HZm" https://bit.ly/2K38HZm
LEROY 4. kötet, 837–838. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/836/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/836/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_taffetapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_taffetapfel.htm
Fehér téli tafota – lásd Fehér tafota!
Fehértói csüngQs Pándy meggy  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. A Pándy meggy Újfehértó környékén elterjedt tájfajtája, bQtermQ, helyi típusa. Lásd SURÁNYI 2018!
Fehértói fürtös Pándy meggy BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. A Pándy meggy Újfehértó környékén elterjedt tájfajtája, bQtermQ, helyi típusa. Lásd SURÁNYI 2018!
Feijoa  (Mirtuszgyümölcs  Feijoa sellowiana).  Brazília déli részén, Uruguayban, Paraguayban és Észak-Argentínában Qshonos, a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó örökzöld fa.  A fa kerekded vagy hosszúkás, zöldes színq termése. Feijoa sellowiana (egy 19. századi spanyol természettudós, Juan de Lilva Feijó nevébQl). Vörös É. Lásd VÖRÖS 15, 29. 87. 135. 179. 182. p.
WIKIPEDIA
 HYPERLINK "https://fr.wikipedia.org/wiki/Feijoa_sellowiana" https://fr.wikipedia.org/wiki/Feijoa_sellowiana  HYPERLINK "https://fr.wikipedia.org/wiki/Feijoa_sellowiana#/media/File:Feijoa_sellowiana_revue_horticole.jpg" https://fr.wikipedia.org/wiki/Feijoa_sellowiana#/media/File:Feijoa_sellowiana_revue_horticole.jpg
Fejedelmi alma = (Szinonima: Pomme melon, Prinzenapfel, Rothgestreifter Schlotterapfel, Ananasapfel, Melonenapfel, Bunter Langhans, Hasenkopf von Lübben, Pomme de Prince stb.) BERECZKI 4. 1887. 181. p.  Származása. E jeles alma valószínqleg Németország éjszaki tartományaiból származik, hol sokféle név alatt van elterjedve és rég óta ismeretes. Napjainkban már mindenfelé el van terjedve, a hol alma tenyésztésre az égalji és talaj-viszonyok kedvezQk. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. B. M.
 A Prinzen Apfel-nek Mathieu 19 társnevét ismerteti, ami e fajta elterjedtségét mutatja. Dochnahl Rothgestreifter Schlotterapfel néven, míg Lucas Oberdick Prinzenapfel elnevezéssel tárgyalják a fajtát. Bereczki a fent kitett néven ismerteti részletesen. Pszi, esetleg karácsonyig eltartható, középnagy, hengeres, sárga, pirossal csíkozott, fehér húsú, bQlevq, borízq, ananász jelleggel járulékos, elsQrendq csemege- és kereskedelmi gyümölcs. Fája edzett, elég korán és bQven termQ, szellQs, virágjait késQbb hozza, gyümölcsei szélállóak. Mindenütt jól díszlik, de gazdaságos termesztéséhez kötött, nyirkos talajt és hqvösebb klímát igényel. A peklini körülmények [peklini uradalom (Sáros vm.) - 1762] kedvezQek voltak a fajta számára. A mai hazai gyümölcstermesztésben már nem található meg. Bogdán I.  Geday G.
BOGDÁN GEDAY 1971. 346. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2MxQhyi" https://bit.ly/2MxQhyi
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-286. számú levél 2. rajza!
LEROY 4. kötet, 461–462. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/460/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/460/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/prinzen_apfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/prinzen_apfel.htm
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 14. kép
Fekete áfonya – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermQ növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, boronyica, havasi meggykoró, kakojza, kukajsza, kokojza, molabogyó, afinya.
(WIKIPÉDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_%C3%A1fonya" https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_%C3%A1fonya )
Lásd PELCZÉDER 2018. 27. p. [Áfonya]
BERTUCH 7. kötet. Plantae LXXXIII. Bogyós tsemeték. 1–3. kép. A’ fekete, a’ veres, a’ mohos Áfonya. [Pdf dokumentumban 132–133. lapokon.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf
SURÁNYI 2018. Képét lásd B-D. levelezés 6. kötet bevezetQ tanulmányában.
Fekete meggy  (Szinonima: Cigánymeggy, Aprómeggy, Feketemeggy, Szaporameggy, Parasztmeggy). BERECZKI 4. 1887. a KQszemq meggyet (518. p.) és a Pándi meggyet (519. p.) ismerteti, mint fekete meggyet.  LIPPAY (1667) a Posoni kert 3. könyvében (Gyümölcsös kert)  bár a királyi Magyarország területét ismerhette alaposan  részletesen ismertette az akkori fontosabb meggyfajtákat. ElsQ csoportba sorolta a Fekete és Vörös meggyet, amelyek teljes érettségben kellemesen savanykásak; a második nála a Fekete spanyór (!), középnagy a gyümölcse és gömbölyded, bokrétás nyársakon hozza sok-sok virágát. A harmadik, a közönséges Vörös halyagmeggy, amely kevéssé savanyú, viszont LIPPAY szerint vízízq; végül a Spanyol halyag meggy, amit Gundinak is neveznek, az elQbbitQl annyiban tér el, hogy gyümölcse nagyobb és finomabb; alig különbözik a fája a cseresznyéétQl és ugyancsak hqvösebb, nyirkosabb helyre való, nem úgy, mint az igazi meggy. Surányi D. Lásd bQvebben és képekkel SURÁNYI 2018.
Lásd még korai magyar forrásokban a név elQfordulására PELCZÉDER 2018. 89 90. p.
Fekete ribiszke  fekete ribizli (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó növényfaj. A vörös ribiszkénél a kiegyenlítettebb hQmérsékletq északabbi részekrQl származik, Nagy-Britanniától Közép-Szibériáig honos. WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_ribiszke" https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_ribiszke
Fekete spanyol meggy  BERECZKI mqveiben így nem szerepel.  Mathieu szerint azonos a Spanische Früh Weichsel-lel. A sok spanyolmeggynél csak e fajtánál említi a színre vontakozó jelzQt (Schwarze). A fajtát röviden ismerteti Dochnahl. Lucas Oberdieck részletesen tárgyalják. A magyar irodalomban Lippai foglalkozik elQször a Fekete Spanyór megy-gyel. A spanyol meggyfajták hazai faiskolai szaporítására és terjesztésére utal Bodor 1812. évi árjegyzéke, amelyben Spanyol Medgy néven hirdeti ezeket. WQlfel 1839. évi árjegyzékében két Spanyol meggyfajtát ajánl:  Frühkirsche, schwarze spanische és a  Weichsel, spanische schwarze meggyet. A két fajta közötti különbségekre azonban nem utal, mindkettQt édesmeggynek (Süssweichsel) tartja. Ugyanez a két fajta megtalálható Glocker Károlynál is. Szkublics Spanyol kora medgy (Spanische Frühweichsel) néven írta le. Entz  Korán érQ spanyol meggy (Spanische Frühweichsel) elnevezéssel kimerítQen ismerteti. Bereczki csak röviden foglalkozik vele, megemlíti, hogy »ilyen név alatt hazánkban is majd mindenütt a cseresznyemeggyeket vagy édes meggyeket, kivált a fekete színqeket nevezik«. Érdekesen mutat rá Rapaics a spanyol elnevezés származására. Szerinte a spanyol származás semmivel sem bizonyítható. Valószínqleg akkor tqnt fel, amikor a spanyolok nagy szerepet játszottak a Habsburg-birodalomban. Másutt megjegyzi, hogy Lippai idejében a nagyobb gyümölcsq fajtákat nevezték spanyolnak.  Június végén érQ, puha húsú, bQ és festQ levq, kellemesen savanykás, inkább háztartási gyümölcs. Fája kicsi, korán és bQven termQ. Igénytelen, így érthetQ, hogy Peklinben [peklini uradalom (Sáros vm.) - 1762] viszonylag sokat szaporítottak a fajtából. A mai hazai gyümölcstermesztésben nem található, csak gyqjteményes fajta. Bogdán I.  Geday G.
BOGDÁN  GEDAY 1971 369. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2K1QVlZ" https://bit.ly/2K1QVlZ
Lásd még Fekete meggy!
Fekete spanyór(?) meggy  Lásd Fekete spanyol meggy!
Fekete szagos som (szQlQ) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel
BORSZPLPFAJTÁK 2005. 115. p.
Fekete tányér alma  Lásd Fekete tányéralma!
Fekete-tányér alma  Lásd Fekete tányéralma!
Fekete tányéralma = (Szinonima: Szásztángyér, Szász tányéralma). BERECZKI 4. 1887. 339. p.  Származása. E jeles alma Erdélyben mindenfelé el van terjedve és így valószínqleg ez is egyike Erdély Qs gyümölcseinek. Vályi Elek, ref. esperes, kedves barátom, az én gyümölcsészeti törekvéseim hqséges támogatója valóban is, mint ilyent mutatta be nekem e fajt 1879-ben, a mikor róla gyümölcspéldányokat is, ojtóvesszQt is küldött volt nekem. Nagyon valószínqnek tartom, hogy a Szász-tányér alma, melyet bold. Nagy Ferencz tanár Erdély Qs gyümölcsei közt fölemleget, azonos lesz a Fekete tányér-almával; mert e két faj növényzete nálam teljesen egyezQ; de, mert nálam még csak a fönebbi mutatta be termését és így a két fajt gyümölcseiben is összehasonlítani még nem volt módomban; határozott véleményt a köztük levQ azonosságról még nem merek koczkáztatni. B. M.
KIRÁLY Ildikó DR. TÓTH Magdolna: Újra termesztésbe vonható régi magyar almafajták. 2009. január  HYPERLINK "http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf" http://www.farmit.hu/sites/default/files/regi-magyar-almafajtak.pdf [Letöltve: 2013 májusa]
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 10. kép
HORVÁTH CS. 2018.  HYPERLINK "http://magyarmezogazdasag.hu/2018/02/01/fekete-tanyeralma-lett-az-ev-gyumolcsfajtaja" http://magyarmezogazdasag.hu/2018/02/01/fekete-tanyeralma-lett-az-ev-gyumolcsfajtaja
Feketics fekete meggy – Prima meggy néven elfogadott meggyfajta. – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel.   A bácsfeketehegyi (Szerbia) feketicsi meggy egy helyi tájfajta, amely kedveli a Bácsfeketehegy környéki jó minQségq, mélyrétegq vályogtalajt, középerQs növekedésq, ellenálló a betegségekkel szemben, korán termQre fordul, gyümölcse nagy értékq. Feketicsen jelentQs hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek, az 1960 70-es években sokan éltek a meggytermesztésbQl. Bár az azóta eltelt években megcsappant az ültetvények mérete, többen a mai napig kitartottak a meggy mellett, melynek termesztése ismét egyre népszerqbb. A prima néven elfogadott meggyfajta abban is különleges, hogy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa. Öntermékeny.” VAJDASÁGI MAGYAR ÉRTÉKTÁR:  HYPERLINK "http://ertektar.rs/ertektar/ertek/A-bacsfeketehegyi-%E2%80%93-feketicsi-meggy/111" http://ertektar.rs/ertektar/ertek/A-bacsfeketehegyi-%E2%80%93-feketicsi-meggy/111
 HYPERLINK "http://feketehegy.blogspot.hu/2009/11/feketicsi-meggytermesztes-tortenete.html" http://feketehegy.blogspot.hu/2009/11/feketicsi-meggytermesztes-tortenete.html
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/feketics-meggy/" https://csodakertesz.hu/termekek/feketics-meggy/
SURÁNYI 2018.
Feketicsi fekete meggy  Lásd Feketics fekete meggy!
Ferdinánd koronaörökös (körte)  Lásd Hardenpont vajonca!
Fetel apát kobakja (körte) = (Szinonima: Calebasse abbé Fétel.) BERECZKI 3. 1884. 225. p.  E kitqnQ újdonságot, hihetQleg a hatvanas években nyerte magról Liabaud. A Simon-Louis testvérek 1875. évben kiadott pótkatalógja csak ennyit jegyez meg e körte eredetérQl. Ki az a Liabaud? Hol nyerte magról körtéjét? Arról most még hallgat a krónika. Ugy a gyümölcs nagysága, sajátszerq és finom íze, valamint fájának edzettsége és rendkívüli termékenysége végett megérdemli a legszélesebb elterjesztést. Tudtommal még nem írta le senki körülményesen. A Simon-Louis testvérek, a kiktQl 1876-ban meghozattam e fajt, következQ, rövid jellemzést közölték róla fönnebb említett pótkatalogjukban: »Gyümölcse nagy, igen hosszú alakú, egy közönséges vizes üveg hosszával vetekedQ, szára felé madár-fej alakulag kinyújtózkodó; napos oldalán világos piros; finom, olvadó, leves, czukros-husu; kitqnQleg I. rendq; novemberben érQ. A lyoni gyümölcstárlaton 1874-ben elsQ rendq jutalomban részesült«. B. M.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f71.image.r=Fetel" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f71.image.r=Fetel
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/abbe_fetel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/abbe_fetel.htm
TÓTH M. [Fétel apát] 138. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.) Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 45. szám alatt!
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Finom-jó szilva – Lásd Finom jó (szilva)!
Finom jó (szilva) = (Szinonima: Fine-bonté, Feine und Gute.) BERECZKI 3. 1884. 499. p. „Származása. Bizonytalan. Mas Alfonz, a ki elQször írta le, mit sem említ származásáról. Oberdieck, a Simon-Louis testvérek catalogjára hivatkozva, hol e jeles szilva neve után, zárjel közt »Prudent Besson« van megemlítve, azt hiszi, hogy Francziaországból származik e faj s nem rég nyerhette magról Prudent Besson: de ezen gyümölcsész neve azt is jelentheti a Simon-Louis testvérek katalogjában, hogy e faj gyqjteményükbe ugyanattól a turini gyümölcsésztQl került, a kitQl a Stresai szép körtét kapták volt és így e szilva is Sardiniából származhatik, mint a Stresai szép körte.  Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/09Finebonte.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/09Finebonte.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_091.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_091.html
VERGER – MAS 6. kötet, 35–36. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60048.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60048.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60049.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60049.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60045.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60045.JPG
Fisch alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ: AMBRUS Lajos: A magyar Lucas. Lásd még D. T. Fish-Apfel!
AMBRUS L. 2012.
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896  megemlítve a Fisch-alma [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Fittinghof renet (alma) = ([George Tittinghof, Tittinghofs Reinette], Reinette de Fittinghof; Fittinghofs Reinette). BERECZKI 2. 1882. 273. p.  Újabb idQben nyerte magról De Jonghe, jeles belga gyümölcsész s bizonyos Fittinghof nevq egyén nevére elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. & Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam dr. Lucastól, a ki 1871-ben színes ábrában is bemutatta volt e jeles gyümölcsöt, mely hihetQleg az Orleansi renet magváról kelhetett, minthogy ehhez alakra is, ízre is sokban hasonlít. B. M. Bereczki ugyanitt tett megjegyzése szerint: Némelyek Fillinghof, mások Tittinghofnak is irják e nevet s én azon körülménybQl, hogy dr. Lucas magától De Jonghetól kapta meg e fajt s az Ill. Monatshefte 1871 diki évfolyamában is Tittinghof név alatt tesz róla említést, hihetQbbnek tartom, hogy valóban is Tittinghofnak kell azt olvasni. Fönnebbi nevét azért tartottam meg; mert késQbb Oberdieck a Lucas-féle Tittinghof elnevezést sajtóhibának mondja. B. M.
ILLUSTRIRTEN MONATSHEFTE (Pomologische Monatshefte) 1871. 103 104. p. Színes képpel. [Tittinghof renet de Jonghe] [Pdf dokumentumban 109. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_17.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_17.pdf
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fittinghofs_renette.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/fittinghofs_renette.htm
Flon esperese (körte) = (Szinonima: Doyenné Flon ainé, Flon’s Dechantsbirn). BERECZKI 4. 1887. 403. p.  E jeles körtét az idQsbik Flon, angersi kertész nyerte magról, az ötvenes évek vége felé, de csak 1864-ben kezdett forgalomba jönni. Ojtóvesszejét 1881-ben kaptam Bencsik György barátomtól, Szarvas-GedérQl. Faiskolai csemetére ojtottam, melyet készakarva hagytam a faiskolában, remélve hogy ott kevés idQ múlva gyümölcsöt hoz, és akkor bemutathatom a fajt körülményes leírásban is; most azonban látom, hogy az elsqrüdött faiskolában, hasztalan várok gyümölcsöt ojtványaimról; tehát a fajt, melynek a valódiságáról, növényzete után teljesen meggyQzQdtem, ezennel bemutatom rövid jellemzésben. B. M.
LEROY 2. kötet, 65 66. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/64/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/64/mode/2up
Floriáni rózsaalma = (Szinonima: Rose de Saint-Florian, Florianer Rosen-Apfel, Gestreifter Rosen-Apfel.) BERECZKI 3. 1884. 411. p. „Származása. Bizonytalan. Oberdieck e fajt »Csíkos rózsa-alma« (Gestreifter Rosen-Apfel) név alatt Hamburgból kapta, a hová, tudomása szerint, egyenest SchmidtbergertQl, a fatenyésztési és gyümölcsészeti igyekezetérQl híres, szent-floriáni apátságból került. Minthogy Csikos rózsa-alma név alatt többféle alma is lappang a világon; az összetéveszthetés kikerülése végett fönnebbi névre keresztelte el és kezdette mindenfelé terjeszteni. Leroy, hivatkozva Mayer régi német gyümölcsész munkájára, úgy vélekedik, hogy e faj különféle nevek alatt már régóta ismeretes Frankoniában: hanem azért leírásában, e gyümölcsfaj számára, az Oberdieck választotta új nevet Q is jónak látta megtartani. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/florianer_rosenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/florianer_rosenapfel.htm
LEROY 4. kötet, 770 772. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/770/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/770/mode/2up
Flotow mirabella (szilva) = (Szinonima: Mirabelle de Flotow; Von Flotows Mirabelle, Allerfrüheste Mirabelle). BERECZKI 2. 1882. 453. p. „E korán érQ, becses szilvafajt Liegel, braunaui gyógyszerész nyerte a Kék perdrigon szilva magváról és az »Illustrirtes Handbuch der Obstkunde« egyik, jeles munkatársáról, Flotowról elkeresztelve, az ötvenes évek elején kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/von_flotows_mirabelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/von_flotows_mirabelle.htm;
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 105–106. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f216.image.r=Flotow.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f216.image.r=Flotow.langFR
Focke renetje (alma) = (Szinonima: Focke’s Reinette.) BERECZKI 3. 1884. 401. p. „E jeles téli-alma Oberdieck szerint Brémából, a Vegesack melletti St.-Magnusból származik. Ott kelt-e magról? Ki volt az a Focke, a kinek nevérQl el lett keresztelve? E kérdésekre még senkitQl sem hallottam feleletet. Ojtóvesszejét 1872-ben ajándékban küldötte meg nekem Oberdieck, JeinsenbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 3. kötet végén: Szélrajzok 3/3.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fockes_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fockes_renette.htm
Fondans de Bihorel – Lásd Bihoreli vajonc!
Fondante de Bihorel – Lásd Bihoreli vajonc!
Fondante de Comice (körte) – (Levelezésben: Fondante Comier). Lásd Társulati vajonc!
Fondante de Malines – Lásd Malinesi vajonc!
Fondante de Moline – Lásd Malinesi vajonc!
Fondante du Malines – Lásd Malinesi vajonc!
Fondante des Emmurées – Lásd Emmurées-i vajonc!
Fondante Thirriot (körte) – Lásd Thirriot vajonca!
Fontos alma – Lásd Nyári fontos alma!
Fontos körte – Lásd Catillac (körte)!
Fortunáta (körte) = (Szinonima: Bergamotte Fortunée, Glücksbirn, Fortunée de printemps, Fortunée de Remme, Fortunée de Parmentier, Fortunée Deremme, Fortunée – die alte, Oberdieck.) BERECZKI 4. 1887. 11. p. „Származása. E jeles körte véletlenül kelt magról Enghien környéken, Belgiumban. Deremme nevq gyógyszerész fedezte föl kerte kerítésében 1828. körül. Parmentier, akkoriban híres gyümölcsész, kinek Deremmé ezen uj körtefajról, ízlelés és megbírálás végett gyümölcsöket küldött volt, csakhamar elterjesztette mindenfelé. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.

AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/27Bergamottefortunee.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/27Bergamottefortunee.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_058.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_058.html
VERGER – MAS 1. kötet, 8–10. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1010.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1010.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1011.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1011.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1009.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1009.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fortunee.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fortunee.htm
LEROY 2. kötet, 188–190. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/188/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/188/mode/2up
BIVORT  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/021_POIRE_BELLE_EPINE_DUMAS_u._POIRE_TORTUNEE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/021_POIRE_BELLE_EPINE_DUMAS_u._POIRE_TORTUNEE.pdf
Földmíves katona körte – Lásd Soldat laboureur körte (Csatár körte)
Fraas nyári kálvil alma – Lásd Fraas nyári kálvilja!
Fraas nyári kalvilja = (Szinonima: Calvile-d’été de Fraas; Fraas’ Sommer-Calvill; Fraas weisser Sommer-Calvill.) BERECZKI 2. 1882. 251. p. Származása. E becses nyári almát Fraas dékán nyerte magról Balingenban (Württemberg). Mindenfelé el van már terjedve Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fraas_sommerkalvill.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fraas_sommerkalvill.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet, 39–40. p. [Pdf dokumentumban 49. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296123_00053.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296123_00053.html
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296123_00054.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296123_00054.html
Fragaria ananassa – Lásd Eper (földi vagy kerti)!
Franczia – lásd Francia!
Francia hercegnQ (alma) = (Szinonima: Princesse noble des Chartreux, Französischer edler Prinzessin Apfel.) BERECZKI 4. 1887. 189. p.  Származása. Bizonytalan. Parisból, a Carthausi barátok kertébQl kezdett elterjedni »Princesse noble« (=Nemes herczegnQ) név alatt. Minthogy azonban a franczia gyümölcsészek csakhamar észrevették, hogy e faj nem a valódi Nemes herczegnQ; tévedések kikerülése végett, nyelvükön a »Carthausiak nemes herczegnQje« (=Princesse noble des Chartreux) névre keresztelték el s máig ezen név alatt terjesztik. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Azóta több ízben termett már nálam is. (GyümölcseirQl meggyQzQdtem, hogy fajom, melyet Princesse noble des Chartreux  név alatt kaptam, önálló faj s az Orleansi renettQl, melynek hasonnevei között, a német gyümölcsészek után én is fölemlítettem, lényeges vonásokban különbözik. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/franzoesischer_prinzessinapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/franzoesischer_prinzessinapfel.htm
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/07PrincessenobledesChartreux.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/07PrincessenobledesChartreux.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_017.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_017.html
VERGER–MAS 4. kötet, 9–10. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450011.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450011.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450012.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450012.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450010.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450010.JPG
Francia kormosalma – Lásd Francia kormos renet!
Francia kormos renet = (Szinonima: Graue französische Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 468. p. „Származása bizonytalan. Neve után ítélve azonban franczia eredetqnek látszik. A gyümölcsészek nagy zavarban vannak a kormos vagy szürke almákkal. Az ily almák neveit összevissza cserélgetik úgy, hogy egy bizonyos faj neve alatt két-három más faj is van forgalomban. »Reinette grise« (=kormos renet) név alatt, Belgiumból és Francziaországból háromféle kormos almát is kaptam; de ezek egyikére sem illik rá a fönebbi leírása. Úgy látszik tehát, hogy a németek Kormos renetje csak névleg »Franczia« kormos renet; mert a francziák Kormos renetje más, és nem azonos a németek Franczia kormos renetjével. Ojtóvesszejét fönebbi, zárjel közt kitett, német neve alatt 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. B. M.
[AQUARELLE VERGER (Reinette grise)
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/45Reinettegrise.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/45Reinettegrise.JPG
EUROPEANA (Reinette grise)
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_092.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_092.html]
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/graue_franzoesische_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/graue_franzoesische_renette.htm
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 9. kép
Francia paradicsomi alma – Lásd Paradicsomalma!
Francia Virgouleuse körte – Lásd Virgouleuse (körte)!
Frank körte = (Szinonima: Frankbirne, Frankenbirn, Frankfurter Birne [Metzger]). BERECZKI 2. 1882. 123. p. „Származása. Bizonytalan; alkalmasint azonban Németországban jött a világra, mert ott, különösen pedig Schweitzban rég el van terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/frankenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/frankenbirne.htm
Francia paradicsomi alma  alanyként  Lásd Paradicsomalma!
Frankfurti szilva = (Szinonima: Quetche de Francfort, Frankfurter Pfirschenzwetsche, Frankfurti barackszilva* [Bereczki lábjegyzete: * Kezdetben, a németek után, én is e név alatt terjesztettem, de késQbb mert ízében semmi olyast, a mi a baraczkra emlékeztetne, nem találtam, inkább a francziák elnevezését fogadtam el.”) BERECZKI 2. 1882. 447. p. „Származása. Bizonytalan; annyi már ki van puhatolva róla, hogy Majna melletti Frankfurtban és környékén nagy becsben áll s onnan is kezdett elterjedni mindenfelé. Ojtóveszejét 1870. kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/frankfurter_pfirsichzwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/frankfurter_pfirsichzwetsche.htm
Frijs, Clara, Comtesse (körte)  Lásd Comtesse Clara Frijs!
Fromm renet  Lásd Fromm renetje!
Fromm renetje (alma) = (Szinonima: Reinette de Fromm, Fromms Reinette, Seeber Borsdorfer, Fromms Goldreinette). BERECZKI 2. 1882. 245. p.  E becses gyümölcs Szász-Meiningen-nagyherczegségbQl, Seba falvából származik, hol magról kelhetett. Elejénte  Seebai masánczki (=Seeber Borsdorfer) nevet viselt; késQbb a meiningeni gyümölcsész társulat Fromm kormány-hivatalnok nevérQl, »Fromm aranyrenetje« (=Fromms Goldreinette) névre keresztelte, mit azonban Oberdieck jónak tartott megrövidíteni s fönnebbi, helyesebb névre változtatni. OjtóvesszQjét 1872-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fromms_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fromms_renette.htm
LEROY 4- kötet, 679 680. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/678/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/678/mode/2up
Frontignan (szQlQ)  Lásd Sárga muskotály  Muscat de Lunel.
 HYPERLINK "http://fr.wikipedia.org/wiki/Muscat_de_Frontignan_%28VDN%29" http://fr.wikipedia.org/wiki/Muscat_de_Frontignan_%28VDN%29
Fuji (alma) = Bereczki idejében nem létezQ fajta.  A Ralls Janet és a Red Delicious hibridje. Japánban nemesítették, 1962-ben vezették be. Japán fQ fajtája, de újabban terjed az európai kontinensen is. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 75. p. Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 27. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
WIKIPEDIA  HYPERLINK "http://en.wikipedia.org/wiki/Fuji_%28apple%29" http://en.wikipedia.org/wiki/Fuji_%28apple%29
ORANGE PIPPIN  HYPERLINK "http://www.orangepippin.com/apples/fuji" http://www.orangepippin.com/apples/fuji
Fulton (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! FeltételezhetQen az Alexander Fultonnal (1805-1885 körül), a iowa-i Állami MezQgazdasági Egyesület alapítójával rokon Fulton-család nevét viseli. A fajta eredete Topsham, Main, USA.
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/27/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/27/mode/2up; (Képe elQtte)
AQUARELLE VERGER 2. kötet, 43. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/43Fulton.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/43Fulton.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_098.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_098.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 141–142. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0177.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0177.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0178.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0178.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0176.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0176.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 461. p. [Pdf dokumentumban 475. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Fultoni szilva = BERECZKI 2. 1882. 397. p.  Származása. Bizonytalan. Downing szerint Éjszak-Amerika Új-York állama Fulton nevq megyéjében találtatott föl, honnét nevét is vette. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet 115 116. p.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f238.image.r=fulton.langFR"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f238.image.r=fulton.langFR;
Fulvia (körte) = (Szinonima: Fulvie; Nouvelle Fulvie; Neue Fulvie, Fulvie Grégoire; Belle de Jarnac.). BERECZKI 4. 1887. 145. p.  E kitqnQ körtét Grégoire nyerte magról, Jodoigneban (Belgium). A magról kelt anyafa 1854-ben termett elQször. Minthogy ezen, napjainkban már széltére elterjedt körtefajnak német és franczia neve átalánosan nem Fulvia, hanem Új-Fulvia; azt kellene föltételeznünk, hogy Grégoire két körtefajt is keresztelt el családja ugyanazon nQtagjának nevérQl t. i. az egyiket régebben, a másikat pedig újabban, de errQl a gyümölcsész írók vagy nem tudnak, vagy legalább mqveikben semmi bizonyosat nem jegyeztek föl. Valószínq azonban hogy,  ha Grégoire régebben adott is egy körtefajnak Fulvia nevet;  az a körtefaj selejtes volt és Q maga sem terjesztette, mit az is bizonyítni látszik, hogy az újabb gyümölcs jegyzékekben a régi Fulvia, csak mint az Új-Fulvia hasonneve emlittetik föl: ennélfogva, ha nincs egy önálló, Fulviának nevezett, régibb körtefaj, fölöslegesnek tartom az egyszerq »Fulvia« név helyett az »Új-Fulvia«  nevet emlegetni föl. Én e fajt Grégoire-tól 1870-ben fönebbi, egyszerq neve alatt, ReutlingenbQl pedig Új-Fulvia név alatt kaptam meg. Mindkét helyrQl került fajom több ízben termett már teljesen egyezQ gyümölcsöket. B. M.
LEROY 2. kötet, 467 468. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/466/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/466/mode/2up;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/neue_fulvie.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/neue_fulvie.htm
Funtos alma – Lásd Nyári fontos alma!
Füge (Ficus carica L.) – „»édes, húsos, apró magvú déligyümölcs«; 1395 k. (Besztercei Szójegyzék. 1395 körül. Kiadva: Finály Henrik: A beszterczei szószedet. Latin-magyar nyelvemlék a 15. századból. Budapest, 1892.48. p.). Mediterrán gyümölcsfaj, kereskedelmi áruként a középkori német városi polgárság terjeszthette el (RAPAICS 1940a, 160). Az ország déli részein, illetve déli meleg domboldalakon termesztették a középkorban, a török hódoltság idején divatos faj volt (SURÁNYI, 1988: 39).” Idézve: PELCZÉDER 2018. 94–95. p. alapján.
BERTUCH 1. kötet, Plantae VIII. Nemes déli gyümöltsök. 5. kép. A Fige. [Pdf dokumentumban 149–150. lapokon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf
Fügekaktusz – A fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok (Opuntia) nemzetségébe a kaktuszfélék (Cactaceae) egyik alcsaládjába, a fügekaktuszformák (Opuntioidae) közé tartozó pozsgás növények tartoznak. Az Újvilágban (Észak- és Dél-Amerikában együtt) mintegy 300 fajuk ismert. […] A kaktuszfüge (tuna) elterjedt fogyasztási cikk. Emellett zöldségként eszik vízraktározásra módosult, levélszerq szárát (a medvetalpat; nopal, nopalitos) is. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és hússal, tojással, babbal, hagymával megfQzik. A nopalt fogyasztják fQzve, sütve, grillezve, de nyersen is, salátának. Ital is készül belQle, sQt, alkoholtartalmú koktélokat is ízesítenek vele. A fQzet ragasztóanyagot tartalmaz, amit a vályogtéglák összetapasztására használnak. WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCgekaktusz" https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCgekaktusz
Für körte – Lásd Nyári für körte!
Füredi spanyol meggy – A Spanyol meggyek közül „a Balaton déli partján, Sümegen és Tapolca vidékén a Füredi spanyol meggy az elterjedt”. (Idézve: HERSZÉNYI, 1934)
SURÁNYI 2018.
Fürjkörte – Lásd Fürj körte!
Fürj körte = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel 1876. június 19-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A. számú) levelében írja:  Van itt [MezQtúron], de még nagyobb mértékben elterjedve, egy körte faj, lecsüngQ hosszú ritkás ágakkal, nyáron érik, úgy hívja a nép: fürjkörte, küldök belölle hozzád, hátha ez a Giffard [vajonca]? DörgQ 1876. július 17-én írt (B-D. levelezés, 1. kötet, D-35. számú) levelében már azonban így ír, miután megkóstolta a Giffard-féle körtét:  A Giffard vajoncza felséges körte, bizony a mi fürj körténk nem a lessz, a miénk meg se közelíti azt.”
Fürstenzelli bergamott (körte) = (Szinonima: Fürstenzeller Winterbergamotte). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Illustriertes Handbuch der Obstkunde, Band 2, 1860, Nr. 69, S. 161 f.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fuerstenzeller_winterbergamotte.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/fuerstenzeller_winterbergamotte.htm
Fürtös alma – Lásd Havasi fürtös alma!
Fqszeres korona alma  lásd Fqszeres koronaalma!
Fqszeres koronaalma = (Szinonima: Zimmtartiger Kronenapfel, Zimtartiger Kronenapfel.) BERECZKI 4. 1887. 307. p.  Származása. Bizonytalan. Valószínqleg azonban Hollandiából származik; mert Diel, a ki körülményes leírásban elQször ismertette meg, HarlembQl kapta volt egyik barátjától, Steintól. Németországban meglehetQsen el van már terjedve. Termékenységénél s jóízq gyümölcseinél fogva megérdemli, hogy hazánkban is eltérjeszszük. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/zimtartiger_kronenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/zimtartiger_kronenapfel.htm
DIEL 1821 – 1. kötet 32. p.
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_22__1._Bandchen_Aepfel_-_Birnen.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_22__1._Bandchen_Aepfel_-_Birnen.pdf
Fqszeres renet (alma) = (Szinonima: Reinette-aromatisée allemande, Kräuter-Reinette, Kräuterapfel =Fqszeres alma). BERECZKI 2. 1882. 265. p.  HihetQleg német eredetq; mert a Lahn vize melletti arnsteini apátságban »Fqszeres alma« név alatt találták föl elQször. Diel, a ki elQször írta le, szerfölött magasztalja ezen almafajt, míg Oberdieck, késQbb, noha szintén becses almának tartja, éppen nem találta gyümölcseit oly finomnak és ízesnek, hogy azok a kitqnQbb renet almákkal e részben versenyezhetnének; különben Oberdieck és Diel leírásai közt, különösen a növényzetet illetQleg, lényeges eltérés is mutatkozik. Lehet, hogy mindketten másmás almafajt írtak le a fönnebbi név alatt?! Elég az hozzá, hogy fajom, melynek ojtóvesszejét ReutlingenbQl 1871-ben kaptam, mind gyümölcseiben, mind növényzetében teljesen egyezik Oberdieck leírásával s igy e helyt ugyanazon fajt mutatom be, a melyet Oberdieck leirt volt. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kraueterrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kraueterrenette.htm
Fqzalma, Fqzi alma  Lásd Orbai alma!
Fqzfa alma = Lásd Orbai alma!
G
Gaesdonker reinette  Lásd Gäsdonki renet alma!
Galagonya  A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívmqködésre.
WIKIPEDIA https://hu.wikipedia.org/wiki/Galagonya
Lásd még korai magyar forrásokban elQfordulására PELCZÉDER 2018. 97 98. p.  Népi nevei között szerepel:  Isten gyümölcse (Andrásfalvy Bertalan)
Gallatin, Albert (Qszibarack)  Lásd Albert Gallatin Qszibarack!
Gálna  Jelentései: I.  berkenye , II. ribizli , III.  galagonya és helynév. Eredeti jelentése  kányabangita , ebbQl fejlQdtek ki hasonlóságon alapuló névátvitellel a  piros bogyójú cserje -féle jelentései (TESz.). Egyéb, nem gyümölcsre vonatkozó jelentéseit lásd TESz. Legkorábbi, helynévi elQfordulásaiban [1295] a gálna szó jelentése nem határozható meg pontosan. Az 1425-ös helynévi elQfordulásában  madárberkenye . Köznévi adatai késQbbiek. Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatura seu dictionarium latino-ungaricum. 1590. címq mqvében a latin megfelelQ alapján  ribizli jelentésre következtethetünk.  Galagonya jelentésben szerepel az 1960-as adatban [TESz. I. 1020. p.] és az Új magyar tájszótár II. [FQszerk. B. LQrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Bp.,] 590. p.;  madárberkenye jelentésben Priszternél (Priszter Szaniszló: Növényneveink. Magyar latin szógyqjtemény. MezQgazdasági Kiadó, Bp. 1986. 69. p.). Hasonló névátvitelre vesd össze pl. berkenye, csipke, egres. Nyelvjárási szó, a szaknyelvben a kányabangita összetételben él (TESz.). Lásd további korai magyar nyelvi elQfordulására PELCZÉDER 2018. 98 99. p.
TERRA (Madárberkenye)  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.aucuparia.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.aucuparia.html#alteteje
Gansel bergamotja (körte) = (Levelezésben: Ganzel bergamotja.) (Szinonima: Bergamotte de Gansel, Rothe Dechantsbirn, Bonne rouge, Diamant, Doyenné rouge, Rothgraue Dechantsbirn stb.) BERECZKI 2. 1882. 229. p. „Lindley, híres angol gyümölcsész szerint még a múlt század második felében, 1768-ban Gansel, altábornagy nyerte magról, donneland-hilli jószágán, Colchester mellett, Angolhonban. E körtefaj Angliában, Frankhonban fönebbi név alatt ismeretes leginkább; Némethonban Diel és az utána következQ gyümölcsészek »Vörös esperes« (=Rothe Dechantsbirn) név alatt terjesztették s terjesztik napjainkban is. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam meg OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/19BergamottedAngleterre%28deGansel%29.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/19BergamottedAngleterre%28deGansel%29.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_036.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_036.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 33–34. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0039.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0039.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0040.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0040.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0041.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0041.JPG
LEROY 1. kötet, 239–240. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/238/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/238/mode/2up
Garibaldi kálvil (alma) – (Calville Garibaldi, Garibaldis Kalvill.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel említi Bereczkihez szóló 1876. június 13-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34. számú) levelében.  Említem szigoru lelki ismereteségedet, a fajok bírálatánál, melly bár milly elhíresült gyümölcsöket mint a Garibaldi, Calvil, Tordlebe, ha az alföldi viszonyokhoz nem valók, kérlelhetetlenül elítél, elmondám végre Sármezei urhoz való viszonyodat, mellyrQl tudomással látzatott bírni. Ekkor felkért Kenessey ur, hogy mondjam el véleményemet az iránt, miképpen biztosítsuk kertedet? D. D.”
Az OMGE Istvántelki Faiskolájában kapható gyümölcsök listájában 1883-ban szerepel a Garibaldi kalvil. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 5. évf.1884. 2. füzet végére bekötött katalógus.
A Kert 1895. július 1-jei, 8. számában (274. p.) írja Bornemissza Zoltán: Tarlózatok a gyümölcsészet terén címq tanulmányában:  A Garibaldi calviljával a terméketlenség veleszületett; terméketlenek még a Van Mons renet s a Cornwallisi szegfüalma, s körték közül a Totleben tábornok.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/garibaldis_kalvill.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/garibaldis_kalvill.htm
Garibaldi (szQlQ) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! DörgQ Dániel említi Bereczkihez szóló 1876. június 13-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34. számú) levelében, és nem adja meg a fajt, így lehetséges, hogy szQlQfajta. FeltételezhetQen a Stark Adolf (1834 1910) szQlQnemesítQ által elnevezett fajta. Lásd Sicz György: Stark Adolf szQlQnemesítQ. In: Bárka. 2005. 4. szám, 101. p.  HYPERLINK "http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf" http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf
Gaujard vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Gaujard, Gaujard s Butterbirn, Gaujard, Narcisse Gaujard.) BERECZKI 2. 1882. 17. p.  E kitqnQ, alakra, színre és ízre a Zephirin Grégoire körtéhez igen hasonló, de ennél kisebb és jóval korábban érQ körte, még folyvást az újdonságok közé tartozik. André Leroy csak 1868-ban említi föl nevét gyümölcsjegyzékében, de minden megjegyzés nélkül. A Simon-Louis testvérek 1868. évi Catalogjában már némely jellemzQ vonással van fölemlítve neve. Ki nyerte magról? Ki keresztelte a jeles franczia gyümölcs kertész, Gaujard nevére el? Ekkoráig semmi írásbeli adatot sem találtam, mely e kérdésekre megfelelhetett volna. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Veress Ferencz, fényképész gyqjteményébQl Kolozsvárról. Fajfámon több ízben termett már. Gyümölcsei mindenben egyezvén a Simon-Louis testvérek az imént idézett gyümölcsjegyzékében s az általuk késQbb kiadott »Guide pratique e. c. t.« (=Gyakorlati kalauz stb.) czimq munkában olvasható jellemzéssel, fajom valódiságát teljesen bebizonyitották. B. M.
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f81.image.r=Gaujard" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f81.image.r=Gaujard
Gäsdonki renet alma = (Szinonima: Reinette de Gäsdonk, Gäsdonker Reinette, Gaesdonker reinette). BERECZKI 2. 1882. 361. p.  E kitqnQ téli alma a Rajna vidékérQl származik. Nevét egy régi zárdától kapta, honnét elterjedni kezdett. Diel, a ki a német gyümölcsészek közt elsQ volt, a ki 1821-ben körülményes leírásban bemutatta e jeles gyümölcsöt, azt írja, hogy hozzá Van de Loo lelkésztQl került a rajnamelletti Gockról, melynek közelében feküdt a Gäsdonk nevq zárda is. Ojtóvesszejét 1872-ben OberdiecktQl kaptam. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/17ReinetteGaesdonk.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/17ReinetteGaesdonk.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_036.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_036.html
VERGER–MAS 4. kötet, 97–98. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450119.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450119.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450120.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450120.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450121.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450121.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gaesdonker_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gaesdonker_renette.htm

Lásd képét B-D. levelezés, 2. kötet végén. – A Wiener Illustrirten Gartenzeitung mellékleteként megjelent reklám, a Deutsche Pomologie számaira való elQfizetési felhívással  Gäsdonker Reinette XE "Gäsdonki renet alma" 
Gay renetje (alma) = (Gays Renette, Gay s Reinette.) BERECZKI 1-4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1887. december 8-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-376. számú) levelében említi Bereczkinek, mint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl hozzá meghatározásra küldött almafajták között találhatót. Megjegyzése:  nincs tanulmányozva. D. D.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gays_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gays_renette.htm
GUIDE PRATIQUE – 1876
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gay&f=false" https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gay&f=false
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f131.item.r=Gay" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f131.item.r=Gay
Genavei – Ld. Genévai
Général Tottleben (körte)  Lásd Totleben tábornok körte!
Genévai pepin (alma) = (Levelezésben: Genevai peppin-ként is.). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A Glocker Károly által Bereczkinek megküldött fajtagyqjteményben volt, Glocker jelölésével.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. [& ] A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM . 1879. március 13. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-85. számú) levél. DörgQ írja levelében:  Boldogult Glocker barátodtól 12 faj almát birok, egytQl eggyig mind egésségbe meg maradtak, még a Genevai peppin is, de ez lassan nQ. (1880. dec. 31. B-D. levelezés, 2. kötet, D-140.) Glocker jegyfáján szereplQ jellemzés:  Amerikai ujdonság: jobb ízq mint az Ananász renet. (1883. ápr. 29. B-D. levelezés, 3. kötet, B-190. levél)
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között. – Eredeti, kéziratos forrásban: 411. p.
Genovai pepin – lásd Genévai pepin!
Genuai – lásd Génuai!
Genuai zamatos – Lásd Génuai zamatos!
Génuai zamatos (szQlQ) = (Szinonima: Beas csaus, Chaouch, Chaus, Chaous, Csaus, Çavu_)  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! Kék génuai és fehér génuai ismert. Házikertekben, nagyobb területen Bulgáriában termesztik. BORSZPLPFAJTÁK 2005. 236. p. és CSEPREGI–ZILAI 1989. 343. p.
Germersdorfi nagy (cseresznye) = (Szinonima: Bigarreau de Germersdorf; Germersdorfer grosse Kirsche.) BERECZKI 4. 1887. 516. p.„Gyümölcse nagy vagy igen nagy; alakja gömbölyded, vagy tojásdad szívalaku; szine elejénte világos piros; értével barnás vagy csaknem feketés piros; husa világospiros, tömöttes, csaknem roppanós; 1. rendq csemege-, háztartási és piaczos gyümölcs; érik a cseresznyeérés V-dik hetében.  Fája egészséges edzett, igen termékeny.  Körülményesen leírta: Oberdieck, lllustr. Handb. Der Obstk. VI. 331. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/germersdorfer_grosse_kirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/germersdorfer_grosse_kirsche.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_germersdorfer.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_germersdorfer.htm
Germersdorfi óriás (cseresznye) – Lásd Germersdorfi nagy (cseresznye)!
Gesdonki – Lásd Gäsdonki!
Gesztenye – „1. ’szelíd gesztenye (Castanea sativa Mill.), 2. ’vadgesztenye’ (Aesculus L.) és helynévként 1244/1390/1394 [TESz. I. 1056. p.]. A szelídgesztenye Qshonos Magyarországon, erre vonatkozik a szó eredeti jelentése (TESz.). A vadgesztenye csak a 16. század második felétQl kezdett elterjedni Európában, a két növény termésének hasonlósága miatt nevezték késQbb a vadgesztenyét szintén gesztenyének (TESz.).” Idézve PELCZÉDER 2018, 99–100. p. alapján.
A szelídgesztenye 2007-ben „Az Év Fája” volt.
BERTUCH 4. kötet. Plantae XLIII. A Gesztenye és Mondola. 1. kép. A’ szelíd Gesztenyefa. [Pdf dokumentumban 77–78. oldalakon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist04.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist04.pdf
TERRA – Szelíd gesztenye  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/castanea.sativa.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/castanea.sativa.html#alteteje
TERRA – Vadgesztenye  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/aesculus.hippocastanum.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/aesculus.hippocastanum.html#alteteje
Gesztenye alma – Lásd Gesztenyealma!
Gesztenyealma = (Szinonima: Châtaignier, Chataignieur, De Chastignier, De Castegnier, Kastanienapfel.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! A Glocker Károly által 1879 kora tavaszán Bereczkinek megküldött fajták között volt, Glocker jelölésével.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. & A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM”. 1879. március 13. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-85. számú) levél. „Zalabéri gazdasági, jó, igen tartós, pirossal mosott szinü.” – Glocker megjegyzése az 1883. április 29. (B-D. levelezés, 3. kötet, B-190. számú) levél szerint.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között. – Eredeti, kéziratos forrás: 410. p.
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1948, 180. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20177.JPG.JPG" http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20177.JPG.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20178.JPG.JPG" http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom2/images/fullsize/VF20178.JPG.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kastanienapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kastanienapfel.htm
LEROY 3. kötet, [Pomme de Chataignier] 212–214. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/212/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/212/mode/2up
Ghelin vajonca (körte) = (Szinonima: Beurre de Ghelin, Beurré de Ghelin, Ghelin’s Butterbirn, Von Ghelins Butterbirne.) BERECZKI 4. 1887. 103. p. „Származása. E jeles körtét Ghelin, birtokos nyerte magról, Monsban (Belgium). A tournay-i kertésztársulat az új körtefajnak 1855. dec. 9-én, megbirálás végett hozzá beküldött gyümölcseit kitqnQeknek s a fajt terjesztésre méltónak találta; mire aztán Ghelin a terjesztés jogát átruházta Verschaffeltre, akinek akkoriban híres faiskolája volt Gandban, s a ki a fajt 1862-ben kezdette nagyban elterjeszteni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. Nálam is termett már a fajfán, a hol azonban a mostoha évjárások folytán csakhamar elpusztult. A róla nevelt fiatal ojtványom még nem fordult termQre: de Oláh Gyula öcsém, a ki tQlem kapta a fajt, szives volt róla gyümölcspéldányokat küldeni hozzám, Nánásról, a melyekrQl körülményesen leírhattam s leírásom már is közölhetem.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/27BeurredeGhelin.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/27BeurredeGhelin.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_056.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_056.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 63–64. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0080.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0081.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0081.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0077.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0077.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/von_ghelins_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/von_ghelins_butterbirne.htm
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe064.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe064.htm
Gida almája = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Fazekas Károly kertész a Tiszaszentimréhez közeli Lekehalmán lévQ gyümölcsösében termett egyik almafajtát nevezte így. Lásd DörgQ Dániel 1876. szeptember 25-iki (B-D. levelezés, 1. kötet, D-41. számú) levelét:  Írj Fazekas ur gyümölcsösérQl bQven és ha az emlegetett kitqnQ két alma fáját megnézted és határoztad, kérj belQlle gajjat, hogy nékem is jusson. Az eggyiket nem Gida almájának nevezte Fazekas ur? EbbQl tavaj hoztam, de nem felette teszett, jobb vólt a Szapári Taskonyi kertjébQl a Belle du Bois, ez már alma volt! D. D.
Giffard vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Giffard, Giffard s Butterbirn.) BERECZKI 1. 1877. 267. p.  Véletlenül kelt magról 1825 körül Giffard Miklós földész tanyáján, közel Angers városához, Frankhonban. 1840 körül kezdett csak nagyban elterjedni s ez idQ óta mindenfelé el van már terjedve a földgömbön, a hol csak a körtefa tenyészthetQ. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 3. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/03BeurreGiffard.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/03BeurreGiffard.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_010.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_010.html
VERGER – MAS 2. kötet, 39–40. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2049.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2049.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2050.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2050.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2046.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2046.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl49.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl49.htm
STOLL, R. 1885/24. szám, 286–287. p. [Pdf dokumentumban 291–292. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/giffards_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/giffards_butterbirne.htm
TÓTH M. 138. p. [Giffard vajkörte] (Dr. Göndör Józsefné tollából.)
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Gilles vajonca = (Szinonima: Beurré Gilles.) BERECZKI 4. 1887. 405. p.  E kitqnQ körtét, Dumortier szerint, Gilles Adolf nyerte magról, az ötvenes években. Antoingban, Tournayhoz közel, Belgiumban. Ojtóvesszejét 1873-ban ajándékban kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Vidékem mostoha viszonyai közt sem a fajfán, sem a faiskolában nem tenyészik vígan: de termés többször mutatkozott már rajta nálam is. Gyümölcseit azonban mindig idQ elQtt pusztították itt el a kártékony rovarok. Növényzete után ítélve hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
DU MORTIER [Dumortier]
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Gilles&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Gilles&f=false
Glymesi Lóra (körte) = (Glymes-i Laura, Laure de Glymes, Laura von Glymes.) BERECZKI 2. 1882. 215. p. „Származása. E jeles körtét Van Mons nyerte magról, Belgiumban; de a magról kelt csemete, mely Van Mons halála után Bivort Sándor kezébe került, csak szerzQje halála után 1847-ben termett elQször. MeglehetQsen el van már terjedve a világon s elterjedését valóban meg is érdemli. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam boldogult Glocker K. barátomtól, EnyingrQl. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/09LauredeGlymes.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/09LauredeGlymes.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_020.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_020.html
VERGER–MAS 2. kötet, 135–136. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2169.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2169.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2170.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2170.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2166.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2166.JPG
LEROY 2. kötet, 328–329. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/328/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/328/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lauara_von_glymes.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lauara_von_glymes.htm
Glocker óriása (cseresznye) = (Szinonima: Baltavári ökörszem [helytelen], Baltavári ökörszív). BERECZKI 4. 1887. 516. p. „Gyümölcse nagy vagy igen nagy; alakja tompa szívalakú; színe bizonytalan sárga, piros pettyekkel oly sqrqn behintett, hogy az alapszín alig itt-ott tqnik ki tisztán; húsa fehéressárga, tömött, ropogós. I. rendq csemege-gyümölcs. Érik a cseresznyeérés IV-dik hetében.  Fája egészséges, edzett, de nem mindenütt termékeny. Körülményesen le van írva Baltavári ökörszem név alatt a »Gyüm. és konyhakertészeti füzetek« 1881. évf. 257 258. lapján. [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2M1wLtw" https://bit.ly/2M1wLtw  Képe:  HYPERLINK "https://bit.ly/2l54Z3D" https://bit.ly/2l54Z3D] Hogy miért neveztem el »Glocker óriásá«-nak? E kérdésre bQven megfeleltem e munka III-dik kötetének 104 112. lapjain. B. M. Lásd Baltavári cseresznyék alatt! (BERECZKI 3. 1884. 104 112. p.)
Gohér (szQlQ) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel! A filoxéra pusztítása elQtt (az 1880-as évek elQtt) igen elterjedt, korán érQ magyar szQlQfajta volt.   Hazánkban nagyon elterjedt szQlQfajta, melynek fehér és kék változata ismeretes. Fürtje laza, bogyója vékonyhéjú, húsa leves. Korán érik, s mint csemegeszQlQ is nagyon kedvelt. (Pallas)
PALLAS  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/041/pc004142.html" http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/041/pc004142.html;
Fehér gohért lásd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_goh%C3%A9r" http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_goh%C3%A9r;
PTE SZPLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓ (Fehér, piros és változó)  HYPERLINK "http://szbki.pte.hu/fajtagyujtemeny_karpat_medence?field_fajta_nev_value=Goh%C3%A9r" http ://szbki.pte.hu/fajtagyujtemeny_karpat_medence?field_fajta_nev_value=Goh%C3%A9r
Goubald (körte)  Lásd Goubault vajonca!
Gold pepping (alma)  Lásd Breda renet!
Golden Delicious (alma) = Bereczki idejében még nem létezQ fajta.  Az USA-ban találták, feltevések szerint a Grimes Goldennel megporzódott Golden Reinette magvából keletkezett. 1916-ban került kereskedelmi forgalomba. A Golden Delicious méltán nevezhetQ a világ eddig legsikeresebb almafajtájának, hiszen nemcsak Amerikában, hanem Európában is a fQ fajták közé került. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 55. p. [Golden Delicious alakkör]
 HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/golden_delicious.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/golden_delicious.htm
Golden noble (alma) – lásd Nemes aranyalma!
Gondini szilva – Lásd Gondini szilvája!
Gondini szilvája = (Szinonima: De Gondin.) BERECZKI 2. 1882. 431. p. „E kitqnQ szilva-újdonságot bizonyos Vaubernier, laval-i (Frankhon) birtokos nyerte magról. Bruant és társa, poitiersi gyümölcs kertészek, 1862. kezdették csak elQször elterjeszteni. Tekintélyes nagysága, szépsége és, bár néha változó, de többnyire jó ize végett maholnap utat fog törni magának mindenfelé. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 91 92. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f190.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f190.image.r=pomologie.langFR;
HEDRICK PLUMS 454. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich" \l "page/454/mode/2up"http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/454/mode/2up
Goubald körte – Lásd Goubault vajonca!
Goubault esperese (körte) = (Szinonima: Doyenné Goubault, Goubault’s Dechantsbirn.) BERECZKI 3. 1884. 229. p. „Származása. E jeles körtét Gonbault, angersi faiskola tulajdonos nyerte magról s 1843-ban kezdette elterjeszteni. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét a hetvenes évek elején, két ízben is megkaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Fajfámon több ízben termett már, de többnyire csak hibás fejlQdésq példányokat, melyek azonban fajom valódiságáról teljesen meggyQztek. 1883-ban Megele Bertalan barátomtól, MezQ-Berényböl kaptam teljesen ép példányokat e fajról s e példányokról írtam le aztán a gyümölcsöt. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/27DoyenneGoubault.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/27DoyenneGoubault.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_053.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_053.html
VERGER–MAS 1. kötet, 13–14. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1015.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1015.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1016.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1014.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1014.JPG
LEROY 2. kötet, 66–67. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/66/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/66/mode/2up
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl66.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl66.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goubaults_dechantsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goubaults_dechantsbirne.htm
Goubault vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Goubault; Goubault’s Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 143. p. „E jeles körtét Goubault, mille-pieds-i kertész nyerte magról, Angers külvárosában, Saint-Michel-ben, a negyvenes évek elején, a mikor még ottan kertészkedett. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam Angersból, a Leroy-féle, világhírq faiskolából. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/07BeurreGoubault.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/07BeurreGoubault.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/en/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_018.html" https://www.europeana.eu/portal/en/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_018.html
VERGER – MAS 2. kötet, 31–32. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2036.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2036.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2039.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2039.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2040.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2040.JPG
LEROY 1. kötet, 370–371. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/370/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/370/mode/2up
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl13.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl13.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goubaults_butterbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/goubaults_butterbirne.htm;
Gömöri nyakas (szilva) = (Szinonima: Quetsche de Gömör; Gömörer Zwetsche, Beszterczei nyakas.) BERECZKI 3. 1884. 493. p. „Származása. A közönséges magvaváló vagy Beszterczei szilvának eme jeles változványa valószínqleg GömörmegyébQl származik és nagy becsben áll a felvidéken, különösen pedig Hont- és Nógrádmegyékben is, a hol termékenyebbnek mutatkozik a Beszterczei szilvánál és gyökhajtásairól éppen úgy elszaporítható, mint a Beszterczei szilva. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam elQször Török Géza, birtokos barátomtól. Kálnóról, Losoncz mellQl; késQbb pedig, 1881-ben Konyha József, református lelkész honfitársamtól, a Rima-Szombathoz közelesQ Zeherje nevq faluból. B. M.
Rapaics Raymund: Gömöri nyakas szilva. Természet, 33. évf. 1937. 1. szám, 15. p.  HYPERLINK "http://epa.oszk.hu/01600/01649/00366/pdf/A_termeszet_EPA01649_1937_01_33_01.pdf" http://epa.oszk.hu/01600/01649/00366/pdf/A_termeszet_EPA01649_1937_01_33_01.pdf
TÓTH M. [2015] 208–211. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Görbefájú körte = (Szinonima: Arbre-courbé, Krummholz-Birne, Krummholzige Schmalzbirne, Grand Amiral.) BERECZKI 4. 1887. 25. p. „Származása. E jeles körtét valószínqleg Van Mons nyerte magról 1830-ban. Némely gyümölcsész ugyan állítja, hogy Leclerc nyerte volna magról, Lavalban, Francziaországban; de Leroy franczia gyümölcsész tagadja ez állítást; mert úgy Q, mint az Angers-vidéki gyümölcsészek, noha Lavalhoz közel laknak, mit sem tudnak arról, hogy e körte Leclerc magoncza lett volna. Ojtóvesszejét 1868-ban, a Van Mons-kertbQl, Belgiumból és 1872-ben OberdiecktQl JeinsenbQl, teljesen egyezQleg kaptam meg. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/01Arbrecourbe.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/01Arbrecourbe.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_005.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_005.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 39–40. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0047.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0047.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0048.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0048.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0044.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0044.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/krummholzbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/krummholzbirne.htm
BIVORT
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/046_POIRE_ARBRE_COURBE.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/046_POIRE_ARBRE_COURBE.pdf
LEROY 1. kötet, 151–152. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/150/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/150/mode/2up
Gr. Szécséni I. alma – Lásd Gróf Széchenyi István (alma)!
Gracieuse Armin körte  Lásd Ármin körte!
Gránátalma  A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó nemzetség egyik faja. ElQfordul Nyugat- és Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében. WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1n%C3%A1talma" https://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1n%C3%A1talma
AQUARELLE VERGER
Grenade de Valence à gros fruits rouges acides
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/41GrenadedeValenceagrosfruitsrougesacides.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/41GrenadedeValenceagrosfruitsrougesacides.JPG
Grenade d'Espagne à gros grains doux
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/42GrenadedEspagneagrosgrainsdoux.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/42GrenadedEspagneagrosgrainsdoux.JPG
Grenade de Séville à gros fruits rouges doux
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/42GrenadedeSevilleagrosfruitsrougesdoux.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/42GrenadedeSevilleagrosfruitsrougesdoux.JPG
EUROPEANA
Grenade de Valence à gros fruits rouges acides
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_082.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_082.html
Grenade d'Espagne à gros grains doux
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_084.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_084.html
Grenade de Séville à gros fruits rouges doux
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_083.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_083.html
BERTUCH 5. kötet. A’ Gránátalma. [Pdf dokumentumban 68–69. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist05.pdf
Grauech Aigre – lásd Sauer Grauech (alma)!
Gravensteini alma = (Szinonima: Gravensteiner, Pomme de Gravenstein, Calville de Gravenstein, Grafensteiner, Gräfensteiner, Blumen-Calvill, StrQmling.) BERECZKI 1. 1877. 351. p.  Származása. E jeles almafaj, mikép elsQ leirói, a németek állítják Olaszhonból származott eredetileg, honnan Schleswig tartományba hozatván ott, a Gravenstein nevq birtokon csakhamar nagyban elterjedt, minek következtében jelenlegi nevét is eme birtoktól nyeré, mert leginkább innét kezdett elterjedni mindenfelé Európában. Éjszaki Németországban rendkívül nagyra becsülik máig is e jeles Qszi almát. Ojtóvesszejét még 1863-ban kaptam kész ojtványban Nagy-Faluból, báró Sina kertébQl. KésQbb,  gyanakodva valódiságában,  több hiteles helyrQl is meghozattam ojtóvesszQkben. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/17Gravenstein.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/17Gravenstein.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_037.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_037.html
VERGER – MAS 5. kötet, 15–16. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450240.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450240.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450241.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450241.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450237.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450237.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gravensteiner.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gravensteiner.htm
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 2. kötet, 109. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gravenstein&f=false" http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gravenstein&f=false
LEROY 3. kötet, 338–339. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/338/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/338/mode/2up
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/15/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/15/mode/2up (Képe elQtte)
Gravensteini piros alma = (Szinonima: Gravenstein rouge; Rother Gravensteiner.) BERECZKI 4. 1887. 469. p.  Oberdieck szerint Lübeck környékérQl származik és csak annyiban különbözik a közönséges Gravensteni almától, hogy pirossága mindig több, mint anyjáé, a közönséges Gravensteini almáé, melynek egy elöregedett fáján fedezte föl elQször egy gyümölcsbarát s ojtás által állandósította azt. Több hiteles helyrQl meghozattam a Gravensteini piros almát; termett is már nálam több ízben a leírásokkal teljesen egyezQ gyümölcsöket: de abból a körülménybQl ítélve, hogy gyümölcse mindig bágyadtabb ízq volt, mint a Gravensteini almáé; aztán fája a Gravensteini alma fájára ojtva sohasem volt tartóséletq nálam; hajlandóbb vagyok hinni, hogy nem a Gravensteini alma változványa ez, mint inkább csak hozzá külsQleg hasonló s valószínqleg annak a magváról keletkezett, különálló faj. Gyümölcsének nagysága és alakja jól egyezik a Gravensteini almával, de színe pirosabb, húsa kevésbé finom szövetq és savanya több, mint a Gravensteini almának. Majd kissé elQbb, majd egyszerre érik a Gravensteini almával. Fája önálló csemetére ojtva vígnövésq, egészséges, edzett: de sohasem oly sqrqlombos, mint a Gravensteini alma fája. Körülményesen leírták: Oberdieck, Illustr. Handb. Der Obstk. I. 195.; Leroy, Dict, de pomol. III. 339. B. M. Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-287. számú levélen!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_gravensteiner.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_gravensteiner.htm
LEROY 3. kötet, 339–340. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/338/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/338/mode/2up
Grégoire Hubert (körte) = (Szinonima: Hubert Grégoire.) BERECZKI 4. 1887. 35. p. „Származása. E jeles körtét a hatvanas évek végén Grégoire, a híres belga magonczozó nyerte magról, Jodoigneban. Mint újdonság, a gyümölcsleirásokat tartalmazó könyvekben sehol sincs még fölemlítve. A Simon-Louis testvérek nagy katalogjában is csak annyi van mondva felQle, hogy »elég nagy; I rendq; érés ideje január.« Ojtóvesszejét Veress Ferencz Kolosvári fényképésztQl még 1870-ben kaptam, a mikor e jeles fajjal Grégoire, maga ajándékozta meg Veress urat. Több ízben termett nálam is azóta. Bárha nálam ezen faj is Qsz kezdetén és nem akkor érik, a mikor Belgiumban érni szokott, mégis hiszem, hogy fajom valódi.*) [Bereczki lábjegyzete:* Azon körtefajok, melyek Belgiumban tél kezdetén vagy tél derekán érnek, vidékem viszonyai közt mind Qsziekké válnak; mikép ezt munkám Ill-dik kötetének 18. és 19. lapjain már föl is említettem.] B. M.
GUIDE PRATIQUE-1876
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gr%C3%A9goire%20Hubert&f=false" https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gr%C3%A9goire%20Hubert&f=false
Grégoire-né (körte) = (Szinonima: Madame Grégoire.) BERECZKI 4. 1887. 408. p. „E jeles körtét Grégoire nyerte magról, Jodoigneban (Belgium) és neje nevérQl elkeresztelve 1860 körül kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Kolosvárról, Veress Ferencz fényképésztQl, a kinek a fajt ajándékban küldötte meg Grégoire. Nálam is termett a fajfán a 70-es évek elején: de akkor még csak annyit jegyzettem föl róla, hogy a »fajom alkalmasint valódi«. Fajfámon aztán, a többi, bujább növésq fajok társaságában, melyek vidékem mostoha viszonyaival jobban megbirkóztak, csakhamar elhalt a próbaág. A faj nálam csak egy, most már nagyra nQtt fák árnyékába jutott, faiskolai ojtványon van meg. Növényzete után ítélve is, hiszem, hogy fajom valódi. B. M.”
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 8. kötet, 97. p. Kép: 96. p.
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q=Madame%20Gr%C3%A9goire&f=false" https://books.google.hu/books?id=Zh0OAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q=Madame%20Gr%C3%A9goire&f=false
Grignoni alma = (Szinonima: Pomme de Grignon.) BERECZKI 3. 1884. 399. p.  Származása. E jeles alma Francziaországból származik. Tours városnak 1862-ben elhalt, híres orvosa, Bretonneau 1858-ban ismertette meg Leroyval, a ki aztán késQbb leírta e fajt és el is terjesztette. Valószinq, hogy Versailles mellett, Grignonban kelt magról s azért kapta fönnebbi nevét is. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából PlantièresbQl. B. M.
LEROY  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/342/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/342/mode/2up
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/de_grignon.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/de_grignon.htm
Gróf Széchenyi Hanna (körte) = (Csíkos Angoulème-i hercegnQ.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel. A Glocker Károly által, annak enyingi kertészetébQl 1879 kora tavaszán mentési célból Bereczkihez átküldött fajtagyqjtemény tagja volt.  A »Széchenyi Hanna« csakugyan gyanús faj. Vegetatioját már nem lehet összehasonlítanom a Csíkos Angoulèmei herczegnQvel; mert levele már csak itt-ott van egyegy a fán: de rügyei, mintha simábbak volnának s nem oly szürkések mint a Csíkos Angoulèmei herczegnQ rügyei. JövQ évre majd szemügyre veszem újólag is. BERECZKI levele 1882. szept. 18. (B-D. levelezés, 3. kötet, B-174.);  A Széchényi Hanna egészen azonos a Csíkos Angoulème-i herczegnQvel. BERECZKI, 1883. szept. 19. (B-D. levelezés, 3. kötet, B-207.) levél.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között.  Eredeti, kéziratos forrásban: 411. p.
Gróf Széchenyi István (alma) = BERECZKI 4. 1887. 495. p.  Valószínqleg hazai faj. Ki nyerte magról vagy ki fedezte föl? Mikor és ki keresztelte el hazánk dicsQült nagy fiáról, Széchenyi István grófról? E kérdésekre senkitQl sem hallottam és nem is olvastam feleletet. Boldogult Glocker Károly barátomtól több ízben is megkaptam e fajt. & Flotow német gyümölcsész az  Illustrirtes Handbuch der Obstkunde czímq nagy munkában az I. kötet 325. lapján, »Reinette Széchény« név alatt leír egy almafajt. Azonos-e ez a fönebbivel? Most még nem tudhatom és nem is gyaníthatom; mert Flotow csak a gyümölcsöt magát írta le körülményesen, de a faj növényzetérQl csak egy-két, odavetett szóval tesz említést. B. M.
Széchenyi renet elnevezéssel termesztették.  A Széchenyi renet téli almafajta, érik októbertQl januárig. Valamennyi célra és friss fogyasztásra is felhasználható, igen jó alma. Ambrus L. AMBRUS L. 2012 (Képe ugyanitt Kesselyák Ritától.)
 A hazai géngyqjteményekbQl eltqnt, de az ötvenes, hatvanas években erdélyi, ukrajnai és angol fajtagyqjteményekbQl a KÉE Gyümölcstermesztési Tanszéke visszahozta és leszaporította. Tóth Magdolna. TÓTH M. 87. p. [Egyéb történelmi almafajták]  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/renette_szecheny.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/renette_szecheny.htm
ANGOL NEMZETI GYÜMÖLCSGÉNBANK
 HYPERLINK "http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=6242&&acc=1948401&&fruit=apple" http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=6242&&acc=1948401&&fruit=apple
Gróf Zichy Miklós (alma) – Lásd Zichy Miklós gróf!
Gros Gobet – Lásd Nagy Gobet!
Gros rousselet d’août – Lásd Augusztusi nagy pirók!
Grosse Merveille – Lásd Csuda szép (alma)!
Grosse Septemberbirne – Lásd Szeptemberi nagy körte!
Grosse tardive (meggy) – Lásd Kései nagy amarella!
Grossulaceae [Grossulariaceae]– Ribiszkefélék – Lásd még Ribiszke! Egres!
Grosze Mogul körte – Lásd Grote Mogul!
Grote Mogul (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok mqvében nem szerepel! (Szinonima: Catillac, Pondspear, Német téli muskotály körte stb.) Bereczki Máté írja 1874. március 5.-i (B-D. levelezés, 1. kötet, B-13. számú) levelében:  haszontalan dísz gyümölcs, parasztnak való; nem tartottam érdemesnek meghozatni a többi körte fajok közül, melyeket leveledben fölemlegettél. B. M.”
DOWNING [Catilllac – Groote Mogul]
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/432/mode/2up/search/mogul" http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/432/mode/2up/search/mogul ;
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl46.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl46.htm
Grumkovi körte – Lásd Grumkowi vajonc!
Grumkowi vajonc (körte) = (Levelezésben Grumkovi) (Szinonima: Poire de Grumkow; Grumkower Butterbirn, Grumkowi téli vajoncz; Grumkower Winterbutterbirn). BERECZKI 1. 1877. 283. p.  E jeles Qszi körte Németországból veszi eredetét. Pomeran tartományban, Rügenwaldhoz közel, Grumkowban, egy földmives kertében fedezték föl elQször. Ojtóvesszejét még 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. BM ;
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grumkower_butterbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/grumkower_butterbirne.htm
Guava  A közönséges guáva vagy egyszerqen csak guáva (Psidium guajava) a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó guáva (Psidium) növénynemzetség egyik faja. Nagyobb cserje vagy kisebb fa, melyet gyümölcséért  amit szintén guávának neveznek  termesztenek.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_gu%C3%A1va" https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_gu%C3%A1va
BERTUCH 7. kötet. Plantae LXXIX. Amérikai gyümöltsök. 1. kép. A KörtvélytermQ Gályafa. [Pdf dokumentumban 66–67 lapokon.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf
Guelton (alma) = BERECZKI 2. 1882. 241. p. „E jeles almaújdonság napjainkban került a világ színpadára Tournay környékérQl Belgiumból. Körülményes leírását még seholsem olvastam. A Simon-Louis testvérek nagy katalógjában [& ] van bemutatva. & ojtóvesszejét 1874-ben kaptam az említett testvérek plantières-i híres faiskolájából. B. M. GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f134.image.r=guelton" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f134.image.r=guelton
Guigne Villeneuve cseresznye – Lásd Villeneuve halyagja cseresznye!
Guintinye (körte) – Quintinye (körte)!
Guisse Mária (körte) = (Levelezésben Guisse Maria.) (Szinonima: Marie Guisse.) BERECZKI 1. 1877. 289. p. „Franczia gyümölcsészek szerint Jussy-ben (város Metz környékén) az Ármin körte magváról nyerte 1834-ben sainte-ruffine-i birtokos, Guisse ur s leánya nevérQl keresztelte el. Csak napjainkban kezd nagyban elterjedni. B. M.
LEROY 2. kötet, 398 399. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/398/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/398/mode/2up
MAS-VERGER 1. kötet, 79–80. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1117.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1117.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1118.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1118.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1114.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1114.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 525. p. [Pdf dokumentumban 539. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Gundi – lásd Spanyol halyagmeggy!
Guyot Gyula (körte) = (Szinonima: Docteur Jules Guyot.) BERECZKI 2. 1882. 233. p. „E kitqnQ körte-ujdonságot, mely a Vilmos körtének méltó versenytársa, Baltet ErnQ, hires franczia gyümölcsész nyerte magról Troyesban (Frankhon) a hatvanas évek elején s Dr. Guyot Gyula, jeles franczia oenolog nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Mint igen korán termQ, szép, nagy és finom körtefaj, éppen ugy el fog terjedni hazánkban ez is, mint a Vilmos körte. Ojtóvesszejét s leírásra alkalmas gyümölcsöt Grócz Béla, csorvási lelkész és szenvedélyes barátja a gyümölcsészetnek, volt szíves küldeni hozzám elQször; késQbb Megele Bertalan barátom MezQ-BerénybQl is megküldötte hozzám e jeles fajt, melyet itt körülményes leirásban már is bemutathatok. B. M. .
STOLL, R. 1884/8. szám, 90. p. [Pdf dokumentumban 95. lapon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1864.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dokter_jules_guyot.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dokter_jules_guyot.htm
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 435. p. [Pdf dokumentumban 449. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
TÓTH M. [Dr. Guyot Gyula] 126 127. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.) Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 41. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 32. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47

Lásd még képét és leírását a B-D. levelezés 4. kötet – Képmellékletek között! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (16-17.)
Gyengehajú kis renet – lásd Gyengehéjú kis renet!
Gyengehéjú kis renet (alma) = (Szinonima: Verte bonne; Kleine zartschalige Reinette.) BERECZKI 2. 1882. 281. p.  Származása. E jeles almafajt Van Mons nyerte magról, Belgiumban és, mert már akkor is ehetQnek, jónak találta gyümölcsét, a mikor ennek bQre még az éretlenség zöld színét viselte, »Verte bonne« névre keresztelte azt. Diel, német gyümölcsész fönebbi, zárjel közt említett név alatt irta le és terjesztette el. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_zartschalige_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_zartschalige_renette.htm
Gyengehéjú nyári (körte) = (Szinonima: Sans peau, Zartschalige Sommerbirn.) BERECZKI 3. 1884. 233. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint Quintinye írta le elQször 1690-ben. Ez idQtQl fogva mindenfelé ismeretessé lett s elterjedt a világon. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam meg egyszerre a Simon-Louis testvérektQl, Plantièresból és Leroytól, Angersból. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/16Poiresanspeau.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/16Poiresanspeau.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_036.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_036.html
VERGER–MAS 2. kötet, 49–50. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2062.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2062.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2063.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2063.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2061.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2061.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/zartschalige_sommerbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/zartschalige_sommerbirne.htm
LEROY 2. kötet, 650–651. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/850/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/850/mode/2up
Gyógyi alma = (Szinonima: Rose de Gyógy, Gyógyer, Gyógyi piros, Gyógyi csíkos.) BERECZKI 2. 1882. 307. p. „A rózsa-almák családába tartozó, eme jeles tartós almának Erdély a hazája. Boldogult NagyFerencz tanár Erdély Qs gyümölcseirQl írván, Alsó-Fehér megyét tartja bölcsQjének, hol EnyedtQl Fehérvárig s a Maros jobb partján a havasokig terjedQ vidéken, melynek Fel-Gyógy a központja, rég idQ óta el van már terjedve s ott gyökhajtásokról is szaporodik. Erdélyrészi testvéreink »Gyógyi« név alatt kétféle almát emlegetnek, melyek azonban egymástól csak színezetökre nézve különböznek; egyik a »Gyógyi piros«, másik a »Gyógyi csíkos alma«; az elöbbin a pirosság elmosódva; emezen pedig sqrq hosszas csíkokban szokott jelenkezni. Erdélyi barátaimtól több ízben és több helyrQl is meghozatván mindkét neve alatt, azt tapasztaltam, hogy nálam mind a kétféle egymással teljesen azonosnak mutatkozott ekkoráig. A Gyógyi piros fáján is termettek a teljes pirosak mellett csíkosak is; a Gyógyi csíkoson is termettek pirossal egészen bemosottak a csíkosak mellett; ennél fogva, hiszem, hogy a színváltozás csak esetleges és így valóban csak egy fajjal van dolgunk. B. M.”
CSOMA: „… ismert volt a vörös csíkos, hosszúkás, lédús Gyógyi alma is, amit különösen Alsó-Fehér megyében kedveltek. Nagy bQségben lehetett megtalálni Felgyógyon, Alsó-Gáldon, Diódon, Csákán. JelentQséget mutatja, hogy a családi osztozkodásnál, végrendelkezésnél a Gyógyi almafákról is rendelkeztek. A hosszú termesztés során két változata alakult ki: a Gyógyi piros és a Gyógyi csíkos. [Idézve NAGY-TÓTH 1998. mqvébQl, ugyanitt az alma képe: 39 40. ábra.]
TÓTH M. [2015] 39 42. kép [Gyógyi piros]   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Gyökhajtású meggy  DörgQ Dániel említi 1885. július 2-i (B-D. levelezés, 5. kötet, D-244. számú) levelében a kertjében elQforduló meggyek szüreti eredményei mellett.  A gyökhajtású meggy itt annyira apróra marad a nagy szárazság miatt hogy csak mag és bQrbQl áll, alig érdemes leszedni. D. D.
Gyulafi alma  (Bereczki gyanúja szerint:  Téli Gyulafy = Fekete-tányér alma; Pszi Gyulafy = Harangalma.”) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Porzsolt Ádám gyümölcsész, 1886-tól Szentháromságon (Maros-Torda vm.) ev. ref. kántor-tanító 1888. január 21-én kelt (B-D. levelezés, 7. kötet, A-96. számú) levelében írja Bereczki Máténak: „Két igazi magyar almára találtam, a mely egyetlen egy faluban van meg. Bediben [Bede, kisközség Maros-Torda vm., marosi alsó járás, ma Bedeni, Románia] itt mellettem, én oda is szolgálok. Az almák neve: Pszi Gyulafi és Téli Gyulafi. Az Qszi Gyulafi is eltart mostanáig, a téli pedig Májusig. A 17-ik században az a nemes Gyulafi család itt élt és birtoka vólt ErdQ- Szent-Györgyön, Szent-Demecseren, Gyulakután, Kelemen telkén és Bedében s másutt is. A család rég kihalt, de nevét fen[!] tartotta ez a két alma. 100 éves fák vannak itt. Ha lágyul az idQ, hogy az uton meg nem fagy, küldök almát is, ótó ágat is. Porzsolt Á. Bereczki 1888. február 8-i (B-D. levelezés, 7. kötet, A-100.) levelében válaszul írta:  Fogadja küldeményeért Qszinte köszönetemet. Fagyban járt uton fagyva és törQdötten érkezett meg az alma, de még is fölismerhetQ volt mind a két faj Gyulafy alma. Nem névtelen almák azok, barátom! A téli Gyulafy nem más, mint az Erdélyben sok helyet ismeretes Fekete-tányér alma, mely ha netán nem azonos is teljesen a Szász-tányér almával, de tQle se minQségére, se vegetatiójára nem tér el lényeges vonásokban. A másik az Qszi Gyulafy alma rendkivül hasonlit ugy külsQleg mint belsQleg a Harangalmához, mely Pest megyében Halason rég idQ óta ismeretes és kedvelt gyümölcs. Helyesen ítéltem-e a Gyulafy almáról? B. M.
Gyulafy alma  lásd Gyulafi alma!
Gyqlés emléke (körte) = DörgQ Dániel 1879. július 4-én kelt (B-D. levelezés, 2. kötet, D-94. számú) levelében feltehetQen a Souvenir du Congrès (Congressus emléke) körtére céloz a magyarra fodított névvel.
Gyümölcskertek királynQje (Qszibarack)  (Szinonima: Reine des vergers, Königin der Obstgärten, Monstrueuse de Douai, Monstrueuse de Doué, Orchard Queen és [hibásan?]: Belle de doué). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. mqvében nem szerepel. Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre javasolt gyümölcsfajták.  Az Országos Gazdasági Egyesület a mint látszik, a gyümölcs bírálatánál ugy járt el, hogy az elterjesztésre leg méltóbb fajokat, mellyek 16 pomológustól ajánltattak, össze állíttatta ugy a’ mint eggyes fajra leg több szavazat esett, ezt pedig Villási Pál ur eszközölte talán, ha reá érsz, kérdezd meg, hogy járt el? ugy véleményét is. Az eljárás hellyes, csak a’ benne a’ nagy hiba, a’ mint emlékiratodba megjegyzéd, hogy az egész ország gyümölcsészetét egy kaptafára nem lehet üzni. […] V. Pszibarackok: Bellegárde, Komáromi duránci, Venus emlQ, Fehér korai Magdolna, Piros nectarin, Piros Magdolna, Souvenir Java, Fehér nectarin, Reiner[sic!] d Vergers [Gyümölcskertek királynQje, Lindley-i. D. D. Lásd DörgQ Dániel 1876. június 19-i levele. (B-D. levelezés, 1. kötet, 34/A. számú levél.)
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigin_der_obstgaerten.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigin_der_obstgaerten.htm
GUIDE PRATIQUE 31. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f225.image.r=%22reine+des+vergers%22" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f225.image.r=%22reine+des+vergers%22;  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f41.image.r=%22reine+des+vergers%22" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f41.image.r=%22reine+des+vergers%22
 Újabb francia Qszibarack a Gyümölcskertek királynQje, melyet a Doué melletti Lorèseben találtak s 1847-ben Jamin-Durand kezdte terjeszteni. Virága nagyon kicsiny, gyümölcse nagy, húsa zöldes-fehér, héjja a napos felén piros, egyike szeptember eleje legjobb Qszibarackjainak. Rapaics R.
RAPAICS 1936. 395. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2kPpYqV" https://bit.ly/2kPpYqV
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigin_der_obstgaerten.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigin_der_obstgaerten.htm
HANDBOOK OF PEACH AND NECTARINE VARIETIES (szinonimákra)
 HYPERLINK "https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uiug.30112027500625;view=1up;seq=656" https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uiug.30112027500625;view=1up;seq=656
Gyqrq  Lásd Veresgyqrq som!
H
Haagen vadonca (körte) = (Szinonima: Haagens Wildling.) BERECZKI 4. 1887. 33. p.  Származása. ElQttem még bizonytalan: hanem az, hogy Németországból származik, a Simon-Louis testvérek nagy katalogjában is el van ismerve. Ojtó vesszejét még 1870-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Azóta több ízben termett már nálam. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni; mert gyümölcseimre a reutlingeni pomol.[ógiai] intézet 1869-dik évi katalogjában közlött rövid jellemzés egészen ráillik. B. M.” Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-295. számú levélen!
GUIDE PRATIQUE–1876
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Haagen's&f=false" https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Haagen's&f=false
Hagymaalaku masánczki (alma) – (Szinonima: Oignon de Borsdorf; Zwiebel-Borsdorfer; Reinette platté; Borsdorf Ognon; Scheibenapfel; Zwiebel-Maschancker.) BERECZKI 3. 1884. 393. p. „Származása. Régi, bizonytalan. A gyümölcsészek semmi határozott adatot nem tudnak felhozni származásáról: legfölebb gyanítják valamennyien, hogy vagy Hollandból vagy Németországból kellett származnia. Mindenfelé el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom, valódisága kétségtelen. B. M.
BOGDÁN GEDAY 1971. 347. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JVayvY" https://bit.ly/2JVayvY
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/06Borsdorfognon.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/06Borsdorfognon.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_015.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_015.html
VERGER – MAS 4. kötet, 41–42. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450050.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450050.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450051.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450051.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450052.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450052.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/zwiebelborsdorfer.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/zwiebelborsdorfer.htm
Hagyma Masánszky  (Levelezésben elQforduló forma) Lásd Hagymaalaku masánczki!
Hagymaalakú Masánszky (alma)  Lásd Hagymaalaku masánczki!
Halhólyag szQlQ = (Szinonima: Ugorka szQlQ, Le Cornichon, Kümmerling-Traube). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok mqvében nem szerepel! CSOMA Zsigmond:  A teológia kertjében KertészkedQ protestáns lelkészek és mintagazdaságaik& In: Confessio, 2005. 4. szám 75-100. p. FÁBIÁN József: Visgálódó és oktató értekezés a szQlQ-mívelésrQl. A bor égettbor, közönséges és fqszeres etzetek készítésének mesterségével együtt, Veszprém, 1812. (Chaptal, Rozier, Parmentier et Dussieux: Traité théorique et pratique sur la culture de la vigne, &c. 2 vols., 1801. mqvének fordítása).
CHAPTAL 187 188. p. HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5701391v/f232.image.r=cornichon"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5701391v/f232.image.r=cornichon;
CSEPREGI ZILAI 1989. 346. p.
DUHAMEL Page II. kötet. 280. Pl. VI.  HYPERLINK "https://bit.ly/2rGgxND" https://bit.ly/2rGgxND
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n521/mode/2up/search/Cornichon" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n521/mode/2up/search/Cornichon
Hálózatos renet (alma) = (Levelezésben: Characterreinet). (Szinonima: Hierogliph ranett, Reinette Krapaud, Kröten Reinette). BERECZKI 4. kötet. 1887. 471. p. „Valószínqleg Németországból származik. Diel, a ki elQször írta le, CölnbQl kapta e fajt még 1803-ban. Bárha Diel maga is csudálkozik, hogy mikép juthatott a németeknek eszükbe e finomízq almát a békához [der Kröte-varangy] hasonlítani; mégis megtartotta eredeti nevét: én azonban a szép ízlést sértQ, német neve helyett, inkább a fönebbi magyar nevet adtam neki, mely a gyümölcs jellemzQ sajátságát elég jól kifejezi. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. ; Lásd még Cirmos renet!
TEUTSCHE 1822. 4. vol. Taf. 46. zu: Aepfel-Sorten S. 137–139 HYPERLINK "http://zs.thulb.uni-jena.de/receive/jportal_jparticle_00176712"http://zs.thulb.uni-jena.de/receive/jportal_jparticle_00176712
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/charakterrenette.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/charakterrenette.htm
Halyagmeggy – Több összetételben  bizonyos fajták esetében  szerepel Bereczki mqveiben.  Tisztázandó  ami inkább nyelvtani kérdés, hogy mit jelent az »Üvegmeggy« és mit a »Halyagmeggy«? BÁRCZI és ORSZÁGH (1979: MnyÉSz III. köt. 323. o.) a Halyagmeggy tájszó, a hólyag, hólyagos meggyre utal, ami vékony héjú és nagygyümölcsq fajta. Elterjedt a szakirodalomban egy helytelen írásmód is: Hajagmeggy& Üvegmeggy szintén fontos pomológiai tulajdonságokra utal: »tömör, súlyos és fényes felületq, mint az üveg« (BÁRCZI és ORSZÁGH 1980: MnyÉSz VII. köt. 126. o.). Ilyen szóösszetételt csak a tájszótárban lehetséges találni, viszont elsikkad a Pándy meggynek egyik fQ értéke: kiváló beltartalmi értékq és üvegben, mint befQtt  is elsQrangú. Forrás: SURÁNYI DezsQ: A meggy areája, mint esetleges geográfiai lehetQség a magyar Qshaza meghatározásában. In: TOLNAY G. (szerk.): Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése 6. kötet, Verseghy BevezetQ tanulmányok között.  Lásd még Hólyagmeggy!
Hamburgi muskotály (szQlQ) = (Szinonima: Muscat de Hambourg, Hamburgszki muszket). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok mqvében nem szerepel! BORSZPLPFAJTÁK 2005. 183. p. és CSEPREGI ZILAI 1989. 319 320. p.
Lásd még  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburgi_muskot%C3%A1ly" http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamburgi_muskot%C3%A1ly és
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rudolf_Goethe04.jpg" https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rudolf_Goethe04.jpg
Hamon vadonca (körte) = (Szinonima: Besi Hamon, Hamons Wildling, Hámon; Beurré seringe). BERECZKI 2. 1882. 19. p. „E jeles augusztusi körtét, Nérard, Lyon környékén lakó s ott nem rég elhalt jeles gyümölcskertész nyerte a Zöldmagdolna körtének egy, 1834-ben elvetett magváról. A magról kelt fácska 1850-ben termett elQször. SzerzQje ez új gyümölcsfajta lyoni füvészkert néhai fQkertészének, Hamon-nak nevérQl keresztelte el. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/25BesiHamon.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/25BesiHamon.JPG
VERGER–MAS 2. kötet, 73–74. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2091.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2091.JPG;  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2092.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2092.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2093.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2093.JPG
LEROY 2- kötet, 264–265. p. [Poire Hamon]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/264/mode/2up/search/Hamon" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/264/mode/2up/search/Hamon
Hámon vaj. (körte) – Lásd Hamon vadonca! (körte)
Harang alma = BERECZKI 4. 1887. 470. p. „Valószínqleg hazai faj. Pestmegyében, Halason, régóta ismeretes. Vass Elek, városi fQkertész szerint százados fákat lehet ott látni e fajból. Van ott, szerinte Fehér harangalma és Zöld harangalma. MindkettQrQl volt szíves nekem ojtóvesszQt küldeni l878-ban; hanem, mikép növényzetükrQl látom, egy és ugyanazon faj lesz mind a kettQ. Gyümölcseik színének különbözQségét csak talaj, fekvés vagy az alany különbözQsége okozhatja náluk. Nálam is termett már a Vass ElektQl kapott gyümölcsökkel csaknem teljesen egyezQ példányokat. B. M.
Képe: SZALAY L. et al. 2012. Képe Kertgazdaság 44. évf. 2012. 2. szám címlapverzóján. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2sMwGlK" https://bit.ly/2sMwGlK
TÓTH M. [2015] 43 46. kép   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Harangalma – Lásd Harang alma!
Harberts reinette (alma) – Lásd Harbert renet!
Harbert renet – Lásd Harbert renetje (alma)!
Harbert renetje (alma) = (Szinonima: Harbert reinette, Harbert’s reinettenartiger Rambour.) BERECZKI 3. 1884. 395. p. „Származása. Bizonytalan. Diel, a ki legelQször írta le e fajt, Arnsteinból, Vesztfaliából, a gyümölcsészet egyik buzgó barátjától, Harberttól kapta és azt gyanítja, hogy a Vesztfaliában egykor létezett, számos zárda egyikébQl vagy másikából származhatott. Napjainkban mindenfelé, de különösen Németországban nagyon el van terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdicektQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/harberts_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/harberts_renette.htm
Lásd képét és német nyelvq leírását a B-D. levelezés 2. kötetének végén!

A Der Obstgarten XE "Der Obstgarten. Bécsi pomológiai folyóirat 1879 1883. Folytatása Österreichisch ungarischer Obstgarten." \i  mellékleteként megjelent reklám, a Deutsche Pomologie számaira való elQfizetési felhívással  Harberts Reinette XE "Harbert renet alma" 
Harbert s renet  Lásd Harbert renetje!
Hardenpont Colmar (körte)  Lásd Nemes kolmár körte!
Hardenpont csíkos vajonca = (Szinonima: Beurré d' Hardenpont panaché.) BERECZKI 4. 1887. 409. p.  E körtefaj sem egyébb, mint olyan változványa a Hardenpont vajonczának, mely ettQl csak annyiban különbözik, hogy gyümölcsén, egymással váltakozó, zöld és sárga, széles csíkok nyúlnak végig és e csikozat a fa vesszeinek kérgén is jelenkezik. Kinek köszönhetjük e szép változvány megörökítését vagy inkább állandósítását? E kérdésre könyveimben nem találtam feleletet. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. Nálam is termett már a faj fán. Fajom valódisága kétségtelen. A Hardenpont vajoncza többször, mint nem, kitqnQ jó gyümölcs: de szépségre nem vetekedhetik leányával,' a Hardenpont csíkos vajonczával. Adjunk helyet ennek is, annak is kérteinkben! B. M.
Hardenpont ízletes  Lásd Hardenpont ízletese (körte)!
Hardenpont ízletese (körte) = (Szinonima: Délices d Hardenpont, Hardenpont s Leckerbissen, Délices d Hardenpont belge, Archiduc Charles (=Károly fQherczeg.) BERECZKI 1. 1877. 195. p.  E kitqnQ csemegekörtefajt Hardenpont apát nyerte magról Belgiumban 1759-ben. Du Mortier, a belga gyümölcsészek nestora, ezt tartja a körték királyának. A francziák Archiduc Charles (= Károly fQherczeg) neve alatt tenyésztik és terjesztik e fajt Leroy szerint azért, hogy egy másik, tQle egészen különbözQ körtével, mely Angers-ból szintén  Hardenpont Ízletese név alatt kezdett elterjedni, össze ne téveszszék. Ojtóvesszejét fönebbi neve alatt BátorkeszibQl 1865-ben, »Károly fQherczeg« név alatt pedig ReutlingenbQl 1872-ben kaptam. B. M.
AQUARELLE VERGER 3. kötet 11. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/11DelicesDHardenpont.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/11DelicesDHardenpont.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_024.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_024.html
VERGER – MAS 3. kötet, 167–168. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0207.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0207.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0208.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0208.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0204.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0204.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hardenponts_leckerbissen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hardenponts_leckerbissen.htm
Hardenpont kései vajonca körte = (Szinonima: Bon-Chrétien de Rans, Hardenponts späte Winterbutterbirn, Bonchrétien de Rans, Beurré de Rance, Beurré Rance, Hardenpont de printemps, Beurré de Noirchain, Späte Hardenpont, Hardenpont späte Butterbirne – Kozmás vajonc, Hadenpont téli vajonc). BERECZKI 3. 1884. 237. p. „E jeles körtét, Du Mortier szerint, Hardenpont apát nyerte magról, Monsban (Belgium), 1760 körül s »Beurré rance –Kozmás vajoncz« név alatt kezdette elterjeszteni [*Mikép Du Mortier »Pomone tournaisienne« czimq munkájában mondja, Hardenpont azért nevezte így el e körtefajt; mert a teljes erQben levQ, fiatal fa gyümölcsei izleléskor rendszerint kozmás utóízt hagynak a szájban, mi azonban idQsebb fák gyümölcsénél már nem tapasztalható.]. Ez a szokatlan elnevezés volt aztán oka annak, hogy a gyümölcs eredetét nem ismerQ, más országbeli gyümölcsészek más és más, helyesebbnek látszó név alatt lépteték föl e körtefajt s hasonneveinek számát nagyon fölszaporították. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. B. M. Bereczki Máté 1878. október 19-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-75. számú) levelében írja:  A Bon Chretien de Rance, helyesebben Beurré rance, magyarul Kozmás vajoncz vagy Hardenport kései vajonca; németül pedig Hardenport späte Butterbirne nevet viseli. Kozmásnak ezért nevezte Hardenport: mert izében a buja növésq fák gyümölcseinek, némi olyan volt észre vehetQ, a mi a kozmás étel izére emlékeztet: de e tulajdon ritkán és ritka helyen marad meg nála. Itt nálam leg parányibb kozmásság sem volt gyümölcsei izében észlelhetQ. Fája rendkívül termékeny, de nem való ilyen meleg éghajlat alá, mint a mienk, mert levelei a nagy forróságban majd mind lesülnek, leégnek, megfeketednek nyár folytán. Gyümölcse jókora nagy, olvadékony, elég kellemes izq volt, mind a mellett is, hogy nem volt levél a próbaágon nyár derekától kezdve, mely Qt táplálta volna, hogy teljes finomságát jól kifejthette volna.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/03BonChretiendeRans.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/03BonChretiendeRans.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_009.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_009.html
VERGER – MAS 1. kötet, 25–26. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1029.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1029.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1030.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1030.JPG http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1031.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_hardenpont.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_hardenpont.htm
Hardenpont téli vajonca – Lásd Hardenpont téli vajkörte!
Hardenpont téli vajkörte = Az 1900-as évektQl a Hardenpont kései vajonca és a Hardenpont vajonca körte egyaránt keveredett szinonimákban és a leírásokban, míg végül Hardenpont téli vajkörte elnevezéssel rögzült. 1940-ben Horn János az alábbi formában írta le:
 Hardenpont téli vajkörte (Szinonima: Kozmás vajonc, Hardenpont vajkörte, Hardenponts späte Winterbutterbirne, Hardenponts Winterbutterbirne, Späte Hardenpont, Bon Chrétien de Rans, Beurré rans, Hardenpont de printemps, Beurré de Noirchain)
Érési ideje: Október-december, a hqvösebb, magasabb fekvésq tájakon termett gyümölcsei áprilisig is eltarthatok.  MinQsége: ElsQrendq asztali, a nem neki való helyen termett másodrendq asztali, de mindig elsQrendq piaci.  Nagysága: Nagy vagy legalább jókora nagy.  Alakja: Nagyon eltérQ, változó. Hasas-kúpos körtealakú vagy tojásdad kúpalakú, rendesen szabálytalan, egyik oldala hízottabb, mint a másik. Buckós felületq. Szára rövidebb, vastagabb, kissé görbült, barnamázas, tövénél húsos, hegyénél bunkós. A gyümölcs csúcsán a felszínre vagy sekély mélyedésbe helyezett, gyakran húsos emelkedéstQl félrenyomott. Szármélyedésének karimája bordásán hullámos, egyik oldala rendesen magasabb, mint a másik. Kelyhe nagy, nyílt, rövidebb osztványaival tágas, sekély, hullámos felületq karimával határolt szabályosabb üregben ül.  Héja: Vastag, érdes tapintatú, fénytelen. Értével zöldessárga, napos oldalán néha kevés barnavörössel színezett. Pontozata apró, szembetqnQ. Rozsdafoltok, hálózatok minden gyümölcsön, de legalább a két végén elQtalálhatok. Néha a rozsdázottság alól az alapszín alig látható.  Belseje: Húsa fehér vagy inkább halaványzöldesfehér, félfinom, szemcsésen olvadó, magháza körül is kevésbé kövesedQ. Leve nagyon bQ, igen édes, gyengéd savannyal emelt, kitqnQen és kellemesen fqszeres ízq. A száraz helyen, birsalanyon termett példányok kellemetlen, összehúzó fanyarsággal bírnak. A fiatal fák gyümölcsei sokszor kozmás utóízqek. Innen ered egyik francia elnevezése is. Magháza nagy, középtájra helyezett, nyílt, sok, ép magot rejtQ. Kehelycsöve nagyon rövid.  Fája: Eleinte erQsen, késQbben gyengébben növekedik. Teljesen edzett, korán és bQven terem. Felfelé törekvQ ágazata ritkásabb ágú, gúlaalakú koronát nevel. Gyümölcsei sokszor csomósán teremnek. A szelet nem jól állják a fán. Vadalanyon féltörzsq fának vagy bokoralakú fának nevelendQ. Birsalanyon csak sínylQdik. Kisalakú törpefának kétszeroltással nevelendQ. A nyesést jól tqri. Nyirkosabb, táplálékban gazdag jó talajt , hqvösebb, harmatban bQvelkedQ magasabb fekvésq, széltQl védett helyet kíván. Vesszei gyérek, vastagok, könyökösek, fiatal korában molyhosak, többnyire rövid ízközqek. Riigyei nagyok, hegyesek, alig emelkedett alapon állók. Virágrügyei nagyok, szürkésen molyhosak. Levelei középnagyok, vastagok, kemények, tojásdadok, fiatal korukban is csak széleken molyhosak. Ritkásan és szabálytalanul fqrészesek, néhol épszélqek. Levélnyelük középvastag, eléghosszú, merev. Levélpálhái elég hosszúak, kissé a nyélre helyezettek, tartósak.  Termesztésére vonatkozóan megjegyzem, hogy a tömegtermesztésre ajánlott fajták közé van sorolva. Az Alföldre nem való, mert ott korán érik és íze sem fejlQdik ki. Minden házikertben helyet kellene neki adni. Itt alakfának, törpefának nevelendQ.  Származása: Belgiumban, Monsban, Hardenpont apát 1760 körül nyerte magról. Ma az egész világon el van terjedve. 1865 óta ismerjük a Csíkos Hardenpont vajkörtét, amely egy kevésbé értékes, csak gyqjteménybe való változata. Horn János.
KERTÉSZET, 1940. április. Képe elQtte. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2lzEtzD" https://bit.ly/2lzEtzD
TÓTH M. 1997. 127. p. (Itt szinonima még: Arenberg vajonca, Glou Morceau)  HYPERLINK "http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Lásd képét B-D. levelezés 1. kötetében, a Levelezés fejezet elQtt (48. p.)! In: Gyümölcskertész, a községi faiskolák hivatalos közlönye. Szerk. Molnár István, 1904. évfolyam címlap elQtti kép [Zigányné LQschinger Hedvig rajza].  HYPERLINK "https://bit.ly/2KirOf3" https://bit.ly/2KirOf3
AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 32. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Lásd még BERECZKI leírásában: Hardenpont vajonca és Hardenpont kései vajonca körte!
Hardenpont vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Hardenpont, Hardenpont’s Winterbutterbirne, Ferdinánd koronaörökös, Ferdinand Kronprinz von Österreich, Kronprinz Ferdinand von Oesterreich, Kronprinz Ferdinand, Beurré d’Aremberg, Beurré d Arenberg des Francais, Got Luc de Cambron, Glout-morceau, Beurré Lombard, Hardenberg téli vajonca, [Tévesen: Bon chrétien d hiver, Czukor téli vajkörtéje /Entz /] stb.). BERECZKI 1. 1877. 261. p.  Mintegy másfél századdal ezelQtt a belga gyümölcsészet atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. Hogy ez igy van, arról a mqvelt világ gyümölcsészei napjainkban már mind meg vannak gyQzQdve. Nálunk azonban Dr. Entz, ki e körtét »Ferdinánd korona örökös« név alatt leírta (Kert. Füz. V. 71.) a világ valamennyi gyümölcsészeti íróival ellenkezQleg  hivatkozva Czukor János hódmezQ-vásárhelyi gyógyszerész egyik levelére is,  oly dolgokat beszél el a körte eredetérQl, melyek minden elfogadható alapot nélkülöznek. Szeretné ugyanis kisütni, hogy e körte hazánkban a rómaiak idejétQl fogva el van már terjedve és nem más, mint a »Téli Kálmán körte« (Bon chrétien d hiver), melyet, mikép az általa idézett levél mondja, Diel »30 évig hasztalan hajhászott egész Európában, sehogy sem tehetvén szert a Quintinye által magasztalt valódi Bon chrétien d hiver-re.« Azonban, már maga, a levélnek eme néhány szóból álló passusa eléggé meggyQzhet bennünket arról, hogy mennyi hitelt adhatunk e mesés elbeszélésnek? Diel ugyanis a valódi »Téli Kálmán körtét (Bon-chrétien d hiver)« soha sem hajhászta; mert Q azt igen jól ismerte s »Kernobstsorten« czímq mqvében (II. 169.) körülményesen is leírta, a hol aztán magának, Quintinye-nek könyvébQl bebizonyítja, hogy azon körtét maga, Quintinye sem magasztalta annyira, mint azt Dr. Entz és Czukor János hinni szeretnék. Nem is téveszthetQ az össze sem gyümölcsei, sem növényzetére nézve a »Hardenpont vajonczá«-val, melyet Diel idézett munkájában szintén leírt, még pedig két izben is. ElQször 1816-ban »Hardenpont s Winterbutterbirn«; késQbb 1821-ben »Kronprinz Ferdinand von Oesterreich« név alatt írta azt le. Az pedig bebizonyított dolog napjainkban, hogy az általa, eme két név alatt leírt gyümölcs egy és ugyanazon faj s egyáltalában nincs a Quintinye idejében ismert »Bon chrétien d’hiver«rel semmi rokonságban. B. M.” Lásd Entz Ferenc: 1. Ferdinánd koronaörökös körte leírása. In: Kertészeti Füzetek, V. füzet, 71–82. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2I5OYIh" https://bit.ly/2I5OYIh
AQUARELLE VERGER 1. kötet 13. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/13BeurredHardenpont-Besisanspareil.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/13BeurredHardenpont-Besisanspareil.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_025.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_025.html
VERGER – MAS 1. kötet, 5–6. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1005.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1005.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1006.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1006.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1004.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1004.JPG
BIVORT 1.
HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/008_POIRE_BEURRE_D_HARDENPONT_u._POIRE_EMILIE_BIVORT.pdf"http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_1__Band/008_POIRE_BEURRE_D_HARDENPONT_u._POIRE_EMILIE_BIVORT.pdf;
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl38.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl38.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hardenponts_winterbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hardenponts_winterbutterbirne.htm
KERTÉSZETI FÜZETEK [Ferdinand koronaörökös] 5. füzet, 1856. 71–82. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2wys6Mp" https://bit.ly/2wys6Mp
Hardy vajkörte – lásd Hardy vajonca!
Hardy vajonca (körte) – (Szinonima: Beurré Hardy; Gellerts Butternbirn.). BERECZKI 3. 1884. 239. p.  Származása. A franczia gyümölcsészek átalában megegyeznek abban, hogy e kitqnQ körtét Bounet, boulogne-sur-mer-i gyümölcsésznek köszönhetjük. Minthogy a magról kelt anyafa csak Bounet halála után termett elQször; nem Q, hanem Jamin bourg-la reinei gyümölcskertész kezdette elterjeszteni 1855-ben elkeresztelve azt elQbb a luxenburgi kert egykori igazgatója Hardy nevérQl. A német gyümölcsészek keveset emlegetik a Hardy vajonczát, melyet azonosnak tartanak azon fajjal, melyet Oberdieck Van Monstól név nélkül kapott meg ojtóveszszQkben s Gellert, híres német regeköltQ nevérQl keresztelt volt el. Azonos-e valóban a Hardy vajoncza a Gellert vajonczával? Még nem volt módomban kitapasztalnom. Annyit azonban észrevettem, hogy a Hardy vajoncza Szakolczay Lajos törvényszéki biró kertében, Aradon, a hol e faj gyümölcsét és növényzetét lejegyeztem, egészségesebb és szabályosabb termetq fát nevel, mintsem nálam a Gellert vajoncza. B. M.
VERGER  MAS 3. kötet, 1. rész, 11 12. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0009.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0009.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0012.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0012.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0013.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0013.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gellerts_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gellerts_butterbirne.htm
LEROY 1. kötet, 379. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/378/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/378/mode/2up
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
TÓTH M. [2015] 177–180. kép [Hardy vajkörte] –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Harmadik Napoleon (körte) = (Szinonima: Napoleon III.) BERECZKI 4. 1887. 430. p. „Leroy nyerte magról 1864-ben és  a ki a franczia mezQgazdaságot nagyban igyekezett elQmozditani,  az akkor uralkodó fejedelem nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M. (A kötetben nyomdahiba folytán III-dik Napoieon írással szerepel).

LEROY 2. kötet, 457. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54406234/f462.image.r=Napoleon.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54406234/f462.image.r=Napoleon.langEN
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/656/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/656/mode/2up
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f66.image.r=Napoleon" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f66.image.r=Napoleon
Harmat alma = (Szinonima: Hoary Morning; Morgenduftapfel; Brouillard; Bedufteter Morgenapfel; Dainty-Apple; Sam Rawlings; Bedufteter Apfel, Thanapfel.) BERECZKI 4. 1887. 219. p. „Származása. E szép és jó alma eredetérQl csak annyit említenek leírói, hogy 1830. körül Angolországból, fönebbi, zárjel közé tett, angol neve alatt kezdett elterjedni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóveszszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Gyakran termett már nálam is. Fajom, valódisága kétségtelen. B. M. DörgQ Dániel 1887. december 8-án (B-D. levelezés, 6. kötet, D-376. számú) levelében említi, mint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl hozzá meghatározásra küldött almafajták között találhatót. A Guide pratique (1895) 305. oldalán szereplQ szinonima listában a  Bedufteter Morgen Apfel fajtánál megadott név alapján DörgQ megjegyzésével:  Brouillard?
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/morgenduftapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/morgenduftapfel.htm
LEROY 3. kötet, 379–380. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/378/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/378/mode/2up
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f313.item.r=Morgen" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f313.item.r=Morgen
Hartai meggy – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „Származása: Cigány meggy típusú fajta, Brózik Sándor szelektálta. A Pándy meggy elQtt érik 3-6 nappal. Gyümölcsének mérete közepes. Alakja szabályos gömb, színe sötétpiros, jó festQlevq. Gyümölcshúsa sötétpiros, félkemény, erQsen savas ízq, bQlevq. Fája középerQs növekedésq, szétterülQ koronát nevel. Termesztési jellemzQk: TermQrészképzése kiváló, a felkopaszodásra való hajlama kicsi. Rendszeresen és igen bQven terem. Öntermékeny. (Veres Emese, Szabó Tibor, Szani Zsolt). Lásd
A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, 2014. 66. p.  HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/07/kiadott_2014.pdf
Hartwig Qszi almája = (Szinonima: Hartwigs Herbstapfel). BERECZKI 3. 1884. 389. p.  Származása. E kitqnQ Qszi almát Hartwig mqkertész nyerte Lübeckben. Oberdieck, a kivel a fajt Harwig megismertette, terjesztésre méltónak találván, azt körülményesen leírta; de származásáról egyébb adatot nem jegyzett föl leírásában. Ojtóvesszejét 1872-ben OberdiecktQl kaptam JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hartwigs_herbstapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hartwigs_herbstapfel.htm
Hartwiss sárga szilvája = (Szinonima: Quetsche jaune de Hartwiss, Von Hartwiss gelbe Zwetsche.) BERECZKI 2. 1882. 449. p. „Származása. A Beszterczei-féle szilvák családába tartozó eme kitqnQ szilvafajt Liegel, a híres szilvaismerQ gyümölcsész nyerte a Korai sárga szilva magváról, ez elQtt nehány évtizeddel, Braunauban és a török császár nikitai kertjeinek igazgatója, Hartwiss nevérQl elkeresztelve, mutatta be a világnak. Napjainkban, mint nemcsak értékes, de különösen érdekes szilvafaj is, mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam Ottrubay Károly barátomtól, Aradról. B. M.”
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 123–124. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f254.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f254.image.r=pomologie.langFR
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hartwiss_gelbe_zwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hartwiss_gelbe_zwetsche.htm
Hative alma  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében önálló fajtanévként nem szerepel. Jelentése [hâtif (-ive) francia = korai] miatt több elnevezésben jelzQként szerepel. Bereczki Máté Sziklay Edéhez, Jánokra küldött, 1881. november 10-én kelt levelében így említi (B-D. levelezés 7. kötet  Sziklay-levelek 6.):  A 9.dik sz. Hative-nak nevezett alma is ismeretlen még elQttem. Ilyen nevq alma nincs is; aztán ha volna is; hibás volna, mert csak kora nyári almát lehetne így nevezni. B. M.
Havasi fürtös (alma) = Levelezésben: Montinesko. (Szinonima: Montinesco, Muntiuesk; havasi alma; Deznai fürtös). BERECZKI 2. 1882. 365. p.  Származása. E becses téli alma ErdélybQl, különösen pedig a Fogarasvidék havasairól kerülhetett. Boldogult Nagy Ferencz tanár »Erdély Qs gyümölcseirQl irván, az Erdélyi gazda« czimü lap 1873-ik évi folyama 404-ik lapján körülbelül szintén ennyit mond el ezen alma eredetérQl. Erdélyben sok helyt nagyon el van már terjedve. Gyqjteményemben e faj, Török Géza barátom szívességébQl, elQször is az Aradmegyébe is benyúló Bihar hegység egyik völgyében fekvQ, »Dézna« nevq faluból került, hol »Fürtös alma« név alatt régóta el van már terjedve. KésQbb, 1874-ben Nagy Ferencz tanár is megküldötte ojtóvesszQkben »Montinesko« eredeti oláhos neve alatt. B. M.
Nagy Ferenc, ürögdi (18041876) a Mentor c. népkönyv szerkesztQje, annak 1 kötetében (66. p.) írja:  Fogaras földén a' muntineskó (havasi) almát különösen kedvellik, 's bQvön termesztik is. N. F.  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/07000/07053/07053.pdf" http://mek.oszk.hu/07000/07053/07053.pdf
[Kép nem áll rendelkezésre.]
Hawley (alma)  Lásd Douse of Hawley!
Hawthorndeni Qszi (alma) = (Szinonima: Hawthornden, Apfel aus Hawthorden, White Hawthorndean, Weisse Hawthonden-Apfel, Hagedornapfel.) BERECZKI 4. 1887. 335. p.  Származása. E becses Qszi alma Skótországból származik, a hol Edinburghoz közel, Hawthorndenban lépett a világba. Nevét Leslie és Anderson, edinburgi gyümölcskertészek 1780-ban emlegették föl elQször. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-286. számú levél 2. szélrajza!
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hagedorn_apfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hagedorn_apfel.htm
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae052.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae052.htm
LEROY 3. kötet, 376–377. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/376/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/376/mode/2up
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 9. kötet, 37–38. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f64.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436579r/f64.image.r=pomologie.langFR
Házi berkenye  (Sorbus domestica L.) = (Szinonima: Kerti berkenye, Fojtós berkenye, KQrislevelq berkenye, Süvölvénykörte stb.) [Süvölvénykörte]  Lippay a körték között tárgyalja: »Igen fojtós, nem igen nagy: azért állani kel, mikor egy kevesé meg-lágyúl, jó leves« (1667: III. 152). A késQbbi pomológiák a berkenye egyik körte alakú termést hozó fajtájának tartják (FqvK. 1807: 298, Priszter 1986: 38).” PELCZÉDER 2018. 191–192. p.
AZ ÉV FÁJA – 2013  HYPERLINK "http://www.azevfaja.hu/evek-fai/2013/galeria" http://www.azevfaja.hu/evek-fai/2013/galeria
SONNEVEND 2013  HYPERLINK "http://www.oee.hu/upload/html/2013-12/EL2013-12-evfa.pdf" http://www.oee.hu/upload/html/2013-12/EL2013-12-evfa.pdf
Hebel almája = BERECZKI Máté Gyümölcsészeti vázlatok 1-4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1887. december 8-án (B-D. levelezés, 6. kötet, D-376. számú) levelében említi Bereczkinek, mint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl hozzá meghatározásra küldött almafajták között találhatót.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hebelsapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hebelsapfel.htm
Hébel almája  Lásd Hebel almája!
Hébé körte = BERECZKI 4. 1887. 410. p.  Amerikából származik. Summer Vilmos, pomaria-i faiskolatulajdonos nyerte valószinqleg az Angoulémei herczegnö körte magvairól. Az anyafa 1860-ban fordult termQre s 1866-ban került forgalomba. Ojtóvesszejét több helyrQl is, egyezQleg kaptam meg 1873-tól 1879-ig. Nálam is több ízben termett: de vidékem mostoha viszonyai közt kisebb és kevésbé ízletes gyümölcsöket hozott, mint, amilyeneket a leírások szerint teremnie kellett volna. Fajom valódiságában ugy gyümölcsei, mint növényzete után ítélve, nem lehet kételkednem. B. M.”
LEROY 2. kötet, 268–270. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/268/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/268/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNGSBAND 1. 1883. 471. p. [Pdf dokumentumban 485. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Erg._Bd._1_1883.pdf
Hedelféngeni óriás (levelezésben szereplQ alak)  Lásd Hedelfingeni óriás (cseresznye)!
Hédelfingeni cseresznye  Lásd Hedelfingeni óriás (cseresznye)!
Hedelfingeni luc (cseresznye)  Lásd Hedelfingeni óriás (cseresznye)!
Hedelfingeni óriás (cseresznye) = (Szinonima: Hedelfingeni luc, Hedelfinger Riesenkirsche). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! Ahogy 1879. január 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-78.) levelében írja: „A Hedelfingeni óriás komiszul viseli nálam magát. A nagy szárazságban mind kivesz, vagy hitvány gyümölcsöt terem. Ezt tehát szintén kitessékeltem a katalogból.”
SURÁNYI 2006. 179., 185., 191. p.
HYPERLINK "http://ttk.nyme.hu/blgi/Knyvek%20kiadvnyok/Kanitzia/Kanitzia_14.%20(2006).pdf"http://ttk.nyme.hu/blgi/Knyvek%20kiadvnyok/Kanitzia/Kanitzia_14.%20(2006).pdf
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hedelfinger.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/hedelfinger.htm
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 44. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Hédelfriglandi (cseresznye) = CSERESZNYE 2003. 54. p. és CSONTHÉJAS 2001. 14.
Hegyes szilva = (Szinonima: Spitz Zwetsche, Quetsche pointue, Provinzzwetsche.). BERECZKI 3. 1884. 495. p.  Származása. Bizonytalan. Liegel, a ki elQször írta le körülményesen, csak annyit mond eredetérQl, hogy e jeles szilvafajt, »Provinzzwetsche« név alatt 1816-ban Eichstädt-bQl, Grob, veteményes kertésztQl kapta. MeglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/spitzzwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/spitzzwetsche.htm
MAS – POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 51–52. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f110.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f110.image.r=pomologie.langFR
Heiczen korai, Heinczei, Heinczen korai (Levelezésben írt alakok) – Lásd Heintze korai!
Heintze korai cseresznye = (Levelezésben: Heiczen, Heinczei, Heinczen korai cseresznye.) (Szinonima: Heintzen’s frühe Herzkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 516. p. „Gyümölcse középnagy, néha nagyobb is; tompa szívalaku, fekete; husa sötétvörös lágyas; I. rendq csemege-gyümölcs; érik a cseresznyeérés kezdetén. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/heintzens_fruehe_herzkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/heintzens_fruehe_herzkirsche.htm
Helman dinnyekörtéje = Lásd Hellman!
Hellman dinnyekörtéje = (Szinonima: Hellmans Melonenbirne.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nincs leírás róla. Szerepel Bereczki 1882. szeptemberi gyümölcsjegyzékében (a 7. oldalon – Lásd B-D. levelezés 4. kötet végén!) és említés szintjén, listában elQfordul a Gyümölcsészeti vázlatok 1. kötetében (BERECZKI 1. 1877. 65. p.), Azon körte- és almafajok, melyek az 1871 72-diki tél folytán legtöbbet szenvedtek.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hellmanns_melonenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hellmanns_melonenbirne.htm
Henri Decaisne (körte) – Lásd Decaisne Henrik (körte)!
Henriette van Mons (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett körtefajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6. D-95. számú levelét! Bereczki Máté 1879. július 20. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú) levelében írtak szerint kertjében ez a fajta nem volt meg. Bréfort (Saint-Martin-Boulogne város  Maquétras kerületében található gyümölcsös és díszkert gondozója) termesztett ilyen fajtát. A gyümölcsöt, mint az egyesület tagja, bemutatta a helyi gazdasági, kereskedelmi, tudományos és mqvészeti egyesület tagságának 1851. november 8-án tartott találkozója és beszámolója alkalmával Boulogne-sur-merben rendezett kiállításon. Ugyanitt egy 920 grammos ’Comtesse de Tervueren” körtével rekordot állított fel.
Lásd: Comptes rendus. Author: Société d’agriculture, du commerce et des arts de l’arrondissement de Boulogne-sur-mer. Publisher: Le Congres, 1842- [Kolligátum]. 7. p. [342. p.] és 46–47. p. [500. p.]
(A bemutatott körték listája:  HYPERLINK "http://archive.org/stream/comptesrendus00boulgoog#page/n340/mode/2up" http://archive.org/stream/comptesrendus00boulgoog#page/n340/mode/2up
Bréfort kiállításának és fajtáinak méltatása:  HYPERLINK "http://archive.org/stream/comptesrendus00boulgoog#page/n498/mode/2up" http://archive.org/stream/comptesrendus00boulgoog#page/n498/mode/2up
Henter magonca (alma) = BERECZKI 4. 1887. 471–472. p. „Erdélyben, az úgynevezett ErdQvidékén találta föl Budai József, az én szenvedélyes gyümölcsész öcsém. Nagy-Ajtán, Henter Béla, szolgabíró ur udvarán véletlenül kelt magról s nevekedett föl ojtatlanul. Ojtóvesszejét 1885-ben küldötte meg nekem is Budai öcsém, a ki akkoriban Magyar-Láposon tartózkodott. Nálam még nem termett: de azért fajom valódiságáról teljesen meg vagyok gyQzQdve. Gyümölcse Budai érdekes leirása szerint középnagy, néha kissebb is; alakja kissé magasnak látszó, szabálytalan tojásdad; szára rövid, fás; kelyhe nyílt vagy félig nyílt; bQre vékony, gyöngédtapintatú, kissé fényes, fehéres sárga, többnyire azonban csaknem az egész fölületén szelíd pirossal van belehelve s közben-közben élénkebb piros szakadozott csíkokkal is becsapkodva; husa fehéres, a bQr alatt, a magtok körül néha vörösbe játszó, finom, könnyq porhanyó; leve bQ, czukros, gyöngéden savanykás, igen kellemes, illatos és fqszeres ízq. I. rendq csemegegyümölcs. Érik aug. közepétQl sept. közepéig.  Fája erQteljes, edzett és termékeny. Körülményesen és igen érdekesen leírta: BUDAI József: Gyümölcsészeti és konyha kertészeti füzetek. 1885. évf. 153. és 154. lapján. B. M.”
Herczeg Battyányi fontos (alma) – Lásd Herceg Batthyáni rambur!
Herceg Batthyáni rambúr (alma) = (Szinonima: Herceg Batthyány fontos, Rambour Fürst Batthyáni, Fürst Batthyani’s Rambour). BERECZKI 2. 1882. 263. p. „Glocker K. nemrég elhalt, jeles gyümölcsészünk nyerte magról Enyingen (Veszprémmegye) 1847-ben. Ojtóvesszejét 1870-ben nekem is megküldötte. Külföldi gyümölcsjegyzékekben még nem fordul elQ; de a Simon Louis testvérek 1874. évi catalogjában már föl van említve, mint hozzájok Csehországból ajánlattal küldött almafaj. Nagyon hihetQ, hogy báró Trauttenberg, kivel Glocker levelezési viszonyban állott s kinek szintén adott e fajból ojtóvesszQt, több más hazai gyümölcsfajunkkal együtt, mint csehországi gyümölcsöt küldötte meg ezt is hozzájok. Több ízben termett már nálam a fajfán, sQt 1876-ban egyik faiskolai ojtványomon is. Ezen évi termésembQl néhány példányt küldöttem volt Glockernek is, a ki aztán újból is biztosított, hogy fajom csakugyan valódi. B. M.
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe is Kesselyák Ritától.) 15. p.  A Herceg Batthyány almát tudomásom szerint nem írta le senki  nemesítQje, feltehetQleg maga Glocker, mentorának, Batthyány Fülöp hercegnek kívánt emléket állítani. Ambrus L.
Herceg Batthyány rambur  Lásd Herceg Batthyáni rambúr (alma)!
HerczegnQ alma  Lásd Brabanti herczegnQ (alma)!
Herrnhausi mirabella  Lásd Herrnhausi nagy mirabella!
Herrnhausi nagy mirabella (szilva) = (Szinonima: Mirabelle double de Herrnhausen, Herrnhäuser doppelte Mirabelle). BERECZKI 2. 1882. 433. p.  Származása. Bizonytalan, Oberdieck Herrnhausenban találta föl elQször, a hol már régebben ismeretes volt s így azt gyanítja, hogy ugyanott támadhatott magról. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl. Nálam a fajfán 1876-ban termett elQször. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/herrenhaeuser_mirabelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/herrenhaeuser_mirabelle.htm
Hét egy falat körte  Lásd Kis szegfqkörte!
Heyer cukorkörtéje = (Heyers Zuckerbim.) BERECZKI 1. 1877. 197. p.  Származása. Oberdieck szerint Van Mons legkésQbbi magonczairól származhatott. Ez is azon fajok közt találtatott, melyeket Oberdieck ojtóvesszQkben névtelenül kapott Van Monstól s mint nyersen is kellemes izq, aszalványnak és konyhai használatra igen alkalmas piaczi gyümölcsöt Heyer lüneburgi városi írnok s jeles rovargyqjtQ nevérQl elkeresztelve kezdett elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl (Württemberg) s 1873-ban már bemutatta nálam a fajfán elsQ gyümölcseit, melyek Oberdieck leírásával egyezvén, fajom valódiságát bebizonyították. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/heyers_zuckerbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/heyers_zuckerbirne.htm
Hierogliph ranett (alma)  Lásd Hálózatos renet alma!
Történeti fajta 1836-ban Hinkert írta le. (Szinonima: La pomme brodée.) A levelezésbQl a Character renettel való azonosság tqnik ki, de DörgQ Dániel és Bereczki elvetik a Brédai renettel való azonosságot.  Nézd meg VergersbQl a Bréda renettet, ollyan az ott mint a Character, bár e név csak némelly catalógba fordul elQ, de még is nem eggy az alma a Bredával, finom alma ám a Charachter is, tanulmányozd. D. D.” 1877. május 13. (B-D. levelezés, 1. kötet, D-49. számú levél)
„HINKERT 1. kötet, 200. p.
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10295940_00204.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10295940_00204.html
Hime ringo (alma) = Malus prunifolia Borkh. [Szinonima: Prinzesse (japánul: Hime) apple; Himeringo, Pyrus prunifolia Willd.; Sibirisk æble. (dán); Plumleaf crabapple és  Plum-leaved crab apple (angol); Kirsch-Apfel (német); [& ]  Hime ringo (japán); /1;>=O A;82>;8AB=0O (orosz); Sibirisk apel (svéd)].
Melburni Egyetem szinonima szótára:  Multilingual multiscript plant name database  HYPERLINK "http://www.unimelb.edu.au/disclaimer/" http://www.unimelb.edu.au/disclaimer/  HYPERLINK "http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Malus.html" http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Malus.html
 HYPERLINK "http://bonsai.shikoku-np.co.jp/en/word/2009/05/himeringo.html" http://bonsai.shikoku-np.co.jp/en/word/2009/05/himeringo.html
TÓTH M. 2013 (31. p.)„Az igen kicsi almák iránt is kezd kialakulni a speciális kereslet többek között a bioalma kedvelQi és a gyerekek (óvodások, kisiskolások) körében, (Többek között ilyen  sulialma szlogennel sikerült elfogadtatni Svájcban a  Rafzubin (kereskedelmi nevén Rubinette) és Franciaországban az ‘Ariane’ fajtát. Igazi minialma-újdonság a japán ‘Hime Ringo’). Tóth Magdolna”.
Japánból származó újdonság, mini-alma fajta.  HYPERLINK "http://dailyfoodporn.wordpress.com/2010/12/07/ringo-hime-the-princess-apple-on-a-lazy-natto-day/" http://dailyfoodporn.wordpress.com/2010/12/07/ringo-hime-the-princess-apple-on-a-lazy-natto-day/
 HYPERLINK "https://nathanaemeryblog.wordpress.com/2016/11/21/momo-ringo-picking-and-slow-cooking-japanese-peach-apples/" https://nathanaemeryblog.wordpress.com/2016/11/21/momo-ringo-picking-and-slow-cooking-japanese-peach-apples/
Hó-kalvil (alma) = (Szinonima: Calleville de neige, Schnée-Calvill; Hó kálvil.) BERECZKI 3. 1884. 387. p. „Származása. Bizonytalan. Leroy szerint, neve a Van Mons catalogjában volt elQször fölemlítve. KésQbb Diel is, a ki a fajt hihetQleg barátjától Van Monstól kapta, catalogjában csak nevét említi föl és származása egyébb körülményeirQl mit sem jegyzett föl. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Nálam a fajfán csakhamar bemutatta gyümölcseit s azóta évenkint terem nem csak nálam, de a tQlem került vesszQkrQl DörgQ Dániel, barátomnál, MezQ-Túron is, honnan, már két ízben is, szép példányokat kaptam róla mutatóul. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 6/3.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schneekalvill.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schneekalvill.htm
Holhijag (szQlQ)  Lásd Halhólyag!
Hollandi vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré de Hollande, Holländische Butterbirne.) BERECZKI 4. 1887. 412. p.  Származása bizonytalan. Mikép Jahn gyanítja; többféle név alatt lehet forgalomban. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is a fajfán, gyümölcsei és növényzete némi lényegtelen eltérésekkel jól egyeztek Jahn leírásával; miért is hiszem, hogy fajom valódi. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hollaendische_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hollaendische_butterbirne.htm
Hollandi hercegnQ (cseresznye)  Lásd Nagy hercegnQ (cseresznye)!
Hólyagmeggy   & a hólyag meggyek (meggycseresznyék), melyek fájuk edzett voltánál, évenkénti rendes és bQ termésöknél s gyümölcsük szépsége és finomságánál fogva kiválólag megérdemlik, hogy alföldünkön nagyban elterjesszük.” Bereczki Máté 1873. június 8-i (B-D, levelezés, 1. kötet, B-9. számú) levele. – Lásd még Halyagmeggy!
Hons érsek (körte) = (Szinonima: Monseigneur des Hons; Erzbischof Hons.) BERECZKI 4. kötet 1887. 412–413. p. „Troyesban, Francziaországban nyerte magról bizonyos Gibey-Lorne úr és egyházmegyéjének volt püspöke nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. Nálam is több ízben termett a fajfán. Fajom valódisága kétségtelen. [& ] Körülményesen leírták: Baltet, Annal. De pomol. VIII. 85; Leroy, Dict. de pomol. II. 431.; Mas, Le Verger, II. 93.; Oberdieck, lllust. Handb der Obstk. VIII 317. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/erzbischof_hons.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/erzbischof_hons.htm
LEROY 2. kötet, 431–432. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/630/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/630/mode/2up
Honti alma – Lásd az Entz-féle rosmarin alma alatt írottakat! A Gömör megyei Leánycsecsq alma (Bereczki-DörgQ levelezésben: Csúcsos Daru alma) szinonimájaként máig fennmaradt almafajta.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 10/3.
BOGDÁN GEDAY 1971. 347 348. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JVayvY" https://bit.ly/2JVayvY
HUDÁK K. 2009, 15. p. [Honti alma]
 HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
„Angyal (1926), Herszényi (1934) és Brózik és Régius (1957) a három fajtát [Entz-féle rosmarin, Húsvéti rozmarin, Honti alma] szinonimának tartja. Morfológiai vizsgálatainkba csak a ‘Húsvéti és az ‘Entz rozmaring’-ot, míg a markeranalízisbe a ‘Honti alma -t is bevontuk. Az igen hasonló morfológiai bélyegekkel rendelkezQ  Entz rozmaring és  Húsvét rozmaring genetikai ujjlenyomata 100 %-ban megegyezett. A két Rozmaring fajta SSR markerekkel történQ elkülönítése nem sikerült, de a kismértékq morfológiai eltérés miatt célszerq lenne más markerezési módszert is alkalmazni annak érdekében, hogy valóban azonos fajtákról, vagy rügymutációval keletkezett fajtákról van szó. A  Honti alma 10 lókusz egy egy allélja mutatott azonosságot a másik két fajtával, ezért vélhetQen szülQ-utód kapcsolatban vannak, tehát a  Honti alma nem szinonimája egyik vizsgált rozmaringnak sem. Ezt igazolják Tóth et al. (2007) megfigyelései is, akik szerint a  Honti alma gyümölcsmérete kisebb, gyümölcsalakja kevésbé megnyúlt, fája szétterülQbb a  Húsvéti rozmaring -énál. Király Ildikó.
KIRÁLY I., 2013. 11. és 18. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf
Hortensia királynQ [királyné] (meggy) = (Szinonima: Reine Hortense; Reine Hortenze; Königin Hortensia, Monstrueuse de Bavay.) BERECZKI 4. 1887. 518. p. „Gyümölcse nagy vagy igen nagy, tojásdad-gömbalakú, gyöngéd cseresznyepiros; húsa bágyadt sárga, kissé tömöttes, de lágy, leves, czukros, alig észrevehetQ gyöngéd savanynyal. I. rendq csemegegyümölcs; érik a cseresznyeérés IV-dik hetében.  Fája vígnövésq, egészséges, edzett, elég termékeny. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/43ReineHortense.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/43ReineHortense.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_099.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_099.html
VERGER – MAS 8. kötet, 13–14. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80018.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80018.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80016.JPG
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl01.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl01.htm;
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947. 79. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10077.JPG.JPG"http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10077.JPG.JPG
Hortensia, Korai (meggy) – Lásd Korai Hortensia!
Hortolès tanár (körte) = (Szinonima: Professeur Hortolès, Professor Hortolès). BERECZKI 3. 1884. 245. p. „E kitqnQ körtét Morel, lyoni gyümölcskertész, a ki Pomona birodalmát már a »Congressus emléke« nevq, híres körtével is gazdagította, nyerte szintén magról a hatvanas évek közepén. Bárha csak 1869-ben kezdett is a világba indulni ezen újdonság; mégis csakhamar elterjedt mindenfelé. Elterjedését Németországban is, sQt némileg hazánkban is, a taval elhalt Dr. Lucas Edének, a ki a gyümölcsészetrQl s fatenyésztésrQl írt számos mqvével halhatatlanná tette emlékét, lehet köszönnie. Ojtóvesszejét több ízben és többektQl is megkaptam hazai szaktársaimtól, a kik, mihelyt e gyümölcs színes rajza a Dr. Lucas Ede által szerkesztett »Illustr. Monatshefte« folyóiratban megjelent, igyekeztek azt azonnal megszerezni. B. M. BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/professor_hortoles.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/professor_hortoles.htm
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 565. p. [Pdf dokumentumban 579. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Horváth fügekörtéje (körte) = (Szinonima: Figue de Horváth; Horváth's Feigenbirn. Zöld csík körte – a levelezésben.) BERECZKI 3. 1884. 241. p. „Származása. E jeles körtét a nem rég elhalt Horváth György volt kir. udvari ügynök és földbirtokos, a ki szabad óráiban kedvvel foglalkozott a gyümölcsészettel is, magról nyerte Bögötén, (Vasmegye). Magról kelt anyafácskája 1858-ban termett elQször s minthogy gyümölcsei könnyen kisiklottak a kézbQl és zöld szinqek voltak, elnevezte az új fajt »Zöld csík« körtének, és ezen név alatt küldözgetett ojtóvesszQt fájáról többeknek. Ojtóvesszejét 1881-ben kaptam Csobóth Ferencz, öcsémtQl, Al-Torjáról, a hová a faj, mint terjesztésre méltó újdonság egyenest magától, Horváth GyörgytQl került. Nálam még nem termett; de több ízben is kapván BögötérQl, az anyafáról leírásra alkalmas gyümölcspéldányokat, jónak láttam azt fönnebbi helyesebb névre elkeresztelni s körülményes leírásban már is bemutatni. B. M.
 [Küldök] 2 db Zöld csík körtét (A melyet én Horváth körtéjének nevezem el s a III. kötetbe fogom közleni leírását. Ezt Vas megyében született; Horváth György udvari ágens nyerte magról. A veje Bozzay Imre küldött belQle kérésemre vagy 6 példányt BögötérQl, Vas megyébQl. Izleld meg annak idejében s biráld meg te is, hogy hány pénzt ér.  Taval e fajból Nov. 18-án kaptam példányokat melyeket, mert már érettek voltak, azonnal le is irtam akkor. Bereczki 1883. október 12-i (B-D. levelezés, 3. kötet, B-210. számú) levele.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 8/2.
Hosszúcsíkos kalvil (alma) = (Szinonima: Calville barré, Langgestreifter Calvill, Calville rose   Franczia országban hihetQleg e név alatt fordul elQ almánk; mert ami ott »Calville barré« név alatt ismeretes, az egészen más gyümölcs, mint a melyet Oberdieck a Van Mons társulat kertébQl szintén Calville barré név alatt kapott, mikép ezt már fönebb megérintem. B. M. ) BERECZKI 1. 1877. 447. p.  Származása. E jeles almafaj ojtóvesszeje hozzám Calville barré név alatt Kolozsvárról, Veress Ferencz fényképész gyqjteményébQl került, a ki gyümölcsfajait részint Belgiumból Grégoire-tól; részint Frankhonból Boisbuneltól szerezte be. Nálam már több ízben termett. ElsQ ízben termett gyümölcsei után, minthogy ezek sem azon leírással, melyet Bivort a belga Gyümölcsészeti évkönyvekben (Annal. de pomol. VI. 43.) közlött; sem Leroy leírásával (Dict. de pomol. III. 171.) nem egyeztek,  azt hittem, hogy fajom nem valódi. KésQbb az Illustrirtes Handhuch der Obstkunde VIII. kötetében a 201. lapon a »Calville barré« fónebbi név alatt levén bemutatva, határozottan meggyQzQdtem, hogy fajom valósággal nem is az, mit Bivort és Leroy e név alatt leirtak; hanem az, melyet Oberdieck fónebbi név alatt mutatott be. Amazok Calville barré-ja, egészen egyszínq sárga alma; mig az Oberdieck Calville barré-ja, hosszú piros csíkokkal van becsapkodva. Melyik az eredeti e két különbözQ Calville barré közül? Bajos volna meghatározni; mert mindkettQ eredete teljesen bizontalan. Elég az hozzá, hogy az én fajom Oberdieck leírásával teljesen egyezik s így valóban azon gyümölcsöt mutatom itt be a magyar gyümölcskedvelöknek, melyet Oberdieck leírt. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/langgestreifter_kalvill.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/langgestreifter_kalvill.htm
Hosszú fehér császárkörte = (Szinonima: Doyenné blanc long, Lange weisse Dechantsbirn.) BERECZKI 2. 1882. 125. p. „Származása. Bizonytalan. Fönebbi nevét Diel adta neki, a ki 1802-ben »Kernobstsorten« czímq munkájában elQször írta le. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ObcrdiecktQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lange_weisse_dechantsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lange_weisse_dechantsbirne.htm
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/08Doyenneblanclong.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/08Doyenneblanclong.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_018.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_018.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 27–28. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0032.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0032.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0033.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0033.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0029.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0029.JPG
Hosszú kék damaskusi (szilva) = (Szinonima: Damas violet longuet, Lange violette Damascene.) BERECZKI 2. 1882. 495. p.  Származása. Bizonytalan. HihetQleg franczia gyümölcs; noha a franczia gyümölcsészek mqveiben még neve sincs fölemlítve. A legnagyobb szilvák közé tartozik ez is; igen szép és igen jó gyümölcs. Sajnos, hogy fáját seholsem találták bQven termQnek. Ez lehet az oka, mint Jahn megjegyzi, hogy a franczia és német kertekben ritkán fordul elQ; noha finomízq, szép gyümölcsei végett több figyelmet érdemelne. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
 Mathieu Lange Violette Damascene néven sorolja fel. A két hasonló elnevezés kétségtelenül azonos fajtát takar. Mayer írja le  színes ábrát is közölve  az elsQk között Die blaue Damascenerin névvel. Lucas Oberdick Lange violette Damascene néven tárgyalják részletesen. A hazai faiskolákban WQlfel Damas violette, Bazalicza Lange violette Damascene, Urbanek Lange violette Damascenerpflaumen, majd Entz Hosszúkás violaszín magvaváló névvel szaporították a Lange violette Damascene-t. A magyar irodalomban Bereczki foglalkozott a fajtával. (MegjegyzendQ, hogy Entz a Damascene kifejezést következetesen magvaválónak fordította.) Lippai utal rá, hogy egyesek ezt a fajtát a mi Besztercei szilvánkkal azonosítják. A fajta Qsi voltát bizonyítja Rapaics, megemlítve, hogy Plinius szerint a rómaiak az aszalható, nagy csonthéjas szilvákat a szíriai Damaszkuszról damaszkoszi szilvának nevezték. A kereszteshadjáratok után még jobban elterjedt az aszalt szilva felhasználása, gyógyászati szempontból. A fajta termesztésbe vonása Kisázsián, a Balkánon és hazánkon keresztül jutott Európa nyugati részeibe. Augusztusban érQ, nagy, sötétkék, bQlevq, kellemes fqszeres ízq, elsQrendq csemegegyümölcs. Fája nagy, szellQs koronájú, rosszul termékenyülQ. Gyümölcse szélálló, esQre nem reped fel. KártevQkre érzékeny, kellQen nyirkos talajt kíván. A peklini körülmények ideálisak voltak a fajta számára. A mai hazai gyümölcstermesztésben nem, csak gyqjteményekben található meg. Bogdán I.  Geday G.
BOGDÁN GEDAY 1971 360. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2K1QVlZ" https://bit.ly/2K1QVlZ
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lange_violette_damascene.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lange_violette_damascene.htm
Hosszú szárú Daru alma  BERECZKI ilyen alakformát nem írt le. DörgQ Dániel írja 1877. december 12-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-60. számú) levelében: „Tettem a ládikába még 3 kormos Daru almát, 1 hosszu száru daru almát, illyenek ugyan ritkán, vagy 10 ezer közzül kerülnek, tettem még 2 nagy Daru almát, mint bármelly Rambour… D. D.”
Hosszú szárú – Lásd Hosszuszárú! (Bereczki írásmódjával)
Hosszuszárú fehérke (körte) = (Szinonima: Blanquet à longue queue, Langstielige Blankette, Französische-langstielige Weissbirne.) BERECZKI 2. 1882. 87. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint hihetQleg Francziaországból, Montbéliard környékérQl származik s a franczia gyümölcsészek elQtt jelenlegi franczia neve alatt, már a XVI. század végén ismeretes volt. Nevét bQre fehérségétQl vette. Jelenleg el van már terjedve mindenütt, a hol a mérsékelt égövi gyümölcsök tenyésznek. OjtóvesszQjét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. 
 A német irodalom csak egy Nagewitzbirne-t ismert, míg a peklini jegyzék [peklini uradalom (Sáros vm.) - 1762] hármat sorol fel. Az egyik »korai«, a másik »nagy« jelzQt visel, míg a harmadik »nyári«, és a fajtaleírás alapján csak az utóbbi lehet azonos. Diel Französische Langstielige Weiss Birne néven tárgyalja a fajtát. Dochnahl szintén e néven foglalkozik vele. Lucas Oberdick már Langstielige Blankette néven ismertetik a körtét, megemlítve a Nagewitzbirne nevet mint szinonimát. Lippai is említi a Nágovics koertvély-t. Bereczki írta le részletesen a hazai irodalomban a fenti néven a fajtát. Július végétQl augusztus közepéig érQ, kicsi, hosszúkás körte alakú, világoszöld, napos oldalán pirkadt, tömött, olvadó, kissé pikáns cukorízq, elsQrendq csemegegyümölcs. Kiváló aszalványt ad. Fája erQteljes, igen edzett, késQn fordul termQre, de bQven terem, talajban nem válogat, igénytelen. Szélálló. A peklini körülmények a fajtának kedveztek. Gyümölcstermesztésünkben ma már nem található meg. Bogdán I.  Geday G. BOGDÁN  GEDAY 1971. 335. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JT6YCQ" https://bit.ly/2JT6YCQ
DIEL 4. füzet  Körték. 125–132. p. [Pdf dokumentumban 130. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_8__Birnen_4._Heft.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_8__Birnen_4._Heft.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/langstielige_blankette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/langstielige_blankette.htm
LEROY 1. kötet, 444–446. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/444/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/444/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/34Blanquetalonguequeue.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/34Blanquetalonguequeue.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_070.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_070.html
VERGER–MAS 2. kötet, 233–234. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2291.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2291.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2292.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2292.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2293.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2293.JPG
Hosszúszárú kis alma  Lásd Hosszuszáru kis alma
Hosszuszáru kis alma = (Szinonima: Queue bleue, Kleiner Langstiel, Blauschwanz, Petit á longue queue, Bedufteter Langstiel.) BERECZKI 2. 1882. 339. p.  Származása. Az Api almához hasonló, de ettQl mégis jól megkülönböztethetQ, eme becses almafajt, Diel szerint, Szászországnak köszönhetjük. Halle környékén régóta nagyban tenyésztik és fájának termékenysége, gyümölcseinek szépsége, jósága és tartóssága miatt éppen oly becsben tartják, mint a Masánczki almát. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam Lucas EdétQl, ReutlingenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/32queuebleue.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/32queuebleue.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_067.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_067.html
VERGER–MAS 4. kötet, 143–144. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450177.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450177.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450178.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450178.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450174.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450174.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleiner_langstiel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleiner_langstiel.htm
Hoyerswerdai zöld (körte) = (Szinonima: Sucrée verte d’ Hoyerswerda, Grüne Hoyerswerder, Souveraine d’été.) BERECZKI 1. 1877. 237. p.  HihetQleg magról kelt Hoyerswerdában (mezQváros Porosz-Sziléziában). A folyó század elején kezdett nagyban elterjedni. Némethonban nagyra becsülik ugy is, mint csemege, úgyis, mint aszalványnak különösen alkalmas gyümölcsöt. Ojtóvesszejét ezelQtt 10 évvel mar több helyrQl megkaptam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gruene_hoyerswerder.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gruene_hoyerswerder.htm
Hovey de Dana (körte)  Lásd Dana-féle Hovey (körte)!
Hölgyek körtéje = (Szinonima: Chaire à dame, Chère à dame, Chère aux dames; Poire de prince d été, Damenbirne.) BERECZKI 4. 1887. 63. p.  Származása. Régi franczia gyümölcs. EredetérQl semmi bizonyosat sem jegyeztek föl a régi franczia gyümölcsészek. Napjainkban meglehetQsen el van terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom, valódisága kétségtelen. B. M.
 Mathieu szerint a Fürsten Birne kétségtelenül azonos a Damenbirne-vel. Régi francia eredetq körte, amelyet már XIV. Lajos gyümölcskertésze, Quintiney említett Chére à Dame néven. Mathieu által felsorolt 23 szinonimája bizonyítja a fajta kedveltségét és elterjedését. Lucas Oberdick Damenbirne néven foglalkoznak a körtével. A magyar irodalomban Bereczki ismertette részletesen a fent jelzett név alatt. Augusztus közepétQl, hqvösebb tájakon szeptemberben érQ apró, zömökebb körtealakú, pirosas, szívós, vastagabb héjú, bQlevq, félolvadó, igen cukros, de néha húzós savannyal emelt, kellemes fqszeres ízq, másodrendq csemege, de külleme miatt elsQrendq piaci körte. Fája középerQs, fiatalon gyors növekedésq, korán és kedvezQ helyen bQ termQ. Hqvösebb klímát és nedves talajt kedvel. Gyümölcse szélálló. A peklini körülmények [peklini uradalom (Sáros vm.) - 1762] a fajtának megfeleltek. A mai hazai gyümölcstermesz-tésben nem található meg. Bogdán I.  Geday G. BOGDÁN GEDAY 1971. 335. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2HY5ULS" https://bit.ly/2HY5ULS
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-284. számú levélen.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/35ChairaDame.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/35ChairaDame.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_068.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_068.html
VERGER – MAS 2. kötet, 45–46. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2057.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2057.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2058.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2058.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2056.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2056.JPG
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 2. kötet 37–38. p. [Pdf dokumentumban 43. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._2_Birnen_1860.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._2_Birnen_1860.pdf (Pdf-ben 43. oldal)
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/osdb/ih/damenbirne_ih.pdf" http://www.obstsortendatenbank.de/osdb/ih/damenbirne_ih.pdf
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296124_00045.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296124_00045.html
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/damenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/damenbirne.htm
Hubbardstoni páratlan (alma) – Lásd Hubbardstone-i páratlan alma!
Hubbardston-i páratlan (alma) = (Szinonima: Nonpareille de Hubbardston, Sondergleichen von Hubbardston, Hubbardston Nonsuch, American Nonpareille). BERECZKI 2. 1882. 249. p. „Amerikában, Massachuset állam Hubbardston nevq városában fedeztetett föl. Európában csak a jelen század közepe felé kezdett elterjedni. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl, a Simon Louis testvérek jóhírü faiskolájából. Fajfámon 1877-ben termett elQször. B. M.
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n157/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/n157/mode/2up (Színes képe elQtte)
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hubardston.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/hubardston.htm
BIVORT  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Hubbardston&f=false" http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Hubbardston&f=false
Hubert Grégoire körte – Lásd Grégoire Hubert (körte)!
Huntington körtéje = BERECZKI 2. 1882. 211. p. „Származása. E terjesztésre méltó jeles körte, mikép Mas Alfonz Downing, amerikai gyümölcsész után írja, véletlenül kelt magról, egy erdQben, az Egyesült-államokban Amerikában. Nevét attól kapta, a ki fölfedezte. Bizonyára újabbkori gyümölcs; mert még kevéssé van elterjedve. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. Nálam még nem, de DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Túron már bemutatta gyümölcseit, melyekrQl e fajt körülményesen is leírhattam, B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/14Huntington.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/14Huntington.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_032.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_032.html
VERGER–MAS 2. kötet, 155–156. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2191.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2191.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2194.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2194.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2195.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2195.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 489. p. [Pdf dokumentumban 503. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Húsos som   A húsos som (Cornus mas L.), a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3 7 méter magasra növQ cserje. Még a lombosodást megelQzQen nyíló sárga virágai nem csak a tavasz elsQ hírnökei, hanem dísze is a kertnek. Gyümölcsei 1,5  3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztetQ, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízq. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsos_som" https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsos_som
BERTUCH 10. kötet. Plantae CIII. Németországi gyümöltsök. 1. kép. A’ Somfa. [Pdf dokumentumban 108–109. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/cornus.mas.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/cornus.mas.html#alteteje
Húsvéti bergamot (körte) = (Szinonima: Bergamotte de pâques, Oster-bergamotte, Bergamotte d hiver, Easter Bergamot, Bergamotte soldat. DörgQ Dániel 1886. május 22-i [B-D. levelezés, 6. kötet, D-305. számú] levelében a Téli citromkörte szinonimájának tartja.). BERECZKI 4. 1887. 65. p.  Származása. Régi bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy Francziaországban már két század elQtt ismeretes volt. Tartósságáért nagy becsben volt a régi gyümölcsészek elQtt; de újabb korban már kezdik elhanyagolni; mert nála szebb, jobb és tartósabb körtékkel is rendelkezhetünk. Ojtó vesszejét 1879-ben kaptam a Leroy híres faiskolájából, Angersból. B. M. Lásd még Makaria körte! 
 A Bergamotte de Paques nevq körtérQl. «A Kert» f. évi 16-ik számában Schudler Alajos egy csinos alakú öszi körtét mutat be sötét rajzban és rövidke közleményben «Bergamotte de Paques» név alatt, melyet elterjesztésre melegen ajánl. Hazai gyümölcsészetünk jó hirneve érdekében kényszerítve vagyok eleve kimondani, hogy a Sch. ur által bemutatott körtének határozottan nem az a neve, a minek Q nevezi. Ugyanis az a franczia név, melyet «A Kert» említett számában, a 121-ik ábra alatt olvashatni, már maga is eléggé bizonyítja, hogy a faj hamis faj, hogy az Q valódi neve bizonyára más lesz és nem «Bergamotte de Pâques», mert a közlött rajz is egészen más alakot mutat, mely teljesen különbözik a valódi Bergamotte de Pâques alakjától. A Bergamotte de Pâques a magyar gyümölcsészeti nomenelaturában, jó ideje már, hogy «Húsvéti bergamot» név alatt szerepel, mert hát magyarul ez az Q helyes elnevezése. Azért nevezték e körtét Bergamotte de Pâques-nak a francziák, «Húsvéti bergamot»-nak a magyarok, mert már a névben is jellemezni akarták, hogy ez a körte késQn  születése helyén valószínqleg husvét-nap táján érik és nem szeptemberben, mely hónap legalább is oly messze esik husvét-nap tájától, mint Makó JeruzsálemtQl. Gressent franczia íróról  kire rövid közleményében Sch. ur is hivatkozik fel kell tennem, hogy ismerte azt a körtét, a melyet hazájában Bergamotte de Pâques (= Húsvéti bergamot) néven neveznek: tehát azt is fel kell tennem róla, hogy ezt az igy nevezett körtét semmiesetre sem ajánlhatta munkájában ugy mint Qszi körtét, vagy Sch. ur szerint ugy, mint «legfinomabb Qszi asztali körtét», mert ha ezt tette, badarul cselekedett s nevetségessé tette magát hazájának olyan világszerte ismeretes gyümölcsészei elQtt, mint Leroy András és Mas Alfonz, a kik kitqnQ munkáikban a Bergamotte de Pâques nevq körtét körülményesen leírták és szénrajzban is közölték. Szerintök ugyanis ez a körte nem Qszi, hanem téli körte és a csemegegyümölcsök közt nem is I-sQ, hanem csak II-od rangú, de azért mégis becses körte, mert nagy fát nevel, tartós életq és bQven termQ. Mint becses téli körtefajt, igyekeztem én is megszerezni a Bergamotte de Pâques nevü körtét. Meg is kaptam azt Angers-ból, a Leroy hires faiskolájából. Több ízben termett is már nálam. Fajom a «Dictionnaire de Pomologie» és a «Pomologie Générale» czimq munkákban közlött leírással egyezQ gyümölcsöket termett és igy valódi is, és mint ilyent «Gyümölcsészeti Vázlatok» czimü munkámban, én is bemutattam körülményes leírásban (lásd IV. köt. 65 66. lap.) Gressent munkáját még nem olvastam. Nem is volt, nincs is meg birtokomban. Sajnálom pedig, mert látni szeretném, hogy csakugyan Qszi körtének tartja-e Q is a Bergamotte de Pâques nevq téli körtét? Azonban, bármiféle véleménye legyen is Gressent urnak, avval nekünk, magyaroknak se nem árt, se nem használ azon esetre; ha az Q tudományának föl nem ül senkise közülünk: de igen is árthat hazai gyümölcsészetünknek akkor; ha fölültet valakit, mint Schudler urat is, a ki minden körültekintés nélkül a gyümölcsészet irodalmában, vakon elhitte, hogy annak az Qszi körtének, melyet Q rajzban és rövid közleményben bemutatott, valóban Bergamotte de Paques a neve. Ha a Schudler ur által bemutatott körte valóban oly kitqnQ Qszi körte, a milyennek Q állítja; bizonyára megtalálható annak a valódi neve is, csak keresni kell; mert az oly kitqnQ gyümölcs a kutató gyümölcsészek szeme elQtt, nem lappanghat sokáig név nélkül vagy álnév alatt. Fölfedezik azt csakhamar, s nevet adnak neki, vagy, ha nevük hamis; kiderítik az igazi nevét, mint azon csalóknak, a kik álnév alatt barangolnak a világban. Kérve kérem gyümölcsész társaimat, hogy álnév alatt vagy hamis név alatt ne terjesszünk többé gyümölcsöket, bármily kitqnQk, terjesztésre méltók legyenek is azok különben; mert igy cselekedve, csak zavart okozhatnánk hazai gyümölcsészetünkben. Ha oly gyümölcsfaj kerül birtokunkba, mely kitqnQségénél fogva megérdemelné, hogy széles körben elterjedjen; igyekezzünk elébb a gyümölcsleirásokat tartalmazó munkákból meggyQzQdést szerezni arról, hogy valóban az-e a neve, a minek elnevezte az, a ki a fajt hozzánk küldötte. Ha pedig névtelen, vagy elQttünk még ismeretlen, avagy olyan volna, hogy neve valódiságában kételkednünk kellene; forduljunk szakértQ gyümölcsészekhez s kérjük Qket a névtelen gyümölcsök meghatározására kétségünk eloszlatására. Ha ezektQl azután megtudtuk gyümölcsünk igazi nevét; akkor lesz aztán ideje kitqnQ fajunkat rajzban és írásban a nagyközönségnek bemutatni és széles körben való elterjesztését megkezdeni: de addig nem. Ha Schudler ur tudomást szerzett volna arról, hogy a Bergamotte de Pâques körte a «Gyümölcsészeti Vázlatok» magyar munkában, Húsvéti bergamot név alatt már le van írva s ezt a leírást az Q Qszi körte fájára ráolvasta volna; hiszem hogy akkor kétszer is meggondolta volna, vajjon közölje-e «A Kert» hasábjain azt, a mit ottan Bergamotte de Pâques nevü körtéjérQl közleni jónak látott. Bocsássanak meg nekem s ne vegyék rosz néven tQlem; ha annak a szent ügynek érdekében, – melynek én egy hosszú életet áldoztam föl, – mindenkit arra figyelmeztetek, hogy a ki közülünk még nem jártas a gyümölcsészet irodalmában; ne akarjon a nyilvánosságnak szánt lapokban gyümölcsöket ismertetni; mert járatlanságát csakhamar észreveszik, szemére lobbanthatják s könnyen azt mondhatják neki, hogy «A ki nem tud arabusul; ne beszéljen arabusul». Mint már fönnebb is mondám, hazai gyümölcsészetünk jó hírneve érdekében ennyit tartottam szükségesnek a szóba hozott Bergamotte de Pâques nevq körtérQl e becses lap hasábjain elmondani. Bereczki Máté.  A KERT 1895. 18 19. szám, 706 707. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2sP0Bts" https://bit.ly/2sP0Bts
BOGDÁN GEDAY 1971. 335 336. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2leRxtP" https://bit.ly/2leRxtP
DIEL 7. füzet – Körték, 119–126. p. [Pdf dokumentumban 141. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_15__Birnen_7._Heft.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/A__Diel_Kernobstsorten/_15__Birnen_7._Heft.pdf
LEROY 1. kötet, 250–252. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/250/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/250/mode/2up
MAS – POMOLOGIE GÉN. 1. kötet, 145–146. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f276.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f276.image.r=pomologie.langFR
Húsvéti piros kalvil (alma) = (Szinonima: Calville Rouge de Pâques; Rother Oster-Calvill, Roode Paasch Apple.) BERECZKI 3. 1884. 383. p. „Származása. Bizonytalan. Diel, a német gyümölcsészet hallhatatlan[!] emlékq apostola írta le elQször; de származását illetQleg egyedül annyit jegyzett fel, hogy a fajt Hágából kapta. Hangzatos nevének köszönheti valószinqleg, hogy nemcsak Németországban, de még hazánkban is el van már terjedve. E hangzatos nevét azonban ritka helyen érdemli meg. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is egészen egyezQleg kaptam meg. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 11/3.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_osterkalvill.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_osterkalvill.htm
Húsvéti rozmaring (alma) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel önálló fajtaként. Hasonnévként a levelezésben említi az Entz-féle rozmarinnal, a Honti almával. Lásd még Entz-féle rosmarin (alma)! KésQbbi leírások szerint:
 Hazai eredetq fajta, de pontos származása bizonytalan: a Duna-Tisza közérQl, mások Hont vármegyébQl származtatják. Országosan ismert és elterjedt fajta volt még a század közepén, mára azonban szinte teljesen elfelejtQdött. Az Entz rozmaringtól sokak szerint abban különbözik, hogy alakja nem olyan csúcsos, annál nagyobb, világoszöld alapon nagyobb a piros folt és tovább, májusig is eltartható. Hudák K.”
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
 A névalakulásokra késQbb Rapaics Raymund talál összegzQ magyarázatot  Bereczki névadása után az Alföldön ugyanis »termékeny és hasznos téli almának bizonyult ez az alma (mármint az Entz rozmaring), s a kiválogatás következtében egy hosszú ideig eltartható fajta vált ki belQle, a Húsvéti rozmaring, amely rendesen húsvétkor jelenik meg a gyümölcskereskedések kirakataiban és júniusig is eláll.« [& ] A Húsvéti rozmaringgal »egyfajtájúnak« tartott Entz rozmaring alma gyümölcse, írja Horn János az alma-pomológiájában, »inkább hengerded, hordóalakú, kevesebb gömbölyded példányt ád, ennek húsa finomabb, porhanyósabb, érési ideje decemberben van, minQsége minden tekintetben elsQrendq s fája finomabb, vékonyabb habitusú«. Ambrus L. AMBRUS L. 2012. (Képe ugyanitt Kesselyák Ritától.)
BOGDÁN GEDAY 1971. 347 348. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JVayvY" https://bit.ly/2JVayvY
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/husveti-rozmaring/" https://csodakertesz.hu/termekek/husveti-rozmaring/
TÓTH M. [2015] 50–53. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Modern szakirodalomban hol önálló fajtaként, hol – a csekély morfológiai eltéréstQl eltekintve  az Entz-féle rozmarin szinonimájának tekintik.
KIRÁLY I., 2013. 11. és 18. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/2/Kiraly_Ildiko_thu.pdf
I
Idared (alma) = Bereczki korában még nem létezett. A Jonathan és a Wagener hibridje (USA, 1943). Kisebb arányban az USA-ban termesztik. Nyugat-Európában alig termesztik. Lengyelországban telepítették, de ma már a nehezen eladható fajták közé sorolják. „Az Idared a magyar almatermesztés sikerfajtája, hazai terjedését a Jonathan fajtáéhoz nagyon hasonló technológiai igénye és a kiváló eltarthatósága motiválta. Termesztési arányának további túlzott növelése kockázatos. Tóth Magdolna.” TÓTH M. 58–59. p. Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között [447. p.] Almák 7. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Illatos bohóc (körte) = (Szinonima: Arlequin musqué.) BERECZKI 2. 1882. 127. p.  Származása. Van Mons nyerte magról. Bivort, a ki e körtefajnak (1853.) elsQ leírója volt, azt mondja, hogy nem tudja, hogy Van Mons miféle szeszélybQl adhatta a Bohócz nevet (»Arlequin«) e körtefajnak; mert színe nem tarka-barka, hanem egyszerqen és tisztán zöld. Bárha nem újdonság többé, még sincs kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából PlantièresbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 1. kötet, 105. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Arlequin&f" http://books.google.hu/books?id=kyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Arlequin&f
LEROY 1. kötet, 158–159. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/158/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/158/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/08ArlequinMusque.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/08ArlequinMusque.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_019.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_019.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 147–148. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0182.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0182.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0183.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0183.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0179.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0179.JPG
Ilona körte = (Szinonima: Ilonka nyári vajkörte?). BERECZKI 2. 1882. 143. p. „Származása. A Kálmán körték (Bon Chrétien) családjába tartozó ezen jeles nyári körte alkalmasint hazai faj. A nálam meglevQ számos, gyümölcsészeti mq egyikében sem találtam hozzá hasonlót leirva. Aradon és vidékén részint név nélkül, részint mert aug. közepe felé Ilona nap táján érik, Ilona körte név alatt régóta el van már terjedve. Mint igen becses és terjesztésre méltó körtefajt, érdemesnek találtam a gyümölcskedvelQkkel körülményes leírásban is megismertetni. B. M.
Izambert (körte) = (Szinonima: Beurré gris, Graue Herbstbutterbirn, Normanni bergamot, Ambois-i vajoncz, Szürke, Qszi vajkörte, Beurré roux, Beurré d Anjou; [ népi nyelven: Qszi kormos DörgQ 1879. febr. 13 15. B-D. levelezés, 2. kötet, D-80.]). BERECZKI 1. 1877. 281. p.  Régi, hihetQleg Normandiából származó gyümölcs. Legrégiebb neve a francziáknál is az, mely alatt e helyt leírom s mely alatt szülQföldemen, gyermekkoromban már nevezni hallottam. Jelenleg a francziák »Szürke vajoncz« (Beurré gris), a németek »Szürke Qszi vajoncz« (Graue Herbstbutterbirn) név alatt ismerik és nevezik. El van már terjedve mindenütt a világon, a hol a körtefa tenyészik s régisége daczára ma is egyike legkedvesebb ízq körtéinknek. B. M.
DörgQ Dániel írja 1879. febr. 13 15.-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-80. számú) levelében:  Továbbá tettem gajjat 20-25öt, a téli piros pogácsáról és IzambertrQl EzekrQl én tQlled nem kaptam, nem is kértem gajjat, mert ezek Turon Qsgyümölcsök. [& ] Az Izambert /:népi nyelven Qszi kormos:/ alkalmasint egy idejq Qs a nyári Kálmánnal, bár félannyira, sQtt harmad résznyire nQ fája, de azért igen régi fák vannak belQlle. Mesgyémen a kertbe van egy Izambert körte fája az eggyik szomszédomnak, melly ollyan vastag, mint egy  sák buza,  s ollyan vólt ez elQtt 42 évvel is, a meddig vissza emlékszem. Az ólta nem nQtt, de minthogy rossz gazdája vólt, sok gajja leszáradt, tehát lehet a fa 150 éves leg kevesebb számítással. 4 fácskám van rólla. Mert midQn én és nQm gyermekek vóltunk, hej jól esett, ha e vén fáról nehány kertünkbe át esett, és titokba felvettük és meg ettük, még most is a számba az íze, 40 év ólta, az a finom, bQ  s savanyu lé. Egy Cseh vagy Morva országi vászon gyáros egy itteni nagyobb kereskedQnek a mult évekbe küldött egy kis ferslóg gyümölcsöt prezentbe. Közönséges ízq  /nem kitqnQ/  gyümölcsök vóltak állítólag  s más évben a turi kereskedQ Izambert körtével tele vissza küldötte a ferslógot, bezzeg vólt csudálkozás Cseh országba, hogy illyen is terem tul a Tiszán, alig hitték el, hogy innen került; ugy látszik hogy az Izambert szereti a kötött földet, mint itt van,  s jól említéd meg leírásodba ezen tulajdonát,  s valamint nem hiába törtél érte lándzsát egy felsQ megyei emberrel  talán 1869-70be, megérdemlette. E fajt veres-gacsos-vesszeirQl, elálló szemeirQl könnyen meg ismerhetni. Hiszem hogy teljesen eggyezik a tieddel, tehát tettem rólla vesszQt, hasonlítsd össze. D. D.
BOGDÁN GEDAY 1971. 336. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2HYrMXG" https://bit.ly/2HYrMXG
AQUARELLE VERGER (Beurré gris)
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/04Beurregris.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/04Beurregris.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_011.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_011.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 51–52. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0062.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0062.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0063.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0063.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0059.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0059.JPG
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe058.htm"http://library.wur.nl/s peccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe058.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/graue_herbstbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/graue_herbstbutterbirne.htm
HEDRICK PEARS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/128/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/128/mode/2up
Izambert szürke Qszi körte  Lásd Izambert (körte)!
Ízletes vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré Delicat.) BERECZKI 2. 1882. 129. p.  Származása. A tournay-i kertésztársulat elnöke, Dumortier szerint, De Jonghe, jeles belga gyümölcsész nyerte magról alig egy pár évtizeddel ez elQtt. A Van Mons társulat közleményeiben csak 1863-ban volt elQször fölemlítve e körtefaj neve. Ojtóvesszejét 1868-ban Belgiumból, a Van Mons társulat kertébQl és 1873-ban Simon-Louis testvérektQl Plantières-ból és pedig mindkét helyrQl teljesen egyezQleg kaptam meg. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 3. kötet, 17 18. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f40.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f40.image.r=pomologie.langFR
J
J. H. Hale (Qszibarack)   Érdekes, hogy a J. H. Hale a létezQ sok-sokezer Qszibarackfajta közül az egyetlen (a Juno Elbertán kívül) olyan fajta, amely nem önbeporzó, vagyis virágját csak más fajta virágpora képes megtermékenyíteni. [& ] A J. H. Hale Amerikából ered, ahol egyike a legelterjedtebb fajtáknak; termesztése körülbelül 10 év óta Olaszországban is hatalmas méretben terjed és 1935-ben már az elsQ három export-fajta között szerepel. Lehner Ödön ismertetése. In: Kertészet, 11. évf. 1937. májusi szám, 85. p.
J. H. HALE, 1915.  HYPERLINK "https://archive.org/details/CAT31296663" https://archive.org/details/CAT31296663
Jaboulay ropogós (cseresznye) = BERECZKI 4. 1887. 516. p.; CSONTHÉJAS 2001. 14. p.; Bereczki Máté 1875. július 17-én kelt (B-D. levelezés, 1. kötet, B-23. számú) levelében idézi a Simon Louis Catalogue gyümölcsleírását: „Bigarreau Jaboulay (= Jaboulay ropogósa). »Nagy, szívalakú feketés sötétvörös cseresznye, I. rendq. Érik Jun. elsQ felében. Fája igen erQteljes, igen termékeny. Ugy hisszük, hibásan van ropogós cseresznye fajok közé osztályozva. A korai cseresznyék egyik legszebbike. Spekulátióból való tenyésztésre igen alkalmas«.
AQUARELLE VERGER 8. kötet 46. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/46BigarreauJaboulay.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/46BigarreauJaboulay.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_105.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_105.html
VERGER – MAS 8. kötet, 17–18. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80022.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80022.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80023.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80023.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80021.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80021.JPG
TÓTH M. 256. p. [Jaboulay]  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Jacob Lebel (alma)  Lásd Lebel Jakab!
Jakab király alma  Lásd Breda renet!
Janó (barack)   Janó nevq barackfajta, mely a falu téeszelnökérQl kapta a nevét, aki a fát oltotta. ÉlQnyelvi gyqjtés. Pelczéder Katalin Gyümölcsnevek a Baranya megyei KölkedrQl. 2008. Lásd PELCZÉDER 2013. 30. p.
Jansen v. velteni  Lásd Welteni Jansen almája!
Japán körte  Lásd Nashi!
Jargonelle (körte)  Lásd Chini Jargonelle!
Jármy körte (tervezett körte-elnevezés)  Lásd Augusztusi nagy körte!
Jász vadóka (alma) = (Szinonima: Barátalma). BERECZKI 2. 1882. 381. p.  E becses és rendkívül tartós, honi almafajunk eredetérQl sok utánjárásom és kérdezQsködésem daczára sem bírtam elfogadható, biztos adatot szerezni. Pest- és Hevesmegyékben van régebb idQ óta elterjedve. Neve után azt kell feltennünk, hogy a Jászságban, Heves és Pestmegye határán keletkezett magról. Ojtóvesszejét Jászvadóka vagy Barátalma név alatt 1876-ban kaptam meg Fazekas Károly, barátomtól, Lekehalmáról. KésQbb 1878-ban Vass Elek, városi fQkertész úrtól Halasról szintén Jász vadóka név alatt kaptam meg. [& ] Tudtommal körülményes leírásban még senkisem ismertette. B. M.
NAGY TÓTH 1998. 324. p. AMBRUS L. 2012. (Képe ugyanitt Kesselyék Ritától)
Képe és leírása: Korponay Gyula: Jászvadóka alma. A Magyar Gyümölcs, 1937. május 10. szám, 153. p. [FizetQs forrás: Arcanum]
 HYPERLINK "https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KerteszetiEgyetem_MagyarGyumolcs_1937/?pg=156&layout=s" https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KerteszetiEgyetem_MagyarGyumolcs_1937/?pg=156&layout=s
 HYPERLINK "http://www.antikkonyv.hu/cgi-bin/antikkonyv/galeria_frame_set.php?n_k_foto=k2536p01.jpg&k_azon=2536" http://www.antikkonyv.hu/cgi-bin/antikkonyv/galeria_frame_set.php?n_k_foto=k2536p01.jpg&k_azon=2536
Jeruzsálemi kék (szilva) = (Szinonima: Violette de Jerusalem, Violetta Jerusalems Pflaume, Wahre blaue Eierpflaume.) BERECZKI 2. 1882. 443. p. „Származása. Bizonytalan. Régibb gyümölcsészek mqveiben még puszta neve sincsen fölemlítve. Hol és ki vezette be elQször a világba? Senkisem tud róla: de azért napjainkban már egyike lett legismertebb és legkapósabb szilvafajainknak. Jóval nagyobb a beszterczei szilvánál, melyhez állományának húsos voltánál s finom íze és alakjánál fogva leginkább hasonlít. Ojtóvesszejét 1874-ben egyszerre kaptam meg OberdiecktQl, JeinsenbQl és a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/violette_jerusalempflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/violette_jerusalempflaume.htm
Jefferson (szilva) = BERECZKI 1. 1877. 465. p.  E kitqnQ szilvafaj Amerikából származik, Európában csak a negyvenes években kezdett elterjedni. Buel, amerikai gyümölcsész, ki több jeles szilvafajjal gazdagította Amerika gyümölcsészetét, nyerte e szilvát magról s keresztelte el Jeffersonnak, az egyesült államok egykori elnökének nevérQl. Mint jóságára a Zöld ringlóhoz közel álló, de ennél sokkal nagyobb és szebb szilvafaj, mely termékenységre bármely szilvafajjal vetekedik, csakhamar utat nyitott magának minden jelesebb gyümölcsösbe a világon. Downing, amerikai gyümölcsész sok tekintetben többre becsüli a Zöld ringló-nál is. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
FRUITS OF AMERICA  HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/1/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitsofamericac00hove#page/1/mode/2up (Képe elQtte)
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/13Jefferson.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/13Jefferson.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_026.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_026.html VERGER – MAS 6. kötet, 17–18. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60025.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60025.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60026.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60026.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60027.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60027.JPG
Jersey király (alma) = (Szinonima: Royale de Jersey; Königsapfel von Jersey.). BERECZKI 2. 1882. 341. p. „Származása. Bizonytalan. Neve után itélve Diel azt gyanítja, hogy a Jersey szigetén lehet otthonos. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve. Ojtó vesszejét 1872-ben kaptam Oberdiecktól, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
LEROY 4. kötet, 792 793. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/792/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/792/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsapfel_aus_jersey.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsapfel_aus_jersey.htm
Jodoigne diadala (körte) = (Szinonima: Triomphe de Jodoigne; Triumph von Jodoigne.) BERECZKI 1. 1877. 335. p. „E valóban kitqnQ s a gyümölcsészet diadalának is méltán nevezhetQ körtefajt egy 1830-ban elvetett magról nyerte a belga gyümölcsészek egyik kitqnQsége, Bouvier, jodoigne-i polgármester. A magról kelt nemes csemete 1843-ban mutatta be a világnak elsQ gyümölcseit. Csakhamar elterjedt az egész földgömbön mindenütt, a hol a körtefa díszlik. A nagyhangzású név sok más körtefajnak is biztosította a világszerte való elterjedést, példa erre a Totleben tábornok körtéje; de a nagyhangzású nevet viselQ körték közt szerintem aligha akad egy is, mely nevét annyira megérdemelné és pedig minden tekintetben, mint ez. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Álló helyére kiültetett ojtványom 1876-ban termett elQször. B. M.
AQUARELLE VERGER 4. kötet 10. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/10TriomphedeJodoigne.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/10TriomphedeJodoigne.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_023.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_023.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 55–56. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0067.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0067.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0068.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0068.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0064.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0064.JPG
LEROY 2. kötet, 706–707. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/906/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/906/mode/2up
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl23.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl23.htm
STOLL, R. 1885/4. szám, 45–46. p. [Pdf dokumentumban 50–51. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/triumph_von_jodoigne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/triumph_von_jodoigne.htm
Jodoigne-i bergamot (körte) = (Levelezésben Jodoignei bergamot.) (Szinonima: Bergamotte de Jodoigne; Bergamotte von Jodoigne). BERECZKI 1. 1877. 201. p. „E jeles, késQ téli gyümölcsfajt Belgium híres magonczozója, Grégoire nyerte magról Jodoigne-ban, 1853-ban. Ojtóvesszeje hozzám elQször a Van Mons társulattól 1868-ban, késQbb 1870-ben Veress Ferencz, egy idQben szenvedélyes gyümölcsész hazánkfiától került, a ki egy szerencsétlen esés következtében kezét megsértvén, a hozzá Grégoire-tól került s általa el nem ojthatott vesszQket elojtás végett hozzám küldötte. B. M.
LEROY 1. kötet 246. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/246/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/246/mode/2up
Jodoignei bergamot – Lásd Jodoigne-i bergamot (körte)!
Jodoigne-i korai (körte) = (Szinonima: Précoce de Jodoigne). BERECZKI 3. 1884. 249. p. „E jeles korai körtét szintén Grégoire nyerte magról, Jodoigne-ban, (Belgium). A magról kelt s ojtatlanul fölnevelt anyafa 1865-ben termett elQször. MeglehetQsen elterjedt azóta mindenfelé. Ojtóvesszejét a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl és Leroy faiskolájából, AngersbQl egyszerre kaptam meg 1879-ben. Nálam még nem termett; de a tQlem kapott vesszQkrQl, DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Túron már bemutatta gyümölcseit, melyekrQl a fajt körülményes leírásban már is bemutathatom. B. M.
BIVORT  LES FRUITS VAN MONS Körték: 59 60. p.  HYPERLINK "https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.31175002158775;view=1up;seq=63" https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.31175002158775;view=1up;seq=63
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 5. kötet, 101–102. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f160.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f160.image.r=pomologie.langFR
Jolán renet – Lásd Jolánka (alma)!
Jolánka (alma) = (Szinonima: Jolán renetje). BERECZKI 3. 1884. 377. p. „Ez is az én magonczom, ez is a Sikulai magvairól származik. Ez már inkább Qszi mint téli alma: renet almák családába tartozó. Fája rendkivül egészséges és termékeny. Levelei tavasszal igen molyhosak s ugy tqnnek föl távolról, mintha lisztpor lepte volna meg Qket. Bereczki Máté 1883. aug. 31-i (B-D. levelezés, 3. kötet, B-204. számú) levele. Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 5/1.
TÓTH M. [2015] 54–58. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Villási Pál elnevezte Bereczki magonca névre. Lásd ott!
Jonatán alma – Lásd Jonathán alma!
Jonathan – lásd Jonathán!
Jonathán (alma) = (Szinonima: Philip Rick, King Philip.) BERECZKI 2. 1882. 311. p.  Amerikából származik. Az Új-York államban, Kingston mellett fedeztetett föl, hihetQleg az újabb korban. Hasbrouck Jonathán nevérQl keresztelték el, a ki elQször ismerteté meg e kitqnQ almát a gyümölcsészekkel.  Újdonság-létére már hazánkban is el van néhol terjedve. Ojtóvesszejét Fazekas Károly barátom szivességébQl, 1876-ban kaptam Lekehalmáról. Fajfámon több ízben termett már Oberdieck leírásával jól egyezQ gyümölcsöket. B. M.
Európa valamennyi almatermesztQ országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fQ fajtává. Magyarországon 1882-ben Bereczki Máté ismertette, és írta le ezt a fajtát. Az alapfajta teljesítQképessége és minQsége leromlott, ezért csak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató FejlesztQ Intézet Rt. Újfehértói állomásán (ma Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht.) kiválasztott klónjai telepíthetQk. Ezek a következQk: Csány 1 Jonathan, Jonathan M 40, Jonathan M 41, Naményi Jonathan, Szatmárcsekei Jonathan és a Watson Jonathan. Lásd NyírQ József pakodi gyümölcsösének Pszialma honlapja:  HYPERLINK "http://www.oszialma.hu/alma/jonatan" http://www.oszialma.hu/alma/jonatan
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/jonathan.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/jonathan.htm
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/jonathan-csanyi-1/jonathan/" https://csodakertesz.hu/termekek/jonathan-csanyi-1/jonathan/
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
Jonghe rózsaalmája = (Levelezésben Jonghe rósa). (Szinonima: De Jonghe Rosenapfel; De Jonghe’s Rosenapfel.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban (1878. vagy 1879. évf.) említett almafajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét! Bereczki Máté 1879. július 20-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-94. számú) levelében írtak szerint kertjében ez a fajta nem volt meg.
GUIDE PRATIQUE –1876
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=De%20Jonghe's%20Rosenapfel&f=false" https://books.google.hu/books?id=UlJ-AAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=De%20Jonghe's%20Rosenapfel&f=false
ROLFF  HYPERLINK "https://bit.ly/2K2j505" https://bit.ly/2K2j505
Josephine de Malines, Jozephina Maline (körte) = Lásd Jozefina körte!
Jósika meggy – Lásd Pándy meggy! (Annak Szeged környéki tájneve, szinonimája).
Josse Smeth kolmárja (körte) = (Szinonima: Colmar Josse Smet.) BERECZKI 4. 1887. 163. p. „Származása. Bizonytalan. Mas Alfonz, a ki e fajt Belgiumból, De Jonghetól kapta, csak annyit jegyez meg róla, hogy a Van Mons magonczai közt találtatott. Ki találta föl? Kinek vagy minek a nevérQl keresztelte el? E kérdésekre talán a belga gyümölcsészek adhatnának feleletet. A nálam meglevQ, gyümölcsleirásokat tartalmazó könyvek közül egyedül a Mas Alfonz müvében, melyet az Q halála után adtak ki, találom megemlítve nevét e becses téli körtefajnak, mely termékenységénél s gyümölcsei jósága és tartósságánál fogva nagyon megérdemelné a széles elterjesztést. Ojtóvesszejét 1877-ben kaptam Boisbuneltól Rouenból, mint késQ tavaszszal érQ, jeles körtefajt. Azóta több-ízben termett már nálam is. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni; mert azon rövid jellemzés, a mit Mas a fa növényzetérQl hátrahagyott, teljesen ráillik az én fajom növényzetére is. B. M.
VERGER POMOLOGIE GÉN. 7. kötet 222. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f331.item.r=Colmar%20Josse%20Smeth" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f331.item.r=Colmar%20Josse%20Smeth
Jozefina körte = (Szinonima: Joséphine de Malines, Josephine de Mecheln, Josephine von Mecheln.) BERECZKI 2. 1882. 225. p. „Származása. E kitqnQ körtefajt Esperen Qrnagy nyerte hihetQleg a Nemes kolmár magváról, Belgiumban, Malines-ban és neje, Baur Jozefina nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Magról kelt fája 1830 körül fordult termQre. Ez idQtQl fogva fölséges gyümölcsei végett világszerte elterjedett. Ojtóvesszejét még 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. KésQbb másoktól is teljesen egyezQleg kaptam meg e fajt, mely vidékem mostoha viszonyai közt még eddig nem volt képes nálam termését bemutatni. Jó barátaimnak köszönhetem, hogy e fajt, melyrQl tQlük ojtó vesszQt és gyümölcsöket is kaptam, körülményes leirásban már is bemutathatom. B. M.
STOLL, R. [Josephine von Mecheln]1885/12. szám, 143 144. p. [Pdf dokumentumban 148 149. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/josephine_von_mecheln.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/josephine_von_mecheln.htm
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe031.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen1/Pe031.htm;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/02JosephinedeMalines.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/02JosephinedeMalines.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_007.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_007.html
VERGER – MAS 1. kötet, 15–16. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1017.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1017.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1018.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1018.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1014.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1014.JPG
Juhászné körtéje = Az 1975-ben létesített Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. Génbankjában folytatott beltartalmi vizsgálatok egyik alanya. Lásd KOCSISNÉ et al. 2010.  HYPERLINK "http://sandbox.georgikon.hu/napok-old/upload/publications/2010-08-23_17-17-25__georgikon-2010.doc" ./upload/publications/2010-08-23_17-17-25__georgikon-2010.doc  HYPERLINK "http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/06/SzaboT-1.pdf" http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2016/06/SzaboT-1.pdf
Juintinye körte (Levelezésben téves alak) – Lásd Quintinye körte!
Jule Guyot dr. (körte) – Lásd Guyot Gyula (körte)!
Júliusi – Lásd Juliusi
Juliusi esperes (körte) = (Szinonima: Doyenné de Juillet, Juliusdechantsbirn, Doyenné d’été, Poire de Juillet, Saint-Michel d’été, Roi Jolimont – Debreceni esperes). BERECZKI 1. 1877. 253. p. „A gyümölcsészek átalában úgy vélekednek, hogy e jeles nyári körtefaj Belgiumban, a múlt század végén keletkezett. Arról azonban, hogy Van Mons nyerte volna magról nincsenek tisztában, Elejénte Nyári esperes név alatt terjesztette Van Mons s utána Poiteau Frankhonban és Diel Némethonban. Minthogy pedig a francziák Nyári bergamot-ja és a németek Runde Mundnetzbirn-je is Nyári esperes név alatt volt elejénte ismeretes; hogy ettQl meglegyen különböztetve körténk, napjainkban már csakis a Júliusi esperes neve maradt föl, mit nekünk magyarokul annál inkább meg kell tartanunk, minthogy hazánkban Nyári esperes név alatt csakugyan a Runde Mundnetzbirn, s a francziák Nyári bergamot-ja van már elterjedve, mikép ezt a Kertész Gazda 1870. évi folyama 791-ik lapján már körülményesen bebizonyítani igyekeztem. B. M.”
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl48.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl48.htm
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/julidechantsbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/julidechantsbirne.htm
Júliusi esperes körte  Lásd Juliusi esperes (körte)
Juliusi szép (körte) = (Szinonima: Belle de Juillet.) BERECZKI 4. 1887. 75. p.  E becses, korán erQ körtét a Simon-Louis testvérek nagy katalogja, a  Guide pratique szerint, bizonyos Lampe nevq ur nyerte magról, Peckben, (Belgium). Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam is termett már és a tQlem kapott ojtóvesszQkrQl Oláh Gyula öcsémnél, Nánáson is. Bárha gyümölcsei finomságra nem is vetekedhetnek a Giffard vajonczával, melyhez Lampe hasonlónak találta körtéjét; mégis hiszem, hogy fajom valódi; mert gyümölcseire és növényzetére jól ráillik, a Guide pratique rövid jellemzése. B. M.”
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Lampe" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Lampe
Júliusi szép körte – Lásd Juliusi szép (körte)!
Juliusi színes (körte) = (Szinonima: Colorée de Juillet, Bunte Julibirne, Bunte Julius Birne, Juli Schönheit, Früheste Hochstammbirne). BERECZKI 1. 1877. 207. p.  Boisbunel, roueni híres gyümölcsész magról nyerte 1857-ben. A júliusban érQ körték közt,  melyek általában ritkán oly ízesek, mint a késQbbi hónapokban érQ gyümölcsök,  nálam ez volt a legízetlenebb: hanem ennek az idevaló laza, agyagban és mészben szqkölködQ talaj lehet csak az oka, mert a franczia gyümölcsészek kivétel nélkül, mint jó, II. rendq csemege gyümölcsöt,  már csak fájának korai és rendkívüli termékenysége végett is,  mindnyájan terjesztésre méltónak találják. Ojtóvesszejét Veress Ferencz úrtól kaptam Kolozsvárról, 1870-ben. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bunte_julibirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bunte_julibirne.htm
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 497. p. [Pdf dokumentumban 511. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Júliusi színes körte – Lásd Juliusi színes (körte)!
Juliusi zöld ringló (szilva) = (Szinonima: Juli green Gage, Juli-Reineclaude, Reine-Claude hâtive.) BERECZKI 2. 1882. 445. p.  Származása. Még eddig bizonytalan. Oberdieck szerint valószínq, hogy Angolország a hazája, honnét Európa száraz földén csak az újabb idQkben kezdett elterjedni. Oberdieck, minthogy korán érQ ringló több is van már, nehogy ezekkel összetévesztessék, megtartotta e faj számára a »Júliusi« jelzQt, noha bevallja, hogy e jelzQ nem illeti meg; mert vidékén nem júliusban, hanem augusztus közepén vagy aug. második felében érik. Megtartottam számára én is a »Júliusi zöldringló« nevet, noha nálam is aug. elsQ felében szokott csak megérni; mert fajom ojtóvesszQkben OberdiecktQl került hozzám 1871-ben s Oberdieck leírásával igen jól egyezik és így valóban azon faj van birtokomban, melyet Oberdieck e név alatt írt le. Lehet különben, hogy Angolhonban más szilvafaj is van e név alatt, a melyik valóban júliusban érik és – mint Oberdieck is megemlíti, – Hogg, angol gyümölcsész szerint, magvaváló is; míg az itt leírt Júliusi zöldringló nem magvaváló. Elég az hozzá, hogy, mint már említem, fajom határozottan az, a melyet Oberdieck leírt és így nevezett el. B. M.”
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet 165–166. p. [Pdf dokumentumban 179. laptól]  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Júliusi zöld ringló – Lásd Juliusi zöld ringló (szilva)!
K
Kacsó Mihály alma – BERECZKI mqveiben nem szerepel. Újonnan felfedezett tájfajta, vagy szinonima.  Nagy-Tóth Ferenc 2001. szeptember 26-án MezQfelén (Câmpenica, Maros megye, Románia) dokumentált Kacsó Mihály-alma néven egy almafajtát, amely létrejöttének története az Orbai almáéhoz hasonló (Nagy-Tóth Ferenc úti feljegyzései, 2001. szeptember 24 28., 3. és Nagy-Tóth Ferenc jegyzetei az Orbai almáról, 2015. június 18., 1 2. p.) . Lásd a Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezés (szerk. Tolnay Gábor) jelen kiadvány 5. kötetének bevezetQ tanulmányai között, Nagy Zsolt: (Történeti-)etnopomológiai vizsgálatokra kínálkozó lehetQségek Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése alapján címq tanulmány 279. lábjegyzetében.
Kajszibarack   A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (Prunus armeniaca L.) vagy (Armeniaca vulgaris Lam.) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az Qszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Kajszibarack" https://hu.wikipedia.org/wiki/Kajszibarack
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.armeniaca.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.armeniaca.html#alteteje
Kakodieresi izletes (Levelezésben helytelen név) – Lásd Cacaudière-i ízletes (körte)!
Kálmán körte – Lásd Nyári Kálmán körte!
Kalmárkörte – „»kalmárok árulta aszalt körte«. – 1304: Ad arborem piri Kalamarkurtuel [OklSz. 441. p.]. – Az adat gyümölcsfajtanevekhez való sorolása bizonytalan. Rapaics fajtanévnek véli, de azonosítani nem tudja [RAPAICS 1940a, 85. p.]. ElsQ névrésze a kalmar  szatócs, kiskereskedQ alakváltozata, a második fajtajelölQ névrész. A TESz. a német Krämerbirne  kalmárok árulta aszalt körte megfelelQjének tartja, a helyrajzi megjelölés pedig aszalásra alkalmas körtét termQ fára vonatkozhat. Idézve PELCZÉDER 2018. 117. p. alapján.
Kalvil alaku renet  Lásd Kalvil alakú renet alma!
Kalvil alakú renet (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel. DörgQ Dániel kapta tanulmányozásra a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl. Lásd B-D. levelezés, 1887. december 8. D-376. számú levélben.
Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 3. 1882. 1. füzet 28. p. és
Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 8. 1887. 10. füzet Egy különös ajánlatra érdemes almafaj. A kalvilszerq renet. VlLLÁSI PÁLtól.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kalvillartige_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kalvillartige_renette.htm
Kalvill alakú renet  Lásd Kalvil alakú renet (alma)!
Kalvil almák, Kálvil alma – BERECZKI 1. 1877. 9. p. A Bereczki által, Lucas alapján követett gyümölcs fajtarendszerezésben az Almák természetes családai között a I. Kalvil almák. (Calvillen; calvilles.) csoportba tartozó almafajták, melyek a „jelesebb gyümölcsészeti íróink mqveiben megnevezve elQfordulnak . (Bereczki Máté: Szerény kérelem a gyümölcsfák ültetQkhöz. In: Gyümölcsészeti vázlatok 1. 1877. 7 12. p.) Lásd még Nyári piros kálvil! Téli fehér kálvil!
Kalvilszerq renet  Lásd Kalvil alaku renet!
Kalvin alma  Lásd Téli fehér kálvil alma!
Kanadai csíkos renet = (Szinonima: Reinette du Canada panachée.) BERECZKI 4. 1887. 458. p. „Szép változványa a Canadai renetnek, mely anyjától csak abban különbözik, hogy derekán sárga és zöld, széles csíkok váltakoznak. Minden egyébb külsö és belsQ tulajdonaiban teljesen egyezik a Canadai renettel B. M.
Kanadai kormos renet = (Szinonima: Reinette du Canada grise, Graue renette aus Kanada.) BERECZKI 4. 1887. 458. p.  Ez a faj is teljesen azonos a Canadai renettel és ettQl csakis abban különbözik, hogy felületét állandóan mindig rozsda borítja be csaknem teljesen, holott a Canadai renetnél a rozsdásság csak apró pettyekben vagy pontokban szokott jelentkezni. A rozsdásságot sohasem lehet a téli almáknál a jó tulajdonok közé sorozni; mert az ilyen almák rendszerint igen hajlandók a fonnyadásra. Így van ez a Canadai kormos renetnél is. Faj-gyqjtQknek és a különösséget kedvelQknek való tehát e faj és nem általános elterjesztésre. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/graue_renette_aus_kanada.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/graue_renette_aus_kanada.htm
Kanadai renet (alma) = (Szinonima /Bereczki által megadottak/: Párizsi rambour, Pá-risi fontos renet, [Hölgyek királykája – Entznél], Reinette blanche du Canada, Reinette monstrueuse du Canada, Harlemer Reinette, Weisse antillische Winterreinette, Weiber-Reinette, Reinette de Granville stb.) – BERECZKI 1. 1877. 353. p. „Ismeretlen eredetq, régi gyümölcs. A francziák és angolok fönebbi név alatt; a németek »Párisi fontos renet« név alatt vették fel a gyümölcsészeti irodalomba. Faiskolai gyümölcsjegyzékekben számtalan, más hasonnév alatt terjesztetik. Annyi bizonyos, hogy nem származott Éjszak-Amerika Canada nevq tartományából. Ezt maguk az amerikai gyümölcsészek sem merik elvitatni. Nem származik Francziaországból és így Parisból sem; különben a franczia gyümölcsészek igyekeznének azt bebizonyítani. Származzék tehát bárhonnan,  a külföld kitqnQ gyümölcsészei által hallgatag történt közös megegyezés folytán elfogadott nevet meg kell tartanunk 1. Dr. Entz a kertészeti füzetekben (V. füz. 23. 1.) Hölgyek királykája név alatt írta le ezen almafajt, többen, köztük szerény magam is, a német gyümölcsészek mqvei után Párisi fontos renet név alatt terjesztettük honi nyelvünkön: de »Canadai renet« név alatt mégis inkább el levén már terjedve hazánkban, habozás nélkül fönebbi, a francziák és angolok által is elfogadott, rövid neve alatt mutatom itt be annyival is inkább; mert napjainkban már egy egész családra fölszaporodott a canadai renetek száma, melyeket egymástól bizonyos jelzQ szókkal különböztetnek meg s melyeket maguk a németek is a rövidebb hangzású »Canadai renet« szó elébe tesznek és nem a már is hosszú »Párisi fontos renet« elébe. Ilyen Canadai renetek: a »Canadai csíkos«, »Canadai kormos«, »Canadai új renet« almák.  Ojtóvesszejét különféle nevek alatt számos hiteles helytQl kaptam meg. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kanada_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kanada_renette.htm
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf1/Ae041.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf1/Ae041.htm


AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/45Reinettedegranville.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/45Reinettedegranville.JPG hasonnévként említve/;  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/16ReinetteduCanada.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/16ReinetteduCanada.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_093.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_093.html
VERGER–MAS 4. kötet 31–32. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450035.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450035.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450038.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450038.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450039.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450039.JPG
KERTÉSZETI FÜZETEK 5. füzet, 1856. 23–25. p. [Entz: Hölgyek királykája]  HYPERLINK "https://bit.ly/2jRHmKY" https://bit.ly/2jRHmKY
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe is Kesselyák Ritától.)
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/wp-content/uploads/2016/02/Kanadai-renet.jpg" https://csodakertesz.hu/wp-content/uploads/2016/02/Kanadai-renet.jpg
TÓTH M. [2015] 59–63. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. tábla, 4. kép!
Kántorjánosi 3 meggy  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Mátészalka környékérQl származó magyar tájfajta klónja. Szabó Tibor (1994-ben államilag elismerve).
SZABÓ TIBOR: Az északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció eredményei és gazdasági jelentQsége. Budapesti Corvinus Egyetem. Doktori disszertáció. 24. p.  HYPERLINK "http://phd.lib.uni-corvinus.hu/292/1/szabo_tibor.pdf" http://phd.lib.uni-corvinus.hu/292/1/szabo_tibor.pdf
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/kantorjanosi-3/" https://csodakertesz.hu/termekek/kantorjanosi-3/
Karika alma = Jelentése: Kerek alma, kurtaszárú alma. (Szinonima: Királyi kurtaszárú, Courtpendu royal). Lásd Királyi kurtaszárú alma! NAGY-TÓTH 1998. 212–213. p. BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koeniglicher_kurzstiel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koeniglicher_kurzstiel.htm
Kármán körte – Lásd Kálmán körte –Nyári Kálmán körte! Lásd még PELCZÉDER 2009, 199. p. és PELCZÉDER 2018. 117 118. p.
 A múlt század már elfeledte e körténk eredeti nevét, s Kovács József már Kálmán-körtének nevezi, ilyen alakban vette át a kitqnQ alaktani érzékq, de a magyar kertészet történetében járatlan Bereczki Máté is, ennélfogva így, helytelenül, írják nevét korunk gyümölcsészei is. A körtének ugyanis egy török néptörzsrQl ered a neve, a kármánokról, Molnár Albert szótárában olvashatunk is róla. Kármánia, a kármánok, törökösen karamánok földje Kis-Ázsiában van, ma is olvasható a térképeken mint város neve, a mai Adana és Konia vidékén. A régi magyarok nemcsak kármánkörtét, hanem kármán gyolcsot, kármán kengyelt, kármán kesztyqt, kármán subát és kármán sablát is ismertek. Tehát iparqzQ nép volt, ez juttatta el nevezetes körténket is a Balkánra, s onnan jutott hozzánk, ahol már nem volt ugyan újdonság, de e korban török nevet kapott. Karaman u. i. török szó, kara mán: fekete ember.” Idézve: RAPAICS 1940b, 56-57. p.  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/06300/06313/06313.pdf" http://mek.oszk.hu/06300/06313/06313.pdf
Karmeliták renetje (alma) = (Levelezésben Angol arany pepin, Angol arany peppin). (Szinonima: Reinette des Carmes, Carmeliter Reinette, Lange, rothgestreifte Reinette, Winter-Parmäne, Ludwigsburger Reinette; Forellen-Reinette, Getüpfelte Reinette, Carmeliták renetje, Reinette Rousse stb. stb.). BERECZKI 4. 1887. 205. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Diel, a ki 1799-ben leírta, németországi gyümölcsnek tartja: míg az újabbkori gyümölcsészek Francziaországból eredettnek tartják. A világon mindenfelé el van már terjedve és, mint minden jelesebb régi gyümölcs, számtalan hasonnév alatt volt és van még napjainkban is forgalomban. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-291. levélen!
BERGHUIS 1. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst090.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb1/BgCdNL/Tekst_Pl/Tekst090.htm;
LEROY 4. kötet, 641–642. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/640/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/640/mode/2up;
VERGER–POMOLOGIE GÉN. 10. kötet, 11–112. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0139.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0139.JPG;
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0136.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0136.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0140.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/pomgale/tome10/images/fullsize/0140.JPG
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 3. kép
Károly fQherceg  Lásd Hardenpont ízletese (körte)!
Kastanienapfel  Lásd Gesztenyealma!
Katalánszky szilvája  Miksa király (1527 1576) 1573-as keltezésq levelében szerepel, amelyben a király személyesen utasítja Verancsics Antal esztergomi érseket, hogy a bíboros haladéktalanul küldjön neki gyümölcsoltó vesszQket. Meg is jelöli: mit, mennyit és hogyan, ráadásul nem is kész oltványt, nem kész fácskákat kér  oltóvesszQt. Latin nyelvq levelében 16. századi magyar gyümölcsnevek olvashatók:  ewrwgh zemew fekethe cheresnye (öregszemq fekete cseresznye),  fekethe ewlwedy (Ölyvedi cseresznye), vagy  Kathalan zylva (Katalánszky szilvája). Lásd AMBRUS Lajos: A magyar Lucas. In: Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése. Szerk. Tolnay Gábor. 4. kötet, Szolnok, 2014. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, 15. p.
Kaupanger (alma)  Lásd Kaupangi alma!
Kaupangi alma = (Szinonima: Kaupanger.) BERECZKI 3. 1884. 373. p.  Származása. A piros renetek családába tartozó eme jeles alma Norvégiából származik. Ott, a Bergen kerületben (stift) fekvQ, Kaupang nevq községben régóta ismeretes. Schübeler tanár a hatvanas évek elején ismertette meg Dr. Lucas Edével, a ki aztán leírta és színes rajzban is bemutatta azt. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. Több ízben termett már nálam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kaupanger.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kaupanger.htm
Kaveron páratlan (körte)  Lásd Keveron bergamot!
Kecskeméti meggy (meggy)  valószínq a Pándynak (Lásd ott!) késQbbi, a piacra való termesztés során tájfajtaként kialakult neve a Kecskeméti, KQrösi vagy Szentesi meggy. Lásd bQvebben SURÁNYI 2018.
Kecskeméti pogácsa alma = Lásd Téli piros pogácsa alma = BERECZKI 1. 1877. 419. p.  a Pogácsa alma egy magyar almacsalád, melynek feje a Téli piros pogácsa alma, tagjai pedig a  Nyári ,  Pszi és  Fehér pogácsa alma. B. M. Bereczki Máté írja a hivatkozott oldalon.
Kecskeméti téli pogácsa alma  Ld. Téli piros pogácsa alma!
Kék alma  Lásd Kék muskotály alma!
Kék muskotály (alma) = (Szinonima: nincs; javasolt: Siebenbürger blau apfel.) BERECZKI 3. 1884. 323. p.  Származása. Bizonytalan. Valószínq azonban, hogy ez is Erdély egyik, Qs gyümölcse. Az almák azon családába tartozik, a hova a Czigány-alma (=Brauner Matapfel) és Hamvas-alma (=Weisser Matapfel): de ezeknél szabályosabb termetq és tQlük egyébb, lényeges vonásokban is különbözQ. A gyümölcsészet lelkes barátja, a nem rég elhalt, gogány-váraljai birtokos, P. Dániel LQrincz, barátom 1877-ben ismertette meg velem állítván, hogy e jeles faj, fönebbi neve alatt, KüküllQmegyében, régóta el van már terjedve. Minthogy könyveimben vele azonosnak vehetQt nem találok; többszöri termése után terjesztésre méltónak ítélvén e fajt, ezennel bemutatom. B. M.
Ismertette Budai József: Adatok a Székelyföld gyümölcsészetéhez c. cikkében Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 7. évfolyam. 1886. 12. füzet, 364. p. Említi Bereczkihez szóló (1888. szept. 20-án kelt, B-D. levelezés, 7. kötet, A-111. számú) levelében: „A Kék Muskotályra nézve az a megjegyzésem volna, hogy azt jó volna egyszerqen Kék almára röviditeni, és pedig azért, mert az Qs gyümölcs (kár vólt, hogy Bátyámat erdélyi szakembereink nem figyelmeztették erre) s mint ilyent Erdély minden részében Kék alma néven ismerik. A muskotály jelzQ csak zavart okoz legalább itt Erdélyben, de másutt is, mert a gyümölcs ízében valóban nincsen semmi muskotályos íz. – Nézetem szerint leghelyesebb lett volna Erdélyi Kék Alma (Blauapfel Siebenbürger) néven nevezni, megkülönböztetve a külföldi Kék almáktól. B.J.” Bereczki Máté (1888. szept. 22-én kelt, B-D. levelezés, 7. kötet, A-112. számú) válaszában így írt:  A Kék muskotálynak németben »Siebenbürger Blau apfel« nevet adni helyeslem. Bár én is tudtam volna azt, a mit Öcsém tudott errQl az almáról tudat levelében velem; bizonyos hogy akkor nem neveztem volna azt »muskotálynak«.B. M.
Kék olasz szilva = (Szinonima: Quetsche d Italie, Italienische Zwetsche, Schweizer Zwetsche, Fellenberg, Italiänische blaue Zwetsche.). BERECZKI 1. 1877. 489. p.  Nem régi gyümölcs, de származásáról csak annyit jegyzett föl Dittrich, hogy Olaszhonból Majland vidékérQl került elQször Schweizba s onnan Németországba. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/07QuetschebleuedItalie.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/07QuetschebleuedItalie.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_017.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_017.html
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_zwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_zwetsche.htm;
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl24.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl24.htm
Kékszilva – Lásd Kék olasz szilva!
Kék tojás-szilva – Lásd Kék tojásszilva!
Kék tojásszilva = (Szinonima: Blaue Eierpflaume.) BERECZKI 3. 1884. 509. p. „Származása. Régi bizonytalan. Többféle név alatt lappang a világon. Oberdieck, a ki szintén leírta e fajt, mondja, hogy sok fáradságába került, mig a valódi Kék tojás szilvát fölismerhette, minthogy azt LiegeltQl, más és másféle név alatt kapta meg kezdetben. Talán ez lehetett az oka, hogy, e jeles szilva még napjainkban is kevéssé van elterjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdíektQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/blaue_eierpflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/blaue_eierpflaume.htm [A mit Liegel, »Blaue Eierpflaume« név alatt leírt, mikép késQbb maga is beismerte, nem más, mint a Jerusalemi kékszilva. B. M.]
Kelyhes alma = (Szinonima : Tiefblüte, Westfälische Tiefblüte.) BERECZKI 4. 1887. 473. p.  Németországban, Naumburg- környékén van nagyban elterjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl. B. M. A Daru alma kapcsán írja :  A rózsaalmák családába tartozik okvetlenül [mármint a Daru alma]: de a könyveimben leírt rózsaalmáktól nagyon különbözik. Egyedül a németek  Tiefblqte nevq almájának leírása látszik egy kevéssé ráilleni a Daru almára: de husának szine s fájának vegetatiója elüt a ’Daru’ almájétól. Nálam meg van ez a német faj: de még nem termett.” BERECZKI Máté 1874. január 22-i, (B-D. levelezés, 1. kötet, B-12. számú) levele.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/westfaelische_tiefbluete.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/westfaelische_tiefbluete.htm;
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae099.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae099.htm
Kemény Gábor báró nefelejtse – Lásd Báró Kemény Gábor nefelejtse (szamóca)!
Keményke pepin (alma) = (Szinonima: Kleiner Steinpepping; Englischer kleiner Steinpepping; Stone Pippin.) BERECZKI 3. 1884. 458. p.  Származása. Bizonytalan, Diel, a ki körülményes leírásban elQször ismertette meg, Angolországból  Stone Pippin név alatt kapta meg e jeles fajt. Még napjainkban sincs úgy elterjedve, a mint azt fája termékenységénél s gyümölcsei jóságánál fogva megérdemelné. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleiner_steinpepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleiner_steinpepping.htm
Kenézi piros (alma) = BERECZKI 4. 1887. 185. p. „Származása. E becses almafaj hazánk éjszakkeleti részén, különösen Szabolcs és Bereg megyék Tisza-iszapolta vidékein, százados nagy fákban, régóta és nagyban van elterjedve, a honnan gyümölcsét hajókon szállitják Szolnokra és Szegedre. LegelQször, 1877-ben Somogyi Gyula gyógyszerész, t. barátom Kis-Várdáról küldött hozzám meghatározás végett gyümölcsöket; késQbb ugyanezen czélból és ugyanezen név alatt, az említett két megyébQl, másoktól is kaptam e fajról példányokat. Minthogy könyveimben hozzá hasonlót vagy vele azonosnak vehetQt nem találtam; hajlandó vagyok hinni, hogy e becses alma is a FelsQ-Tisza-vidék szülötte. Honnan vette? KitQl nyerte fönebbi nevét? E kérdésre alig hiszem, hogy valaha feleletet kaphassunk; de annyi bizonyos, hogy az emlitett megyékben, fönebbi neve alatt ismerik leginkább. Ojtóvesszejét 1878-ban kaptam Kis-Várdáról Somogyi Gyula barátomtól, a ki szíves volt késQbb a fa növényzetére vonatkozó adatokat is közölni velem. Nálam is termett azóta a fajfán a Szabolcsból és BeregbQl hozzám küldött gyümölcsökkel teljesen egyezQ példányokat, melyek fajom valódiságáról bizonyossá tettek. B. M.
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/kenezi-piros/" https://csodakertesz.hu/termekek/kenezi-piros/
Kenti fehér pepin (alma) = (Szinonima: Pepin-blanc de Kent, Weisser Kentischer Pepping.) BERECZKI 3. 1884. 375. p.  Származása. Bizonytalan. Neve után ítélve valószinq, hogy Angolországból származik. Diel és utána Flotow, német gyümölcsészek ismertették meg elQször. Kevéssé van még elterjedve; mert leírói szerint, nem minden körülmény közt képes gyümölcseinek finom ízét kifejteni; de e tekintetben alig van olyan almafaj, mely kivételt képezhetne. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, ki e fajt nagyon dicsérte. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_kentischer_pepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_kentischer_pepping.htm
Szélrajzát lásd Bereczki DörgQ levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 4/1.
Kenyérfa = „A kenyérfa (Artocarpus) az eperfafélék (Moraceae) családjának körülbelül 60 trópusi fafajt számláló nemzetsége. Rokonságban áll a fikuszokkal (Ficus). Legismertebb és a leggyakrabban termesztett az Artocarpus altilis kenyérfa. – A legtöbb faj termése sok keményítQt tartalmaz, ezért nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, fQzik vagy szárítva lisztté Qrlik.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9rfa" https://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9rfa
BERTUCH 2. kötet. Plantae IX. A Kenyérgyümölts. [Pdf dokumentumban 5–6. lapon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist02.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist02.pdf
Kerek édes alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel. A Glocker Károly által Bereczkinek megküldött fajtagyqjteményben volt, Glocker jelölésével.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. & A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM . 1879. március 13. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-85. számú) levél.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között.  Eredeti, kéziratos forrásban: 409. p.
Kerekded alma  BERECZKI mqveiben fajtanévként nem fordul elQ.  »Szikszai Nomenclaturáját iskoláinkban 1561 1641-ig, tehát majdnem száz esztendQn át használták. Ilyen szótári mqnek mély nyomokat kellett hagynia nemcsak szótárirodalmunkon, hanem irodalmi nyelvünk alakulásában, a különféle tudományok magyar mqnyelvének fejlQdésében is« (Melich János). [& ] Melich szerint SzikszF. [=Szikszai Fabricius Balázs, Nomenclatura seu dictionarium latino-ungaricum. 1590. Kiadva: Melich János, Szikszai Fabricius Balázs Latin magyar szójegyzéke 1590-bQl. Bp., 1906.] nyomtatott forrásokon [& ] kívül népi gyqjtést is végzett, népi nevek is belekerülhettek a szójegyzékébe. [& ] Használ olyan neveket is, melyek a népi használatban egyáltalán nem fordulnak elQ: pl. kerekded alma, szögletes alma; ezek a nevek késQbb csak a SzikszF.-bQl merítQ szótárakban (MA.,[= Szenczi Molnár Albert, Dictionarivm Latinovngaricvm. Dictionarivm Vngarico Latinvm. Nürnberg, 1604.] PP.[= Pápai Páriz Ferenc, Dictionarium manuale Latino Ungaricum et Ungarico Latinum. LQcse, 1708.]) bukkannak föl, sehol máshol. Idézve: PELCZÉDER 2013.
Kései amarella (meggy) = (Szinonima: Amarelle tardive; Späte Amarelle). BERECZKI 4. 1887. 518. p.   Piros meggy. Gyümölcse középnagy, gömbölyded, világos-piros, értével vérvörös; húsa fehéres, áttetszQ; lágy, leves, elejénte csípQs, értével üdítQ savanyu. I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs; érik a cseresznyeérés III IV. hetében.  Fája elég vígnövésq, egészséges, edzett és elég termékeny. Körülményesen leirta: Jahn, lllustr. Handb. der Obstk. III. 541. és mások. B. M. Bereczki Máté 1875. július 17-i (B-D. levelezés, 1. kötet, B-23. számú) levelében leírását idézi Simon Louis Catalogue-jából:  Grosse tardive. Eltaláltad ennek vékony vesszeirQl, hogy meggy és pedig az áttetszQ husu és nem vadsavanyu, közönségesen Amarella név alatt ismert meggyek családjából való. Igy jellemzi a catalog: »Érdekes válfaj Páris környékérQl, szép és jó gyümölcsei csak aug. 1sQ felében érnek meg, a mikor már mindenféle savanyú cseresznye eltünt a piaczról. Fája mérsékelt növésq, nem magas, igen termékeny«. DörgQ Dániel 1886. július 14-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-311. számú) levelében írja:  A Grosse Tardive (SL) senem gross se nem igen tardiv, elejtendQ. D. D.
DOCHNAHL 3. kötet, 67. p. No. 240. (Wilde oder späte Amarelle)
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dersicherefhrer01dochgoog" \l "page/n84/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dersicherefhrer01dochgoog#page/n84/mode/2up;
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_amarelle.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_amarelle.htm;
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_amarelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_amarelle.htm
Kései mirabella (szilva) = (Szinonima: Mirabelle tardive, Runde Brisette, Brisette, Mirabelle d’octobre, Späte Mirabelle.) BERECZKI 2. 1882. 401. p. „Származása. Régi bizonytalan. Többféle név alatt fordul elQ a gyümölcsleirásokat tartalmazó könyvekben. Napjainkban, a franczia és német gyümölcsészek fönebbi, zárjelközt kiirt neveket fogadták el számára. Ojtóveszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl Dr. Lucastól. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/19Mirabelletardive.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/19Mirabelletardive.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_038.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_038.html
VERGER – MAS 6. kötet, 7–8. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60013.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60013.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60014.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60014.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60010.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60010.JPG
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet 163–164. p. (Runde Brisette) [Pdf dokumentumban 177. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Kései muskotály (szilva) = (Szinonima: Tardive musquée, Späte Muskateller.) BERECZKI 2. 1882. 439. p. „Származása. E kitqnQ szilvát magról nyerték, a Baltet testvérek Troyesban, Francziaországban s híres faiskolájukból 1859-ben kezdették elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1869-ben ReutlingenbQl, Dr. Lucastól és 1873-ban PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl is megkaptam. B. M.”
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 147–148. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f302.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f302.image.r=pomologie.langFR
Kései nagy amarella (meggy) – (Szinonima: Grosse Tardive Amarelle, Amarella, üvegmeggy, Gobet). Ilyen néven nem, de Kései amarella néven leírta: BERECZKI 4. 1887. 518. p. Lásd Kései amarella!
Kései nagy amarella (meggy) – Lásd Kései amarella (meggy)!
Kései vörös meggy, KésQi vörös meggy  Lásd Aratómeggy!
Keveron bergamot körte  Lásd Keveron bergamotja (körte)!
Keveron bergamotja (körte) = (Levelezésben Keveron páratlan bergamott, Keveron bergamot). (Szinonima: Bergamotte Keveron sans pareil). BERECZKI 2. 1882. 13. p.  Származása. Bizonytalan. A nálam meglévQ gyümölcsészeti müvekben és számos külhoni faiskolák catalogjaiban még puszta nevét sem találtam fölemlítve. Ojtóvesszejét még a hatvanas évek elején kaptam Kovács József bátorkeszi ref. lelkész faiskolájábul, hová a hajdani központi növeldébQl került. Tapasztalván, hogy alföldi, meleg éghajlatunk alatt a külföldrQl hozatott téli körtefajok többnyire mind Qsziekké, sQt néha nyáriakká is változnak s igy alföldi kerteinkben vajmi kevés a téli körték száma: addig is mig eredetérQl némi tudomást szerezhetnék, elhatároztam e jeles téli körtét gyümölcskedvelQ honfitársaimmal körqlményes leírásban is megismertetni. A Kovács »Kalauz«-ában közlött rövid jellemzéssel teljesen egyezvén fajom, valódiságát illetQleg egyelQre nincs mit kételkednem. B. M.”
Keveroni páratlan bergamot (körte) – Lásd Keveron bergamotja!
Kevi alma – Lásd Kew-i ízletes!
Kewi ízletes alma – Lásd Kew-i ízletes (alma)!
Kew-i ízletes (alma) = (Szinonima: Admirable de Kew, Köstlicher von Kew, Kewi aranyalma, Goldpepping von Kew, Goldapfel von Kew, Doré de Kew, Pippin Kew). BERECZKI 1. 1877. 375. p. „HihetQleg angol eredetq alma. Diel legalább, a ki azt Londonból 1811-ben kapta s fönebbi név alatt 1823-ban leírta, azt gyanítja róla, hogy a London melletti világhirq Kew-i füvészkertben kelt hihetQleg az Angol arany pepin magváról, mely almafajhoz leginkább hasonlít, de a melynél jóságra s azon tulajdonára nézve, hogy nem fonnyad, jóval becsesebb. Európa száraz földén ugy látszik csak Diel idejében kezdett elterjedni. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koestlicher_aus_kew.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koestlicher_aus_kew.htm
Kewi aranyalma, Kewi arany alma – lásd Kew-i ízletes!
Kieffer (körte) = (Szinonima: Kiffer körte). BERECZKI mqveiben nem szerepel. Származása: P. Kieffer kertjében, Philadelphia (USA) közelében 1807-ben termett elQször, mint a Pyrus serotina és a Vilmos körte véletlen magonca. Az egész világon elterjedt.  Szeptember közepétQl szedik, október-december hónapokban fogyasztható. Rendszeresen és igen bQven terem, elég korán termQre fordul. Ellenálló, a leg-igénytelenebb fajta a száraz futóhomokon is jól megél. Az Alföldön nagyban ültették, befQttnek jó. Húsa sárgásfehér, kemény, a magház körül kövecsesedQ, túléretten hirtelen puhuló. Íze fanyarkás, jellegtelen, erQsen birsszerq illattal. Elég jól tárolható, de barnul. Éretlenül jól szállítható, késQbb már nyomásfoltokat kap. Lásd BARNA ES FIAI (alapján)  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/kieffer-korte/" https://csodakertesz.hu/termekek/kieffer-korte/
HEDRICK PEARS 180–182. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/180/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/180/mode/2up
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/182/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/182/mode/2up
TÓTH M. [2015] 181–184. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Kiffer, Kiefer körte  Lásd Kieffer körte!
Kínai lapos barack (Qszibarack) = Bereczki mqveiben nem szerepel.  A lapos barack a 19. század elején Jáva szigetérQl került Londonba. Onnét terjedt el Európában és jutott el 1828-ban New Yorkba, majd az USA több államában elterjedt. Harold Hume a Floridai MezQgazdasági Kutató Állomás Évkönyvében 23 fajtát említ a Peen-to csoportban. Származására tekintettel Java peach-nek is nevezték. Elnevezései elsQsorban alakjára utalnak: flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), UFO. Magyarországon kínai lapos baracknak, japánbaracknak és pogácsabaracknak nevezték. Szabó Zoltán.”
SZABÓ Z. 2011  HYPERLINK "http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/pogacsabarack" http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/pogacsabarack
Kínai szilva – Lásd Prunus Simonii (szilva)!
Királyi amarella (meggy) = (Szinonima: Königliche Amarelle.) BERECZKI 4. 1887. 518. p. „Éppen olyan, mint a megelQzQ vagyis a Kései amarella, de ennél jó két héttel elQbb érik és fája termékenyebb. B. M. Lásd Csapody Vera: Színes atlasz Magyarország kultúrflórájához 10. kötet (Kultúrflóra 12.) Bp., Akad. K. [1961.] 22. tábla Prunus cerasus L. – Meggy (Syn.: Cerasus acida G. M. Sch.) [Rosaceae – Rózsafélék]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/index.htm" http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/index.htm;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigliche_amarelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigliche_amarelle.htm
Királyi kurtaszárú (alma) = (Szinonima: Courtpendu royal; Königlicher Kurzstiel, Courtpendu plat, Courtpendu rosat, Courtpendu rose, Reinette des belges, Königlicher rother Kurzstiel). BERECZKI 1. 1877. 363. p.  Bizonytalan eredetq, régi gyümölcs. Franczia »Courtpendu« neve, mely alatt már jóval a 16-dik század elQtt ismeretes volt, mégis azt látszik mutatni, hogy Frankhonból veszi eredetét. Világszerte el van terjedve s mindenütt nagy becsben tartatik. Hazánkban Dr. Entz volt legbuzgóbb elterjesztQje, a ki jeles Kertészeti füzeteiben (V. 28.) »Királyi piros kurtacsumájú alma« név alatt honi nyelvünkön elsQ ismerteté meg körülményes leírásban.
 A kérdésben levQ almának (Curtpendu royal) gyümölcsészeti irodalmunkban fölvett ezen elsQ nevét, mely szórul szóra németbQl lQn magyarra átfordítva, szerencsétlenül választott névnek találván részemrQl a Kertész gazda 1872 folyamában (I. félév 8. 1.) javaslatba hoztam helyette az itt leírandó almának »Királyi karikaalma« nevet adni. Kimutattam az idézett helyen, hogy a franczia Courtpendu nevezetnek nincs semmi határozott értelme s így sem magyarra sem németre helyesen át nem tehetQ. A francziák egy almacsaládot, melybe csupa késQn virágzó, kerekded és lapos almák tartoznak, jelölnek meg a »Courtpendu« nevezettel. Ugy gondolkoztam tehát, hogy az ezen családhoz tartozó almák egyik jellemzQ tulajdonát kifejezQ »Karika« szót kellene a »Courtpendu« szó helyett használnunk s nem a németek »Kurzstiel«-jét, a mi »kurta szár«-at jelent, használnunk; mert a Courtpendu almák épen nem tartoznak a legrövidebb szárú almák közé. Minthogy azonban javaslatom nem nyerte meg magyar gyümölcsész társaim tetszését; kénytelen vagyok e jeles almát (Királyi kurta szárú) fönebbi semmitmondó ugyan, de napjainkban már széltére használt neve alatt bemutatni. B. M.”
AQUARELLE VERGER (Court-pendu plat)
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/38Courtpenduplat.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/38Courtpenduplat.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_079.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_079.html
VERGER – MAS 4. kötet, 77–78. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450096.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450096.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450097.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450097.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450095.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450095.JPG
KERTÉSZETI FÜZETEK 5. füzet, 1856. 28–32. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2IhaSED" https://bit.ly/2IhaSED
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koeniglicher_kurzstiel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koeniglicher_kurzstiel.htm
NAGY-TÓTH 1998. 212–213. p.
Kirke rambourja (alma) = Kirkes Schöner Rambour. (Szinonima: Kirkes scarlet admirable, Horsley pipin, Hawbery pipin, Beau rouge, Bonne rouge stb.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kirkes_schoener_rambur.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/kirkes_schoener_rambur.htm
Kirke szilvája = (Szinonima: Prune Kirke, Kirke’s Pflaume). BERECZKI 1. 1877. 475. p.,  Hogy ki nyerte magról e gyönyörq szép és nagy csemegeszilvát? Bizonytalan. Angolhonban kezdett elterjedni s nevét elsQ elterjesztQjétQl, KirketQl, a jóhírq angol gyümölcskertésztQl nyerte, a ki azt kezdetben a piaczi gyümölcsök közt fedezte föl. Fáját aztán egy angol birtokos kertében találta meg, a ki azt állítá szilvafájáról, hogy Q azt külföldrQl kapta volt. Minthogy azonban más név alatt vele azonos szilva még ekkoráig nem találtatott; méltán föltehetjük, hogy mégis csak Angolhonnak köszönhetjük e rendkivül értékes szilva fajt is. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megkaptam. B. M.
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl04.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl04.htm;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/04KirkesPlum.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/04KirkesPlum.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_012.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_012.html
VERGER – MAS 6. kötet, 15–16. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60020.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60020.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60023.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60023.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60024.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60024.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kirkespflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kirkespflaume.htm
Kis Api (alma) = A Guide pratique 1895. 332. p. a szinonimák között a Petit Api és a Petit Api rouge fajtát az Api alma fajtával azonosítja (ellentétben a Gros Api almával és annak egyéb szinonimáival.)
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f342.item.r=Api" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f342.item.r=Api
Lásd Api (alma) = BERECZKI 2. 1882. 319. p. alatt!
Kis fehérke (körte) = (Szinonima: Petit-Blanquet; Kleine Blanquette, Poire perle; Petite-musquée Barrois; Perlförmige französische Weisbirne.) BERECZKI 3. 1884. 253. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Déli Francziaország piaczain régóta ismeretes gyümölcs, melyet a régibb és újabb gyümölcsészeti mqvek széltére mindenütt fölemlegetnek. El is van már terjedve mindenfelé a világon. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam Leroy világhírq faiskolájából, Angersból. Nálam még nem termett; de MezQ-Túron, DörgQ Dániel barátomnál, a tQlem került faj már bemutatta gyümölcseit, melyekrQl körülményes leírását elkészítem. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/35PetitBlanquet.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/35PetitBlanquet.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_069.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_069.html
VERGER – MAS 2. kötet, 41–42. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2052.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2052.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2053.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2053.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2051.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2051.JPG
LEROY 2. kötet, 517–519. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/716/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/716/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_blankette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_blankette.htm

Kis Margit (körte) = (Szinonima: Petite Marguerite, Kleine Margarethe). BERECZKI 2. 1882. 15. p. „E kitqnQ körte újdonságot 1862-ben nyerte magról Leroy, angersi híres gyümölcsész, a ki a gyümölcsészet irodalmában »Dictionnaire de pomologie« (Gyümölcsészeti szótár) czimq munkájával maradandó emléket vívott ki magának. Legkisebb unokaleányának Appert Margitnak nevére keresztelve el eme szerzeményét, 1863-ban kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl (Hanovera). B. M.
LAUCHE HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe087.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe087.htm
LEROY 2. kötet, 526–527. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/726/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/726/mode/2up;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_margarete.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_margarete.htm
Kis örsi szépség (cseresznye) = (Szinonima: Belle de Kis-Oers). GUIDE PRATIQUE 13. p. Cerises.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f23.image.r=belle%20de%20kis" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f23.image.r=belle%20de%20kis
Kis piros pettyes alma  DörgQ Dániel meghatározásra küldte Bereczki Máténak, és 1877. november 18-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-56. számú) levelében írja:  1 kis piros szeplQs alma, találd ki hogy mi? nagyon czukros és jó, én nagyon szeretem, de nem tudom a nevét, már 10 éves a fája. D. D. Az 1877. december 10-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-59. számú) levelében ismét kérdezi:  A hozzád küldött kis piros pettyes alma fája nem jó hellyen van és rossz viszonyok között rendkívül melegbe fejlQdött, nem Bréda? De bármi, izlésem szerint czukor tartalommal csak a Downton pepin ér fel vélle. Gajját  vélled való ismeretségem elQtt jóval  Csaba CsüdrQl Trefort kertjébQl kaptam. D. D.
Kis piros szeplQs alma = Lásd Kis piros pettyes alma! [SzeplQs piros alma? NAGY-TÓTH 1998. 77-79. p.]
Kis szegfqkörte = (Szinonima: Petit-muscat, Kleine Muskateller, Sept en gueule, Hét egy falat, Apró muskotálykörte). BERECZKI 1. 1877. kötet. 211. p. „Egyike a legrégebben ismert gyümölcsfajoknak. Tudós gyümölcsészek szerint a Kr. sz. utáni 80-ik év körül Plinius által fölemlitett »Superba« körte nem volna más, mint a mi Kis szegfükörténk. Hazánkban még csak gyéren van elterjedve. Mi magyarokul nem sok elQszeretettel viseltetünk az apró körték és almák iránt; pedig fQkép itt, az Alföldön, csaknem kézzel mutatnak rá a körülmények, hogy inkább az apróbbféle gyümölcsöket tenyészszük, mint a nagyféléket. Nagy gyümölcsöket termQ fajok ritkán bQtermQk; aztán a mi kevés teremne is rajtok, rendesen a szelek martalékává lesz idQ elQtt: mig az apró gyümölcsöket termQk rendesen gazdagon s többnyire fürtösen teremnek, gyümölcseik pedig a legnagyobb viharokkal is képesek daczolni fájukon. Ojtóvesszejét BátorkeszibQl, Kovács József úrtól 1864-ben kaptam. 1873-ban termett nálam elQször s határozottan valódinak mutatta be magát. B. M.
BOGDÁN GEDAY 1971. 337. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2t7x3HG" https://bit.ly/2t7x3HG
LEROY 2. kötet, 522 523. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/722/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/722/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_muskateller.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kleine_muskateller.htm
Kis tanyai szilvamagonc = Bereczki kertjében 1883-ban termQre fordult szilvamagonc, melynek végleges elnevezését nem ismerjük. (1883. keltezés nélkül. B-D. levelezés, 3. kötet, A-12. számú irat).
Kis törpe (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel. DörgQ Dániel kapta tanulmányozásra a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl. Az 1887. december 8. D-376. számú levélben írja:  a téli arany Pármenhoz húz, de hitvány a belseje . (B-D. levelezés, 6. kötet, D 376. számú levél.)
Kivi  A kivi (angolul: kiwi), vagy kivigyümölcs (angolul: kiwifruit) az Actinidia deliciosa faj nemesített egyedeinek, illetve más küllQfolyondár (Actinidia) nemzetségbe tartozó fajokkal képzett hibridjeinek tojás alakú, kívül barna, szQrös, belül zöld színq gyümölcse.
Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az Actinidia a közép-kínai Sanhszi tartományban Qshonos. Az önporzós kivi növény nagyon ritka, és általában kisebb mennyiségq gyümölcsöt hoz. A jól termQ kivigyümölcs terméshez mindig szükség van porzó és termQ egyedekre.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Kivi_(gy%C3%BCm%C3%B6lcs)" https://hu.wikipedia.org/wiki/Kivi_(gy%C3%BCm%C3%B6lcs)
Klauzál kertbQl származó körte  (Levelezésben használt kifejezés).  Különösen egy körte érdekel, mellynek fája a Klauzál kertbQl származott, gajjai felfelé irányulnak. Fakadásai vereslQk, vesszei közép vastagságuak, elsqrqdésre hajlandók, a gyümölcs átmetzete pedig következQ:
[Oldalt egy 66 mm átmérQjq körte rajza látható a következQ szöveggel, mely a körte ábrára íródott: »alapszín  zöldes sárga nagy és sürü rosdás pontozattal, nap felöl fekete mázas, mintha suvixos vólna, bQre vastag, érés felé a fekete máz kezd fakulni. Nem egésszen szabájos gömböjü«] ezen körte zárt hellyen fqtött szobában telelt, Febr. 7-én jött kóstolás alá, igen leves, olvatag illatos vólt, a kiállított téli körték közt legjobb igen termékeny és, ha kora Qsszel lehull is, télen megpuhult és élvezhetQ.
Kérem kedves Barátomat, hogy ezen körte nevét legközelebbi levelében meg írni szíveskedjék. Én a Kalauz után nem tudom, hogy vallyon nem Mázas Esperes, Keveron páratlan, Téli kerekrozsdás v. Beurre Chaptál-é? DörgQ Dániel 1872. június 9. (B-D. levelezés, 1. kötet, D-5. számú) levele.
Bereczki válasza (B-D. levelezés, 1. kötet, 1872. június 15. B-6. számú) levél:
„A kegyed körtéje, melyek rövid jellemzését és szélrajzát közlé levelében, alkalmasint vagy Bergamotte Esperenxe "Bergamotte Esperen körte" \t "Lásd Esperen bergamot körte"xe "Esperen bergamot körte" vagy Passe-Crossane XE "Krasszán körte" \t "Lásd Kraszán körte (Bereczki írásmódjával)" xe "Passe-Crossane körte" \t "Lásd Kraszán körte"xe "Kraszán körte" lesz. Határozottan meg nem mondhatom, mert vegetátióját természetben kellene elQbb látnom, aztán azt is tudnom, hogy nem elsQ gyümölcse volt-e fajának. Az elsQ gyümölcsrQl bajos ítéletet mondani. A harmadik termésbeli gyümölcsök hordják csak biztosan magukon fajuk jellegét. B. M.

Knigh körte  Lásd Knight fejedelmije (körte)!
Knight fejedelmije (körte) = (Szinonima: Knight s Monarch.) BERECZKI 1. 1877. 287. p.  A londoni kertészeti társulat egykori elnöke, Knight nyerte magról, Downton Castle nevq mezei lakásán. 1830. körül kezdett elterjedni s ez idQ óta, mint jeles Qszi és kora téli körte nagyon el van terjedve nemcsak Angolhonban, hanem Amerika és Európa gyümölcsös kerteiben is. Nálam 1872 óta van meg OberdiecktQl egyik fajfámon. B. M. LEROY 2. kötet, 321 322. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/322/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/322/mode/2up
Kóburgi cseresznye – Lásd Coburgi korai fekete!
Koburgi fekete cseresznye – Lásd Coburgi korai fekete!
Kókuszpálma – „A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikqek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3kuszp%C3%A1lma" https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3kuszp%C3%A1lma
BERTUCH 3. kötet. Plantae XXXVI. 1. kép. A’ Kókus Pálma. [Pdf dokumentumban 142–143. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist03.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist03.pdf
Szent István Egyetem Kertészeti Intézet, Oktatás, LetölthetQ oktatási anyagok. Trópusi gyümölcs- és zöldségtermesztés. Egyszikq trópusi gyümölcsök.
 HYPERLINK "http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf" http://ujkert.szie.hu/sites/default/files/files/2-Egysziku_gyumolcsok.pdf
Kolmár manna – Lásd Manna kolmár!
Kolmár téli vajonca – Lásd Kolmár vajonc!
Kolmár vajonc (körte) = (Szinonima: Kolmár téli vajonca, Beurré Colmar; die Enghien, Beurré d’Enghien). = BERECZKI 4. 1887. 29. p. „Folyó század elején Van Mons nyerte magról s Beurré d’Enghien (= Enghieni vajoncz) név alatt kezdette elterjeszteni. MeglehetQsen el van már terjedve mindenfelé: de, mert érésidejét, bensQ minQségét illetQleg sok helyt változást szenved; azon gyümölcsök közé tartozik, melyeknek valódisága, a gyümölcsészek elQtt, még napjainkban is kérdéses. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
LEROY 1. kötet, 338 339. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/338/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/338/mode/2up;
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 7. kötet, 23–24. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f44.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f44.image.r=pomologie.langFR;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/enghien.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/enghien.htm
Komáromi duránci (Qszibarack) = (Szinonima: MezQkomáromi duránci). Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre ajánlott Qszibarackfajta. (DörgQ Dániel levele, B-D. levelezés, 1. kötet, 34/A. 1876. június 19.)
 A duránci barack az egyik legrégebbi hazai fajtacsoport, múltjuk valószínqleg a római idQkig nyúlik vissza. [& ] A MezQkomáromi fajtán kívül több helyi változatát, klónját ismerjük, ezek elkülönítése, leírása a múlt században megtörtént, mégis szinte eltqnt az egész fajtacsoport pl.: Vezerle duráncija (Badacsony), Szöghi duráncija (Kecskemét) és Bartha duráncija (Tiszafüred).” Idézve: SURÁNYI 2006. 24-25. p.
RAPAICS 1940a, 312-313. p. közötti XXXIV. Tábla
Kongresszus – Lásd Congressus!
Koninck vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré de Koninck.) BERECZKI 4. 1887. 417. p. „Van Mons nyerte magról s barátjának, Koninck természetbuvárnak nevérQl elkeresztelve, kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
LEROY 1. kötet, 388. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/388/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/388/mode/2up
Koninck téli vajonca (körte) = (Szinonima: Cadet de Veaux, Konings Butterbirn.) BERECZKI 1. 1877. 265. p. „Mas, franczia gyümölcsész szerint Van Mons nyerte magról s keresztelte el Cadet de Veaux, gyümölcsész-iró nevérQl. Minthogy pedig a Cadet de Veaux körte Baltet franczia gyümölcsész szerint Koninck vajonczának is neveztetik; a német és franczia gyümölcsészek mqveiben pedig egymástól különbözQ Koninck vagy Koning vajonczok is fordulnak elQ; én a birtokomban lévQ fajt minden tévedés kikerülése tekintetébQl szükségesnek láttam továbbra is fönebbi név alatt megtartani: mert 1868 óta, a mikor t. i. a fajt Belgiumból, a Van Mons társulattól Koninck vajoncza (Beurré de Koninck) név alatt megkaptam s fája szép növését és termékenységét, valamint gyümölcseinek jóságát és tartósságát fölismertem, — fönebbi neve alatt már igen sokfelé terjesztettem el a hazában. B. M.”
AQUARELLE VERGER 3. kötet 38. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/38BeurredeKoninck.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/38BeurredeKoninck.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_078.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_078.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész, 97–98. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0121.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0121.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0122.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0122.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0123.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0123.JPG
Kópé körte (Feltételezett szinonima [?]: Schelmbirne, Schelm birne; Pendard, le Pendár.) Bereczki Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Budai József Bereczki Mátéhoz írt (1888. július 27. A-106. számú irat) levelében említi: „A kópé körte nálam egy oltásban meg van. Egy-é a Schelmbirnével (Pendár)? KiktQl kapta bátyám és tette ismertté ott már? Leirásában miért nem emliti fel? Budai J.
Lásd még Pendár körte!
DITTRICH 3. kötet, 119. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2GswXPK" https://bit.ly/2GswXPK
KERTI GAZDASÁG, 1860. (4. évf. 1860. március 10. 224. p.)  Mutatvány Kovács József bátorkeszi lelkész sajtó alatt lévQ gyümölcsfái lajstromából. [Pendár körte]  HYPERLINK "http://bit.ly/2niaPPI" http://bit.ly/2niaPPI
Kopercser, Kopertscher (körte)  Lásd Liegel téli vajonca!
Korai amarella = (Szinonima: Frühzeitige Amarelle.)
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fruehzeitige_amarelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fruehzeitige_amarelle.htm
Korai angol (meggy) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Lásd SURÁNYI 2018.
MALIGA P. 1954 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_03/?pg=187&layout=s&query=korai%20angol" https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_03/?pg=187&layout=s&query=korai%20angol
Lehetséges azonossága: KRAFT, JOHANN [Frühe königliche May Weichsel, Frühzeitige Weichsel] 4. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3171261/f26.image" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3171261/f26.image
Tab 10. Fig. 2.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3171261/f97.image" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3171261/f97.image
Korai bergamot (körte) = (Szinonima: Naquette, Bergamotte précoce, Poire de disque, Petite poirepomme stb.). BERECZKI 2. 1882. 3. p. „Származása. Bizonytalan; Leroy szerint Francziaországban már 1670-ben »Naquette« név alatt ismeretes volt; aztán különféle hasonnevek alatt lappangott csaknem napjainkig, amikor a franczia gyümölcsészek eredeti »Naquette« neve alatt irták le és terjesztették el. Német gyümölcsészek mqveiben még nem olvashatni róla, hihetQleg azért, mert Németországban eredeti neve alatt máig sem imeretes. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. B. M. Naquette. 1. Mas Le Verger 2. kötet 109. p. 53. fig., 1866-73. Naquette néven írta le Claude Saint-Étienne 1670-ben. „Minthogy e körtefajnak egyik hasonnevéül a Korai bergamot (=Bergamotte précoce) elnevezés a franczia gyümölcsészek által el van ismerve, a magyar gyümölcsészetbe inkább e név alatt vezettem be, mintsem, hogy a francziáknál is elavult s értelem nélküli „Naquette” elnevezést tartsam meg számára. (BERECZKI 2. 1882. 3. p. jegyzet);
HEDRICK PEARS, 480. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich" \l "page/480/mode/2up "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/480/mode/2up;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/02VagnetteBergamotteprecoce.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/02VagnetteBergamotteprecoce.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_006.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_006.html
VERGER – MAS 2. kötet, 109–110. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2136.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2136.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2137.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2137.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2138.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2138.JPG
Korai fekete spanyol (meggy) – BERECZKI-nél nem szerepel. 1876 nyarán az OMGE által termesztésre javasolt fajta. Lásd DörgQ Dániel 1876. június 19-i levele, (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A.)
LIPPAI, III. 169. In: ÁNGYÁN [Fekete spanyol és Fekete halyagmeggy]  HYPERLINK "http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html" http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html
Korai Hortensia (meggy) = (Szinonima: Reine Hortense hative, Reine Hortensia hâtive). BERECZKI 4. 1887. 518. p.  A Hortensia királynQ magváról nyerte Mortillet, franczia gyümölcsész. Mindenben egyezik anyjával; mert annak külsQ és belsQ tulajdonait mind átöröklötte: de jó két héttel elQbb érik, mint a Hortensia királynQ és ennél termékenyebb. B. M.
GUIDE PRATIQUE
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f24.image.r=Hortense%20hative" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f24.image.r=Hortense%20hative
Korai kedvenc (szilva) = (Szinonima: Early Favorite, Early Favourite, Rivers Frühpflaume, Favorité – Précoce, Early Rivers, Rivers early Favourite). BERECZKI 2. 1882. 391. p. „E szép és finom, korai szilvafajt Rivers, híres angol gyümölcsész nyerte a Toursi korai szilva magváról, Sawbridgeworth-ban (Angolhon). Bárha csak e század közepe felé kezdett is elterjedni; mégis napjainkban már mindenfelé ismeretessé lQn. Ojtóvesszejét OberdiecktQl még 1871-ben, a Simon-Louis testvérektQl 1873-ban hozattam meg. B. M. BUND  LEMGO
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lij&osi=rivers_fruehe_fruchtbare"http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lij&osi=rivers_fruehe_fruchtbare;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/03EarlyFavorite.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/03EarlyFavorite.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_010.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_010.html
VERGER–MAS 6. kötet, [Early Favourit] 11–12. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60018.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60018.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60019.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60019.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60015.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60015.JPG
Korai kék (szilva) – Lásd Korai kedvenc (szilva)!
Korai királyi amarella (meggy) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_koenigliche_amarelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_koenigliche_amarelle.htm
Korai nemes (szilva) = (Edle Frühpflaume). BERECZKI 1. 1877. 497. p. „E csinos alaku kicsinyke, finom csemegeszilva, ugy látszik, még napjainkban is csak Némethonban van elterjedve. Franczia gyümölcsjegyzékekben még neve sem tqnt szemembe. Minthogy Oberdieck a Braunschweig melletti kertekben födözte föl; nagyon hihetQ, hogy ott keletkezett magról annál is inkább, mert az ottaniak gyökhajtásairól is szaporítják. Ojtóvesszejét OberdiecktQl kaptam 1870-ben. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/edle_fruehpflaume.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/edle_fruehpflaume.htm
Korai pipacsmeggy = Levelezésben Korai Pipacs meggy. BERECZKI idejében ismeretlen fajta.  A Pándy meggy és a Császár meggy hibridje (Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató FejlesztQ Vállalat 1979). Maliga Pál nemesítette. Államilag elismert fajta. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 267. p. Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 103. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Korai pirók (körte) = (Szinonima: Rousselet hâtif; Frühe Rousselet; Perdreau; Poire de Cypre; Poire de Chypre; Early Rousselet; Rousselet de Cannelle, stb.) BERECZKI 4. 1887. 13. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Régi franczia gyümölcsészek már a XVII. század elején ismerték s elejénte  Perdreau késQbb fönebbi franczia neve alatt mindenfelé terjesztették: daczára ennek,  bárha megérdemelné  napjainkig sincs még kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek hires faiskolájából, PlantièresbQl. Több izben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/37Rousselethatif.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/37Rousselethatif.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_073.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_073.html
VERGER – MAS 2. kötet, 99–100. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2124.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2124.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2125.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2125.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2121.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2121.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_russelet.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_russelet.htm
Korai sárga (körte) = (Szinonima: Gelbe Frühbirn, Kleine gelbe Frühbirne, Abdonsbirne, Tannen-birn). BERECZKI 1. 1877. 205. p. „Származása. Ismeretlen; Némethonban rég óta el van már terjedve és bárha ízesebb, mint a vele egy idQtájban érQ »Zöld magdolna« körte, mely ugyan olvadóbb, de minden fqszer nélküli; mégis kevés figyelemben részesült a gyümölcsészek részérQl. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gelbe_fruehbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gelbe_fruehbirne.htm
Korai termékeny (szilva) = (Szinonima: Fertile-précoce, Frühe Fruchtbare). BERECZKI 2. 1882. 427. p.  E korán érQ, becses szilvafajt magról nyerte Rivers, híres angol gyümölcsész, a ki magvetés utján még több értékes szilvafajjal is gazdagította Pomona birodalmát. Mint olyan szilvafaj, mely ajánló levelét már a nevében viseli, csakhamar elterjedt mindenfelé s a hová eljutott, mindenütt bebizonyítá, hogy nevét meg is érdemli. Ojtóvesszejét két ízben is megkaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 117 118. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f240.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f240.image.r=pomologie.langFR;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_fruchtbare.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/fruehe_fruchtbare.htm
Korai üvegmeggy – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. A Pándy meggy klónfajtája. „Hasonlít a Nemes Spanyolhoz, de annál 10–12 nappal korábban érik. Rövid kocsányú, pálhanélküli, viszonylag kicsi gyümölcsq. Surányi D. Lásd SURÁNYI 2018.
Korai Vörös meggy  A Pándy meggy egyik pollenadója. Lásd SURÁNYI 2018!
Korán érQ Spanyol meggy  Lásd SURÁNYI 2018!
Kormos alma  Lásd Parker pepinje!
Kormos császárkörte  Lásd Kormos császár (körte)!

Kormos császár (körte) = (Levelezésben: Dojenne Gris, Doyenne gris). (Szinonimái: Doyenné gris; Graue Dechantsbirn, Doyenné roux; Doyenné crotté; Doyenné galeux; Doyenné gray; Saint-Michel gris, Kormos esperes). BERECZKI 2. 1882. 131. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint Hollandiában már 1737. körül ismeretes volt. Növényzetében és gyümölcseinek több tulajdonaiban sokat hasonlít a közönséges Császár körte fájához és gyümölcseihez is, s hihetQ, hogy nem is egyéb, mint a Császár körtének oly elváltozása, melyet ojtás által örökittettek meg. Gyümölcseinek kormossága ugyan is mindig és mindenütt állandó. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. ; DörgQ Dániel kérdezi 1879. október 11-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-101. számú) levelében: „A’ Kormos császárkörte ugye hogy egy a Kormos Esperessel ez utóbbiból kis faj fáimon is van egy egy ág.” Bereczki válasza (1879. okt. 17. B-D. levelezés, 2. kötet, B-100.): „A Kormos császár valóban = Kormos esperes vagyis Doyenné gris.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/graue_dechantsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/graue_dechantsbirne.htm;
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe068.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe068.htm;
AQUARELLE VERGER 3. kötet 27. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/48Doyennegris.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/48Doyennegris.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_099.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_099.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 23–24. p.
HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0027.JPG"http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0027.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0030.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0030.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0031.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0031.JPG
Kormos Daru alma  BERECZKI ilyen alakformát nem írt le. DörgQ Dániel írja 1877. december 12-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-60. számú) levelében:  Tettem a ládikába még 3 kormos Daru almát, 1 hosszu száru daru almát, illyenek ugyan ritkán, vagy 10 ezer közzül kerülnek, tettem még 2 nagy Daru almát, mint bármelly Rambour… D. D.”
Kormos esperes – Lásd Kormos császárkörte (Doyenné gris)!
Koroday renet – Lásd Kórodai renet!
Kórodai renet (alma) = (Szinonima: Kórodai kormos, Kórodai renet, Reinette de Syke-House, Englische Spital-Reinette, Englische Spitalsreinette, Syke-House Apple, Syke-House Russet, Syke-housei kormos, Syke-housei renet, Korodai kormos alma, Angol kórház renet, Angol kóroda renet). BERECZKI 2. 1882. 331. p. „E kitqnQ téli alma a folyó század elején kezdett elterjedni Angolhonból, »Syke-house-i kormos« (Syke-house Russet) név alatt. Yorkshire Syke-House-nevq falujában találtatván föl, helyesebb lett volna eredeti nevét hazai irodalmunkban is megtartanunk s a németeket nem utánoznunk; minthogy azonban Diel fönnebbi név alatt írta le és utána a német és magyar gyümölcsészek fönebbi elnevezéshez ragaszkodtak s hazánkban »Kórodai kormos«, »Kórodai renet« nevek alatt nagyban el van már terjedve, – nem tartottam tanácsosnak e jeles almafajt eredeti neve alatt bemutatni. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megszereztem. B. M. Bereczki lábjegyzetében a név eredetérQl írja:  Diel, azt hivén, hogy a Syke-House csak hibás kiírása volt a Sick-Housenak, a mi kórházat jelent, jónak látta leírásában Spital-Reinette névre változtatni ezen almafajnak eredeti helyes nevét. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/englische_spitalrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/englische_spitalrenette.htm
Korpádi meggy – (Szinonima: Griotte de Korpád, Korpáder Weichsel). „Ez a hazai eredetq meggyfajta egész Somogy vármegyében, fQleg azonban Korpád községben és annak környékén emberemlékezet óta el van terjedve és ott a nép azt vörös meggynek majd ismét hólyagos meggynek nevezi. Hogy ennek a magva vagy gyökérsarja, amely utóbbiról általában szaporítják, mikor és ki által került a nevezett vidékre, ez idQ szerint már meg nem állapítható, mivel az erre vonatkozó adatok teljesen hiányzanak. [& ] Június végétQl július elsQ feléig érik. [& ] Koronája elsqrqsödQ, lecsüngQ ágaival a szomorúfqzfára emlékeztetQ alakot öltve nem ritkán 12 15 méter magasra megnQ. Képe és leírása: MAGYAR POMOLÓGIA, 1900 1909. IV V. füzetében [1909], XII. tábla.
 A »Magyar Pomologiá«-nak [Rudinai Molnár István: Magyar pomológia, 4-5. füz. - Bp. Athenaeum, 1909. 25 t. Mqvészi illusztrációkkal] most jelent meg IV. és V. füzete, amely hat magyar Qsfajtájú almának, illetve hat eredeti magyar cseresznyének és meggynek, magyar és francia leírását és természet után készült mqvészi színezett, képét tartalmazza, [& ] a Budai Domokos-, Pázmán, Magyar tányér-, Fekete tányér-, Szászpap- és a Marosszéki piros Páris-alma, továbbá a Várkonyi, Glocker óriás-, Nyársardói-, Mednyánszky Emilia- és Korponai világos-cseresznye, valamint a Korpádi meggy leírását és képeit találjuk. A leirásokat a mq a legilletékesebb kézbQl, Angyal DezsQ királyi tanácsos, kertészeti tanintézeti igazgatóéból adja. A Marosszéki piros Páris almát Wachsmann Albert érdemes pomológusunk írta le. A képek, mint az elQzQ füzeteké Zigány Zoltánné úrnQ mqvészi alkotásai. In: Gyümölcskertész, (19. évf.) 1909. szeptember 10. 17. szám, 268. p.
Kosbor szilva  Lásd Kosboros szilva!
Kosboros szilva  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel.  Népi, régen élQ gyümölcsfajtanév. ElsQ elQfordulása 1621: »kóósboros (?) szilua.« [Szabó T. Attila szerk. (1975 ): Erdélyi magyar szótörténeti tár. 1. Bukarest Kolozsvár, 846. p.] A névadás legvalószínqbb magyarázata Büky László szerint az, hogy a szilvának az ágon kettesével lógó termése és a kosborféle növények gyökere (ikergumója) között alaki hasonlóság van. Büky L.” (BÜKY, 2011.)  HYPERLINK "http://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-2/bukyl_112.pdf" http://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-2/bukyl_112.pdf – Lásd még PELCZÉDER 2018. 125. p.
Kossuth körte – lásd Pap körte (annak téves szinonimája)!
Kossuth (körte) – Lásd Kossuth vajonca!
Kossuth vajonca (körte) = A Papkörte szinonimájaként is elQfordult a Kossuth körte megnevezés tévesen. A Papkörtét Bereczki szerint Magyarországon sokáig Kossuth körte néven szaporították. Lásd BERECZKI 2. 1882. 53. p.  Gelsei Bíró Vince úrtól Kossuth körte név alatt a Pap körtét kaptam meg ojtó vesszQben és gyümölcsben is, melyet mutatóul azon fájáról küldött nekem, a melyrQl pár évvel ezelQtt Kossuth Lajos nagy hazánkfiának is küldött egy ládával, miként errQl akkoriban a lapok értesítettek bennünket. Gelsei Bíró Vincze uram tehát egy régi világszerte  Cüré név alatt ismert gyümölcsöt keresztelt el nagy hazánkfia nevérQl; a mi egyáltalán fogva nem helyeselhetQ cselekedet volt tQle. Egészen új, és még névtelen gyümölcsöt lehet valaki nevére elkeresztelni, de a névvel bíró gyümölcsöt más névre elkeresztelni nem szabad s ezt nem is teszik csak a nyerészkedQ fatenyésztQk és a gyümölcsészetben járatlan laikusok. Bereczki Máté 1878. április 19. (B-D. levelezés, 1. kötet, B-67. számú) levél.
A Kossuth vajonca leírása: BERECZKI 4. 1887. 417. p.  Származása bizonytalan, Leroy 1849-ben kapta e fajt: de nem tudja kitQl és honnan? Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. Fajfámon csak egyetlenegy gyümölcsöt kaptam még róla, mely nem volt normalis-fejlQdésq. Növényzete után ítélve, hiszem, hogy fajom valódi. Gyümölcse, Leroy szerint, jókora nagy; alakja változó, többnyire azonban hasas csigaalaku; szára rövid, vékony, fás; kelyhe nyilt; bQre homályos sárgás-zöld; husa fehéres, igen finom olvadó; leve igen bQ, czukros, finoman savanykás, igen kellemesízq. I. rendq csemegegyümölcs. Érik sept, okt. nálam pedig aug. végén. Fája mérsékelten növQ, de egészséges, edzett és elég termékeny. B. M.
LEROY 1. kötet, 389 390. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/388/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/388/mode/2up


HOVEY, C. M. (Ed.): The Magazine of horticulture…, Vol. 18. 1852. (Vol. VIII. new series), Boston, 1852. 294–296. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n311_w406" http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n311_w406  HYPERLINK "http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n312_w406" http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n312_w406
 HYPERLINK "http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n313_w406" http://www.archive.org/download/magazineofhortic18bost/page/n313_w406
 HYPERLINK "http://www.biodiversitylibrary.org/item/57688#page/313/mode/1up" http://www.biodiversitylibrary.org/item/57688#page/313/mode/1up
Koszos alma – lásd Parker pepinje!
Kozmás vajonc – Lásd Hardenpont kései vajonca!
Kökény – BERECZKI mqveiben nem szerepel.   Ótörök eredetq szó, a magyarba került török alak *kükän lehetett (TESz.). Helynevekben való korai, 11. századi megjelenését magyarázhatja, hogy példányai között valószínqleg hagyásfák is lehettek [SURÁNYI 1985, 101. p.]. ElQfordulása nevekben: I. ’Prunus spinosa’, II. ’kökényszilva; Prunus insititia’, III. ’akác’, IV. ’galagonya’; Helynévként; Személynévként. [PELCZÉDER 2018]. Régi szójegyzékekben, szótárakban [Schlägli magyar szójegyzék. 1405 k. Kiadva: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzek. A XV. század elsQ negyedébQl. Budapest, 1894.; Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium manuale Latino Ungaricum et Ungarico Latinum. LQcse, 1708. 126 és 193. p. stb.] szereplQ latin megfelelQje  akác jelentésq, ez a jelentése talán hasonlóságon alapuló névátvitellel alakult. A Calepinus-féle szótárban [Ambrosii Calepini Dictionarivm decem lingvavum. Lvdvni, 1585. Kiadva: Calepinus latin magyar szótára 1585-bQl. Sajtó alá rendezte Melich János. Bp., 1912.] a galagonya szinonimájaként szerepel. Magyarországon honos vadnövény [SURÁNYI 1988: 40. p.]. Pelczéder Katalin.” Lásd PELCZÉDER 2018. 126–127. p. alapján.
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.spinosa.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.spinosa.html#alteteje
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)" https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
König fleini almája = (Levelezésben: König fleinerje). BERECZKI 2. 1882. 359. p. „Származása. Württembergben két, külömbözQ almafajt is neveznek fleini almának, az egyik a Kis fleini (= Kleiner Fleiner), a másik a König fleini almája (= Königs Fleiner). Alakra és szinre jóformán egyezik e két faj; de ez utóbbi kétszer, sQt háromszorta is nagyobb, mint az elQbbi. Miért nem nevezték tehát a németek a fönnebbi almát Nagy fleini almának? HihetQleg azért; mert a fönnebbi nem származik a Heilbronn melletti  Flein nevq faluból; hanem valamely König-nevq kertész vagy birtokos kertében jött valahol, egyebütt napvilágra és onnan terjedt el fönnebbi neve alatt.  Ojtóvesszéjét 1870-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Többízben termett már nálam. B. M. BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsfleiner.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsfleiner.htm
KQrislevelq berkenye   Sorbus domestica . Szinonima: Fojtós berkenye; 1783 (Vörös 2008: 86): Köris levelü Berekenye. PELCZÉDER 2018. 128. p.
KQrösi hajag (meggy) = (KQrösi hólyagmeggy.) Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre ajánlott meggyfajta. (DörgQ Dániel levele 1876. június 19. B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A.) Lásd bQvebben SURÁNYI 2018.
KQrösi hólyagmeggy, Körösi hólyagmeggy  Lásd KQrösi hajag (meggy)!
KQrösi meggy = valószínq a Pándynak (Lásd ott!) késQbbi, a piacra való termesztés során tájfajtaként kialakult neve a Kecskeméti, KQrösi vagy Szentesi meggy. Lásd bQvebben SURÁNYI 2018.
Körtegalagonya (körte) = (Szinonima: Poire Azerolÿ, Azerole). Bereczki 1876. szeptember 9-iki (B-45. számú) levelében írja:  Ez inkább diszfa, mintsem gyümölcsfa. Gyümölcsei megehetQk. A körte és galagonya közt foglal helyt.
(Azérolière d'Italie à gros fruits rouges)

AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/43AzerolierdItalieagrosfruitsrouges.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/43AzerolierdItalieagrosfruitsrouges.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_085.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_085.html
(Azérolière d'Italie à gros fruits blancs)
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/44AzerolierdItalieagrosfruitsblancs.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/44AzerolierdItalieagrosfruitsblancs.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_086.html?q=le+verger+mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_086.html
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/azerole.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/azerole.htm
LEROY 1. kötet 174–175. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/174/mode/2up/search/Azerole" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/174/mode/2up/search/Azerole
Köstliche von Beauring (körte) – Lásd Köstliche von Beauraing!
Köstliche von Beauraing (körte) = (Szinonima: Incomparable de Beauraing.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Bereczki Máté Sziklay Edéhez Jánokra írja 1882. július 17-én kelt levelében (B-D. levelezés, 7. kötet – Sziklay-levelek 17.):  A gróf Hadik kertészétQl kapott körte ujdonságai közt csak a Comtesse Clara Frijs és Köstliche von Beauring, nincsenek meg nálam; a többiek már termettek is nagy része: de vidékem mostoha viszonyai közt egyik sem érdemelte ki az »egri« nevet. B. M. A fajtanév a levelezésben elírás. A Köstliche von Beauraing  vagyis Beuaraingi ízletes  körte a nevét feltehetQen a Belgium vallon régiójának Namuri tartományában fekvQ Beauraing városról nyerte (melyet világhírqvé késQbb, az 1932 1933-ban itt történt Mária-jelenés tett). A Simon-Louis Testvérek Guide pratique et l’amateur… katalógusában a 97. oldalon a tanulmányozandó körtefajták között: „Incomaparable de Beauraing” körtefajta szerepel.
GUIDE PRATIQUE – 1876, 97. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2HhIt49" https://bit.ly/2HhIt49
POMOLOGISCHE MONATSHEFTE 1890. 36. évf. 20. és 21. oldal közé bekötött 1–4 oldalas fajtaismertetés részletesen leírja. (Megnyitott pdf dokumentumban a 23. lapra ugorva).
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_36.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_36.pdf
Köstlichster (alma) – Lásd Legízletesb alma!
Köszméte – Lásd Egres!
Kranichapfel – Lásd Papagei apfel!
Kraszán körte = (Szinonima: Passe-Crassane, Bergamotte Crassane, Bergamotte de Crésane, Langstielige Bergamotte, Rattenschwanz, Platté Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 77. p. „Származása. Régi bizonytalan, Leroy valószínqnek tartja, hogy Crésane, franczia községbQl származik; mert Dom Gentil. régi franczia pomolog »Jardinier solitaire« czímq munkájában »Bergamote de Crésane« (magyarul: Crésanei bergamot) névvel említi föl e körtefajt. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/44Crassanne.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/44Crassanne.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_089.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_089.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 5–6. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0007.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0007.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0008.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0008.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0009.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0009.JPG
LEROY 1. kötet, 231–233. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/230/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/230/mode/2up;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bergamotte_crassane.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bergamotte_crassane.htm
Krasszán körte  Bereczki Máté mqveiben mindenütt Kraszán körteként szerepelteti, ezért a szintén rögzült Krasszán körte írásmód helyett Lásd Kraszán körte alatt!
Kronprinz Ferdinánd körte  Lásd Hardenpont vajonca (körte)!
Kröten reinette  Lásd Hálózatos renet (alma)!
Krqge halyagcseresznyéje  Lásd Krüger halyagcseresznyéje!
Krüger halyagcseresznyéje = (Szinonima: Guigne de Krüger; Krüger s Herzkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 516. p.  Gyümölcse nagy; gömbölyded-szívalakú, feketéspiros; húsa sötétvörös, lágy; I. rendq csemege, háztartási és piaczos gyümölcs; érik a cseresznyeérés III-dik hetének vége felé. Fája egészséges, edzett és igen termékeny. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kruegers_herzkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kruegers_herzkirsche.htm
Kupos fehér magonc – „Kupos, fehér magonczomnak hijába örvendettem. Te szépítgeted a dolgot! Határozottan egy rangban áll az az erdei vaczkorral és annyira hitvány jószág, hogy a próbafául alakított alanya fáról már le is vágtam a kisérletül rajta meg hagyott ágat, a melyik azt a kupos almát termette. Hogyan is tehetéd fel rólam, hogy ily silánysággal merjek kirukkolni a világ elé!! B. M.” Bereczki Máté levele, 1883. november 2. (B-D. levelezés, 3. kötet, B-213. számú levél.)
Kurta szárú Karika alma – Lásd Királyi kurtaszárú (alma)!
L
Lade vajonca – Lásd Ladé vajonca!
Ladé vajonca (körte) = (Szinonima: Consul Ladé, Beurré Ladé, Ladé’s Butterbirn). BERECZKI 4. 1887. 121. p. „Származása. E kitqnQ körtét, mely nagyságra, alakra és színezetre sQt még gyümölcsei jóságára nézve is nagyon hasonlit a Fulvia körtéhez, Grégoire nyerte magról Jodoigneban s keresztelte el Ladé, fQ-konzul nevérQl, a ki a Rajna mellékén Geisenheimhoz közel fekvQ, Villa-Monrepos-nevq birtokán nagyszerq gyümölcstelepet rendezett be, hol a világ minden nevezetes gyümölcsét leginkább füzér-vagy szárnyas fákon tenyésztik. Mint újdonság még kevéssé terjedhetett el. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.”
ROLFF [Von Lade’s Butterbirne] 2. Bd. 208. p.
HEDRICK [Beurré de Ladé]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/298/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/298/mode/2up
Lady Henniker-Apfel = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel
GUIDE PRATIQUE (tanulmányozandó fajták)
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f151.image.r=Henniker" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f151.image.r=Henniker

Képét és leírását lásd B-D. levelezés 4. kötet Képmellékletek! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (4.)
Lambert mogyoró = (Fehér és vörös) „Angolországban a mogyoró tenyésztése nagyon el van terjedve, nagyobb birtokoknál ezen ültetések holdakat foglalnak el, mert igen jövedelmezQk és ide vonatkozólag egy angol földbirtokos következQleg nyilatkozik: »Eleinte csak kisebb mértékben ültettem mogyorót, mint szomszédom, de a mint késQbb tapasztaltam, hogy a kereslet utána nagyobb, ára pedig emelkedik, beültettem 10 árét = 4 hektárt Lambert-mogyoróval, mely ültetvény most teljes termésben van. [& ] eladásuk mindig könnyq, mert ezen czikk keresett és messze szállítható; mibQl következik, hogy a mogyoró-tenyésztés nagyon jövedelmezQ. [& ] Mivel pedig a mogyoró a leghitványabb talajjal is megelégszik és hazánkban alig van nagyobb birtok, melyen ne fordulna elQ oly terület, melyet gazdaságilag nem lehet máskép kihasználni  az ilyen területek beültetésére kiválólag alkalmas a Lambert-mogyoró. De jobb területeken is fordulnak elQ árokpartok, dombok, melyek e czélra kiválólag alkalmasok, mert a mogyoró úgy árnyékban mint napos helyen kiválólag jól tény ész, de csak oly föltétellel, ha ültetése gonddal történik és az ültetéshez jól meggyökerezett és többször átültetett dugványokat használunk. Ilyen jól meggyökerezett és megbízható azonosságu dugványok kaphatók Kösztritzben, Thüringiában Herger ErnQ utódainál százezer számra, honnan az árak iránt fölvilágositás szerezhetQ. Villási Pál: A Lambert mogyoró tenyésztése. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 1881. 3. füzet, 95. p.
 A mi végre a termesztésre legalkalmasabb mogyorófajokat illeti, ajánlhatjuk a vörös Lambert-mogyorót, mely valamennyi közt legtermékenyebb, lombjának színe sötétvörös (Corylus atroporpurea); azután a hasonlókép igen termékeny, kevés igényq fehér Lambert-mogyorót&  Lásd SzerzQ nélkül: A mogyoróbokor tenyésztésérQl. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1889, 3-4. füzet, 86–87. p.
Fehér Lambert -  HYPERLINK "http://mkszn.hu/termekek/mogyoro" http://mkszn.hu/termekek/mogyoro
TÓTH M. [Fehér Lambert], 388. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Landsbergi renet (alma) = (Szinonima: Reinette de Landsberg, Landsberger Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 477. p. „Burchardt, törvényszéki tanácsos és jeles német gyümölcsész nyerte magról, a Wartha melletti Landsberg-ben, Németországban. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam is. B. M.
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/landsberger_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/landsberger_renette.htm
Langeac emléke (körte) = Ismeretlen fajtanév, amelyet az állattenyésztésérQl és erdeirQl híres francia tartomány, Auvergne egyik nagy múlttal és dominikánus monostorral is rendelkezQ kisvárosáról, vagy az elQnevében Langeac-i megnevezést használó neves francia történelmi és irodalmi személyiségek valamelyikérQl neveztek el. Megjelenését illetQen DörgQ Dániel 1877. augusztus 29-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-53. számú) levelében a  Verger -ben behasonlított rajz alapján »St. Mihály arkangyal« körtének határozta meg. (Lásd ott!) A Debreceni Kertészeti Egylet 1872. évi katalógusában szerepelt: „275. Souvenir de Langeac (Metz) (15. p.)”
MANDA:  HYPERLINK "https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/27788" https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/27788
A Debreceni Kertészeti Egylet (alakult 1861. március 3-án) feladatának tekintette, hogy nemesített csemetével lássa el a város polgárait. A városi nyomda jóvoltából rendszeresen megjelentette faiskolai árjegyzékeit. Ilyen volt A Debreceni Kertészeti Egylet Faiskolájának 1872 . évi Qszi és 1873. tavaszi névsora és árjegyzéke. (Debrecen, 1872).
SURÁNYI B. 1987. 63-75. pp. HYPERLINK "http://hbml.archivportal.hu/data/files/144710344.pdf"http://hbml.archivportal.hu/data/files/144710344.pdf
Lángos fehér bíbornok (alma) = (Szinonima: Geflammter Weisser Cardinal). BERECZKI 4. 1887. 478. p.  Származása régi, bizonytalan. Németországban, az Odera mellékén nagyon el van terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Vidékem mostoha viszonyai közt meglehetQs terméketlen. Alig egy-két ép gyümölcsöt kaptam még róla tanulmány tárgyul. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/geflammter_kardinal.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/geflammter_kardinal.htm
Langton páratlana (alma) = (Non-pareille de Langton, Langton’s Sondergleichen.) BERECZKI 4. 1887. 477. p. „Régi, ismeretlen-eredetq, angol gyümölcs. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megkaptam teljesen egyezQleg. Nálam is csakhamar termett s 1884. óta csaknem évenkint rendesen terem. A külföld gyümölcsészei majd mindnyájan Qszi gyümölcsnek ismerik. Vidékem mostoha viszonyai közt aug. közepén már teljesen megérik a fán. Fajom valódisága, ennek daczára is, kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/langtons_sondergleichen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/langtons_sondergleichen.htm
Lansac (körte) = (Szinonima: Die Birn von Lansack oder Dauphin; Lansac ou Dauphiné, Lansac de la Quintinye). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel.
DUHAMEL 2. kötet Page 254. Pl. LVII.  HYPERLINK "http://www.botanicus.org/item/31753000798311" http://www.botanicus.org/item/31753000798311  HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVII/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVII/mode/2up
LEROY 1. 51. p. „Extrait du Catalogue de la Pépinière des Chartreux de Paris pour l’année 1775. Poires d’Automne: 51. p. 52. (sorszám) La poire de Lansac ou Dauphine.”
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero" \l "page/50/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/50/mode/2up;
LEROY 1. 52. p. „Extrait du Catalogue du Msieur Leroy, jardinier-fleuriste-pépiniériste à Angers, pour l’année 1790. Poires pour le mois d’Octobre: 56. Le Lansque (la Lansac) ou poire Dauphine.” In:
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero" \l "page/52/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/52/mode/2up;
Pomona austriaca Tafel 2. kötet 122.  HYPERLINK "http://bibdigital.rjb.csic.es/ing/Libro.php?Libro=6079" http://bibdigital.rjb.csic.es/ing/Libro.php?Libro=6079
HINKERT
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=CDM7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ViewAPI&redir_esc=y#v=onepage&q=Lansac&f=false" http://books.google.hu/books?id=CDM7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ViewAPI&redir_esc=y#v=onepage&q=Lansac&f=false
AQUARELLE VERGER 3. kötet 31. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/31LansacdelaQuintinye.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/31LansacdelaQuintinye.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_065.html?q=Alphonse+Mas" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_065.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 71–72. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0090.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0090.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0091.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0091.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0087.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0087.JPG

LEROY 2. kötet, 326–328. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/526/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/526/mode/2up
Lansac de la Quintinye (körte)  Lásd Lansac körte!
Lánycsecsq alma  lásd Leánycsecsq alma!
Lapos barack   A lapos barack a XIX. század elején Jáva szigetérQl került Londonba. Onnét terjedt el Európában és jutott el 1828-ban New Yorkba, majd az USA több államában elterjedt. Harold Hume a Floridai MezQgazdasági Kutató Állomás Évkönyvében 23 fajtát említ a Peen-to csoportban. Származására tekintettel Java peach-nek is nevezték. Elnevezései elsQsorban alakjára utalnak: flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), UFO. Magyarországon kínai lapos baracknak, japánbaracknak és pogácsabaracknak nevezték. Szabó Zoltán.”
SZABÓ Z. 2011.  HYPERLINK "http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/pogacsabarack" http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/pogacsabarack
STOLL, R. 1885/17. szám, 202. p. [Pdf dokumentumban 207. lapon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
Latos meggy = (Szinonima: Schattenmorelle). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel.  Német vagy németalföldi származású, július 2. felében, igen késQn érik. Nálunk kevésbé ismert, de azért lehet a Pándy meggy Qse. Ipari fajtának minQsül; a gyümölcse nagy, sötétvörös héjszínq, húsa piros, gömbölyded; savas Fája gyenge növekedésq, inkább bokor alakú, csüngQ vesszejq. A tompa virágrügyq változata öntermékenyülQ, a hegyes virágrügyq önmeddQ típus.
SURÁNYI 2013.  HYPERLINK "http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201602/05_Suranyi.pdf" http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201602/05_Suranyi.pdf
és SURÁNYI 2018. A Pándy meggy létrejöttében számba jöhetQ fajta. Lásd még Schattenmorelle!
 A savanyu meggyekrQl lévén szó, nem állhatom meg, hogy a hazaiak mellett egy becses külföldi fajtát: a Nagy latos meggyet (Grosse lange Lothkirsche, Sattenmorelle) ügyfeleim figyelmébe ne ajánljak. Csak négy éve vagyok e fajta birtokában és mondhatom, hogy az évrQl-évre ismétlQdQ komisz fagyos idQ ellenére is, az oltást követQ három éven át, próbafámon dúsgazdagon termett. Földszintre oltott fiatal oltásaim már a következQ évben rakva voltak gyümölcscsel. Jó lélekkel merem ezt a fajtát a miskolezihoz hasonló viszonyok közt élQ ügyfelek figyelmébe ajánlani. Budai J. Lásd Gyümölcskertész, 1903. június 10. 11. szám, 110. p. (FizetQs forrás: Arcanum)
 HYPERLINK "https://bit.ly/2MbzXDl" https://bit.ly/2MbzXDl
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_lange_lothkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_lange_lothkirsche.htm
Laubinger cukorszilvája = (Szinonima: Laubinger’s Zucker-Zwetsche, Laubinger’s Catharinenpflaume.). BERECZKI 3. 1884. 511. p. „Származása. E jeles szilvát Laubinger, eddiehauseni lelkész kezdette elterjeszteni. Göttinga környéken csakhamar nagyban kezdették szaporítani és ott máig is nagy becsben tartják; mert csemegegyümölcsnek is finom, aszalványa pedig vetekedik a Beszterczei szilva aszalványával és, mint Oberdieck állítja, fölül is múlja azt. Ojtóveszszejét 1880-ban kaptam Ottrubay Károly barátomtól, Aradról. Nálam is termett már a fajfán. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet, 75–76. p. [Pdf dokumentumban 89. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Lauer húsvéti (körte) – Lauer húsvéti vajonca – Lásd Téli esperes körte! (Szinonima: Lauers englische Osterbutterbirne). BERECZKI 5. 2006. 25. p.  & ne háborgassuk Qket kedvtelésükben, ha folyvást Lauer húsvéti vajonczának neveznek egy körtefajt, melynek napjainkban már világszerte Téli esperes körte a helyes neve! B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lauers_englische_osterbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lauers_englische_osterbutterbirne.htm
Lauerman (cseresznye) – Lásd Laürmannskirsche!
Laürmannskirsche = Említik Christian Eduard Langethal, Eduard Lucas és J. V. Sickler mqveikben.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lauermannskirsche.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/lauermannskirsche.htm
Lavali Leclerc (körte) = (Szinonima: Léon Leclerc de Laval, Leon Leclerc von Laval.) BERECZKI 2. 1882. 205. p.  Származása. E jeles téli körtét Van Mons nyerte magról, LQvenben (francziául=Louvain), Belgiumban s kortársának, a jeles lavali gyümölcsész, Leclerc Leó, franczia képviselQnek nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Bárha eredeti, jó tulajdonait nem is bírta mindenütt egyformán kifejteni; mégis el van már terjedve mindenfelé. Ojtó vesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 4. kötet, 55. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Leclerc&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Leclerc&f=false
LEROY 2. kötet, 335–336. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/334/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/334/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/10LeonLeclercdeLaval.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/10LeonLeclercdeLaval.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_022.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_022.html
VERGER–MAS 1. kötet, 95–96. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1134.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1134.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1137.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1137.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1138.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1138.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/leon_leclerc_von_laval.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/leon_leclerc_von_laval.htm
Lawrence ringló – Lásd Lawrence ringlója (szilva)!
Lawrence ringlója (szilva) = (Szinonima: Reine-Claude de Lawrence, Lawrences Reineclaude, Lawrence’s Gage, Lawrence’s favourite). BERECZKI 2. 1882. 485. p. „E becses szilvafajt Amerikának köszönhetjük, a hol azt a Zöldringló magváról nyerte egy Lawrence nevq gyümölcsész Hudsonban, a New-York államban. Európában is el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl és a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl és pedig mindkét helyrQl teljesen egyezQleg. B. M.
AQUARELLE VERGER 6. kötet 20. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/20ReineClaudedeLawrence.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/20ReineClaudedeLawrence.JPG;
VERGER – MAS 6. kötet, 75–76. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60098.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60098.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60099.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60099.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60095.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60095.JPG
Lawson sárga szilvája = (Szinonima: Dorée de Lawson; Lawsons gelbe Pflaume, Lawson’s Golden; Anna-Lawson.) BERECZKI 3. 1884. 513. p. „Származása. Valószinqleg Angolországból származik. Leírója, Mas Alfonz csak ennyit jegyzett föl eredetérQl. Angol neve »Lawson s Golden« és »Anna Lawson« még csak mint újdonság fordul elQ nagyobb faiskolák catalogjaiban. Ojtóvesszejét 1881-ben kaptam Ottrubay Károly, barátomtól, Aradról, hol e faj már termett s gyümölcsei egyezvén Mas leírásával, mint valódi és terjesztésre méltó fajt, említett barátomnál körülményesen leírtam s ezennel bemutatom itt. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/37DoreedeLawson.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/37DoreedeLawson.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_073.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_073.html
VERGER – MAS 6. kötet, 141–142. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60180.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60180.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60181.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60181.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60182.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60182.JPG
Leánycsecsq alma = (Szinonima: Csúcsos Daru, gömöri Honti alma)  Itt küldök kívánságod szerint két rendbeli Daru alma oltó gajjacskát, mellyek bár észleléseim szerint egyforma növényzetqek, de mégis az eggyik hosszabb gyümölcsöt hoz így leánycsecsq Daru almának is hívják. DörgQ Dániel 1874. február 28.-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-12. számú) levele.  A csúcsos hosszúkás Daru almát, leány csecsqnek is szokták nevezni. DörgQ Dániel 1875. január 9.-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-18. számú) levele.
ElsQ említése: MELICH  Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturája 1590. [De frvctibvs ad pomarium pertinentibus] 33. p.  Ma: Oschomasticum  Leani czeczq alma .  HYPERLINK "http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol19/B3361909.pdf" http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol19/B3361909.pdf
További korai magyar és tájnyelvi nyelvi elQfordulásait lásd PELCZÉDER 2018. 134 135. p.
ÁNGYÁN  HYPERLINK "http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html" http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch08s05.html;
HUDÁK K. 2009 [Lánycsecsq alma, Honti alma]
 HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/lanycsecsu-alma/" https://csodakertesz.hu/termekek/lanycsecsu-alma/
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe Kesselyák Ritától.)
Leánycsecsq Daru alma  Lásd Leánycsecsq alma!
Leánycsöcsq alma  Lásd Leánycsecsq alma!
Lebel Jakab (alma) = (Szinonima: Jacques Lebel; Jacob Lebel). BERECZKI 1. 1877. 449. p.  E jeles almát, melynek az alföldön csak az a fQ hibája, hogy korán, néha már augusztus végén megérik s értéhez közel, hamar lehull fájáról,  bizonyos, Amiensban lakó, Lebel Jakab nyerte magról Frankhonban. Leroy, angersi híres fatenyészdéjébQl 1849-ben kezdett mindenfelé elterjedni. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.”
BAUMSCHULE ALTE  HYPERLINK "http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/J3_1.jpg" http://www.alte-obstsorten.de/files/sortendb/bilder/400/J3_1.jpg
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/jakob_lebel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/jakob_lebel.htm
Leclerc Amália (körte) = (Szinonima: Amélie Leclerc.) BERECZKI 1. 1877. 213. p. „Lavalban (népes város Francziaországban) Léon Leclerc, odavaló híres gyümölcsész nyerte magról. 1850-ben termett elQször; de elterjeszteni csak 1861-ben kezdette Hutin, szintén lavali gyümölcskertész. Ojtóvesszejét a Van Mons-társulat kertébQl, Belgiumból kaptam 1868-ban »Amedée Leclerc« hamis név alatt és 1873-ban Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl, fönebbi valódi neve alatt. Amédée Leclerc név alatt a föntebbitöl lényegesen különbözQ, hosszas, hengeres, téli körte van elterjedve. Ez Léon Leclerc fiáról, Amadéról, a föntebbi pedig ugyanannak leányáról, Amáliáról, van elkeresztelve. B. M.
AQUARELLE VERGER 3. kötet 97. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/16AmelieLeclerc.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/16AmelieLeclerc.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_034.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_034.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 1–2. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0002.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0002.JPG;
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0003.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0003.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0004.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0004.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 317. p. [Pdf dokumentumban 331. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Leclerc Angelika (körte) = (Szinonima: Angélique Leclerc.) BERECZKI 3. 1884. 255. p. „Származása. E jeles körte – Leroy szerint – egyik magoncza Leclerc, franczia képviselQ és gyümölcsésznek: de csak az Q halála után, 1861-ben kezdette fönnebbi név alatt elterjeszteni kertésze, Hutin, késQbb lavali faiskolatulajdonos. Napjainkig sincs még kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 3. kötet, 7 8. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f26.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f26.image.r=pomologie.langFR
LEROY 1. kötet, 137–138. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/136/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/136/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 325. p. [Pdf dokumentumban 339. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Leklerc – lásd Leclerc!
LecsüngQ ágú alma = BERECZKI Máté magoncát nevezi így DörgQ Dániel (1884. február 3-i (B-D. levelezés, 4. kötet, D-172. számú) és 1884. február 7-i (B-D. levelezés, 4. kötet, D-175. számú) levelében, másutt Szomorú alma nevet adott neki. (1884. április 28. B-D. levelezés, 4. kötet, D-183. számú levél.) Lásd még Szomorú alma!
Lederbogen vajonca (körte) = (Szinonima: Lederbogens Butterbirn, Lederbogens Dechantsbirne  Dochnal.) BERECZKI 2. 1882. 133. p.  Származása. HihetQleg véletlenül kelt magról közel Magdeburghoz, bizonyos Lederbogen nevq birtokos bennekenbecki jószágán, a folyó század elején, de elterjedni csak azután kezdett, a mikor a német gyümölcsész tekintélyek terjesztésre méltó, becses, és elQttük még ismeretlen fajnak találván azt, fönebbi névre elkeresztelve körülményes leírásban is megismertették. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 4. kötet, 51 52. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f86.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f86.image.r=pomologie.langFR
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lederbogens_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lederbogens_butterbirne.htm
Legfinomabb vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré Superfine, Hochfeine Butterbirne.) BERECZKI 4. 1887. 419. p. „Magról nyerte 1844-ben Goubault, mille-pieds-i faiskolatulajdonos Frankhonban. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Próbaágam, a hová ojtottam, több ízben biztatott terméssel; de, mielQtt gyümölcseit bemutathatta volna, elhalt a fajfámon. Faiskolai ojtványom növényzete után ítélve hiszem, hogy fajom valódi. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/18BeurredeNivelles.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/18BeurredeNivelles.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_033.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_033.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 79–80. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0097.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0097.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0098.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0098.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0094.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0094.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl54.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl54.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/hochfeine_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/hochfeine_butterbirne.htm
Legízletesb alma = (Szinonima: Der Köstlichste; Cossensa; Lazzarolo; der Ausgezeichnetste.) BERECZKI 2. 1882. 387. p. „Származása. A rózsaalmák családába tartozó, eme szép és jó almát, mely Trient és Botzen tájékán rég óta ismeretes, az ötvenes évek elején, Zallinger, tiroli gyümölcsész ismertette meg Dr. Lucas Edével, a ki aztán színes rajzban is, körülményes leírásban is bemutatta és mindenfelé elterjesztette azt. Hazánkban is több helyt elQfordul már. Ojtóvesszejét 1870. kaptam meg egyszerre, OberdiecktQl, JeinsenbQl és Dr. Lucastól, ReutlingenbQl is. Különféle baleset miatt nálam még nem hozhatott gyümölcsöt: de aradi barátaimnál, több ízben termett már Dr. Lucas Ede leírásával teljesen egyezQ gyümölcsöket. B. M.
Köstlichster alma néven DörgQ Dániel kapta tanulmányozásra a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl. Az 1887. december 8-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-376. számú) levelében írja:  illatos nem fonnyad alkalmasint valódi .
BOGDÁN GEDAY 1971. 349. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2tgVFgr" https://bit.ly/2tgVFgr
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/der_koestlichste.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/der_koestlichste.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet 85–86. p. [Pdf dokumentumban 95. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
Legjobb magyar (kajszi) = (Szinonima: Klosterneuburger Marille.) Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre ajánlott sárgabarackfajta. (DörgQ Dániel levele 1876. június 19. B-D. levelezés, 1. kötet, 34/A. szám.)  A fajtát említi az 1894. évi XII. tc. 46. §-a alapján, Szilágy vármegyében kiadott szabályrendelet, mely leírja a községi faiskolákban termesztendQ gyümölcsfajtákat. In: Somogyi Kálmán szerk. Szilágy vármegye rendeletei és közérdekq határozatai. Zilah, 1907. Idézve: NAGY-TÓTH, 1998. 68. p.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_beste.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_beste.htm
Legszebb téli körte = (Szinonima: Bellissime d’automne, Schönste Herbstbirne.) BERECZKI 4. 1887. 420. p. „Régi franczia gyümölcs, mely napjainkban már mindenfelé el van terjedve. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Leroy-féle faiskolából, Angersból. B. M.”
LEROY 1. kötet, 214–215. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/214/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/214/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoenste_herbstbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoenste_herbstbirne.htm
Lelieur Agosta (körte) = (Szinonima: Augustine Lelieur). BERECZKI 4. 1887. 43. p. „Származása. Bizonytalan. A belga Van Mons társulat 1857 és 1858-iki katalogjában említik föl nevét elQször s innen gyanítják, hogy a Van Mons magonczairól származhatott. Leroy és Mas, kitqnQ franczia gyümölcsészek valószinqnek tartják, hogy a franczia király kertéinek igazgatója és több tudományos munka szerzQje, Lelieur gróf leányának nevérQl keresztelték el. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam Leroy világhírq faiskolájából, AngersbQl. Több ízben termett már nálam is a fajfán. Fajom valódisága kétségtelen. B. M. DörgQ Dániel levele szerint növényzete és gyümölcse egyezik az Augustine körtével. (1883. július 3. D-153.)
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Augustine" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f95.image.r=Augustine
LEROY 1. kötet, 169–170. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f178.image.r=Augustine.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f178.image.r=Augustine.langEN
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 339. p. [Pdf dokumentumban 353. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Lelieur Augustine (körte) – Lásd Lelieur Agosta!
Lepine (szilva) = BERECZKI 2. 1882. 437. p. „Származása. Bizonytalan. Papeleu, jeles belga gyümölcsész terjesztette elQször s az 1854-ben kiadott gyümölcsjegyzékében azt állítja róla, hogy hozzá bizonyos Lepine-nevq úrtól került, kinek nevét máig is viseli e rendkívül érdekes szilvafaj. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl (Hanovera). B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 141–142. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f288.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f288.image.r=pomologie.langFR;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lepine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lepine.htm
Lesbre vajonca (körte) = (Szinonima: Poire Lesbre, Lesbre’s Butterbirn, Colmar épine, Beurré gens, Beurré épine.) BERECZKI 2. 1882. 135. p. „Származása. HihetQleg Van Mons nyerte magról. Minthogy Van Monsnak szokása volt magról nevelt, nemes gyümölcsfajait név nélkül küldözni szét barátainak; gyakran megtörtént, hogy ugyanegy gyümölcsfajnak különbözQ helyeken, külömbözö nevet is adtak Van Mons barátai, így történhetett, az itt fönebbi név alatt leírandó körtefajjal is, melyet többféle név alatt irtak le a külföldi gyümölcsészek. Mas Alfonz szerint elsQ neve Colmar épine volt körténknek s Q ezen név alatt is írta le a Lesbre vajonczát. Ojtóvesszejét 1874-ben fönebbi név alatt kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES De POMOLOGIE 3. kötet, 91. p. [Beurré gens]
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gens&f=false" http://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Gens&f=false


LEROY 1. kötet, [Beurré épine] 359–360. p. [Beurré gens] 366–367. p. [Poire Lesbre] 339–340. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/358/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/358/mode/2up [Beurré épine]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/366/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/366/mode/2up [Beurré gens]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/338/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/338/mode/2up [Poire Lesbre]
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 99–100. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0124.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0124.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0125.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0125.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0121.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0121.JPG
Leseble bergamotja – Lásd Lesèble bergamotja!
Lesèble bergamotja (körte) = BERECZKI 2. 1882. 139. p. „Származása. A tours-i kertésztársulat elnöke és jeles füvész Leseble Narcisz fedezte föl rochefureti jószágán (Indre és Loire megye, Frankhon) egy szQlQben 1843. körül. Frankhonban csakhamar elterjedt; Németországban még kevéssé ismeretes; mert neve még csak némely faiskolai jegyzékben fordul elQ. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl a Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 3. kötet, 47–48. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f86.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f86.image.r=pomologie.langFR
LEROY 1. kötet, 246–247. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/246/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/246/mode/2up
Letricourt szilvája = (Szinonima: Quetsche de Létricourt, Pflaume von Létricourt.) BERECZKI 3. 1884. 515. p. „Származása. E pompás szilva-újdonságot a Meurthe és Mosel megyében, Frankhonban, Alix, nancy-i gyümölcskertész egy kertben fedezte föl s kezdette forgalomba hozni. Ki? vagy mi volt az a Létricourt, a kirQl vagy a mirQl a felfedezQ e jeles szilvát elnevezte? E kérdésre még nem hallottam és nem olvastam feleletet. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek hires faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f171.image.r=Letricourt" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f171.image.r=Letricourt
Lewis körte = (Szinonima: Poire Lewis, Lewis-Birne, Poire Louis, Poire Leurs, Lewis Pear.) BERECZKI 2. 1882. 147. p. „Származása. E jeles körtét az éjszakamerikai egyesült államokból hozták Európába 1830. körül. Nevét bizonyos John Lewis úrtól kapta, a ki magról kelt fáját roxbury-i jószágán, a Massachusetts államban fölnevelte. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
LEROY 2. kötet, 341 342. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/340/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/340/mode/2up
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lewisbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lewisbirne.htm
Liegel ikerszilvája = (Szinonima: Jumelles de Liegel, Liegel’s Zwillingspflaume.) BERECZKI 1. kötet 483. p „Származása. E jeles szilvafajt fönebbi neve alatt Liegelhez a bajor gazdasági egylet küldötte volt MünchenbQl 1851-ben. Ojtóvesszejét OberdiecktQl kaptam 1871-ben. 1873-ban már bemutatta nálam elsQ gyümölcseit, melyek a leírásokkal egyezvén, fajom valódiságáról teljesen meggyQztek. B. M.
DOCHNAL 3. Bd. 133. p. 209. Nr.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dersicherefhrer01dochgoog#page/n150/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dersicherefhrer01dochgoog#page/n150/mode/2up
HEDRICK PLUM  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/474/mode/2up" http://www.archive.org/stream/plumsofnewyork00hedrrich#page/474/mode/2up
Liegel téli vajonca (körte) = (Szinonima: Kopertscher körte, Liegels Winterbutterbirn, Count Coloma, Supréme Coloma, Colomas köstliche Tafelbirn, Unique musquée, Prince Schwarzenberg, Beurré Drapier). (Levelezésben: Kopercser, Koperestser körte). BERECZKI 1. 1877. 217. p.  Minthogy a francziák, németek és csehek egyformán magukénak tartják e gyümölcsfajt; származása felQl alig jöhetünk tisztába. Elég az hozzá, hogy a jelen század elején kezdett csak elterjedni. Ojtó veszszejét OberdiecktQl fönebbi, valódi neve alatt; Kovács JózseftQl »Téli esperes« hamis név alatt; legújabban BoisbuneltQl,  másod kézbQl, »Président de Bouteville« név alatt kaptam. B. M.
E. LUCAS, Obstkunde, No. 51, S. 113.
BERGHUIS 2. HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl53.htm"http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl53.htm;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/liegels_winterbutterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/liegels_winterbutterbirne.htm
Lindley-i (Qszibarack) = BERECZKI mqveiben nem szerepel. John Lindley (1799 1865) angol botanikusról elnevezett Qszibarack. Lindley a londoni egyetemi kollégium botanikus kertjének vezetQje volt. Pomológiai mqvei között jelentQs a Pomologia Britannica címq, 3 kötetes mqve, mely 1841-ben jelent meg Londonban. DörgQ Dániel 1873. május 30-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-8. számú) levele szerint:  Gyümölcsfajaimat Glocker urtól a tavaszon következQ fajokkal szaporítottam. A 12 újonnan beszerzett Qszibarackfajta között említi.
WIKIMEDIA COMMONS
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pom.Mon.Hefte_1860_Lindley-Pfirsich.jpg" https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pom.Mon.Hefte_1860_Lindley-Pfirsich.jpg
Lipcsei retek (körte) = (Radis de Leipsick, Leipziger Rettigbirn, Leipziger Rettichbirn.) BERECZKI 1. 1877. 215. p. „Származása. E finomízq, kisded körte csak alakja s nem egyéb,  netán a retekre emlékeztetQ  tulajdona után neveztetik igy. Valóban olyan is, mind nagyságra, mind alakra nézve, mint egy takaros hónaposretek. Német gyümölcsészek szerint a Lipcséhez (Szászhon) közelesQ Düben városából származik. Ojtóvesszejét ReutlingenbQl (Württemberg) kaptam 1871 tavaszán s 1873-ban már termett nálam a próbafán, mi eléggé mutatja, hogy e faj korán termQre szokott fordulni. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/leipziger_rettigbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/leipziger_rettigbirne.htm
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/06RavisdeLeipsich.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/06RavisdeLeipsich.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_014.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_014.html
VERGER – MAS 2. kötet, 125–126. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2157.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2157.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2158.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2158.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2156.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2156.JPG
Loan pármén alma – Lásd Loan parménja (alma)!
Loan parménja (alma) = (Szinonima: Loans-Parmäne; Limonenreinette. Englische Königs-Parmäne; Englische Limonienreinette; Levelezésben: Loan Pármén) BERECZKI 4. 1887. 231. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Oberdieck szerint azonban valószinqleg Angolországból származik, a hol fönebbi neve alatt már a XVII. század vége felé ismeretes volt. Napjainkban többféle név alatt van forgalomban a világon. Csak maga, Diel, háromféle név alatt irta le körülményesen és terjesztette mindenfelé. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam meg OberdiecktQl, JeinsenbQl; de nálam csakhamar elpusztult. Minthogy azonban Kövér Gábor barátomnál Aradon, termQ fában megtaláltam e fajt s ott, gyümölcsei és növényzete után magamnak lejegyezhettem; máris bemutathatom könüményes leírásban is. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/loans_parmaene.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/loans_parmaene.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet 319–320. p. [Pdf dokumentumban 329. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
Loán pármen – Loan parménja (alma)
Lokodi páris (alma) = BERECZKI 4. 1887. 478. p.  Néhány évtized elQtt Erdélyben lépett a világra. Nevét viseli annak, aki magról nyerte vagy talán csak fölfedezte. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Maros-VásárhelyrQl, a maros-tordamegyei gazd. Egylet titkárától Lokody Jánostól, a kinek atyjáról keresztelték el ezen almafajt az erdélyi gyümölcsészek. Minthogy e, fajt, nem ismerem, aztán se leirását, sem legalább rövid jellemzését sehol sem olvastam még; megkértem Lokody János t. honfitársamat, hogy lenne szíves nekem e fajról néhány ép gyiimölcspéldányt küldeni, hogy azokról körülményesen leírhassam e fajt, kérve öt arra is, hogy velem a gyümölcs származásáról, történetérQl, némi adatokat közölni szíveskednék: de, sajnos, hazai gyümölcsészetünk érdekében tett ezen kérelmem ekkoráig még sikeretlen volt, és igy most a gyümölcsöt még röviden sem jellemezhetem s fajom valódiságáról sem lehet jót állanom. Remélem azonban, hogy Lokody János ur, hazafias kérelmem szives lesz meghallgatni és akkor nem sokára körülményes leirásban is bemutathatom e fajt. B. M. LevelezésbQl:  Örvendem, hogy össze hozhattalak Lokodival. Ez egy hasznos munkása Székely lakta földünk Maros, Nyárád nagy része gyümölcs tenyésztésének. Jogász féle ember. A Királyi Táblánál szolgált, de alsóbb rendq hivatalából elQbb mennie nem sikerült. Most ott hagyta nyugdíjképes állását,  s belQlle szíve sugallata vonzalma szerint gazdasági egyleti titkár. Rég készülök hozzá, de mind nem tudtam elmenni. Tán ez év fojtán elmehetek. Ismerni akarom szeméjesen a ki érdekes – általam is olvasott – gyümölcsészeti czikket írt a Székely lapokba. A gyümölcsészeti hajlamot apjától örökölte, kit ismertem, ki állami ügyészeti (országos) hivatalnok volt. Ez állította elQ a Lokodi párizst melyet nevére egy vándor gyqlésen 1871-be a bíráló bizottság neveztük. Lásd Vályi Elek levele Bereczki Mátéhoz 1884. szeptember 23. B-D. levelezés, 4. kötet, A-30. számú irat.
London pepin  Lásd Londoni pepin!
Londoni pepin (alma) = (Szinonima: Magyar kálvil, London pepping, Pomme de Londres, Londoner grosse Reinette, Five-Crowned Peppin, Deutscher Kalwill, Withe London Pippin.) BERECZKI 1. 1877. 431. p. „Származása. Régibb, angol gyümölcs. Lindley szerint Norfolk grófságból vehette eredetét, hol már 1820. körül nagyon el volt terjedve. Hogg, híres angol gyümölcsész szerint már az 1580-beli irományokban is fölemlittetik »Lounden Peppen« név alatt. Európa száraz földén csak a legújabb korban kezdett elterjedni. Ojtóvesszejét 1867-ben a budai orsz. SzöllQ- és faiskolából hozattam meg, honnan azonban a fönebbi név alatt az Orleansi renetet küldöttek. Sajnos, hogy ezen intézetbQl, melynek hitelesség tekintetében elsQnek kellett volna lennie az országban, többnyire hibás elnevezésq gyümölcsöket kaptam, és hihetQleg nemcsak én, hanem mások is. A gyümölcsészet tanulmányozását mennyire megnehezítette és hány ébredQ szenvedélyt oltott ki az ily megrovásra méltó eljárás!? nem szükség mondanom. A valódi Londoni pepin vesszeit aztán 1872-ben kaptam meg OberdiecktQl JeinsenbQl (Hannovera). B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/47PepindeLondres.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/47PepindeLondres.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_096.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_096.html
VERGER – MAS 4. kötet, 167–168. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450207.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450207.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450208.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450208.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450204.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450204.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/londonpepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/londonpepping.htm
PAPP D. et al. 2011. [Kertgazdaság, 43. évf. 1. szám 2. kép Kép a végén, 6/6. p.]
 HYPERLINK "http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kerteszettudomanyi_kar/kertgazdasag/files/2011_01/2011_01_Gyumolcstermesztes2.pdf" http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kerteszettudomanyi_kar/kertgazdasag/files/2011_01/2011_01_Gyumolcstermesztes2.pdf
TÓTH M. [2015] 68–71. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Longville magonca (alma) = (Szinonima: Semis de Longville; Longville s Sämling.) BERECZKI 4. 1887. 479. p.  E szép és jó nyári alma Angolországból származik. Állítólag Herefordshireben kelt magról. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Nálam is gyakran termett már a próbafán. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-286. számú levél 2. rajza!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/longvilles_saemling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/longvilles_saemling.htm


JAHN–LUCAS–OBERDIECK 4. kötet, 229–230. p. [Pdf dokumnetumban 231. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._4_Aepfel_1865.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._4_Aepfel_1865.pdf
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296126_00239.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296126_00239.html
Lord Palmerston (Qszibarack) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lord_palmerston.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lord_palmerston.htm

Lásd képét és leírását B-D. levelezés 4. kötet Képmellékletek között! Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (28-29.)
Lord Selton (körte) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. címq mqvében nem szerepel!  Hát annak a nyári Lord Selton körtének  amelyet Lukácsy annyira dicsér  hallottad-é hírét?  kérdezte DörgQ Dániel (1879. június 17. B-D. levelezés, 2. kötet, D-93.)  A Lord Selton körte, olyan ismeretes gyümölcs, melyet Lukácsyn kívül egyetlen gyümölcsészeti író sem emleget még. Még catalogokban sem találkoztam ily nevq körtével.  írta Bereczki 1879. június 20-i levelében. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-92.)
Lorio magonca (alma) = (Levelezésben: De Fay Dumonceau). (Szinonima: Président de Fays-Dumonceau.) BERECZKI 2. 1882. 385. p.  E szép, nagy és jó almafaj az ötvenes évek elején lépett a nagy világba. Magról nyerte Lorio-nevq gyümölcskertész Lüttich-ben (Belgium) s a lüttichi mezQgazdasági társulat elnöke, De Fays-Dumonceau nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni.  Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek faiskolájából, PlantièresbQl. B. M. Bereczki eredeti lábjegyzete:  Kész akarva változtattam meg e jeles gyümölcs eredeti franczia nevét, mely hosszadalmasságánál s nehéz kiejtésénél fogva czélszerqtlen is, de még hozzá, a magyar ember fülében furcsán is hangzanék és igy hazánkban csak gátolná elterjedését, a mit pedig nagyon megérdemel.
LEROY 4. kötet, 587 589. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/586/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/586/mode/2up
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 6. kötet, 31. p. (Színes képe a szöveget megelQzQ lapon.)
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dumonceau&f=false" http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Dumonceau&f=false
Lormier kálmánja – Lásd Lormier körtéje!
Lormier körtéje = (Szinonima: Bon-Chrétien Antoine Lormier; Lormier kálmánja) BERECZKI 4. 1887. 422. p. „Újdonság. Sannier, rouen-i faiskolatulajdonos nyerte – a Guide pratique szerint – a Doyenné d’Amanlis* [Lábjegyzetben: *Itt aligha nem az Alençoni esperest (Doyenné d Alençon) vagy az Amanlis vajonczát (Beurré d Amanlis) kell értenünk; mert »Doyenné d Amanlis« (Amanlis esperese) nevq körte, tudtommal, a gyümölcsészet birodalmában nincs még forgalomban.] magvairól és fönebbi, zárjel közt kitett, hosszadalmas franczia név alatt 1873-ban kezdette forgalomba hozni. Ojtóvesszejét 1877-ben kaptam BoisbuneltQl, Rouenból. Nálam még nem termett, de a tQlem kapott vesszQkrQl, DörgQ Dániel barátomnál, már termett a róla közlött, rövid jellemzéssel igen jól egyezQ gyümölcsöket, melyek fajom valódiságáról csakhamar meggyQztek. B. M.
Bereczki Máté az 1885. október 8-i (B-D. levelezés, 5. kötet, B-294. számú) levelében írja  A Lormier körtéje (Ez lesz magyar neve a Bon-chretien Antoine Lormier-nek.) valódi és le is irtam körülményesen.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/antonie_lormier.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/antonie_lormier.htm
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f75.image.r=Lormier" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f75.image.r=Lormier
Lószemq szilva = (Szinonima: Lómonyú-szilva:  ökölnagyságú szilva Balaton mell. Földr. Közl. 1894. 73; Baranya m. Kassai J. Szókönyv III. 295. [In: SZINNYEI József: Magyar tájszótár, 1. kötet, Bp. 1893. 1347. hasáb] vagy Lószemq /kék és sárga/). BERECZKI mqveiben nem szerepel.  & lószemq szilva, melyet Miksa császár kért Verancsics Antal esztergomi érsektQl a 16. században, és tyúktojás nagyságúnak írnak le. ANDRÁSFALVY 2001. In: Magyar Néprajz II. k. 502. p.
 HYPERLINK "http://www.mek.oszk.hu/02100/02152/html/02/254.html" http://www.mek.oszk.hu/02100/02152/html/02/254.html
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/loszemu-szilva/" https://csodakertesz.hu/termekek/loszemu-szilva/
SURÁNYI 2006. 180, 186, 192, 200. p.
HYPERLINK "http://ttk.nyme.hu/blgi/Knyvek%20kiadvnyok/Kanitzia/Kanitzia_14.%20(2006).pdf"http://ttk.nyme.hu/blgi/Knyvek%20kiadvnyok/Kanitzia/Kanitzia_14.%20(2006).pdf
TÓTH M. [2015] 214–217. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Lotharingiai nyári rambour – Lásd Nyári fontos alma!
Lotharingiai renet (alma) = Lásd Lothringi renet!
Lotharingi rambur (alma) – Lásd Nyári fontos alma!
Lothringi fontos – Lásd Nyári fontos alma!
Lothringi rambur (alma) – Lásd Nyári fontos alma!
Lothringi renet (alma) = (Szinonima: Lothringer Reinette, Lothringer grüne Reinette). BERECZKI 2. 1882. 345. p.  Származása. Bizonytalan. Dielhez, a ki elsQ irta le, MetzbQl került e becses almafaj. Ugy látszik, csak Németországban van még elterjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. B. M.
STOLL, R. 1885/15. szám, 179 181. p. [Pdf dokumentumban 184–186. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lothringer_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lothringer_renette.htm
Lótuszfa – 1.) (Ziziphus lotus L.) Afrikai jujuba (19. sz. 2. fele), Európai zsidótövis, zsidótövis, zsidótövis-bogyó. A Földközi-tenger vidékén honos, a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó fa, illetve a fa csonthéjas, hosszúkás termése’. – 2.) (Diospyros lotus L.) lótuszbogyó, lótuszfa, olasz Datolyaszilva (19. sz. 2. fele), égiszilva, lótuszszilva (20. sz. eleje), égi kakiszilva, valódi lótuszszilva (20. sz. második fele). Kína és Japán szubtrópusi részein honos, az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó fa hamvas, narancssárga terméssel’. NémetbQl került a magyarba; a ném. Lotusbaum részfordításaként. Lásd továbbiakat VÖRÖS É. 108 109. p. 126. p.  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/01600/01693/01693.pdf" http://mek.oszk.hu/01600/01693/01693.pdf
Ziziphus lotus L.
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Ziziphus_lotus#/media/File:Ziziphus_lotus_in_Siwa_Oasis_01.JPG" https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Ziziphus_lotus#/media/File:Ziziphus_lotus_in_Siwa_Oasis_01.JPG
Diospyros lotus L.
 HYPERLINK "https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Diospyros_lotus_(fruit)#/media/File:Caucasian_persimmon_-_Diospyros_lotus_09.jpg" https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Diospyros_lotus_(fruit)#/media/File:Caucasian_persimmon_-_Diospyros_lotus_09.jpg
Lollichi rambur – lásd Lüttichi rambour!
Louis Cappe (körte) – Lásd Cappe Lajos (körte)!
Lovenjouli ízletes körte – Lásd Lovenjoul-i ízletes (körte)!
Lovenjoul-i ízletes (körte) = (Szinonima: Délices de Lovenjoul, Köstliche von Lovenjoul, Jules Bivort, Dachenhausens Butterbirn). BERECZKI 2. 1882. 81. p. „HihetQleg Van Mons nyerte magról vagy legalább Q fedezte föl a Löwenhez közelfekvQ Lovenjoul nevq faluban, Belgiumban. Van Mons, ki azt hivé, hogy magvetés által megszámlálhatlan mennyiségben lehet elQállitani a nemes gyümölcsfajokat s igy érdemesnek sem tartván új gyümölcsfajait megnevezni, hanem faiskolájában csak számokkal jelelé meg új magonczait, s gyümölcsész barátainak név nélkül, csupán számokkal jelelve küldözgetett ojtóvesszöket is – Van Mons, mondom, volt okozója annak, hogy halála után ezen körtét csakhamar elkeresztelték más nevekre is. Bivort, a ki Van Mons faiskoláját megvette, »Bivort Gyula« (=: Jules Bivort) név alatt, Oberdieck pedig, a ki név nélkül kapott Van Monstól e fajról is ojtóvesszQt, »Dachenhausen vajoncza« név alatt is leírta s kezdette elterjeszteni. Minthogy pedig e körtefaj a neki kedvezQ vagy kedvezQtlen körülmények befolyásánál fogva, úgy növényzetében, mint gyümölcseiben némi lényegtelen változásokat szenved; a gyümölcsészek máig sincsenek tisztában azon kérdéssel, hogy valljon e három név alatt valóban egy és ugyanazon faj szerepel-e a világon?  Ojtóvesszejét Dachenhausen vajoncza név alatt OberdiecktQl 1870-ben és Lovenjouli ízletes név alatt Dr. Lucastól kaptam 1871-ben. B. M.”
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/osdb/ih/koestliche_von_louvenjoul_ih.pdf"http://www.obstsortendatenbank.de/osdb/ih/koestliche_von_louvenjoul_ih.pdf
LEROY [Jules Bivort] 2. kötet, 314–315. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/314/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/314/mode/2up
Louise bonne – Lásd Louise Bonne ancienne!
Louise-Bonne ancienne (körte) = BERECZKI a Magyarországon elterjedt Egri körte fajtának ismerte fel.
LEROY 2. kötet, 357–359. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/356/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/356/mode/2up Lásd még Egri körte!
Löwen (Bereczki írásmódjával) – Lásd LQwen!
Löweni szép szilva  Lásd LQweni szép!
LQweni szép (szilva) = (Szinonima: Belle de Louvain; Schöne von Löwen.) BERECZKI 3. 1884. 539. p.  Bivort, a ki elQször ismertette meg e szép és nagy szilvát, csak annyit említ eredetérQl, hogy a Van Mons féle lQweni kertben fedezte fel, a hol 6011 számmal volt megjelölve. Van Mons nyerte-e magról vagy számos barátja közül valamelyik küldötte-e neki? kérdés maradt Bivort elQtt is. MeglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 2. kötet, 59 60. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f126.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365590/f126.image.r=pomologie.langFR ;
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_loewen.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_loewen.htm
Lucas királyszilvája = (Szinonima: Royale de Lucas; Lucas Königspflaume.) BERECZKI 2. 1882. 477. p. „Származása. E jeles szilvát Liegel a Tours-i királyszilva magváról nyerte Braunau-ban, Alsó-Ausztriában s barátja, Lucas Ede kertfölügyelQ nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1880-ban kaptam Ottrubay Károly barátomtól, Aradról. Nálam még nem termett; de, mert, a faj valódiságáról meggyQzQdtem, már is közölhetem leírását, melyet emlitett barátomnál, Aradon készítettem róla. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lucas_koenigspflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lucas_koenigspflaume.htm
Luise Brutte (szilva) – Lásd Barna Luiz!
Luizet vajonca = (Szinonima: Beurré Luizet, Luizet’s Butterbirn.) BERECZKI 4. 1887. 422. p. „Magról nyerte az idQsb Luizet, ecully-i faiskolatulajdonos Frankhonban, Lyon közelében. Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Leroy-féle faiskolából, AngersbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/luizets_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/luizets_butterbirne.htm
LEROY 1. kötet, 392–393. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/392/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/392/mode/2up
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 3. kötet, 67–68. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f116.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5438940w/f116.image.r=pomologie.langFR
Lullichi rambur – Lásd Lüttichi rambour (alma)!
Lüttichi rambour (alma) = (Szinonima: Lütticher Rambour). BERECZKI 1-4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1887. december 8-án (D-376. számú) levelében említi, mint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl hozzá meghatározásra küldött almafajták között találhatót  Lullichi rambur” téves megnevezéssel.
BUND – LEMGO: HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/luetticher_rambur.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/luetticher_rambur.htm;
DITTRICH III. Classe. Rambour. 263. p. No. 201.  HYPERLINK "https://bit.ly/2G5tnu0" https://bit.ly/2G5tnu0
M
Macskafej vajkörte – Lásd Macskafejq körte!
Macskafejq körte  Lippai János mqvében szereplQ körtefajta.  nagy, lapos, sárga-vörös, leves, nem tartós körtefajta , 2.  nagy, késQn érQ, gömbölyq körtefajta 1667 [LIPPAI, III.: 152. p.].  Macskafejq körtvély 1992. [ÚMTsz. III. 936. p.]. Pelczéder Katalin. (PELCZÉDER 2018. 138. p. alapján)
FeltételezhetQen nem azonos a késQbb ismert Catillac, Cadillac körtefajtával. Lásd NAGY-TÓTH, 2006. 59. p.
SURÁNYI 2013 (Macskafej vajkörte):  1590-ben már szaporították Németországban, Lippay is említi a Posoni kertben. Kiváló fQzQ és sajtnak való körtefajta. Fája erQs növekedésq, néha a szigorú telek károsítják. Kiegyenlítetten és jól terem. Gyümölcse igen nagy, hasas, macskafejhez valóban hasonlítható. Héja zöldessárga, a napos oldalon pirosas árnyalatú. Húsa fehér, durva szemcsés, édes-savanykás, fojtóan fanyarkás is, frissen kevéssé alkalmas fogyasztásra. Somogyban, Zalában és fQként Nagyszombat környékén találkozhatunk idQs példányaival. Október végén szedhetQ, novembertQl használható kompótnak, sajtnak. Igen jól tárolható. Surányi D.”
https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
Mad. Vagy Md. Császár szilva – Lásd Majlandi császárszilva!
Mádai Izidor netovábbja – Lásd Máday Izidor netovábbja (szamóca)!
Mádai kormos (alma) = (Szinonima: Pomme grise de Máda, Grauerapfel von Mada.  Sok helyt »Zöld kormos« vagy egyszerqen csak »Kormos« név alatt ismerik. B. M. ) BERECZKI 2. 1882. 235. p.  Származása. Erdély Qs gyümölcse. Hunyadmegyében s átalában a Maros mentén, Qs idQk óta nagyban el van terjedve és ott rendkívül gazdagon is terem. Gyümölcseit öszszel póznákkal, karókkal verik le, mint a diót s vermekbe lapátolják össze. Tavaszszal aztán szekéren hajón a Bánátba hordják s ott jövedelmezQ kereskedést qznek vele. Az északi és éj-keleti Kárpátok völgyeiben, különbözQ helyi nevek alatt még hazánkban is több helyt elQfordul. Több helyrQl is egyezQleg megkaptam ojtóvesszQkben s több idQ óta birom már e fajt. B. M.
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 9. kép
AMBRUS L. 2012.C. [Kormos alma]
 HYPERLINK "http://www.foodandwine.hu/2012/04/20/ambrus-lajos-pomona-hungarica-4/" http://www.foodandwine.hu/2012/04/20/ambrus-lajos-pomona-hungarica-4/
Madame Adelaïde Réves  Lásd Adelajda (körte)!
Madame Cuissard (körte) = BERECZKI mqveiben nem szerepel.  Meglepetve olvasom a Madame Cuissard körte nevét a kimaradtak közt. E fajról én nem ojtottam. A magamnak megtartott vesszQk közt nem találtam ilyen nevqt, noha pedig megrendeltem azt. HihetQ, hogy a mit magamnak kellett volna megtartanom a fajból, azt P. Dániel LQrincznek küldöttem el Erdélybe. Már írtam is neki e miatt s kértem, hogy ha megfakad nála, küldjön tavaszra vesszQt róla a mi számunkra is. Választ még nem kaptam tQle a tárgyra vonatkozólag. Bereczki Máté levele 1879. júnis 20-i (B-D. levelezés, 2. kötet, B-92. számú)  Aztán egyúttal légy szíves a Madame Cuissard körtérQl is vagy 3 szemzésre való darabkát. Ezt a fajt véletlenül neked és Dániel LQrincznek küldöttem el s magamnak nem maradt róla semmi. Bereczki 1880. július 21-i levele (B-D. levelezés, 2. kötet, B-122.).
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/20MadameCuissard.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/20MadameCuissard.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_042.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_042.html
VERGER–MAS 2. kötet, 179–180. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2221.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2221.JPG
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2224.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2224.JPG  HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2225.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2225.JPG
LEROY 2. kötet, 375. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/574/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/574/mode/2up
Madame Durieux (körte)  Lásd Durieux-né (körte)!
Madame Elisa (körte) = (Szinonima:  Elisa s Zapfenbirne Dochnahl-nál;  Madame Élisa Bivortnál.) BERECZKI 1. 1877. 327. p.  E kitqnQ Qszi körtét ismét Van Monsnak köszönhetjük. Az Q halála után, hat év mulva, nyerte Bivort Sándor azon magonczok egyikérQl, melyeket Van Mons örököseitQl átvett. 1848-ban termett ugyanis elQször Geest-Saint Remy-ben (Belgium) s kereszteltetett el Berckman híres belga gyümölcsész nejének nevérQl. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M. Bereczki Máté írja DörgQ Dánielnek 1876. szeptember 9-i (B-D. levelezés, 1. kötet, B-45. számú) levelében:  Tán jó volna elkeresztelnünk Erzsók asszonynak?
DOCHNAHL 2. kötet, No. 704., 134. p.
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/dersicherefhrer03dochgoog#page/n150/mode/2up" https://archive.org/stream/dersicherefhrer03dochgoog#page/n150/mode/2up
AQUARELLE VERGER 3. kötet 9. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/09MadameElisa.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/09MadameElisa.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_021.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_021.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 151–152. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0187.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0187.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0188.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0188.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0184.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0184.JPG
BIVORT 4.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=poire%20madame%20%C3%A9lisa&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=poire%20madame%20%C3%A9lisa&f=false
Madame Eliz, Madame Eliza – Lásd Madame Elisa (körte)!
Madame Grégoire (körte) – Lásd Grégoire-né (körte)!
Madame Hutin (körte) = BERECZKI 2. 1882. 231. p. „Származása. E jeles téli körtét [Jules de] Liron [d’Airoles], hires franczia gyümölcsész nyerte magról, melyet 1841-ben vetett el. Fönebbi neve alatt csak a hatvanas években kezdett elterjedni; de máig sincs ugy elterjedve, mint megérdemelné. Ojtóvesszejét 1878-ban kaptam aradi barátaimtól, Ottrubay Károlytól és Szakolczay Lajostól, kiknél e faj már több ízben termett és pedig azon rövid jellemzésekkel, melyek a gyümölcskertészek nagyobb katalogjaiban róla olvashatók, igen jól egyezQ gyümölcsölcsöket. B. M.
Bereczki Máté a körte ismertetését megjelentette a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 2. évf. 1881. 6. füzetében is, 180 181. p. a körte szélrajzával. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2jS8auP" https://bit.ly/2jS8auP
ILLUSTRIERTE GARTEN-ZEITUNG 1868. XII. szám, 176. és 177. p. között
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/illustriertegart12cour#page/176/mode/2up" https://archive.org/stream/illustriertegart12cour#page/176/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 517. p. [Pdf dokumentumban 531. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Madame Treyve  Lásd Treyve-né körtéje!
Madame Verté  Lásd Verté-né körtéje!
Madárberkenye = (Sorbus aucuoaria L.)  & kevesebb mint 1 cm átmérQjq alma áltermései éretten narancspirosak, savanykás ízqek, ehetQk. ElsQsorban mutatós termése miatt kedvelt, fény- és vízigényes díszfa.”
 HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.aucuparia.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/sorbus.aucuparia.html#alteteje
Madárcseresznye (Cerasus avium Moench) – (Szinonima: Vadcseresznye.) – Részletes leírását lásd „Az Év Fája – 1996. A Madárcseresznye (Cerasus avium).”  HYPERLINK "http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA1996.pdf" http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA1996.pdf
A meggy Cerasus vulgaris (Prunus cerasus) létrejöttében a Csepleszmeggyel, Cerasus (Prunus) fruticosa együtt szerepet játszó faj. Lásd képét SURÁNYI 2018.
Máday Izidor netovábbja (szamóca) – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Teleki (Skrabák) János Rákospalota-Istvántelki fQkertész által nemesített új fajta.  gyümölcse élénkpiros, igen nagy, kerekded, húsa olvadó, finom izü, édes, érik május hó végén. T. J. Lásd: A legújabb magyar szamócza válfajok ismertetése.  Teleki Jánostól. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. évf. 1883.12. füzet, 375 378. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2INBmkO" https://bit.ly/2INBmkO
Madeira renet (alma) = (Reinette von Madeira). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Lásd Zsófia királynQ alma!
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/renette_aus_madeira.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/renette_aus_madeira.htm
Madeleine à très gros fruit (Qszibarack) = (Szinonimái: Nagy Madeleine, Madeleine rouge de Courson, French Magdalen, Red Magdalen). BERECZKI mqveiben nem szerepel.
AQUARELLE VERGER 7. kötet 42. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/42MadeleinedeCourson.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol7/images/fullsize/42MadeleinedeCourson.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_086.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02011_086.html
VERGER – MAS 7. kötet, 87–88. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70108.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70108.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70109.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70109.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70105.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70105.JPG
POMOLOGIE DE LA FRANCE 5. kötet. No. 7.: P. Madeleine Rouge.
HYPERLINK "http://books.google.be/books?id=mBUDAAAAYAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0" \l "v=onepage&q=Madeleine&f=false"http://books.google.be/books?id=mBUDAAAAYAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Madeleine&f=false;
Madérai renet (alma)  Lásd Zsófia királynQ!
Magdolna körte  Lásd Zöld Magdolna körte; Csíkos Magdolna körte!
Magdolna (Qszibarack)  Lásd Fehér korai Magdolna! Piros Magdolna!
Magoncz a 24. próbafáról  Bereczki Máté késQbb elnevezetlen magoncza. Lásd B-D. levelezés, 5. kötet, 1885. szeptember 3. (B-291. számú) és 1885. október 16. (D-270. számú) levelek szélrajzait!
Magonc alma a battonyai kis tanyáról   Ha oly jó volna, mint amilyen nagy és szép, sokat érne; de, a mint látom, csak III. rendq csemege, tehát piaczra való  írja Bereczki Máté 1885. október 12-i levelében. (B-D. levelezés, 5. kötet, B-295. számú levél.) Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-295. számú levélen! (Bereczki levelének üres lapjaira DörgQ által levett szélrajzok mellé írva errQl a magoncról:  1885. Oct. 19. B. M. Nagy sima kerekedésq szegletes alma, bQre sima, vérpiros, barna piros szakadozott csíkozattal, nyilt kehellyel, husa laza, könnyq, kásás, mint a fontos almák szoktak lenni, kissé savanyú, leve nincs, nem sokat ér, bár szépnek igen szép, piaczos is lehet, ha fája jó növQ és termékeny. )
Magotlan alma  DörgQ Dániel 1880. április 27. után kelt feljegyzése (B-D. levelezés, 2. kötet, A-4. számú irat):  1880. Aprill 20-án kaptam B[ereczki] M[áté] barátomtól 27 db gyökeres Orbai alma fácskát. Erre vonatkozólag küldött hozzám a székely földrQl hozzá érkezett 2 levelet. Az eggyik BenkQ Dénes, a másik öccse if. Csoboth Ferencz urtól HáromszékbQl, Al-Torjáról, Q küldte az Orbai almafát. Az említett Orbai alma ugy ott, mint Szent-léleken igen el van terjedve, nevezik Fqzi almának, mert ugy gyökhajtásról, mint dugványozásról is szaporítható. Nevezik még Magotlan almának is, mert idétlen magvai vannak. Két válfaja van: fehér és piros csíkos. Alakja: hosszas kup alaku, meg lehetQs nagy, kellemes savanyu, a leg rosszabb talajban is díszlik, alanynak kiválólag alkalmas, nem férgesedik, téli, sQtt tavaszig áll. Tésztába kitqnQ. D. D. Lásd Torjai magonc!
NAGY-TÓTH 1998. 203 205. (Esztelneki Magotlan alma)  Fotója ugyanitt 166. színes kép (pdf dokumentumban 292. lap).
 HYPERLINK "http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1" http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1 [Lassú, teljes letöltés]
Magtalan alma – Lásd Torjai magonc!
Magyar datolya-szilva = (Szinonima: Ungarische Dattel-Zwetsche.) BERECZKI 4. 1887. 509 p.  Liegel, a ki elQször irta le, Bazaliczától, Nyitra-PereszlénybQl kapta e szilvafajt, mely Magyarországon »Kései palaczk-szilva« (Späte Bouteillen-Zwetsche) név alatt van elterjedve. Liegel aztán fönebbi, helyesebb névre keresztelte el s kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_dattelzwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_dattelzwetsche.htm
Magyar kajszi = (Szinonima: Ungarische Beste; Výte
ná uherská, Ungherese perfetto, Merveille de Hongrie.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Lásd még Sárgapiros héjú magyar kajszi!
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_beste.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ungarische_beste.htm
Magyar kálvil  Lásd Londoni pepin!
Magyar kormos renet (alma) = (Szinonima: Reinette grise hongroise, Ungarische graue Reinette.) BERECZKI 3. 1884. 453. p.  Származása. Bizonytalan. Valószínqleg azonban egyike azon számos magyar almafajnak, melyeket a gyümölcsészet irodalmában még senkisem emlegetett föl ekkoráig. Török Géza, birtokos barátom, Kálnóról (Nógrádmegye), 1882-ben, egy, ápril 11-rQl hozzám intézett levelében [a levél nincs a levelezés kötetben] azt írja e fajról, hogy Déznáról (Aradmegye) vitte magával Nógrádba, mint igen becses fajt, melyet Déznán Franczia kormos renetnek tartottak, de hibásan; mert sem gyümölcseiben, sem növényzetében nem egyezik a Franczia kormos-renettel és ennek leírásaival. Hogy valódi nevét kipuhatolhassa; Török Géza barátom gyümölcspéldányokat küldött meghatározás végett Németország legtekintélyesebb gyümölcsismerQihez és pedig Potsdamba Leuche-hoz és Reutlingenbe Dr. Lucas Edéhez, a kik odanyilatkoztak aztán, hogy e faj elQttök ismeretlen, de igen becses faj, melyet Dr. Lucas ajánlatára fönnebbi név alatt ezennel bemutatok. B. M.
Magyar rozmarin (alma) = [Levelezésben lásd még Bazalicza rozmarinja, Deák muskotálya, Deák muskotája alatt is!] (Szinonima: Rosmarin hongrois, Ungarischer Rosmarinapfel). BERECZKI 3. 1884. 321. p.  Származása. Bizonytalan. Boldogemlékq Bazalicza Mátyás, volt pereszlényi plébános födözte föl s kezdette mindenfelé elterjeszteni. Valószinq, hogy Trencsénmegyében lépett a világra; mert Mednyánszky Sándor, barátom 1883. oct. 14-rQl MednérQl így ír ezen fajról. »Nálam egy fa van e fajból. Lehet 80 éves. Mióta emlékszem, mindig oly nagy, mint ma. Igen termékeny és gyümölcse, ha jó pinczébe tartják, két évig is eláll. A ki az édes, kemény és kissé aromatikus almát szereti; nagyon jónak fogja találni.« ElQször Bazalicza utódjától, Oszczithy Mátyás plébános úrtól kaptam meg e fajt ojtóvesszQkben, PereszlénybQl; késQbb mások is teljesen egyezQleg küldötték meg hozzám. B. M. Ez az Entz által leírt Magyar rozmaring alma. Lásd még az Entz-féle rosmarin (alma) alatt írtakat!
KERTÉSZETI FÜZETEK 5. füzet, 1856. 25 28. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2r92znU" https://bit.ly/2r92znU
Magyar tányéralma = (Szinonima: Rambour hongrois, Ungarischer Rambour.) BERECZKI 2. 1882. 237. p.  Származása. Erdély Qs gyümölcsei közt kétféle Tányér almát (erdélyies kiejtés szerint Tángyér almát) mutatott be rövid jellemzésben boldogult Nagy Ferencz tanár; az egyik a fönnebbi, a másik a Szász tányéralma. Terjesztésre méltónak találtam mindkettQt. Ez úttal a Magyar tányéralmát mutatom itt be körülményes leírásban. Ezen almafaj hazája Alsó-Fehérmegye; de föllelhetQ már Erdélyben egyebütt is szórványosan. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Nagy Ferencz tanár szívességébQl, Kolozsvárról. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódiságában nincs okom kételkedni. B. M.
 A Magyar tányéralma Alsó-Fehér vármegyében régóta ismert, gyakran találhatók százévesnél is idQsebb egyedek. Fája erQteljes növekedésq, télálló, természetes úton lapos gömbkoronát képez. Korán termQre fordul, de csak közepesen terem. Gyümölcse nagy, vagy nagyon nagy, lapított gömb alakú, enyhén bordázott, egyik felén rendszerint hízottabb. Héja vékony, de szívós, vékonyan viaszos. Alapszíne világos fqzöld, éretten élénksárga. FedQszíne a napos oldalon pirosas, szakadozott piros csíkokkal. Húsa sárgásfehér, kemény, roppanó, leveses, édes-savanykás, enyhén fqszeres ízq. Téli fajta, február végéig gond nélkül eltartható.
CSOMA ZS.  MÉSZÁROS M. 2010, Erdélyi almák: 26 27. p.
 HYPERLINK "http://apps.arcanum.hu/app/ethnografia/view/Ethnografia_2010_121/?pg=27&layout=s" http://apps.arcanum.hu/app/ethnografia/view/Ethnografia_2010_121/?pg=27&layout=s
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 11. kép
Magyarádi (bor) = (Szinonima: Lámpor, Mustafer, Mustos Fehér és Magyarádé). A ménesi vidék a  szülQje , borát a régiek limonádészerqnek tartották, s több néven is emlegették (17 szinonimája van). Arad-hegyalja (vagy Ménes-magyaráti borvidék) északi, fehérbortermelQ felének központja. A környék borai korábban magyaráti néven kerültek forgalomba. FQleg a faluról elnevezett magyarádi mustos, a bakator, az olaszrizling, az ottonel muskotály, a piros tramini és a királyleányka szQlQfajtákat termesztik.
MÓD L. SIMON A. 2008. 54 55. p.
 HYPERLINK "http://acta.bibl.u-szeged.hu/37347/1/belvedere_2008_005_006.pdf" http://acta.bibl.u-szeged.hu/37347/1/belvedere_2008_005_006.pdf
WIKIPEDIA  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar%C3%A1d" http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar%C3%A1d
 HYPERLINK "https://www.boraszportal.hu/beszamolo/erdelyorszag_nektarjainak_seregszemleje_budan-697" https://www.boraszportal.hu/beszamolo/erdelyorszag_nektarjainak_seregszemleje_budan-697
Magyaráti bor – Lásd Magyarádi!
Mainzi korai (szilva) = (Szinonima: Précoce de Mayence, Mainzer Frühzwetsche). BERECZKI 3. 1884. 541. p. „E becses szilvafajt, mely a közönséges Magvaváló vagyis Beszterczei szilvához úgy alakja mint színére és belsQ minQségére nézve, szóval csaknem minden tekintetben hasonló, Oberdieck ismertette meg elQször. Hozzá, Oberdieckhoz bizonyos Hohenstein Konrádtól, Mainzból került e faj, mely Mainz környékén, Hohenstein nagyatyja kertébQl kezdett elterjedni, a hová elQbbi birtokosa a kertnek, egy franczia a folyó század elején Francziaországból hozhatta a fajt. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 7. kötet, 67. p. [Pdf dokumentumban 81. laptól]  HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
Majlandi császár szilva – Lásd Majlandi császárszilva!
Majlandi császárszilva = (Szinonima: Impériale de Milan, Mailändische Kaiserpflaume). BERECZKI 2. 1882. 429. p. „Származása. Bizonytalan; hihetQ azonban, hogy Majland környékérQl került a világba; neve legalább ezt sejteti velünk. Csak a harminczas években kezdett nagyban elterjedni. Ojtóvesszejét 1868-ban Jerusalemi kék szilva (=Violette de Jerusalem) hamis név alatt kaptam a Van Mons társulattól, Belgiumból; 1874-ben pedig valódi neve alatt OberdiecktQl is, a Simon-Louis testvérektQl is újból és mindkét helyrQl teljesen egyezQleg kaptam meg. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/05ImperialedeMilan.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/05ImperialedeMilan.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_013.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_013.html
VERGER – MAS 6. kötet, 67–68. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60088.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60088.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60089.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60089.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60085.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60085.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/mailaendische_kaiserpflaume.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/mailaendische_kaiserpflaume.htm
Majner alma – LIPPAY ’téli almafajták összefoglaló neve’ 1667 (Lippay III. 144.): „Mesinki avagy Majner alma, mivel Misniabol származott; ide mi hozzának Ceh-Országbúl, és Morvábúl: igen jó édes leves alma, nem igen nagy, egy felöl sárga: ez-is el-ál alkalmas ideig; mellyet-is nagyra böcsülnek.”
A Majner tulajdonnévbQl és a gyümölcs faját jelölQ alma szóból alakult minQségjelzQs kapcsolat. PELCZÉDER 2018. 141. p.  Lásd Masánczki alma!
Májusi korai cseresznye  BERECZKI mqveiben nem szerepel. (Szinonima: Frühe Maikirsche, Frühe Maiherzkirsche, Pomázi fekete, Pomázi hosszúszárú, Olasz, Májusi hosszúszárú). Származása ismeretlen (Herszényi, 1934). Az anyafát elsQ leírója, Brózik Sándor Pomázon szelektálta, ahol több hasonló típus ismeretes. Gyümölcsei eléggé egy-idQben érnek be, s így szedése nem körülményes (Herszényi, 1934). Rayman-Tomcsányi (1964) szerint viszont egyenetlenül érik. A Márki korai fajtánál valamivel késQbben, május második felében érik. Gyümölcse középnagy, fiatalabb fákon, tápdús talajban gyümölcse jóval nagyobb, a bibepont felé csúcsosodó, gömb alakú. Színe sötétvörös, teljes értével majdnem fekete, fényes. Húsa puha, bQ levq, igen kellemes, fûszeres ízq. Gyengén duránci. Húsának puha volta dacára a hosszabb szállítást is jól bírja. Rendkívül bQtermQ, igen jól termékenyül. TermékenyítQ képességére nézve még nem állnak megbízható adatok rendelkezésre. Fája erQs növekedésq, nagy, magas, gömbös koronát alkotó, korán és igen bQven terem, nem igényes, de meghálálja a meleg fekvésbe telepítést. Csomósan csüngQ gyümölcsei viszont esQs tavaszon könnyen moníliakárt szenvednek.
TEREBESS  HYPERLINK "https://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/cseresznye.html" https://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/cseresznye.html
Májusi vadoncz (=Besi de Mai) 1878. okt. 19. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-75. számú) levél – BERECZKINÉL De Jonghe vadonca – lásd ott! Lásd még: „így jártam a »De Jonghe vadoncza« nevq körtefajommal is, melyet De Jonghe, belga gyümölcsész nyert magról s keresztelt el »Májusi vadoncz« (Besi de mai) névre azért, mert az Q hazája viszonyai közt rendszerint ápríl és május hóban ért meg a gyümölcse. Nálam e körtefaj is megért szept. végén; október közepén pedig már minden példánya tul is volt érve. Bárha a gyümölcs alakja, nagysága, színe, sQt még a fa növényzete is egyezett a leírásokkal; mégis kételkedtem fajom valódiságában: mert hát azt gondoltam, hátha a leírások is hibásak lehetnek? Meghozattam aztán ezen fajt is újból szenvedélyes gyümölcsészektQl, több hiteles helyrQl. És mi lett az eredmény! Az, hogy mindenünnen ugyanazon fajt küldöttek; mindenik helyrQl ugyanazon fajt kaptam, a melyet már bírtam. Valamennyi termett már azóta fajfámon; valamennyi éppen akkor érlelte meg gyümölcseit, a mikor a kezdetben kapott faj. Ez volt az oka, hogy magyar nevéül nem akartam neki azt a nevet adni, melyet hazájában kapott, mert nem akartam magamat kitenni azon kellemetlenségnek, hogy a kik tQlem azon fajról kapnak oltóvesszQt és véletlenül náluk is már Qsz elején érnének gyümölcsei, azt mondják majd rám, hogy a csábító névvel csak ámítani akartam Qket vagy pedig, hogy nem a valódi fajról adtam nekik ojtóvesszQt. B. M. Idézetet lásd Bereczki M.: A gyümölcsfajok érésideje, minQsége, nagysága és alakjáról c. írásában. In: BERECZKI 3. 1884. 20. p.
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_1.pdf" http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_1.pdf
Lásd még De Jonghe vadonca!
Makaria körte  Lásd Makaria-körte!
Makaria-körte   Lippai három  vörös, fehér és öreg  változatát írja le [LIPPAI III, 152. p.].  bQrszerq héjú, illatos, kövecsesedésre hajlamos téli körtefajta . 1558: makarya kerthwel [OklSz. 609. p.]. [& ] A szerb-horvát szó valószinqleg Leszbosz, Ciprus és Rodosz Qsi latin Macaria nevére vezethetQ vissza [TESz.]. [& ] Rapaics szerint a balkáni úton jutott Magyarországra a körtefajta [RAPAICS 1940b, 57. p.]. A TESz. szerint a köznevesülés körülményei nem tisztázottak. Több származásra utaló gyümölcsnevet is ismerünk a 16., 17. századból, melyek általában délrQl, balkáni közvetítéssel kerültek hozzánk, vesd össze boszniai alma, kármánkörte. Lásd még Carabella körte! A 16. századra a gyümölcs már nagyon elterjedt az országban (RAPAICS 1940b, 57. p.), a legjobb téli körtének számított (SURÁNYI 1988, 14. p.), akár húsvétig is elállt [LIPPAI III.]. Talán ebbQl következtetett Rapaics, hogy esetleg a Húsvéti bergamot régi alakja lehet [RAPAICS 1940a, 151. p.]. Pelczéder Katalin.
Idézve: PELCZÉDER 2009, 202. p. és 2018, 142 143. p. alapján.
Makói rambour alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ: AMBRUS Lajos: A magyar Lucas.
AMBRUS L. 2012.
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Malinesi vajonc (körte) = (Szinonima: Fondante de Malines, Butterbirn von Mecheln, Butterbirn aus Mecheln.) BERECZKI 4. 1887. 424. p.  Esperen Prnagy nyerte magról, 1842-ben, Malinesban, (Belgium). Ojtóvesszejét 1879-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl. Nálam még nem termett: de DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Túron, a tQlem kapott vesszQkrQl készített próbaág már bemutatta gyümölcseit, melyek ugyan nem egyeztek teljesen a leírásokkal, hanem azért fajom valódiságában, növényzetérQl ítélve is, nincs okom kételkedni. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/08FondantedeMalines.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/08FondantedeMalines.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_018.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_018.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 149–150. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0184.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0184.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0185.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0185.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0186.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0186.JPG
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 6. kötet, 9. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Malines&f=false" http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Malines&f=false
LEROY 2. kötet, 166–167. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/176/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/176/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_aus_mecheln.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_aus_mecheln.htm
BIVORT
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/013_POIRE_FONDANTE_DE_MALINES_u._POIRE_MILLOT_DE_NANCY.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_2__Band/013_POIRE_FONDANTE_DE_MALINES_u._POIRE_MILLOT_DE_NANCY.pdf
Málna – Lásd Entz F. A málnáról. Kertészeti Füzetek, 4. füzet, 1856. 89–98. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2G8xncS" https://bit.ly/2G8xncS; TÓTH M. 1997. Málna, szeder, szedermálna (Dr. Dénes Ferenc tollából.) 295–311. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
BERTUCH 7. kötet. Planae LXXVIII. Szederjek. 1. kép. A’ Málna szederj. – 2. kép. A’ Kék Szederj. [Pdf dokumentumban 52–53. lapokon.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist07.pdf
Malocarlo – Lásd Mela Carla (alma)!
Mandarin – A mandarin (Citrus reticulata) a citrusformák közé tartozó déligyümölcs. Dél-Kínából származik, Európába csak a 19. században kezdték beszállítani.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Mandarin_(gy%C3%BCm%C3%B6lcs)" https://hu.wikipedia.org/wiki/Mandarin_(gy%C3%BCm%C3%B6lcs)
Mandula  A mandula egy csonthéjas termés, illetve az azt termQ mandulafa (Prunus dulcis, Prunus communis, Prunus amygdalus vagy Amygdalus communis) rövidebb neve. Pshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az Qszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Mandula_%28n%C3%B6v%C3%A9nyfaj%29" https://hu.wikipedia.org/wiki/Mandula_%28n%C3%B6v%C3%A9nyfaj%29
 Olasz eredetq jövevényszó (TESz.). A mandula termesztésének kezdete Pannóniában a római uralom idejére nyúlik vissza (SURÁNYI 1985, 109. p.), a középkorban pedig Itáliából kerülhettek Magyarországra újra mandulafák (RAPAICS 1940a, 158. p.). Két fQ változatára, az édes és a keserq mandulára a 16. századtól kezdQdQen vannak adataink. Idézve: PELCZÉDER 2018. 144. p. alapján.
BERTUCH 1. kötet. Plantae VIII. Nemes déli gyümöltsök. 6. kép. A Mondola. [Pdf dokumentumban 149 150. lapokon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf
BERTUCH 4. kötet. Plantae XLIII. A Gesztenye és Mondola. 2. kép. A’ közönséges Mondolafa. [Pdf dokumentumban 77–78. oldalakon.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist04.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist04.pdf
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.dulcis.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.dulcis.html#alteteje
Mangifera indica – Lásd Mangó!
Mangó – BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetébe nem szerepel. A mangó (Mangifera indica L.) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fafaj, mely az édes ízq, egzotikus gyümölcsöt termi. Mai neve az indiai man-gay portugál formájától (manga) származik. A mangófa az indiaiak szent fája.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%B3" https://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%B3
Manna kolmár (körte) = (Szinonima: Colmar, die Colmar, Belle et-Bonne, Bergamotte-tardive, Colmar ancien, Colmar d’hiver, Colmar ordinaire, Gros-Colmar, Mannabirn). BERECZKI 4. 1887. 123. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Neve a franczia gyümölcsészek mqveiben már 1690-ben elQfordul és így annyi minden esetre valószinq róla, hogy Francziaországból származik. Napjainkban már mindenfelé el van terjedve, de az újabbkori, értékesebb és finomabb-ízq körték mellett, lassankint háttérbe szorul. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
LEROY 1. kötet, 572 575. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/572/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/572/mode/2up
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/colmar.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/colmar.htm;
VERGER – MAS 1. kötet, 143–144. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1174.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1174.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1177.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1177.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1178.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1178.JPG
Máramarosi nyakas (szilva) = (Quetche de Marmaros, Marmaroscher Zwetsche, Nyakas Beszterczei, Marmarosi nyakas.) BERECZKI 2. 1882. 423. p. „Származása. A 70-es évek elején fqtQl-fától kérdezQsködtem, hogy kitQl kaphatnám meg a Nyakas (beszterczei féle) szilvát, melyet az áldott emlékq, orv. Dr. Pólya a »Kertészgazda« 1870. évfolyam 806. hasábján, mint kitqnQ hazai szilvafajt, fölemlegetett. 1872 tavaszán aztán Spachtholz József, jeles gyümölcskertésztQl, Marmaros-SzigetrQl kaptam az itt leírandó szilvát, mely egészen külömbözik az általam akkoriban keresett s Pólya által fölemlegetett beszterczei nyakas szilvától. Minthogy azonban a Spachtholz ur küldötte szilvafajt is igen becsesnek találtam s hozzá hasonló szilvafajt leírva könyveimben sehol sem fedezhettem föl; jónak láttam azt is, mint honi és Marmarosban elterjedt szilvafajunkat, fönnebbi névre keresztelve bemutatni. B. M.” Kép nem áll rendelkezésre.
Marasca meggy – „A morellóhoz hasonló a különlegesen nemes olasz meggyfajta, a marasca (Prunus cerasus var. Marasca), amit magyarra egykor helyesen maraszka meggyként, újabban marasca cseresznyeként fordítanak.”
„A Marasca cseresznye (Prunus cerasus var. Marasca) egy savanyú cseresznyefajta, amely a horvát tengerparttól származik Zadar dalmát régiójában. Ma Szlovéniában és Észak-Olaszországban is termesztik. Sok más cseresznyefajtához képest a Maraska cseresznye gyümölcse kisebb és tartósabb. A gyümölcsnek piros bQrq, nagyon puha, sötétvörös és lédús húsa van. Horvátországban a gyümölcsök július 1-jén megérnek. Különösen alkalmas e cseresznye szeszesitalok elQállítására. A tiszta maraschino likQr elQállításához kizárólag marasca cseresznyébQl nyert párlat kerül felhasználásra. Maraska cseresznyefajta képezi a dekoratív maraschino cseresznye (koktél cseresznye) termelésének alapját.” WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://de.wikipedia.org/wiki/Maraska-Kirsche" https://de.wikipedia.org/wiki/Maraska-Kirsche
Maraszka cseresznye – Lásd Marasca meggy!
Mármarosi nyakas – Lásd Máramarosi nyakas szilva!
Marechal de Cour (körte) – Lásd Udvari tanácsos körte!
Maréchal de Cour (körte) – Lásd Udvari tanácsos körte!
Margit szilva – Lásd Margit szilvája!
Margit szilvája = (Levelezésben: Sápadt zöld szilva magonc és Margit szilva néven). (Szinonima: Prune de Marguerite, Margarethens Pflaume.) BERECZKI 3. 1884. 505. p. „Származása. E jeles szilvát a Coë arany csepp szilvája magvairól nyertem, melyeket a hetvenes évek elején vetettem el. A magról kelt 8 ojtatlanul fölnevelt anyafa 1881-ben termett elQször. Mint kitqnQ, terjesztésre méltó, termékeny szilvafajt egyik, volt kedves tanítványom, Sármezey Margit nevérQl, Margit szilvájának neveztem el. B. M.
DörgQ Dániel írja Bereczkinek 1884. február 7-i (B-D. levelezés, 4. kötet, D-175. számú) levelében:  MegjegyzendQ, hogy a Margit szilva magonczodból 3 önálló fám van, tehát abból ne küldj vesszQt. A szilva magonczaidat pedig állandó névre kereszteld el. D. D.
DörgQ Dániel írja Bereczkinek 1885. május 18-i (B-D. levelezés, 5. kötet, D-234. számú) levelében:  Magoncz, így gyöknemes minden szilváidat, gyöksarjakban buzgó gyümölcsész ifjú ismerQseid között elterjeszteni lelkiismeretes kötelességednek ismerd. A Margit szilva gyöksarjaival idQ mulva bizonyosan kifogja szoritani a’ zöld ringlót. D. D.” Kép nem áll rendelkezésre.
Maria-Luisa körte – Lásd Mária Luiza (körte)!
Mária Luiza (körte) = (Szinonima: Mária Lujza körte, Marié Louise Delcourt; Marie Louise Duquesne, Van Donckelaar, Princesse de Parme, Marie-Louise nouvelle, Marie-Louise de Jersey, Marie-Louise d’Uccle stb.) BERECZKI 1. 1877. 291. p. „Hogy e kitqnQ Qszi körte Belgiumban lépett a világba, annyi bizonyos. A gyümölcsészek nagy része azt állitja, hogy Duquesne apát nyerte magról Monsban, 1810 körül s keresztelte el I. Napóleon neje, Mária Luiza nevérQl; mások ismét ugy vélekednek, hogy Van Monsnak köszönhetjük létre jövetelét. Dumortier, a belga gyümölcsészek nestora, a kit a belga gyümölcsök eredetének ismeretét illetQleg méltán elsQ tekintélynek tarthatunk, »Pomone tournaisienne«czimq, 1869-ben megjelent munkájában határozottan Duquesne apátot tartja e körte szerzQjének. Mint minden kitqnQbb gyümölcs, ez sem kerülhette ki a hasonnevek sokaságának átkát s igy több féle név alatt terjesztik még napjainkban is. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/marie_luise.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/marie_luise.htm
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl56.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl56.htm
HEDRICK PEARS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/198/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/198/mode/2up
Mária Lujza körte – Lásd Maria-Luiza (körte)!
Marianna fQherczegnQ  Lásd Marianna hercegnQ (körte)!
Marianna hercegnQ (körte) = (Szinonima: Poire Princesse Marianne, Prinzessin Marianne, Calebasse princesse Marianne, Salisbury, Boscs Frühzeitige Flaschenbirne, Calebasse, Calebasse Marianne, Calebasse Musquée, Calebasse Princesse Marianne, Clara, Dulckeits Flaschenbirne, Frühe Bosc, Kleine Kaiserkrone, Mala Koruna, Marianna, Marianne, Paradise d’Automne, Poire de Vénus, Salisburyova, Spence, Spindelförmige Rehbirne). BERECZKI 1. 1877. 219. p. „E jeles körtefajt Van Mons nyerte magról és keresztelte el I. Vilmos, Német-Alföld királyának leánya, Marianna, nevérQl. Dielnek már 1818-ban küldött róla Van Mons ojtóvesszQket. E jeles gyümölcsfaj tehát csak ezen idQtájban kezdett elterjedni s napjainkban már világszerte elterjedt s ismeretessé lQn. Ojtóvesszejét »Salisbury« név alatt (a mi fönnebbinek egyik hasonneve) kaptam BátorkeszibQl 1864-ben; fönebbi, valódi neve alatt pedig Hanoverából, OberdiecktQl 1871-ben kaptam meg. B. M.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/prinzessin_marianne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/prinzessin_marianne.htm
Marienhöhe cseresznye  Lásd MarienhQhe szépe (cseresznye)!
MarienhQhe szépe (cseresznye) = (Szinonima: MarienhQhe-i szép, Belle de MarienhQhe, Schöne von Marienhöhe.) BERECZKI 4. 1887. 516. p.  Gyümölcse középnagy vagy jókora nagy, szívalaku, fekete; húsa sötétvörös, tömöttes, de lágy; I. rendq csemege-gyümölcs, érik a cseresznyeérés III-dik hetében. Fája vígnövésq, egészséges, edzett és igen termékeny. Leirta: Lucas, lllustr. Handb. der Obstk. III. 57. B. M.
BUND  LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_marienhoehe.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_von_marienhoehe.htm;  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_aus_marienhoehe.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoene_aus_marienhoehe.htm
Mariska (Qszibarack) = BERECZKI idejében még felfedezetlen, ismeretlen fajta. Budán és a környékbeli községekben régen termesztik. ElQször LQrincz Miklós és FQzQ József írta le 1960-ban. BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/mariska/" https://csodakertesz.hu/termekek/mariska/
Markodi alma = (Markodi nQzsér, Márkodi alma, Márkodi nQzsér alma). BERECZKI 3. 1884. 325. p.  Származása. E jeles alma is Erdély egyik Qs gyümölcse. Nagy Ferencz tanár szerint Marosszék hasonnevq községében, Brandecker Simon és Dr. Bélteki Zsigmond, jeles pomologok a harminczas években fedezték fel és »Markodi nQzsér alma« csudálatos elnevezés alatt kezdették elterjeszteni. Talán épen ezen csudálatos elnevezésnek is némileg a gyümölcs azon fogyatkozásának is, hogy kedvezQtlen évjárással, húsában, a bQr alatt taplós foltok támadnak, lehet felrónunk azt, hogy ez almafaj még napjainkban sincs kellQleg elterjedve?!  Ojtóvesszejét 1874. óta többen is megküldötték hozzám. B. M. Lásd még: Nagy Ferenc: Erdély Qs gyümölcsei. In: Erdélyi Gazda, 1873. 5(49):49-50. és NAGY-TÓTH 2006. 208. p.
Márkodi alma  Lásd Markodi alma!
Márkodi nQzsér alma  Lásd Markodi alma!
Marlo Carla  FeltehetQen a Mela Carla alma (Lásd ott!) nevének félreolvasása a GlockertQl kapott jegyfácskán.
Márló Carle alma  FeltehetQen a Mela Carla alma (Lásd ott!) nevének félreolvasása a GlockertQl kapott jegyfácskán.
Mármarosi nyakas szilva  Lásd Máramarosi nyakas (szilva)!
Marosszéki piros páris (alma) = (Pomme Pâris, Paris-Apfel. Változatai [Nagy Ferenc kolozsvári református tanár leírása szerint] Kurtaszárú páris, Hosszúszárú- vagy tök-páris, SzeplQs-szeges páris].) BERECZKI 2. 1882. 299. p.  Származása. A Paris alma talán a legrégiebb Erdély Qs gyümölcsei közt. Az idQk nagy folyamában egy népes almacsaláddá növekedett, melynek tagjai egymásközt többnyire csak némi, lényegesnek alig nevezhetQ vonásokban külömböznek. Melyik tartotta meg a sok közül az eredeti, Qs faj sajátságait legjobban? S milyenek voltak az eredeti fajnak jellemvonásai? Bajos volna megmondani; mert nevét ugyan emlegették már a 17-dik században, de jellemzQ tulajdonairól mit sem jegyeztek föl. Nagyon valószínq azonban, hogy a Paris almák Qs apja Marosszéknek almatenyésztésre igen kedvezQ völgyeiben született, a hol nemcsak kertekben, hanem erdQn, mezQn, vetés közt és kerítésekben, a mint Nagy Ferencz mondja, rég idQ óta, nagy mennyiségben tenyésztik a Paris almát. Én e helyt azon fajt irom le, melyrQl, mint a Maros és Nyárád vize mentén legjobban elterjedt és legbecsesebb fajról, Kiss József, gegesi birtokos, barátomtól több ízben kaptam mutatvány-gyümölcsöket és ojtóvesszQt is. B. M.
LEROY 4. kötet, 526 527. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/526/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/526/mode/2up
ILLUSTRIRTE MONATSHEFTE, 1866. 257–258. p. [Belke Tivadar] [Pdf dokumentumban 267. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_12.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_12.pdf
„A »Magyar Pomologiá«-nak [Rudinai Molnár István: Magyar pomológia, 4-5. füz. - Bp. Athenaeum, 1909. 25 t. Mqvészi illusztrációkkal] most jelent meg IV. és V. füzete, amely hat magyar Qsfajtájú almának, illetve hat eredeti magyar cseresznyének és meggynek, magyar és francia leírását és természet után készült mqvészi színezett, képét tartalmazza, [& ] a Budai Domokos-, Pázmán, Magyar tányér-, Fekete tányér-, Szászpap- és a Marosszéki piros Páris-alma, továbbá a Várkonyi, Glocker óriás-, Nyársardói-, Mednyánszky Emilia- és Korponai világos-cseresznye, valamint a Korpádi meggy leírását és képeit találjuk. A leirásokat a mq a legilletékesebb kézbQl, Angyal DezsQ királyi tanácsos, kertészeti tanintézeti igazgatóéból adja. A Marosszéki piros Páris almát Wachsmann Albert érdemes pomológusunk írta le. A képek, mint az elQzQ füzeteké Zigány Zoltánné úrnQ mqvészi alkotásai. In: Gyümölcskertész, (19. évf.) 1909. szeptember 10. 17. szám, 268. p.
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe Kesselyák Ritától.)  Székely eredetére büszke honfiak tették Marosszék címerpajzsába a Páris-almát. [& ] A Marosszéki piros páris elsQ részletes leírója Nagy Ferenc, Girókuti pomológiájában több változatát is leírja (Kurtaszárú páris, Hosszúszárú- vagy tök-páris, SzeplQs-szeges páris)  mai leírója, Nagy-Tóth Ferenc viszont már 26 ökotípusát rögzíti. Ambrus L.
RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁK, ÉRTÉKEK 2014  ElQbbi ökotípusok közül olvashatók leírások – képpel együtt – az alábbiakról:
Fehér páris alma (21. p.); Fejedelmi páris alma (21. p.); Hosszúszárú páris alma (22. p.); Muszka Páris alma (26. p.)  HYPERLINK "https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb" https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb
Még több típusát lásd NAGY–TÓTH 1998.  HYPERLINK "http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1" http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1 [Lassú, teljes letöltés]
Lásd még Batul szinonimájaként is, és Borízq alma alatt!
PELCZÉDER 2018. 170. p. [Párizsalma]
TÓTH M. [2015] 72 75. kép   HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 12. kép
Mars hercegnQ (körte) = (Szinonima: Duchesse de Mars, Herzogin von Mars.) BERECZKI 1. 1877. 343. p.  Származása. Bizonytalan, Prévost, franczia gyümölcsész, a ki elQször írta le, belga eredetqnek tartja; Bivort belga gyümölcsész pedig hajlandóbb azt hinni, hogy Frankhon nyugati részérQl s különösen Anjou vidékérQl ered. Oberdieck szerint helyesebben Marcziusi herczegnQnek (= März-Herzogin) kellene neveznünk; mert fönebbi franczia nevét hihetQleg onnan kapta e körtefaj, hogy martiusig is eltarthatók gyümölcsei. Minthogy azonban nálunk már sept. közepén kezd érni s october végén túl aligha lesz eltartható; jónak láttam az eredeti franczia nevét úgy adni nyelvünkön, mint azt a német gyümölcsészek is adták s fogadták el irodalmukban. Ojtóveszszejét 1873-ban kaptam Simon-Louis testvérektQl PlantiéresbQl. B. M.
LEROY 2. kötet, 110–112. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/110/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/110/mode/2up
BIVORT
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/021_POIRE_DUPUY_CHARLES_u._POIRE_DUCHESSE_DE_MARS.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Album_de_Pomologie/Album_de_Pomologie_3__Band/021_POIRE_DUPUY_CHARLES_u._POIRE_DUCHESSE_DE_MARS.pdf
Marschalek Cour (körte) (Levelezésben helytelen név).  Lásd Udvari tanácsos körte!
Mas Alexandrina (körte) = (Szinonima: Alexandrine Mas.) BERECZKI 3. 1884. 261. p.  E kitqnQ téli körtét a halhatatlan emlékq Mas Alfonz, franczia gyümölcsész nyerte a Nemes kolmár magvairól, melyeket 1850-ben vetett el Bourg-en bressi terjedelmes kísérleti gyümölcstelepén. A magról kelt anyafa 1865-ben mutatta be az elsQ gyümölcseit: de, bárha mindjárt kezdetben kitqnQnek találta is magonczát, a szigorúan lelkiismeretes szerzQ még sem kezdette azonnal elterjeszteni. ElQbb ki akarta tapasztalni tövérQl hegyére, hogy mire érdemes az általa nyert újdonság? Négy év múlva aztán neje nevérQl elkeresztelve, a gyümölcs körülményes leírását és szines ábráját is bemutatta és a fajt ojtó vesszQkben elterjeszteni is megkezdette.  Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis tertvérektQl, PlantièresbQl. Próbafámon csakhamar termQre fordult nálam is. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/01AlexandrineMas.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/01AlexandrineMas.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_004.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_004.html
VERGER – MAS 1. kötet, 89–90. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1130.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1130.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1129.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1129.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1131.JPG
Mas császárszilva – lásd Mas császárja!
Mas császárja szilva = (Szinonima: Prune Empereur). BERECZKI 4. 1887. 361. p. „E szép, nagy és jó szilvát Mas Alfonz, a nem rég elhalt franczia gyümölcsész, a ki a gyümölcsészetrQl és szöllészetrQl irt terjedelmes és kitqnQ munkáival, hallhatatlan emléket hagyott maga után hátra, a Coë aranycsepp szilvájának 1850-ben elvetett magváról nyerte. Mint olyan szilva, melyet egy, lelkiismeretességérQl széltére ismert gyümölcsész nyert és ajánlott tenyésztésre, csakhamar elterjedt mindenfelé. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/04Pruneempereur.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/04Pruneempereur.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_011.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_011.html
VERGER – MAS 6. kötet, 63–64. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60080.JPG;
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60083.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60083.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60084.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60084.JPG
Mas elnök (körte) = (Président Mas, Präsident Mas, Praesident Mas). BERECZKI 4. 1887. 3. p. „E szép, nagy és jó csemegekörtét a Hardenpont vajonczának magvairól, Rouen-ban nyerte Boisbunel, jeles franczia gyümölcsész, a ki szerencsés volt Pomona birodalmát több, más, kitqnQ körte- és almafajjal is gazdagítani. Az anyafa 1852-ben termette nála elsQ gyümölcseit: de a fajt elterjeszteni csak 1867-ben kezdette, a mikor azt Francziaországnak egyik, legkitqnQbb és leglelkiismeretesebb gyümölcsésze, Mas Alfonz nevérQl keresztelte el. Újdonsága daczára már is el van terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. B. M.
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 7. kötet 266. p.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f375.image.r=pomologie.langFR"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54366229/f375.image.r=pomologie.langFR;
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947. 343. p.
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10341.JPG.JPG"http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10341.JPG.JPG;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/praesident_mas.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/praesident_mas.htm

Lásd még képét és leírását Bereczki DörgQ levelezés 4. kötet  Képmellékletek között Rosenthal, A. Conrad cs. kir. udvari kertészetének gyümölcskatalógusa (részletek) Bécs, 1875. (12-13.)

Mas-i körte = (Szinonima: Épine du Mas, Dumas Herbstdorn, Poire du Mas, Epine-Dumas, Belle-épine-Dumas, Epine de Rochechouart, Colmar du Lot, Epine de Rochoir, stb.) BERECZKI 1. 1877. 331. p. „Származása. Bizonytalan; de a gyümölcsészek nagyobb része mégis abban látszik megegyezni, hogy a múlt század végén Francziaország Haute-Vienne nevq megyéjében a Mas község mellett fekvQ rochechouart-i erdQben találtatott föl. Kezdetben, mint a vadkörte fa tüskés ágakat és vesszQket hajtott s innét vette franczia »Epine« nevét is. Azonban idQjártával mqvelés által mindmind inkább nemesedett fája s eredeti vadságából kivetkQzve tüskéit jóformán elveszte; minélfogva Leroy-t követve helyesebbnek láttam a »tüskés« jelzQt kihagyva egyszerqen fönebbi név alatt mutatni be. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/40EpineduMas.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/40EpineduMas.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_083.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_083.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 105–106. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0132.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0132.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0133.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0133.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0131.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl39.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl39.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/dumas_herbstdorn.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/dumas_herbstdorn.htm;
Masánczki alma [Bereczki így nevezte az azóta Masánszki alakban rögzült, de még ma is vegyesen használt fajtanevet] = (Szinonima: Masánczki, Masáncki, Masánszki, Masánszky, Pomme de Borsdorf, Edelborsdorfer, Nemes téli borsdorfi, Reinette batarde, Blanche de Leipzig, Reinette d’ Allemagne, Reinette de Misnie; Majner alma). BERECZKI 1. 1877. 367. p. „E jeles alma, melyet Diel Némethon büszkeségének nevez, hihetQleg Szászországból, Meissen városa melletti Borsdorf nevq faluból veszi eredetét. Leroy szerint ezelQtt több, mint 300 évvel már igy vélekedett eredetérQl Valerius Cordus is Historia stirpium czimq munkájában. A Masánczki alma Németország nagy részében s a német gyümölcsészeti irodalomban is »Edelborsdorfer« (=Nemes borsdorfi) név alatt; hazánkban és az osztrák tartományokban pedig, valamint Bajorhonban is, átalában »Masánczki« név alatt ismeretes. Világszerte el van terjedve, noha nem oly mértékben, mint megérdemelné. B. M.” Lásd még Nemes Masánszki! Hagymaalaku Masánszki!
Korai nyelvi elQfordulásaira lásd PELCZÉDER 2018. 145 146. p.
KERTÉSZETI FÜZETEK, 5. füzet 13. p. [Nemes téli borsdorfi]  HYPERLINK "https://bit.ly/2I5OYIh" https://bit.ly/2I5OYIh
BOGDÁN GEDAY 1971. 350 351. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2JTMSIl" https://bit.ly/2JTMSIl
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/edelborsdorfer.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/edelborsdorfer.htm;
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe Kesselyák Ritától.) „Kiváló piaci gyümölcs és almabor készítésre is igen alkalmas. Kovács József és Rudinai Molnár leírásból tudjuk, hogy Magyarországon egy kisebb, lapos és vöröshagymához hasonló fajtája, a hagymaalakú Masánszki (Zwiebel Brosdorfer), továbbá a Bánságban egy igen értékes helyi fajtája van/volt elterjedve Krassói Masánszki néven; s található egy, a napos oldalán csíkos változata is, a Csíkos (cseh) Masánszki. Ambrus L.”
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 8. kép
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/masanszki/" https://csodakertesz.hu/termekek/masanszki/
Masánszki alma – Lásd Masánczki alma!
Masánszky alma (a levelezésben [6. kötet] idézett helytelenül használt forma) - Lásd Masánczki alma!
Mátyás király alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Balogh Ágost Flórián (plébános, gyümölcsész, 1862-tQl kertészeti cikkek írója, 1879-tQl a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa) faiskoláját ismertetQ jegyzékben szereplQ almafajta. B-D. levelezés 4. kötet, bevezetQ: AMBRUS Lajos: A magyar Lucas.
AMBRUS L. 2012.
AMBRUS L. 2012.A.  HYPERLINK "http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw" http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTc4Nw
M. GY. 1896 [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2L2Zbn1" https://bit.ly/2L2Zbn1
Mauss renetje (alma) = (Szinonima: Reinette de Mauss, Mauss Reinette.) BERECZKI 3. 1884. 327. p.  Származása. E jeles almát magról nyerte a herrnhauseni hires gyümölcstelep kertésze, Mauss s nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Mikor tájban? nem jegyezte fel Oberdieck, a ki elQször írta le s a kitQl ojtóvesszQkben 1871-ben én is megkaptam JeinsenbQl e fajt. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 5/3.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/mauss_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/mauss_renette.htm
Mázas császárkörte – Lásd Aranyos császár (körte)!
Mázas Esperes (körte) – Lásd feltételezetten: Bergamotte Esperen!
Medaille d’Or (körte) – Lásd Silvester körte!
Mednyánszky Emília (cseresznye) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. „Egy elsQrendq cseresznyefajta Trencsén megyébQl MednérQl, Mednyánszky István birtokáról, ahol 100 150 éves nagy fák voltak és még ma is 50 60 éves, sQt idQsebb fák vannak a fiatal fák egész sokaságával együtt, amelyeket Mednyánszky Sándor szaporított már el, aki e cseresznyefajtát elQször ismertette és írta le a Villási Pál által szerkesztett »Gyümölcsészeti és konyhakerti füzetek« III. évfolyamában 1882-ben novemberi füzet 321. oldalán és színes képben is bemutatott. Július elsQ harmadától egész a végéig érik. Fája erQteljes, minden évben terem. Középnagynál nagyobb, inkább nagy, alakja hosszúkás és gömbölyded. Íze édesen kesernyés, húsa vastag, magja kicsiny. Színe nagyon fekete. Fája fiatal korában élénk növekedésnek örvend, de 50 éven túl növekvése meglassul. Lombozata sqrq, levelei sötétzöldek, rügyei sqrqek, virággal évenként zsúfoltak. Trencsén megyében van leginkább elterjedve. In: Kertészeti Lapok, 1908. június, 6. szám, 178. p.
Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, 3. évf. 1882. 11. füzet 321. p.Villási Pál leírása:  HYPERLINK "https://bit.ly/2IkQDWD" https://bit.ly/2IkQDWD [FizetQs forrás: Arcanum. A digitalizált példányból a cseresznyét ábrázoló színes, XI. tábla hiányzik.}
 A »Magyar Pomologiá«-nak [Rudinai Molnár István: Magyar pomológia, 4-5. füz. - Bp. Athenaeum, 1909. 25 t. Mqvészi illusztrációkkal] most jelent meg IV. és V. füzete, amely hat magyar Qsfajtájú almának, illetve hat eredeti magyar cseresznyének és meggynek, magyar és francia leírását és természet után készült mqvészi színezett, képét tartalmazza, […] a Budai Domokos-, Pázmán, Magyar tányér-, Fekete tányér-, Szászpap- és a Marosszéki piros Páris-alma, továbbá a Várkonyi, Glocker óriás-, Nyársardói-, Mednyánszky Emilia- és Korponai világos-cseresznye, valamint a Korpádi meggy leírását és képeit találjuk. A leirásokat a mq a legilletékesebb kézbQl, Angyal DezsQ királyi tanácsos, kertészeti tanintézeti igazgatóéból adja. A Marosszéki piros Páris almát Wachsmann Albert érdemes pomológusunk írta le. A képek, mint az elQzQ füzeteké Zigány Zoltánné úrnQ mqvészi alkotásai. In: Gyümölcskertész, (19. évf.) 1909. szeptember 10. 17. szám, 268. p.
MOHÁCSY MALIGA 1956
Meggy  A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termQ meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. A meggyet már az ókorban is ismerték a Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. Magyar neve finnugor eredetq, ami azt jelzi, hogy már a honfoglalás elQtt is ismerték eleink.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Meggy" https://hu.wikipedia.org/wiki/Meggy
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.cerasus.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.cerasus.html#alteteje
TÓTH M. 1997. 257–271. p.  HYPERLINK "http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
SURÁNYI 2018
Mela Carla (alma) = BERECZKI fajtanevei között nem szerepel. A Glocker Károly által Bereczkinek 1879 kora tavaszán megküldött fajtagyqjteményben volt, Glocker jelölésével.  E fajok közül több meg van már nálam, részint magától GlockertQl, részint másoktól: de vannak köztük olyanok is, a melyek neve könyveimben elQ sem fordul. Minthogy én is öreg legény vagyok, az életbQl részemre nem sok idQt remélve csakis oly fajokat akarok még tenyészteni, a melyeknek valódiságáról könyveimben magamnak biztos meggyQzQdést szerezhetek: ne csudáld, ha Glocker barátom értékes hagyatékának legnagyobb részét szintén hozzád fogom küldeni a már általam ígért többi vesszQkkel együtt. & A többiekkel mind neked fogom elküldeni egy külön csomagba kötve s többnyire a Glocker jegyfácskáival ellátva. BM . 1879. március 13. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-85. számú) levél.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között. – Eredeti, kéziratos forrás: 410. p.
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f152.image" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f152.image
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/mela_carla.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/mela_carla.htm
AN INDEX TO ILLUSTR. OF APPELS
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/163/mode/2up" http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/163/mode/2up
Mello bárónQ (körte) = (Levelezésben Barone de Mello.) (Szinonima: Baronne de Mello; Baronin von Mello; Poire His; Philippe Goes.) BERECZKI 4. 1887. 125. p.  Származása. E jeles körtét Van Mons nyerte magról. Minthogy Van Mons e fajról név nélkül küldözött szét ojtóvesszQket; alkalmat szolgáltatott arra, hogy e körtefaj kezdetben mindjárt többféle nevet kapjon a gyümölcsészektQl. E neveket alább, a hasonnevek közt fogom megemlíteni. Napjainkban midenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/43BaronnedeMello.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/43BaronnedeMello.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_097.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_097.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 137–138. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0171.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0171.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0172.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0172.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0173.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0173.JPG
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 5. kötet, 329. p. [Pdf dokumentumban 333. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._5_Birnen_1866.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._5_Birnen_1866.pdf
LEROY 1. kötet, 180–181. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/180/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/180/mode/2up
BIVORT–BAVAY ANNALES DES POMOLOGY 3. kötet, 51–52. p. (Poire Philippe Goes)
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q=Poire%20Philippe%20Goes&f=false" https://books.google.hu/books?id=wCAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q=Poire%20Philippe%20Goes&f=false
BUND – LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/baronin_von_mello.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/baronin_von_mello.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/phillip_goes.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/phillip_goes.htm
Meriám, Meriam (körte) – lásd Merriam (körte)!
Mérode esperese (körte) = (Szinonima: Doyenné de Mérode, Doyenné de Boussoch, Beurré de Mérode, Philippe double; Beurré de Westerloo; Gros seigneur, Albertine, Beurré Boussoch, Beurré Boussock, Beurré Magnifique, Beurré de Mérode-Westerloo, Bossoch, Doppelte Philippsbirne, Double-Philippe, Doyenné Boussoch, Doyenné Boussock Nouvelle, Gros-Monseigneur, Mérode, Nouvelle Boussoch, Philippe). BERECZKI 1. 1877. 321. p. „Ízre és némileg alakra is a Császár körtéhez, melynek magváról keletkezhetett, igen hasonlít e körte faj. Mikép a gyümölcsész-irók nagy része állitja, Van Mons nyerte magról Belgiumban s keresztelte el Merode-Westerloo gróf nevérQl. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/20doyennedemerode.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/20doyennedemerode.JPG;
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_043.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_043.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 171–172. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0212.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0212.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0213.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0213.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0209.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0209.JPG
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl21.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl21.htm
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/doppelte_philippsbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/doppelte_philippsbirne.htm;
THOMAS 271. p. (Boussock)
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/americanfruitcu00thom#page/270/mode/2up/search/boussock" http://archive.org/stream/americanfruitcu00thom#page/270/mode/2up/search/boussock
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe091.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/birnen/Birnen2/Pe091.htm
Meroldt ringlója (szilva) = (Szinonima: Reine-Claude de Meroldt, Meroldt’s Reineclaude.) BERECZKI 2. 1882. 425. p. „Származása. E becses szilvafajt magról nyerte Dr. Meroldt Lischnitzben, Csehországban, a honnan csak az újabb korban kezdett elterjedni. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/meroldts_reineclaude.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/meroldts_reineclaude.htm
Méroldt ringlója  lásd Meroldt ringlója!
Merriam (körte) = BERECZKI 3. 1884. 257. p.  Származása. E jeles körte Amerikából, az Egyesült államokból származik. Bostonban, a Massachusett állam fQváro-sában ismeretes és keresett gyümölcs. Európában még kevéssé van elterjedve. Ojtóvesszejét a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl és Leroy gyümölcstelepérQl, Angersból 1879-ben egyszerre kaptam meg. Nálam még nem termett: de a tQlem kapott vesszQkrQl, DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Túron már bemutatta gyümölcseit, melyekrQl e fajt körülményes leírásban már is közölhetem. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/21Merriam.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/21Merriam.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_045.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_045.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 117–118. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0144.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0144.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0145.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0145.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0146.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0146.JPG
Mészhegyi cseresznye – Lásd Szomolyai fekete cseresznye!
Meteor korai (meggy) = BERECZKI idejében ismeretlen fajta.  A Pándy meggy és a Nagy angol meggy hibridje (Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató FejlesztQ Vállalat 1965). Maliga Pál állította elQ. Korai érése és öntermékenyülQ volta miatt elterjedt hazánkban. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 268. p. Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 106. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
Métetalma  lásd Orbai alma!
Meuris (körte) = (Szinonima: Surpasse-Meuris.) BERECZKI 4. 1887. 425. p.  Van Mons kertészének, Meurisnek nevérQl két körtefaj van elkeresztelve. Egyik a fönebbi, a másik a Meuris téli körtéje (=Nec plus Meuris). MindkettQt Van Mons nyerte magról, mindkettQ meg volt gyqjteményemben: de vidékem mostoha viszonyai közé egyik sem vált be s elhalt nálam mind a kettQ. MielQtt elhalt volna; a fönebbi fajról ojtóvesszQt Petrovaynak is, Budainak is juttattam volt. Leroytól és a Simon-Louis testvérektQl egyezQleg kapván meg a fajt, hiszem, hogy valódisága ellen nem forog fön kétség. B. M.”
HOGG: THE FRUIT MANUAL 1884. 653. p.
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/fruitmanualguide00hoggrich#page/652/mode/2up" https://archive.org/stream/fruitmanualguide00hoggrich#page/652/mode/2up
LEROY 2. kötet 688–689. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/888/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/888/mode/2up
BIVORT–BAVAY 5. kötet, 55 56. p. Képe elQtte.  HYPERLINK "https://bit.ly/2JhGjTK" https://bit.ly/2JhGjTK
HEDRICK PEARS 557. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich" \l "page/556/mode/2up"http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/556/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/24SurpasseMeuris.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/24SurpasseMeuris.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/en/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_051.html" https://www.europeana.eu/portal/en/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_051.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 51–52. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0065.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0065.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0066.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0066.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0062.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0062.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/meuris.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/meuris.htm
Mézes fehér (szQlQ) = (Szinonima: Honigler). Az OMGE által 1876 nyarán termesztésre javasolt szQlQfajta. Lásd DörgQ Dániel 1876. június 19-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-34/A. számú) levele. Talán magyar származású. BQtermQ, fürtje és bogyói közepesek. Korán érik, rothadékony. CSEPREGI ZILAI 1989. 223. p.
Mezey-féle Sóvári alma  Lásd Barnapiros Sóvári!
Mihálfy pepinje (alma) = (Szinonima: Pepin Mihálfy, Mihálfy s Pepping.) BERECZKI 1. 1877. 381. p.  Származása. E kitqnQ, késQ téli almafajt jeles hazai gyümölcsészünk Glocker kezdette elterjeszteni, a ki hozzám írt egyik levelében azt mondja róla, hogy azt Enyingen, Veszprém megyében hg Batthyány Fülöp számvevQtisztje, Mihálfy nevelte magról, kinek nevérQl elkeresztelve mind-mind inkább terjed el hazánkban, sQt már külföldön is. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam GlockertQl. 1873-ban már bemutatta nálam is a fajfán elsQ gyümölcseit. Fajának valódiságáról teljesen biztos vagyok; mert növényzetét és gyümölcseit származása helyén Enyingen már elQbb, hogy sem nálam termett volna, saját szemeimmel láttam és magamnak lejegyezhettem. B. M.
Mihályfi peppinje  lásd Mihálfy pepinje!
Millet csörgQ alma  Lásd Millet csörgQje (alma)!
Millet csörgQje (alma) = (Levelezésben: Millet csörgQ). (Szinonima: Pomme de Baratte, Millet s Schlotterapfel). BERECZKI 4. 1887. 305. p.  E jeles alma valószínqleg Belgiumból származik. Nagysága és színezetének szépsége által, a Namurban tartott nemzetközi gyümölcsészeti congressus alkalmával, 1862-ben vonta elQször magára a német gyümölcsészek figyelmét. Millet, tirlemonti gyümölcsész, mint magról kelt új gyümölcsöt »Pomme de Baratte« név alatt állította ki az ugyanakkor, september végén, Namurban rendezett gyümölcstárlaton. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl, Dr. Lucastól. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/millets_schlotterapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/millets_schlotterapfel.htm
Millet vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Millet, Millet s Butterbirn.  Downingnál: Beurré Millet of Angers). BERECZKI 1. 1877. 341. p.  E jeles Qszi és telelQi körtefaj Frankhonból származik és pedig a Maina és Loire megyei Kertésztársulat angers-i gyümölcsösébQl. 1847-ben termett elQször s az emlitett társulat elnökének, a jeles természetbúvár és író Millet-nek nevérQl lQn elkeresztelve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. Fajfámon már több ízben termett. Gyümölcsei, növényzete a leírásokkal egyezvén, fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER 1. kötet 27. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/27BeurreMillet.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/27BeurreMillet.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_052.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_052.html
VERGER–MAS 1. kötet, 57–58. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1089.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1089.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1090.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1090.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1091.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1091.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/millets_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/millets_butterbirne.htm
LEROY 1. kötet, 394–395. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/394/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/394/mode/2up
Mindszenti meggy = (Szinonima: Cerise de la Toussaints; Allerheiligen Kirsche). BERECZKI 4. 1887. 519. p. „Gyümölcse kicsi és élénk savanyu, mint a közönséges meggy; szine olyan piros, mint az Amarellák vagy piros meggyek szine. Nem egyszerre, hanem apródonkint érik. Fája akkor virágzik, a mikor már a cseresznyefélék csaknem mind leértek, tehát körülbelül junius derekán. Virágait arasznyi hosszú, lecsüngQ fürtökben hozza. A fürtön a virágok apródonkint nyílnak ugy annyira, hogy mikor az utolsó virágok nyílnak; akkor már az elsQ virágokból piros, érett szemek is találkoznak a fürtön. A különösséget kedvelQknek való ez csak!  Körülményesen és hosszasan leirta: Oberdieck, lllustr. Handb. Der Obstk. VII. 61. Lásd még VáltvaérQ meggy!
JAHN LUCAS OBERDIECK 7. kötet 61. p. (Allerheiligenkirsche) [Pdf dokumentumban 75. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf


BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE I. kötet (1853)
 HYPERLINK "https://fr.wikisource.org/wiki/Annales_de_pomologie_belge_et_%C3%A9trang%C3%A8re/Cerise_de_la_Toussaint" https://fr.wikisource.org/wiki/Annales_de_pomologie_belge_et_%C3%A9trang%C3%A8re/Cerise_de_la_Toussaint
Mindszenti (Váltva érQ) meggy  lásd még Mindszenti meggy és Váltva érQ meggy! SURÁNYI 2018.  A Pándy meggy létrejöttében számba jöhetQ fajta. Gyümölcse kicsi, savas, piros (mint az amarellák). Fája a cseresznyék leérése után kezdQdik, szakaszosan  mert elhúzódva is virágzik, arasznyi csüngQ fürtökben hozza gyümölcseit, a gyümölcsének érése éppen ezért többszakaszos (Oberdieck leírása nyomán: ENTZ 1858). Surányi D.”
SURÁNYI 2018
Mirabella double verte – Lásd Mirabelle verte (szilva)!
Mirabelle verte (szilva) = (Szinonima: Grune Mirabelle, Mirabelle double verte.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Levelezésben ringlóként említve. (1884. június 2. B-D. levelezés, 4. kötet, B-238. számú levél hátoldalán DörgQ feljegyzése.)
AQUARELLE VERGER 6. kötet, 46. kép
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/25Mirabelledoubleverte.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/25Mirabelledoubleverte.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_049.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_049.html
VERGER – MAS 6. kötet, 81–92. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60118.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60118.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60119.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60119.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60115.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60115.JPG
Mirabolán szilva = Mirabolán, Myrobalan, Prunus cerasifera (P. myrobalana) (Szinonima: cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka, paradicsomszilva, mirobalán, lotyó- vagy fosószilva, Morabora). Hazája Délnyugat-Ázsia. Igénytelen, edzett növény, a normál kerti viszonyoknál szárazabbat és nedvesebbet is elvisel. Nyírható, tövisessége miatt áthatolhatatlan nyírott sövény nevelhetQ belQle. A faiskolák az alapfajt mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. Zöldesfehér virágú, tövises bokorfa. Termése gömbölyq, lédús, sárga vagy piros színq, édeskés-savanykás ízq. Akár kompótnak is alkalmas, de fQleg pálinka készítésére használják. Lásd: Kertlap -  HYPERLINK "http://kertlap.hu/mirabolan/#" http://kertlap.hu/mirabolan/#
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/potyoka-szilva/" https://csodakertesz.hu/termekek/potyoka-szilva/
TEREBESS  HYPERLINK "http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/mirabolan.html" http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/mirabolan.html
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.cerasifera.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.cerasifera.html#alteteje
GÉCSE M. 225. p.  HYPERLINK "http://epa.oszk.hu/01600/01626/00004/pdf/EPA01626_Acta_Beregsasiensis_2010_2_223-227.pdf" http://epa.oszk.hu/01600/01626/00004/pdf/EPA01626_Acta_Beregsasiensis_2010_2_223-227.pdf
Mogyoró – A mogyoró (Corylus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehetQ termésük miatt már az Qskorban is kedveltek voltak.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Mogyor%C3%B3" https://hu.wikipedia.org/wiki/Mogyor%C3%B3
Entz Ferenc: A mogyorófáról. In: Kertészeti Füzetek, 65 90. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2KgzQEz" https://bit.ly/2KgzQEz
TÓTH M. 1997. (VARGA László tollából) 381–388. p.  HYPERLINK "http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" http://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/corylus.avellana.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/corylus.avellana.html#alteteje
Moldvai alma = (Szinonima: Dominisca, Götterapfel, Domneszk, Úri alma, Herrenapfel, Pomme de Moldavie.) BERECZKI 3. 1884. 369. p. „Származása. Bizonytalan. Valószinq azonban, hogy Moldva vagy Bukovina a hazája; mert ott »Domneszk (=úri alma)« név alatt régóta nagyon el van terjedve. Eredeti oláhos nevébQl lett aztán a Nyugat gyümölcsészei által használatba vett »Dominiska« neve, melyet a németek »Götter-Apfel« (=Istenek almája) névre változtatták el. Tán éppen e nagyhangú névnek köszönheti, hogy napjainkban már mindenfelé el van terjedve. Hazánkban, a Székelyföldön nagyra becsülik és ott e fajt fönnebbi név alatt ismerik és terjesztik. Ojtóvesszejét elQször 1875-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérektQl; késQbb 1882-ben Csoboth Ferencz öcsém is megküldötte azt ojtóveszszQkben és bemutatta a fajt gyümöcs-példányokban is. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 1/3.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/goetterapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/goetterapfel.htm
LEROY 3. kötet, 263–264. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/262/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/262/mode/2up
Mondelle (körte) = (Szinonima: Beurré Mondelle). BERECZKI 3. 1884. 263. p. „Származása. Bizonytalan. Leroy, a ki a gyümölcsök eredetét kiváló szenvedélylyel kutatta, csak annyit tud e körtefajról, hogy e század elsQ felében, Belgiumból, Bauman, vilvorde-i faiskolatulajdonos kezdette elterjeszteni. Máig sincs még kellQleg elterjedve a világon. Ojtóvesszejét Leroy híres faiskolájából, Angersból 1879-ben kaptam meg. Nálam még nem termett; de MezQ-Túron, DörgQ Dániel barátomnál, a tQlem került vesszQkrQl már bemutatta gyümölcseit, melyekrQl e fajt körülményes leírásban már is közölhetem. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/07BeurreMondelle.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/07BeurreMondelle.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_017.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_017.html
VERGER–MAS 3. kötet, 1. rész, 143–144. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0174.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0174.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0177.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0177.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0178.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0178.JPG
LEROY 1. kötet, 396–397. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/396/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/396/mode/2up
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f405.image.r=Dictionnaire%20de%20pomologie.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f405.image.r=Dictionnaire%20de%20pomologie.langEN
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl27.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxPl27.htm
Monfort szilva – Lásd Montfort!
Monstrueus de Bavay – Lásd Korai Hortensia meggy!
Monstrueuse de Bavay (meggy) – Lásd Hortensia (meggy)!
Monstrueuse de Bergerac (alma) = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel. Veress Ferenc kolozsvári fényképész, feltaláló, gyümölcsész által A Nép Kertésze címq lapban említett almafajta. Lásd DörgQ Dániel 1879. július 6-i (B-D. levelezés, 2. kötet, D-95. számú) levelét! Bereczki Máté 1879. július 20. B-94. számú levelében írtak szerint kertjében ez a fajta nem volt meg.
LEROY 4. kötet, 475–476. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/474/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/474/mode/2up
Monstrueuse de Doué (vagy Douai) (Qszibarack)  Lásd Reine des Vergers!
Mont des pic  Lásd Montdespic (alma)!
Montdespic (alma) = (Szinonima: Pomme de Montdespic.) BERECZKI 4. 1887. 323. p.  Származása. E jeles alma Francziaország Gironde-nevq megyéjébQl származik, honnan az ötvenes évek vége felé kezdett elterjedni. Nevét azon kastélytól kapta, melynek közelében fölfedezték. Még napjainkig is folyvást az újdonságok közé tartozik. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérek hires faiskolájából, Plantièresból. Fajfámon, nálam is, több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-295. számú levélen!
LEROY 4. kötet, 473–474. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/472/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/472/mode/2up
Montfort (szilva) = (Szinonima: Prune de Montfort, Montfortpflaume.) BERECZKI 2. 1882. 419. p.  Származása. E kitqnQ szilvát, mikép Mas Alfonz írja, Ebertné aszszony magról nyerte faiskolájában, Montfortin-ban (Frankhon), és Prevost, híres franczia gyümölcskertész, Montfortini szilva elnevezés helyett fönnebbi, megrövidített névre keresztelve, kezdette elterjeszteni. Napjainkban, mikép meg is érdemli, nagyon el van már terjedve a világon. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Ottrubay Károly barátomtól, Aradról. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/montfort.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/montfort.htm
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 6. kötet, 75. p.  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Montfort&f=false" http://books.google.hu/books?id=kiEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Montfort&f=false
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/34DeMontfort.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/34DeMontfort.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_067.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_067.html
VERGER – MAS 6. kötet, 131–132. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60168.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60168.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60169.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60169.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60165.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60165.JPG
Montigny vadoncz (körte) = (Szinonima: Besi de Montigny; Wildling von Montigny; Trouvée de Montigny; Louis Bosc; Montigny etc.) BERECZKI 4. 1887. 127. p. „Származása. Mikép a gyümölcsök származási történetének fáradhatlan kutatója, Leroy irja; e jeles gyümölcsöt Montigny-Lencoupban, Frankhonban fedezték fel s 1750 körül kezdették elterjeszteni. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérek nagyszerq gyümölcstelepérQl, PlantièresbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/17BesideMontigny.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/17BesideMontigny.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_035.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_035.html
VERGER – MAS 2. kötet, 169–170. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2211.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2211.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2212.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2212.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2213.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2213.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_aus_montigny.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_aus_montigny.htm
Montinesco (alma) – Lásd Havasi fürtös!
Montinesko (alma) – Lásd Havasi fürtös!
Montlauri – lásd Montlaur-i!
Montlaur-i Raymond – Lásd Montlaur-i Rajmond (körte)!
Montlaur-i Rajmond (körte) = (Szinonima: Raymond de Montlaur.) BERECZKI 4. 1887. 427. p. Újdonság. Még csak napjainkban kezd elterjedni. Frankhonban, Des-Nouhes nevq birtokos nyerte magról, Cacaudière-ban. Ojtóvesszejét 1885-ben kaptam Aradról, Ottrubay Károly barátomtól és az idén. Kolosvárról, idQsb. Bodor Pál barátomtól is. »Gyümölcse«, a Guide pratique 103-dik lapján olvasható jellemzés szerint,  igen nagy, szépalaku és gyönyörq színezetq; husa igen fehér, finom olvadó; leve igen bQ, czukros, igen kellemes, fqszeres izq; I. rendq; érik octoberben. A Revue de l arboriculture 163-dik lapján az van róla fölemlítve, hogy »husának izébe kellemetlen fanyarság is szokott vegyülni és ennélfogva csak II. rendq csemegegyümölcs.« Körülményesen, tudtommal, még senkisem irta le. B. M.
QUIDE PRATIQUE-1876
 HYPERLINK "https://books.google.hu/books?hl=hu&id=Rbo_AAAAYAAJ&q=Raymond#v=snippet&q=Raymond&f=false" https://books.google.hu/books?hl=hu&id=Rbo_AAAAYAAJ&q=Raymond#v=snippet&q=Raymond&f=false
Montmorency meggy – (Szinonima: Grosse Glaskirsche aus Montmorency; Kirsche aus Montmorency, Petit Gobet?) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Lásd még Nagy Gobet meggy!
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_glaskirsche_aus_montmorency.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_glaskirsche_aus_montmorency.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/kirsche_aus_montmorency.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/kirsche_aus_montmorency.htm (Petite Gobet)
Montreulli meggy  Lásd Montreuilli meggy!
Montreuilli meggy  BERECZKI mqveiben nem szerepel. A Pándy meggy és a Montreuilli meggy keresztezésével nemesítette Maliga Pál 1970-ben a Favorit meggyet.  HYPERLINK "http://www.bordeaux.inra.fr/eucherrydb/individual/886" http://www.bordeaux.inra.fr/eucherrydb/individual/886
MALIGA P. 1954. [FizetQs forrás: Arcanum]
 HYPERLINK "https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_03/?pg=186&layout=s&query=Montreulli" https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_03/?pg=186&layout=s&query=Montreulli
MALIGA P. 1970. 247 253. p. [FizetQs forrás: Arcanum]
 HYPERLINK "https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_29/?query=Montreuilli&pg=256&layout=s" https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AGRARTUD_29/?query=Montreuilli&pg=256&layout=s
HEDRICK CHERRIES – 298. p. (Montreuil; Belle de Montreuil)
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/298/mode/2up/search/Montreuil" http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/298/mode/2up/search/Montreuil
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/348/mode/2up/search/Montreuil" http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/348/mode/2up/search/Montreuil
AQUARELL VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/33PrecocedeMontreuil.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/33PrecocedeMontreuil.JPG [Précoce de Montreuil - Early may]
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_073.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_073.html
VERGER – MAS 8. kötet, 141–142. p. [Précoce de Montreuil – Griotte]
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80167.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80167.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80168.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80168.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80169.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80169.JPG
LEROY 5. kötet, 1. rész, 346. p. 367. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54602751/f355.item.r=cerise%20de%20Holland" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54602751/f355.item.r=cerise%20de%20Holland
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54602751/f376.image.r=cerise%20de%20Montreuil" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54602751/f376.image.r=cerise%20de%20Montreuil
GUIDE PRATIQUE  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f26.item.r=Montreuil" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f26.item.r=Montreuil [Belle de Montreuil]
SURÁNYI 2018.
Morabora (szilva) – Cseresznyeszilva szinonimája – Lásd Mirabolán! [Sárga Mirabella szinonimájaként is ismert.]
Mórabóra – A Szív alakú cseresznye szilva (lásd ott!) MezQtúr környéki tájnyelven: Mórabóra szilva.
Morgenduft (alma)  lásd Harmat alma!
Moringeni rózsa (alma) = (Szinonima: Moringer Rosenapfel). BERECZKI 4. 1887. 482. p.  E szép és jó nyári almát Hinüber, német pomolog találta föl 1857-ben Moringentól félóra járásnyira, egy malom mellett. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam Dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Nálam a fajfán csak sínylQdött folyvást, még faiskolai ojtványaim is nagyon megérezték a tartós szárazságot. Aradon, bold. Szakolczay Lajos, törv[ény]sz[é]ki biró, barátom kertében sem mutatott a fajfán vígtenyészetet; de ott mégis bemutatta volt mosolygó szép gyümölcseit. Növényzete meglehetQsen egyezik Oberdieck leírásával, tehát hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/moringer_rosenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/moringer_rosenapfel.htm
Morny herceg (körte) = (Szinonima: Duc de Morny, Herzog von Morny.) BERECZKI 2. 1882. 207. p. „Boisbunel, roueni gyümölcsész nyerte magról, 1862-ben s Morny herczeg nevérQl elkeresztelve 1865-ben kezdette, mint szép, nagy és jó téli körtét, elterjeszteni. B. M.
LEROY 2. kötet, 95 96. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/94/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/94/mode/2up
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 6. kötet 187–188. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f290.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k54365753/f290.image.r=pomologie.langFR
Morus alba – Lásd Eperfa!
Morus nigra – Lásd Eperfa!
Mosolygó (alma) [Kolozsvári] = BERECZKI 3. 1884. 427. p. „E becses alma is Erdély Qs gyqmölcse. Bold. Nagy Ferencz tanár szerint »Maros- és Udvarhelyszék a hazája. Nyár derekáig is épségben elálló gyümölcseivel a székely atyafiak nyereséges kereskedést qznek. Az Qszszel vermekbe rakott gyümölcsöket késQ tavaszon zsákokba szedik, mondja Nagy Ferencz s a megtelt zsákokat kíméletlenül egymásra hányva, fakó szekereiken, döczögQs utakon szállítják a távolabbi piaczokra. A mosolygó alma épségben állja ki a szállítás viszontagságait.« Ojtóvesszejét Vályi Elek, ref. Esperes, barátom KentelkérQl és Nagy Ferencz, tanár Kolozsvárról küldötték meg nekem. B. M.
Ismertette Budai József: Adatok a Székelyföld gyümölcsészetéhez c. cikkében Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 7. évfolyam. 1886. 12. füzet, 364. p. Említi Bereczkihez szóló (1888. szept. 20. A-111. számú) levelében is: „[…] a külföldi folyóiratokba van szándékom dolgozni; nevezetesen a Pomologische Monatshefté-ben szeretnék írogatni, a fiatal Lucas [Lucas, Fr.] lapjába. Csak hogy ennek némileg utját állja, hogy a német nyelvben még nem vagyok egészen biztos. Az idén a Mosolygót és a Kék muskotályt bemutatom nékik, minthogy ezek az idén szép példányokat termettek, s hozzá mellékelem a leírást is a bátyám munkájából fordításban. Hanem arra kérem kedves Bátyámat, hogy a fordítás kéziratát legyen szíves át nézni és esetleg kijavítani, mielQtt elküldeném.  A Mosolygó leveleinek a leírásába aligha hiba nem csuszott be, Bodor P[ál] tojásdad leveleket említ, holott azok túlnyomólag kerülékesek. B. J.
Szélrajzát lásd Bereczki DörgQ levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 4/3. és 4/4.
GIRÓKUTI  Nagy Ferenc: Magyarország gyümölcsészete színezett rajzokban /Szerk. Girókuti P. Ferencz.   Pest, Heckenast, 1863. 48 p. 24 t. 30 cm
RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁK, ÉRTÉKEK 2014  22. p.
 HYPERLINK "https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb" https://issuu.com/scrnsvr/docs/fajtaleirasok_20mb
NAGY-TÓTH 1998  Mosolygó alma (Ocfalva, Udvarhely vm., ma Oeni, Románia) 222 223. p. 182. színes ábra (pdf dokumentumban 298. lap)  HYPERLINK "http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1" http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/27551/EME_Nagy-TothFerenc-RegiErdelyiAlmak.pdf?sequence=1 [Lassú, teljes letöltés]
Moss páratlana (alma) = (Szinonima: Incomparable de Moss; Moss’s Incomparable.) BERECZKI 4. 1887. 325. p. „Származása. Bizonytalan. Bivort szerint valószínqleg Angolországból származik, honnan az ötvenes évek elején kezdett elterjedni. Bárha megérdemlené; még napjainkban sincs kellQleg elterjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából, PlantièresbQl. Több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-295. számú levélen!
LEROY 4. kötet, 479 480. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/478/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/478/mode/2up
Motte vadonca (körte) = (Szinonima: Besi de la Motte, Wildling von Motte, Bein Armudi, Beurré blanc de Jersey, Grüne Bergamotte, stb.) BERECZKI 1. 1877. 257. p. „Régi franczia gyümölcs, melyet 1680. körül XIV. Lajos franczia király gyümölcsös kertéinek alapitója, Quintinye kezdett elterjeszteni. B. M.”
„Dochnahl felsorolja a Wilding von Motte névnél a fajta szinonimái között a Grüne Bergamotte, a Graue und Grüne Winterbergamotte és a Graue und runde Bergamotte társneveket is. A sok társnév egyébként a fajta elterjedtségét igazolja. Mivel e gyümölcs zöld és többnyire gömbölyq, az azonosságot elfogadjuk. A régi francia eredetq körtét, melyet 1680 körül Quintiny, XIV. Lajos gyümölcskertésze kezdett terjeszteni, Diel Wilding von Motte néven ismerteti. Lucas–Oberdick ugyane névvel tárgyalják a fajtát. Bazalicza 1840. évi faiskolai árjegyzékében, 1844-ben Urbanek, 1858-ban pedig Glocker a Diel által ismertetett néven ajánlották a fajtát . Entz Lamotte vandonca (Wildling von La Motte) elnevezéssel szaporította és terjesztette. Bereczki a fenti névvel ismertette részletesen a körtefajtát. Angyal DezsQ Motte vadókája névvel foglalkozott vele. Október novemberben érQ, gömb alakú, zöld, bQlevq, igen cukros, zamatos, magháza körül kissé kövecses, elsQrendq csemegegyümölcs. Fája fiatalon erQteljesen, majd mérsékelten nQ, késQn fordul termQre, de rendszeresen és bQven terem. A fajta védett fekvést, szélárnyékot kíván, talajban nem válogat. A peklini körülmények [peklini uradalom (Sáros vm.) - 1762] a fajta igényeit védett fekvésben kielégítették. A mai hazai gyümölcstermesztésben ismeretlen fajta. Bogdán I.  Geday G.
BOGDÁN GEDAY 1971. 338 339. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2t6YLUZ" https://bit.ly/2t6YLUZ
STOLL, R. 1885/25. szám, 287 288. p. [Pdf dokumentumban 292 293. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_von_motte.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/wildling_von_motte.htm
Multhaupt karmin renetje – lásd Multhaupt renetje!
Multhaupt renet – lásd Multhaupt renetje!
Multhaupt-renetje (alma) = (Szinonima: Reinette Multhaupt, Multhaupt’s Reinette, Multhaupt karmin almája, Radauer Parmäne, Multhaupts Carminreinette). BERECZKI 1. 1877. 445. p.  E szép és jó téli almát a jelen század elején Multhaupt, borkereskedQ nyerte magról Vienenburgban Goslarhoz közel, Németországban s keresztelte el a kerte mellett elvonuló Radau pataktól »Radaui parmén«-nak, mely nevet azonban Diel késQbb »Multhaupt karmin renetje« névre változtatott s Flotow az »lllustrirtes Handbuch«-ban fönebbi, jelenleg a gyümölcsészeti irodalomban átalánosan elfogadott névre rövidített meg. Ojtóvesszejét Kovács JózseftQl, BátorkeszibQl és Feistkorntól, MeiningenbQl (Szászország) kaptam. Mindkét helyrQl kapott vesszQket ugyanegy fára ojtván, ugy tapasztaltam, hogy egymás közt is s a leírásokkal is egyezQk voltak gyümölcseik és növényzetük; minél fogva fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/multhaupts_renette.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/multhaupts_renette.htm
Munkácsi sóvári – Lásd Beregi sóvári! Lásd még Sóvári alma!
Muscat renet (alma) = (Levelezésben: Muscis renet.) – Lásd Muskotály renet alma!
Muscis renet – Lásd Muskotály renet alma!
Muskotály beszterczei szilva – Lásd Besztercei muskotály szilva!
Muskotály meggy – DörgQ Dániel 1875. július 14-én írt (B-D. levelezés, 1. kötet, D-22. számú) levelében említett  hitvány gyümölcsöt termQ fa , melyet oltóalanyként használt.
Muskotály renet (alma) = (Szinonima: Reinette musquée, Muskatrenette, Muskat-Reinette, Muscadet, Margil, Small Ribston, Never-Fail). BERECZKI 1. 1877. 349. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Némelyek Hollandiát és Angolhont, mások Francziaországot tartják e jeles almafaj bölcsQjének. Állitásukat biztos adattal nem támogathatván, minden, a mit mondanak, csak puszta gyanitás. Leroy gyanitása azonban mégis alaposnak látszik; mert szerinte a Muskotályrenet emlékezetet meghaladó idQk óta el van terjedve Muscadet név alatt Normandiában (Frankhon), hol gyümölcseit almabor készítése czéljából megérdemlett becsben tartják. Ojtóvesszejét még 1864-ben kaptam Bátorkesziból Csíkos muskotály-renet név alatt. KésQbb OberdiecktQl is meghozattam JeinsenbQl fönebbi átalánosan elfogadott neve alatt. BM
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/muskat_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/muskat_renette.htm;
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/49Reinettemusquee.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/49Reinettemusquee.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_100.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_100.html
VERGER–MAS 4. kötet, 179–180. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450219.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450219.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450222.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450222.JPG  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450223.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450223.JPG
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/muskotaly-renet/" https://csodakertesz.hu/termekek/muskotaly-renet/
Muskotályos narancskörte = (Szinonima: Orange musquée, Muskirte Pomeranzenbirn, Grosse muskirte Pomeranzenbirn. – „A franczia gyümölcsészek nálam meglevQ mqveiben az »Orange rouge« hasonnevéül van fölemlítve a Muskotályos narancs körte is, de hibásan; mert e kettQ ugy gyümölcsei mint növényzetére nézve különbözik egymástól. B. M. Az idézett oldalon) BERECZKI 3. 1884. 259. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Leroy szerint Francziaországban már 1600 körül nagyban el volt terjedve. Napjainkban már egyike az ismertebb körtefajoknak mindenfelé, a hol a körtefa díszlik: de egyike azon körtefajoknak is, a melyek nem mindenütt érdemlik meg az »egri« nevet. A gyümölcsészek közül némelyek a fája, némelyek a gyümölcse ellen panaszkodnak. Tapasztalatom szerint, itt az alföldön, semmi tekintetben sem lehet ellene panasz. Ojtóvesszejét 1871. és 1872-ben két ízben is megkaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_muskierte_pomeranzenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_muskierte_pomeranzenbirne.htm
Mustos fehér borszQlQ  Lásd Magyarádi!
Mutsu (alma) = (Szinonima: Crispin). Bereczki Máté idejében még nem létezQ fajta.  Japánban nemesítették a Golden Delicious és az Indo keresztezésével. Tóth Magdolna.
TÓTH M. 57. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
 A Golden Delicious és az Indo keresztezésével a Kuroishiben lévQ Aomori Almakísérleti Állomáson 1930-ban állították elQ. A fajta fenntartását a Budapesti Corvinus Egyetem végzi. Az állami elismerés éve 1979. Gyümölcse: Szeptember végén  október elején szedhetQ. Igen nagy, hengeres alakú (222 g) zöldes, majd sárga héja viaszos, nem parásodik. Sárgásfehér húsa roppanó, kellemes ízq. Kis termés esetén keserqfoltosság jellemzi. Termesztési értéke: Igen erQs növekedésq fájának korona alapterülete 30%-kal nagyobb, mint a Golden Deliciousé. KésQn fordul termQre. A telepítést követQ 10. évben utoléri a Golden Delicious halmozott fánkénti termését. A Golden Deliciousnál is hajlamosabb alternanciára. Korona alapterületre számított termése viszont 32%-kal kisebb, mint a Golden Deliciousé. Varasodás iránti fogékonysága az összehasonlító fajtáéhoz hasonló. KözépidQben virágzik, triploid virágpora más fajták termékenyítésére alkalmatlan. Jól termékenyítik: Golden Delicious és Starking mutánsok, Jonathan, Gloster és az Idared.” Lásd AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 19–20. p.  HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
Mückebergi nagy (cseresznye) = (Szinonima: Mückeberger grosse Kirsche.) BERECZKI 4. 1887. 516. p. „Gyümölcse igen nagy; tompa szívalakú; fekete; húsa sötétvörös, tömött csaknem roppanó; I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs. Érik a cseresnyeérés Vl-dik hetében.  Fája vígnövésq, egészséges, edzett, igen termékeny. Aszalásra és befQzésre kitqnQ. Tudtommal, körülményesen még senki sem irta le. Oberdieck csak röviden szól felQle »Pom. Notizen« czimq munkája 190. lapján. B. M.
CSERESZNYE 2003. 60. p.;
GYÜMÖLCSFAJTÁK 2. 2001. 18. p.;
GYÜMÖLCSFAJTAISMERET és használat. Szerkesztette: Soltész Miklós. Bp. 1998. MezQgazdasági Kiadó. 319. p.
OBERDIECK Pom. Notizen. 190. p. [Mückeberger grosse]
 HYPERLINK "https://archive.org/stream/pomologischenot00obergoog#page/n184/mode/2up" https://archive.org/stream/pomologischenot00obergoog#page/n184/mode/2up
Müchenbergi nagy cseresznye – Lásd Mückebergi nagy cseresznye!
Mückelbergi – Lásd Mückebergi!
Müller Emilia (alma) = (Szinonima: Emilie Müller; Emilia). BERECZKI 2. 1882. 301. p. „Származása. Az egyszinq renetek családába tartozó eme jeles almát Müller, német gyümölcsész nyerte magról Züllichauban (Poroszország) s leánya, Emilia nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Fájának rendkivüli termékenysége s gyümölcseinek finom íze daczára napjainkig sincs még érdeme szerint elterjedve, Ojtóvesszejét több ízben is megkaptam ReutlingenbQl. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/emilie_mueller.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/emilie_mueller.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 1. kötet 121. p. (Müller L. leírásában) [Pdf dokumentumban 131. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._1_Aepfel_1855.pdf
Myrobalán – Lásd Mirabolán!
N, NY
Naghin vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré de Naghin, Butterbirn von Naghin.) BERECZKI 2. 1882. 181. p. „E jeles körte újdonságot Daras de Naghin, tournay-i birtokos nyerte, alkalmasint azon magonczok valamelyikérQl, melyek, mint Du Mortier irja Everard Gábor tournay-i kertésztQl kerültek hozzá. ElsQ gyümölcsei 1858-ban mártius 10-én lQnek bemutatva a tournay-i kertésztársulatnak, mely azokat, ugyanakkor kitüntetésben is részesité. Ojtóveszszejét 1873-ban kaptam ReutlingenbQl dr. Lucastól. Ugy vadonczra, mint birsre ojtott faiskolai ojtványaimon több izben termett már nálam. Gyümölcsei, növényzete a Pomone Tournaisienne-ben közlött rövid leírással egyezvén, fajom valódiságában nem kételkedem. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_von_naghin.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_von_naghin.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/naghins_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/naghins_butterbirne.htm
DU MORTIER [Dumortier]
 HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Naghin&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Naghin&f=false
Nagy angol meggy  BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében nem szerepel.  Gyümölcse középnagy, gömbölyq, egyik oldalon kissé lapított, sötétpiros. Húsa puha, festQlevq, igen savanyú; kocsánya rövid. Június 2. felében már színesedik, de fogyasztásra július elején való; éretten sokáig a fán marad. Fája gyenge növekedésq, csüngQ ágakkal, bQtermQ fajta. (MOHÁCSY  MALIGA 1956). [& ] A Pándy meggy kialakulásában szerepet játszhatott. Surányi D. SURÁNYI 2018.
Nagy angol (szilva)  (Szinonima: Grosse englische Zwetschge, Englische Pflaumenzwetschge, Peltzzwetschge, [Italiänische Zwetsche]). BERECZKI mqveiben nem szerepel.  Az elQbbivel [Közönséges hosszú szilva] egy idomu és színq, kevéssé nagyobb. Íze fönséges és czukros édességq. Jó gyümölcs, fája termékeny. Skublics K.
GAZDASÁGI TUDÓSÍTÁSOK 1842. 5. évf. 4. szám, 117. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2Iy6YKW" https://bit.ly/2Iy6YKW
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl24.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Pruim/TxtPla/TxPl24.htm
BUND – LEMGO [Italiänische Zwetsche, Grosse englische Zwetsche – in Württemberg]  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_zwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_zwetsche.htm
Nagy arany peppin – Lásd Nagy aranypepin!
Nagy aranypepin (alma) = (Szinonima: Doppelter Goldpepping, Pippin d’or double.) BERECZKI 2. 1882. 383. p. „Származása. HihetQleg Hollandból származik. Oberdieck ismertette meg német nyelven elQször, irván, hogy ojtóvesszejét OttolandertQl, Boskoopból kapta azon értesítés kiséretében, hogy ott, e becses alma nagyban el van terjedve. Bárha jeles tulajdonainál fogva hivatva volna a legszélesebb elterjedésre; még sincs kellQleg elterjedve még napjainkban sem. Franczia gyümölcsészek még nevét sem említik föl. Simon-Louis nagy catalogjában is csak mint a Brédai renet hasonneve van megemlítve, de hibásan; mert ezen almafaj és a Bredai renet lényegesen különböznek egymástól. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam Oberdiecktól, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/doppelter_goldpepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/doppelter_goldpepping.htm
Nagy barátalma = (Szinonima: Grosser Mönchsapfel). BERECZKI 4. 1887. 327. p. „E jeles háztartási és piaczos gyümölcs Németországból származik, a hol Beek környékén, Ruhrort mellett nagyban tenyésztik és gyümölcseit aszalványnak vagy pedig almaszörpnek használják föl, mely czélra, Oberdieck szerint, az ismert édes almák legtöbbjénél alkalmasabb. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_moenchsapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_moenchsapfel.htm
Nagy fekete ropogós (cseresznye) = (Szinonima: Gros bigarreau noir, Grosse schwarze Knorpelkirsche.) BERECZKI 4. 1887. 517. p.  Gyümölcse kedvezQ évjáváskor nagy, máskor csak középnagy; alakja szabálytalan, tompa-szívalakú; feketeszinü: húsa feketés-vörös, tömött, de nem oly kemény, mint némely másfajta ropogós cseresznye; I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs; érik a cseresznyeérés VI. hetében. Fája erQteljes, edzett, igen termékeny. .
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_schwarze_knorpelkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_schwarze_knorpelkirsche.htm
Nagy Ferencz vajonca (körte) – Lásd Nagy vajonc!
Nagy Ferencz tanár vajonca – Lásd Nagy vajonc!
Nagy fügekörte – Lásd Nagy füge körte!
Nagy füge körte = (Szinonima: Grosse figue, Grosse Feigenbirne.) BERECZKI 2. 1882. 145. p. „Származása. De Jonghe belga gyümölcsész nyerte magról Brüsselben 1862-ben. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. Fajfámon több ízben termett már. Gyümölcsei, növényzete egyezvén a leírásokkal, fajom valódisága kétségtelen. B. M.
ILLUSTRIRTE MONATSHEFTE, 1866. 10 11. p. [Pdf dokumentumban 12. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_12.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Pomologische_Monatshefte/Band_12.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_feigenbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_feigenbirne.htm
Nagy Gobet (meggy) = (Szinonima: Gros Gobet, Grosser Gobet, De Montmorency à gros fruit, Gobet à court queue), BERECZKI 4. 1887. 519. p. „Gyümölcse nagy, két végén jól belapított gömbalaku, rövidszárú, sárgával árnyalt élénkpiros; húsa sárgás, lágy, igen leves, elejénte csak oly savanyu, mint a közönséges meggy; de értével czukros-savanykás. I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs; érik a cseresznyeérés IV. hetében. Fája lassunövésq, igen sqrqn elágazó; kedvezQ viszonyok közt igen termékeny. Nálam évenkint csak itt-ott látni rajta egy-egy szemet. Körülményesen leirta: Oberdieck, lllustr. Handb. Der Obstk. III. 543. és mások. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/40Grosgobet.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/40Grosgobet.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_093.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_093.html
VERGER – MAS 8. kötet, 51–52. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80064.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80064.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80065.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80065.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80061.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80061.JPG
HERSZÉNYI 1934. 247. p.;
SOCIÉTÉ POMOL. (FRA) 1947. 73. p.
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10071.JPG.JPG" http://pomologie.com/oc/vergerfcs/tom1/images/fullsize/VF10071.JPG.JPG
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_gobet.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/grosser_gobet.htm
Nagy hercegnQ (cseresznye) = (Szinonima: Grosse Prinzessinkirsche, Holländische grosse Prinzessin) BERECZKI 4. 1887. 517.  Nagy herczegnQ, (=Grosse Prinzessin Kirsche). = Esperen ropogósa. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_prinzessinkirsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_prinzessinkirsche.htm és ugyanitt Nagy hollandi hercegnQ:
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=grosse_prinzessinkirsche" http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=grosse_prinzessinkirsche
GAZDASÁGI TUDÓSÍTÁSOK 5. évf. 1. füzet, 1841. [Hollandi nagy herczegnQ]  HYPERLINK "https://bit.ly/2IEiZi3" https://bit.ly/2IEiZi3
Nagy Jobet meggy (Levelezésben félreírás)  Lásd Nagy Gobet (meggy)!
Nagy macskafej körte  Lásd Catillac körte!
Nagy mandula körte  Lásd Nagy mandulakörte!
Nagy mandulakörte = (Szinonima: Grosse poire d amande). BERECZKI 4. 1887. 429. p.  Származása. Bizonytalan; valószínq azonban, hogy Belgiumban lépett a világra; mert ott mindenfelé el van terjedve és fönebbi neve alatt széltére ismeretes. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl. Nálam is termett már egy ízben a fajfán. Gyümölcse és növényzete is meglehetQsen egyezvén a leírásokkal hiszem, hogy fajom valódi. B. M.”
BIVORT–BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 4. kötet, 97. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
LEROY 2. kötet 255–256. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/254/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/254/mode/2up
Nagy meggy  A Pándy meggy egyik tájnyelvi megnevezése. Lásd Pándy meggy! SURÁNYI 2018.
Nagy nemes herczegnQ  Lásd Alant alma! BERECZKI 3. 1884. 546 548. p. HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_3.pdf"http://mek.oszk.hu/09600/09614/pdf/gyumolcs3_3.pdf
Nagy Sóvári alma =  Huszti József Békés városi veterán kertész írta Catalógjában a Nagy Sóvári alma után zár jel közé írja /:Daru:/, a sóvári alma név megvan a Debreczeni catalog közt is, talán ez a valódi neve. DörgQ Dániel 1873. december 24-én írt (B-D. levelezés, 1. kötet, D-11. számú) levele.
Nagy vajonca (körte) = (Levelezésben: Nagy Vajoncza körte). (Szinonima: Beurré Nagy, Butterbirn von Nagy, Beurré professeur François Nagy, Nagy Ferencz tanár vajoncza). BERECZKI 2. 1882. 1. p. „E kitqnQ, késQnyári és QszelQi körtét a híres belga magonczozó, Grégoire nyerte magról, Jodoigne-ban, a hatvanas évek vége felé s ennek, és vele néhány, még el nem nevezett, körte újdonságainak elkeresztelését erdélyi barátaira bizta, kiknek gyümölcsöt ízlelQül és ojtóvesszQt tovább szaporításul küldött volt e fajról is. E baráti körben aztán az egyik újdonság a nem rég elhalt, sokoldalú tudományosságáról, hazafias tevékenységérQl széles körben ismert tanár Nagy Ferencz nevérQl Nagy Ferencz tanár vajonczának (Beurré professeur François Nagy) lQn elnevezve. A hosszadalmas elnevezés mindig akadályul szolgál valamely gyümölcs elterjedésének,  jónak láttam tehát e hosszadalmas elnevezést is fönebbi névre rövidíteni, annyival is inkább, mert oly becsesnek találtam e körte fajt, hogy kívánatosnak tartom mielQbbi széles elterjedését mindenütt a testvér hazában, sQt még annak határain túl is. Ojtó vesszejét Veres Ferencz, fényképész úrtól kaptam 1870-ben, több más faj vesszejével együtt, melyeket ugyanazon évben kapott volt Grégoire-tQl. & Tudtommal ekkoráig sem franczia sem német gyümölcsészek sem írták még le körülményesen. B. M.
Nagy zöldalma  Bereczki mqveiben nem szerepel. Kárpátalján elQforduló helyi fajta.
TÓTH M. et al. 2005.  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/alma-genotipusok-karpataljan.html" http://www.agraroldal.hu/alma-genotipusok-karpataljan.html
Nagy zöld ringló (szilva) – Lásd Zöld ringló (szilva)!
Naményi jonathan – Lásd Jonathán (alma)!
Nánási korai körte = (Szinonima: Précoce de Nánás; Nánáscher Frühbirn.) BERECZKI 3. 1884. 265. p. „Származása. E becses körtét Hajdu-megyében. Nánáson fedezték föl egy, közel százéves, ojtatlanul fölnevekedett fában. Mint igen kapós piaczi gyümölcsfajt mind-mind többen kezdik már ott helyben elszaporítani. Oláh Gyula nánási birtokos, öcsémtQl több ízben kaptam e fajról mutatóul gyümölcsöket és 1878-ban ojtóvesszQt is. A nálam meglevQ gyümölcsészeti müvekben e fajhoz hasonlót vagy vele azonosnak vehetQt nem találván, mint becses hazai fajunkat méltónak találtam arra, hogy körülményes leírásban is megismertessem. B. M.
Nancy-i (kajszibarack) = BERECZKI mqveiben nem szerepel.
AQUARELLE VERGER 8. kötet 14. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/14AbricotdeNancy.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/14AbricotdeNancy.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_033.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_033.html
VERGER – MAS 8. kötet, 19–20. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80212.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80212.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80213.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80213.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80209.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome8/images/fullsize/vt80209.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/aprikose_von_nancy.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/aprikose_von_nancy.htm
Nancy-i nagy mirabella (szilva) – (Szinonima: Mirabelle aus Nancy, Mirabelle von Nancy). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nincs leírva.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/nancy_mirabelle.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/nancy_mirabelle.htm
Nantesi Mária (körte) = (Szinonima: Maria de Nantes.) BERECZKI 2. 1882. 201. p. „Származása. A pirók-körték családába tartozó, eme jeles Qszi körtét Nantes környéken, Francziaországban bizonyos Garnier nevq birtokos találta föl kertében. 1853-ban Liron, híres franczia gyümölcsész kezdette elterjeszteni: de azért még napjainkban sincs érdeme szerint elterjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, Plantièresból. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 2. kötet, 39. p. (Színes képe az elQzQ oldalon).
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nantes&f=false" http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nantes&f=false
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 4. kötet, 97–98. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f154.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f154.image.r=pomologie.langFR
Nantesi vajonc (körte) = (Beurré de Nantes, Butterbirne von Nantes, Beurré nantais, Poire de Nantes.) BERECZKI 3. 1884. 319. p. „Származása. E jeles körtét Maisonneuve Ferencz, nantesi gyümölcskertész véletlenül fedezte föl egy tanyai birtokon. 1845-ben termett elQször. MeglehetQsen el van már terjedve mindenfelé és elterjedését valóban meg is érdemli. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérek hires faiskolájából, PlantièresbQl. B. M.
BIVORT BAVAY ANNALES DE POMOLOGIE 2. kötet, 17. p. [Színes képe az elQtte lévQ lapon.]  HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nantes&f=false" http://books.google.hu/books?id=qyAOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nantes&f=false
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/48BeurredeNantes.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/48BeurredeNantes.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_095.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_095.html
VERGER–MAS 2. kötet, 47–48. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2059.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2059.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2060.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2060.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2056.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2056.JPG
LEROY 1. kötet, 403–404. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/402/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/402/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_aus_nantes.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/butterbirne_aus_nantes.htm
Napoleon herceg (körte) = (Szinonima: Prince Napoléon, Prinz Napoleon). BERECZKI 2. 1882. 149. p. „Származása. Boisbunel, roueni gyümölcsész nyerte a Nemes Kraszan magváról 1864-ben Frankhonban. A párisi kertésztársulat tiszteletbeli elnökérQl, Napóleon herczegrQl elkeresztelve 1865-ben kezdé elterjeszteni. Újdonságának daczára már is mindenfele el van terjedve. Ojtóvesszejét több hiteles helyrQl is megkaptam a folyó évtized elején. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/47PrinceNapoleon.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/47PrinceNapoleon.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_092.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_092.html
VERGER–MAS 1. kötet, 85–86. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1125.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1125.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1126.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1126.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1124.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1124.JPG
LEROY 2. kötet, 556. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/756/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/756/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 557. p. [Pdf dokumentumban 571. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Napóleon körte – Lásd Napóleon vajonca (körte)!
Napoléon Savinien (körte) = BERECZKI 2. 1882. 185. p. „Belgiumban a Van Mons társulat brüsseli kertében kelt magról s 1854-ben hozta elsQ gyümölcseit. E jeles körte faj, mely a Van Mons társulat egyik tagja Napoleon Savinien, liernu-i lelkésznek nevét viseli, külföldön, különösen pedig Belgiumban és Franczia és Német-ország éjszaki részében a téli gyümölcsök közé számítatik; míg egyebütt s így nálam is késQnyári és QszelQi körtének mutatkozik. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek jóhírq faiskolájából. B. M.
BIVORT [Képe a szöveg elQtti lapon]
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Savinien&f=false" http://books.google.hu/books?id=ZCEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=h&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Savinien&f=false
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 7. kötet 489. p. [Pdf dokumentumban 503. laptól]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._7_Kirschen__Pflaumen__Pfirsiche__Beerenobs__Birnen_1875.pdf
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 4. kötet, 161–162. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f250.image.r=Napol%C3%A9on%20savinien.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436577x/f250.image.r=Napol%C3%A9on%20savinien.langFR
Napóleon vajonca (körte) = (Szinonima: Napóleon I.; Beurré Liart; Napoleon’s Butterbirn, Bon-Chrétien Napóleon; Medaille; Captif de St. Héléne; Belle Caëneise; Beurré d’Antin). BERECZKI 1. 1877. 251. p.  Leghitelesebb adatokat szolgáltatott eredetérQl Du Mortier, Van Mons kortársa s a belga gyümölcsészet ez idöszerinti nestora, az általa 1869-ben kiadott  Pomone Tournaisienne czímq munkájában. Azt mondja itt többi közt, hogy e becses gyümölcsöt 1808-ban Liart nevq füszerkereskedQ (és nem korcsmáros, mint sokan állították), nyerte volt magról. Liart Mons városában (Belgium), a Capucinusokról nevezett utczában lakott és Q is, mint számos kortársa, a város melletti kertében új gyümölcsfajok nyerése tekintetébQl szenvedélylyel qzte a magonczozást. Új nyereménye kezdetben róla neveztetett Liart vajonczának; fönnebbi, átalában elfogadott nevét késQbb erQszakolta rá a Jemmapes megye fQnöke, Coninck, a ki Liartot arany éremmel tüntetvén ki, követelte, hogy ezentúl Napóleon vajonczának nevezze körtéjét; »mert illQ« úgymond, »hogy a körték legjobbika a hQsök legnagyobbikának viselje nevét.« Belgiumban azonban, hol gyqlöletes a Napóleon név, máig is fönntartja körténk a »Liart vajoncza« elnevezést. B. M.”
AQUARELLE VERGER 1. kötet 22. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/22Bon-ChretienNapoleon.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/22Bon-ChretienNapoleon.JPG;
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_043.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_043.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész 31–32. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0037.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0037.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0038.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0038.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0034.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0034.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/napoleons_butterbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/napoleons_butterbirne.htm
Nápolyi királyadomány – lásd Nápolyi király ajándéka (körte)!
Nápolyi király ajándéka (körte) = Meghatározása a korabeli irodalomban ellentmondásos. (Szinonima: Naple vagy Neapolitan, Naples, Königsgeschenk aus Neapel, Napoli király nQ ajándéka, Beau-Présant d Artois.) BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. köteteiben nem szerepel.  A küldött nagy körte nem = Verte longue hanem a Jahn által az Illustr. Handbuch (II. 159.) czímq nagy munkában leírt Nápolyi király emléke. Erre azonban azt mondja Oberdieck hogy Jahn nem a valódit írta le az idézett helyen, hanem egy hibásan nevezett más gyümölcsöt. 1879. október 17. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-100. számú) levél.
DörgQ írja Bereczkinek:  Málnay Ignác urtól Tahitótfaluból 1872-ben Nápolyi király ajándéka czím alatt ójtvány alakban a Pap körtét kaptam meg. Mely annyi éve oly egészséges bár középszerq ízq, nagy leves gyümölcsöt termett olykor olykor nállam, hogy a mint emlékezem, még tégedet is buzdítani akartalak e Nápolyi király ajándéka leírására. Még akkor tájba szentnek azaz hitelesnek tartva bármely Pomológus (bojtár) által a jegyfácskádra írt nevet. DörgQ D. 1885. április 11. (B-D. levelezés, 5. kötet, D-226. számú) levél;
 Meg van nálad a Papkörte tQlem? És, ha megvan összehasonlítottad-e növényzetét a te Nápolyi király ajándéka körtéd növényzetével? Mert csak azon esetre állíthatod, hogy a kettQ egyforma, ha növényzete is egyezik e kettQnek. A gyümölcs valóban egynek mutatja e két fajt. Vagyis Pap körte gyümölcsének leírása valóban rá illik csaknem szóról szóra a te »Nápolyi király ajándéka« körtédre is. B. M. 1885. április 12. (B-D. levelezés, 5. kötet, B-269. számú) levél.
DörgQ Dániel 1886. augusztus 25-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-314. számú) levelében szinonimaként említi a kertjében termQ Papkörtét a Kossuth körtével és a Nápolyi király ajándéka körtével.
Bencsik György Nápolyi királyadomány (Beau présant d Artois) néven írta le és közölte szélrajzát a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1881. évi 12. számában (359 261. p.)  Származás. Úgy látszik nápolyi gyümölcs. Azt beszélik róla, hogy a 18-dik század végén, a nápolyi király küldött ilynemq körtéket ajándékképen Károly württembergi herczegnek viszonzásul, szinte ajándékban Nápolyba küldött szarvasokért.  Ez az egész, mit eredetérQl tudunk, és ez is meglehetQsen bizonytalan.
Brookshaw Hort. Reposit. 2 : PI. 72. 1823. Brookshaw írta le elQször 1823 ban, mint egy angol gyqjtemény részét.;
DUHAMEL 2. kötet Page 254. Pl. LVI.
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVI/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/LVI/mode/2up  HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n477/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/n477/mode/2up
HEDRICK PEARS 479. és 480. p.;
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich" \l "page/478/mode/2up"http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/478/mode/2up;
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 1. kötet, 77. p., No. 39.
HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f148.image"http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436576h/f148.image
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsgeschenk_aus_neapel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/koenigsgeschenk_aus_neapel.htm
Nápolyi király emléke (körte) – Lásd Nápolyi király ajándéka!
Naquette (körte) – Lásd Korai bergamot!
Narancs – „A narancs vagy édes narancs (Citrus sinensis), népies neve auranci, oránzs déligyümölcs a citrusformák alcsaládjából. Nem azonos a keserq naranccsal (Citrus × aurantium), ami a pomelo (Citrus maxima) és a mandarin (Citrus reticulata) hibridje.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Narancs" https://hu.wikipedia.org/wiki/Narancs
BERTUCH 1. kötet, Plantae VIII. Nemes déli gyümöltsök. 3. kép. A keserq Narants.  4. kép. Az édes Narants. [Pdf dokumentumban 149 150. lapokon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf
Narancs alma = (Szinonima: Orange d Allemagne, Pomeranzenapfel, Breitling, Breitacher, Breitapfel). BERECZKI 2. 1882. 367. p.  E kitqnQ alma hazája Németország, különösen pedig Württemberg: de rég idQ óta és nagyban el van terjedve Schweitzban is különféle helyi elnevezés alatt. A fönebbi névre Diel keresztelte el 1799-ben. Ojtóveszszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M. Lásd még Batul alma egyik szinonimáját!
BUND  LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/breitacher.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/breitacher.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/pomeranzenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/pomeranzenapfel.htm
Narancs szilva = (Szinonima: Orange, Pommeranzenzwetsche, Orange Gage.) BERECZKI 2. 1882. 421. p. „Amerikából származik. Downing szerint Új-York környéken nagyban el van terjedve s hihetQleg, ott is kelt magról. Európában alig egy pár évtized óta kezd ismeretessé lenni; de már is két, különbözQ faj van e név alatt forgalomban. A francziák ugyanis más szilvafajt ismernek és terjesztenek »Narancs szilva« (=Orange) név alatt s nem azt, a mit a németek, és Downing, amerikai gyümölcsésznek Oberdieck által idézett jellemzése, melyet a Narancs szilváról közlött, inkább ráillik a németek Narancs szilvájára, mintsem a francziákéra; miért is a németekét kell a valódi Narancs szilvának tartanunk s nem a francziákét. Ojtóvesszejét az itt leírandó fajnak 1874-ben OberdiecktQl kaptam. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/pommeranzenzwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/pommeranzenzwetsche.htm
Narancs színq alma  Lásd Narancs alma!
Narbonne (Qszibarack) = (Szinonima: Le Bourdin de Narbonne, Bourdine.). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. köteteiben nem szerepel.
HINKERT 2-3. kötet, 1836.143. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2rGiucC" https://bit.ly/2rGiucC
AQUARELLE VERGER 8. kötet 6. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/06Bourdine.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol8/images/fullsize/06Bourdine.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_017.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02012_017.html
VERGER – MAS 7. kötet, 19–20. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70023.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70023.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70024.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70024.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70020.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome7/images/fullsize/vt70020.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/bourdine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/bourdine.htm
Nashi [Pyrus pyrifolia] (körte) = (Szinonima: Ázsiakörte, Japán körte, Ázsiai körte, Almakörte). Bereczki idejében Európában ismeretlen gyümölcsfaj. Világszerte több mint 100 fajtája ismert. Fája két méter magasra nQ, rokonságban áll az itthon Qshonos körte- és almafajtákkal. Termése közepes méretq, a gyümölcs húsa fehér, rendkívül lédús, szilárd. Az itthon elterjedt fajtákat európai és ázsiai Nashi-félék keresztezésébQl nemesítették. Formája inkább az almára hasonlít, ez az azonosság ízében is fellelhetQ, zamata különleges, kissé a sárgadinnyére is emlékeztet. BQtermQ, már a második évtQl szüretelhetQ mennyiséget hoz. Felhasználása megegyezik a többi körte- és almafélével. GÖNDÖR M.  NÁDOSY F.  VÉGVÁRI Gy. (1992): Egy új gyümölcsfaj a Nashi. Lippai János Tud. Ülésszak elQadása. 313 315. p.
WIKIPEDIA
 HYPERLINK "http://en.wikipedia.org/wiki/Pyrus_pyrifolia" http://en.wikipedia.org/wiki/Pyrus_pyrifolia  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_k%C3%B6rte#cite_note-nsw-2" https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_k%C3%B6rte#cite_note-nsw-2
Nasi körte – Lásd Nashi!
Naspolya – „A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a Mespilus germanica vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.”
WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Naspolya" https://hu.wikipedia.org/wiki/Naspolya
BERTUCH 10. kötet. Plantae CIII. Németországi gyümöltsök. 2. kép. A’ Lasponyafa. [Mespilus germanica] [Pdf dokumentumban 108–109. lapokon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
„’körte vagy alma alakú barnás héjú gyümölcs; Mespilus germanica 1395 k. (TESz. II. 1000. [A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I III. FQszerk. BenkQ Loránd. Akadémiai Kiadó, Bp., 1967 1976. + Mutató. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984.]): napolóa. LÁSD egyéb korai forrásokban elQforduló alakjait és tájnyelvi változatait: PELCZÉDER 2018. 157 158. p.
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/mespilus.germanica.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/mespilus.germanica.html#alteteje
Navez kolmárja (körte) = (Colmar Navez.) BERECZKI 4. 1887. 430. p.  Bouvier nyerte magról, Jodoigneban (Belgium) és a Brüsselben lakó híres képfestQ, Navez nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Ojtóveszszejét 1879-ben kaptam a Leroy-féle híres faiskolából, Angersból. Nálam még nem termett, de DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Turon, a tQlem kapott vesszQkröl készített próbaágon, már bemutatta gyümölcseit, melyek a leírással elég jól egyeztek; minélfogva hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
LEROY 1. kötet, 586–588. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f595.image.r=Navez.langEN" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436743t/f595.image.r=Navez.langEN
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/586/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/586/mode/2up
HEDRICK PEARS  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/342/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/342/mode/2up
Nectarin  Lásd Nektarin!
Nectarin blanche (Qszibarack)  Lásd Fehér nektarin!
Nectavigne (vérbélq barack) Qszibarack  Bereczki mqveiben nem szerepel. Franciaországban a Lyon-környéki szQlQkben 250 éve termesztett Qszibarack (Lyonaiser Weinbergpfirsich) Nektarinnal keresztezett nemesítése útján újonnan létrehozott fajta, mely apróbb, de vörös húsú, vékonyabb héjú, kissé fanyar, de magas cukortartalmú barackfajta.
WIKIPEDIA  HYPERLINK "http://de.wikipedia.org/wiki/Nectavigne" http://de.wikipedia.org/wiki/Nectavigne
Neel renet (alma) = (Szinonima: Neel renetje, Neel’s Reinette; Dornkaat.) BERECZKI 3. 1884. 371. p. „Származása. Bizonytalan. Oberdieck e jeles fajt Dornkaat tanácsostól kapta Nordenból. (Város Hanoverában az Éjszaki tenger mellett.) Terjesztésre méltónak találván, nekem is szíves volt róla 1872-ben ojtóvesszQt küldeni ajándékban. Több ízben termett már nálam. Fajom valódiságában nem kételkedem; noha még ekkorig sem leírását, sem rövid jellemzését nem olvastam sehol. Oberdieck neve, a ki, mint mondám, nekem e fajt ajándékban küldötte, elég kezességül szolgálhat e tekintetben. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 11/2.
Negre d or (alma) = (Levelezésben Doré, Negré D or)  Leírását lásd az 1876. február 8-án, DörgQ Dániel által írt, (B-D. levelezés, 1. kötet, D-28. számú) levélben!  a T.Szt. Miklósi [törökszentmiklósi] gazdasági kiállításról a Szapári Gyula almáiból elhoztam egy Negre Doré, és egy Belle du Bois nevq almákat, ez utóbbi, melly sárga piros csíkozott érdes tapintású mélly tölcsérbe helyezett kelyhq alma volt, ízével felette megnyerte tetszésemet. Ez Taskonyi birtokból állíttatott ki, de az ottani kertészbe nem bízom, hogy valódi gajjat adjon. Tehát ha néked megvan ollyan nevq habár nem termett is, kérek belQlle, vagy ha nincs, keresd meg több hiteles helyrQl, bizony nagyon meg érdemlené, ha ollyat trafálnál el. A Negre D(ore, belöl világos zöld húsú volt mint a falevél, íze is fqízq, a külseje picant, de íze semmit sem ér, nem kell. D. D.
Nektarin (Qszibarack)  Lásd Fehér és Piros nektarin!
Nelis Boriska körte  Lásd Nélis Borka (körte)!
Nélis Borka (körte) = (Levelezésben Nélis Boris, Nelis Boriska). (Szinonima: Barbe Nélis, Barbara Nelis). BERECZKI 2. 1882. 67. p.  A világhírq belga magonczozó, Grégoire nyerte e jeles körtefajt is. Magról kelt anyafája 1848-ban termett elQször. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam Kolozsvárról, hová egyenest Grégoire-tQl került. B. M.
AN INDEX TO ILLUSTR. OF PEARS 323. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich" \l "page/n7/mode/2up"http://www.archive.org/stream/indextoillustrat00bunyrich#page/n7/mode/2up;
AQUARELLE VERGER 1. kötet 36. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/36BarbeNelis.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/36BarbeNelis.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_071.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_071.html
VERGER–MAS 2. kötet, 63–64. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2076.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2076.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2079.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2079.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2080.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2080.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 345. p. [Pdf dokumentumban 359. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Nélis téli körtéje = (Szinonima: Colmar Nélis, Nélis d’hiver, Bonne de Malines, Winter Nélis, Coloma d’ hiver). BERECZKI 1. 1877. 199. p. „E jeles körtét Belgium Malines (németül: Mecheln) nevq városában egy Nélis nevq kertbarát e század elején nyerte magról. Gr. Coloma akkoriban élQ, híres gyqmölcsész kezdte elterjeszteni; miért sokan »Coloma téli vajonczá«-nak is nevezték e körtefajt. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl. B. M. A Colmar körte egyik alfajtája, melyet Kovács József, bátorkeszi református pap gyümölcsészetébQl is beszerzett Bereczki Máté.
BUND  LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/winternelis.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/winternelis.htm;
AQUARELLE VERGER 1. kötet 26. kép
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/26BonnedeMalines(Nelisdhiver).JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/26BonnedeMalines(Nelisdhiver).JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_051.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_051.html
VERGER–MAS 1. kötet, 29–30. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1054.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1054.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1055.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1055.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1056.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1056.JPG
Nelis tudor (körte) = (Szinonima: Docteur Nélis; Doctor Nelis.) BERECZKI 3. kötet 267. p.  Származása. E jeles körtét Grégoire nyerte magról, Jodoigne-ban, (Belgium). Ojtatlanul fölnevelt anyafája 1847-ben termett elQször. Gyümölcseit finomízüeknek s fáját termékenynek és így terjesztésre méltónak találván, a Virginalban lakó Nelis tudor nevérQl keresztelte el és kezdette elterjeszteni. Napjainkban már meglehetQsen el van terjedve mindenfelé. Ojtó vesszejét 1870-ben kaptam Kolozsvárról, Veress Perencz, fényképésztQl, a ki a fajt ojtóvesszQkben, magától, Grégoire-tól, Belgiumból kapta volt. Fajfámon több ízben termett már nálam is. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.” Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 6. kötet 1886. szeptember 8. B-323. számú levél utáni kép.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/38DocteurNelis.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/38DocteurNelis.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_079.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_079.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 129–130. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0161.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0161.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0162.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0162.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0163.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0163.JPG
Nélis tudor – lásd Nelis tudor!
Nelguin alma – Lásd Brédai renet!
Nemes aranyalma = (Szinonima: Golden noble, Gelber Edelapfel.) BERECZI 2. 1882. 317. p. „Származása. E jeles almának anyafáját egy régi kertben, Downham városa határában (Angolhon, Norfolk megye) 1820 körül födözték föl s kezdették elterjeszteni. Mint szép, nagy és jó gyümölcs csakhamar elterjedt mindenfelé. Hazánkban is több helyt elQfordul már. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/gelber_edelapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/gelber_edelapfel.htm
LEROY 3. kötet, 327 328. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/326/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/326/mode/2up
RÉVAI: Lásd e kötet végén 2. Tábla, 6. kép
Nemes Colmár – Lásd Nemes kolmár!
Nemes Crassan körte – Lásd Nemes Kraszán (körte)!
Nemes kolmár (körte) = (Szinonimái: Hardenpont Colmár, Passe Colmar, Regentin, Passe-Colmar épineu, Colmar souverain, D’Argenson, Precels Colmar, Colmar Silly, Passe-Colmar ordinaire, Colmar Preule, Argenson, Darzsánzson stb.). BERECZKI 1. 1877. 255. p. „Hardenpont apát nyerte magról 1758-ban Belgiumban. Alig múlt tehát el egy százada, hogy a jeles körte a világba lépett s már is annyi hasonneve van, hogy lapokat lehetne azokkal tele irni. Leroy, híres franczia gyümölcsész 53 hasonnevét számlálja el az ismertebbek közül. Legjobb bizonyítéka ez annak, – úgymond Leroy, – hogy mily kitqnQ e körtefaj; de hangosan bizonyítja egyszersmind csalárdságát és furfangosságát, sQt gyakran tudatlanságát is, azon üzérkedQknek, a kik e sok hasonnevet alkották s napjainkban is folyvást alkotják. B. M. Ismertette Villási Pál is a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1883. 4. évf. 7. füzetében. 193. p. Lásd még Darzsánzson körte alatt!
STOLL, R. 1885/23. szám, 273–274. p. [Pdf dokumentumban 278–279. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=vcard&page=articles/vcard_view.php&osi=regentin"http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=vcard&page=articles/vcard_view.php&osi=regentin
DOWNING 444. p. Class III. körték: No. 224.
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/444/mode/2up" http://archive.org/stream/fruittrees00downrich#page/444/mode/2up
AQUARELLE VERGER 1. kötet, 13. kép
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/29PasseColmar.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/29PasseColmar.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_061.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_061.html
VERGER – MAS 1. kötet, 121–122. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1150.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1150.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1151.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1151.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1149.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1149.JPG
HOGG: THE FRUIT MANUAL
 HYPERLINK "http://archive.org/stream/fruitmanualconta00hogg#page/204/mode/2up" http://archive.org/stream/fruitmanualconta00hogg#page/204/mode/2up
Nemes körte (Pyrus communis L.) – WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_k%C3%B6rte" https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_k%C3%B6rte
BERTUCH 10. kötet. Plantae CII. Erdei gyümöltsök. 1. kép. A’ vad Körtélyfa. [Pdf dokumentumban 95–96. oldalakon.]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
Nemes Kraszán (körte) = Nemes Krasszán körte alakban rögzült, de Bereczki mqveiben mindenütt Nemes Kraszán formában szerepel. (Levelezésben Nemes crassán körte.) (Szinonima: Edel Crassane [Lauche. 89], Passe-Crassane [Boisbunel] THOM. 294, Passe-Crassane). BERECZKI 2. 1882. 63. p.  Boisbunel, roueni gyümölcsész nyerte magról Francziaországban. A 10 éves, magról kelt anyafa 1855-ben termett nála elQször. Újdonság létére csaknem világszerte el van már is terjedve. Az újabbkori magonczok, vagyis magról nyert nemes gyümölcsök közt alig van egy is, mely a gyümölcsészek részérQl oly öszhangzó dicséretben részesült volna, mint a Nemes Kraszán. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam Kolozsvárról, Veress F. fényképésztQl, kihez e faj BoisbuneltQl került. B. M.
Gaucher, Nicolas: Pomologie des praktischen Obstbaumzüchters, 52. Taf.
STOLL, R. 1885/6. szám, 69–70. p. [Pdf dokumentumban 74–75. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/edelcrassane.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/edelcrassane.htm
BARNA ÉS FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-kraszan/" https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-kraszan/
Nemes Krasszán (körte) – A Bereczki által használt Kraszán név helyett ez a mára elfogadott névváltozat. – Lásd Nemes Kraszán (körte)!
Nemes Masánszky (alma) – BERECZKI 1–4. Gyümölcsészeti vázlataiban nem szerepel. Említése olvasható az „1885-ik év október hó 21-én tartott gyümölcsészeti kongresszuson Bencsik György hazánk kitqnQ pomologusa által zónák szerint termelésre ajánlt gyümölcsfajok között. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1885. 6. évf. 12. szám 360 362. p. [ HYPERLINK "https://bit.ly/2Itn1uw" https://bit.ly/2Itn1uw FizetQs forrás: Arcanum].  DörgQ Dániel ír róla  enyhe iróniával  , mint az Q általa még nem hallott (és az egyéb elferdített írású) fajtanevekrQl 1886. január 6-i (B-D. levelezés, 6. kötet, D-284. számú) levelében.
Nemes renet (alma) = (Szinonima: Reinette franche, Edelreinette, Französische Edel-Reinette /Franczia nemes királyka/, Clarevalli renet). BERECZKI 1. 1877. 415. p.  Ismeretlen eredetq, régi, franczia gyümölcs, mely Leroy szerint a renet almák Qsapja gyanánt tekinthetQ. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/01Reinettefranche.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/01Reinettefranche.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_004.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_004.html
VERGER – MAS 4. kötet, 59–60. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450073.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450073.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450074.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450074.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450070.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450070.JPG
LEROY 4. kötet, 673–678. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/672/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/672/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/edelrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/edelrenette.htm
Nemes sóvári (alma) = (Szinonima: Edler Sóvári-Apfel). BERECZKI 3. 1884. 405. p. „Származása. Bizonytalan. Hazánkban tudtommal még csak Abaújmegyében van elterjedve. Külföldön valószínqleg ismeretlen még, mert Németország egyik, legnagyobb gyümölcsésze, Dr. Lucas Ede elQtt, kinek a gyümölcsöt bemutatták, még egészen ismeretlen volt. E terjesztésre méltó, jeles hazai almánkról 1882-ben kaptam leírásra alkalmas gyümölcspéldányokat is, ojtóvesszQt is, Sziklay Ede, birtokos, kedves öcsémtQl, Jánokról. Nálam még nem termett: de arról, hogy Sziklay öcsém nekem a valódi fajt küldötte meg, kezeskedni merek. B. M.
 Jánokról, (Abaujmegye), Sziklay Ede, birtokos, kedves öcsémtQl kaptam egy faj almát sóvári név alatt, mely az Q barátjánál. Darvas Ferencz, birtokosnál, FelsQ-Gagyon (szintén Abaujmegyében) termett és a mely nemcsak az elQbb emlegetett sóváriak mindenikétQl különbözött, de nagyság, szépség és jóság tekintetében, még a Barnapiros sóvárit is fölülmulta. Erre a fajra mondja Sziklay öcsém hozzám írt számos levelei egyikében, hogy igen örvendene rajta, ha ezt érdemesítenQk abban a kitüntetésben, hogy a sokféle, többnyire selejtes sóvári közül kiemelnQk, körülményesen leírnók és sóvári név alatt egyedül ennek terjesztésére szorítkoznánk. Minthogy ezen fajnak sem eredetérQl, sem elterjedési viszonyairól Sziklay öcsém biztos adatokat szerezni nem tudott; kételkedtem benne, hogy ez a faj hazai faj volna. Olyan kitqnQ gyümölcs, mint ez, gondolám magamban, lehetetlen, hogy külföldön ekkoráig ismeretlen maradhatott volna. Ha külföldi és nem hazai faj; akkor ott bizonyára lesz már annak neve. Én, magam, vele azonosnak vehetQ fajt, könyveimben egyet sem találtam. Azt javasoltam tehát Sziklay öcsémnek, hogy küldjenek e fajról néhány ép gyümölcspéldányt meghatározás végett Reutlingenbe, dr. Lucas Edéhez, a ki, mint korának legnagyobb gyümölcsismerQje, bizonyára tudni fogja ezen alma nevét; ha ez a faj, a mint én gyanítom, csakugyan külföldi faj volna.  Javaslatom folytán valóban kapott is Lucas mutatót e fajról és ezt írta szórúlszóra Sziklay öcsémnek: »A hozzám küldött almák a rózsaalmák családából valók és kitqnQ jóságuak. TöbbektQl többféle sóvárit kaptam már; de egyik sem volt oly jó, mint ezek. Kérem nevezzék ezentúl ezen almafajt »Nemes-Sóvárinak«, hogy aztán németül »Edler-Sóvári« legyen annak neve.” BERECZKI: A sóvári almáról. In. Gyümölcsészeti vázlatok, 3. 1884. 119. p. Lásd még Sóvári alma!
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-sovari/" https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-sovari/
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 5. kép
AMBRUS L. 2012. (Képe ugyanitt Kesselyák Ritától.)
TÓTH M. [2015] 82–86. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Nemes Spanyol meggy.  BERECZKI mqveiben nem szerepel.  KözéperQs növekedésq, vesszQi csüngQk. A kocsányon ritkán jelenik meg pálhalevél. A legjobb termQképességq típus, moníliára nem érzékeny. Surányi D. A Pándy meggy Duna Tisza közén elQforduló egyik klónfajtája.
SURÁNYI 2018
Nemes szercsika alma = (Szinonima: Edler szercsika, Serzika, Pomme noble Szercsika – a régebbi szakirodalom szerint szinonima, a modern szerint másik fajta: a Szabadkai nagy szercsika, Szabadkaer szercsika, Szegedi szercsika). „Az országos gyümölcsészeti értekezlet által Magyarország középzónájára ajánlott gyümölcsfajok” (1886) között a Szabadkai szercsika mellett Szlavoniai szercsika is szerepel. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 7. évf. 1886, 3. füzet, 94. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2LDRLG6" https://bit.ly/2LDRLG6
Geyer G. Gyula a Szepességi gyümölcsészetrQl szóló cikkében a Nemes szercsika mellett Zöld és Sárga szercsikát is említ. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 1889. 10. füzet, 286. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2HBoCsJ" https://bit.ly/2HBoCsJ
BERECZKI Szabadkai nagy szercsika néven írta le egyik fajtaváltozatát  lásd ott! BERECZKI 3. 1884. 485. p.
Korponay Gyula a Nemes szercsika társnevének tekinti a Szegedi és a Szabadkai szercsikát. Lásd cikkét Nemes Szercsika alma címen A Magyar Gyümölcs, 1937. március 10-i, 3. számában. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2sUBCEy" https://bit.ly/2sUBCEy
POMOLÓGIA III. Alma I. Szerk.: Kerekes Lajos. 3. kötet, Nemes szercsika.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/serczika.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/serczika.htm
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-szercsika/" https://csodakertesz.hu/termekek/nemes-szercsika/
RÉVAI: Lásd e kötet végén 1. Tábla, 4. kép!
TÓTH M. 2005. „Az Angliából [Angol Nemzeti Fajtagyqjtemény, Faversham, Kent] visszahozott régi magyar taxonok között külön említi a Nemes szercsikát és a Szabadkai szercsikát.  HYPERLINK "https://bit.ly/2HALcSe" https://bit.ly/2HALcSe

ANGOL NEMZETI GYÜMÖLCSGÉNBANK
[Nemes szercsika]
 HYPERLINK "http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=4182&&acc=1948394&&fruit=apple" http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=4182&&acc=1948394&&fruit=apple
[Szabadkai szercsika]
 HYPERLINK "http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=6239&&acc=1948402&&fruit=apple" http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=6239&&acc=1948402&&fruit=apple
SZALAY et al. 2012. A Nemes szercsika alma és a Szabadkai szercsika alma történelmi fajtákat önállóan tárgyalja. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2kYfLIA" https://bit.ly/2kYfLIA
Nemes szilva (Prunus domestica L.)  WIKIPEDIA  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_szilva" https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_szilva ;  HYPERLINK "https://fr.wikipedia.org/wiki/Prunier" https://fr.wikipedia.org/wiki/Prunier
BERTUCH 10. kötet. Plantae XCIX. Németországi gyümöltsök. 1. kép. A’ közönséges Szilvafa. [Pdf dokumentumban 72–73. p.]
 HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist10.pdf
TERRA  HYPERLINK "http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.domestica.html#alteteje" http://www.terraalapitvany.hu/fak/html/prunus.domestica.html#alteteje
Német arany pepin (alma) = (Szinonima: Pepin d or allemand; Deutscher Goldpepping; Herrenhauser deutscher Pepping; Pomme d or d Allemagne; Hoyaischer Goldpepping.) BERECZKI 2. 1882. 253. p.  Származása. Bizonytalan; valószinq azonban, hogy Németországból származik; mert HerrenhausenbQl kezdett elterjedni fönebbi neve alatt. Mint az Angol arany pepinnel versenyzQ s ezt gyümölcsei jóságával s fájának edzettsége és termékenységével fölül is múló almafaj, meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtó vesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl JeinsenbQl. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/09Pepindorallemand.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/09Pepindorallemand.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_021.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_021.html
VERGER – MAS 4. kötet, 55–56. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450068.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450068.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450069.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450069.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450065.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450065.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/deutscher_goldpepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/deutscher_goldpepping.htm
Német aranypepin – lásd Német arany pepin!
Német arany peppin – lásd Német arany pepin!
Német nemzeti bergamot (körte) = (Szinonima: Belle sans pepins, Deutsche national Bergamotte, Belle de Bruxelles sans pepins, Bergamotte de Bruxelles, Bergamotte sans pepin, Gracieuse, Siedenburger Butterbirn stb.) BERECZKI 3. 1884. 273. p. „Származása. Régi, bizonytalan. Németországban és Francziaországban rég idQ óta ismeretes már; de el van terjedve egyebütt is mindenfelé a világon, a hol mérsékelt égövi gyümölcsöket tenyésztenek. Ojtóvesszejét 1871 óta több hiteles helyrQl is meghozattam; de vidékem mostoha viszonyai közt nem volt még képes nálam gyümölcseit bemutatni. Fajom valódisága azonban kétségtelen; mert növényzete teljesen egyezik a leírásokkal. Gyümölcsész barátaim közül többen is küldöttek hozzám leírásra alkalmas gyümölcspéldányokat: tehát nekik köszönhetem, hogy körülményes leírásban már is bemutathatom e jeles körtefajt is. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/deutsche_nationalbergamotte.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/deutsche_nationalbergamotte.htm
VERGER – MAS 2. kötet, 91–92. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2114.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2114.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2115.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2115.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2111.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2111.JPG
LEROY 1. kötet, 193–195. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/192/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/192/mode/2up
Német téli muskotály (körte) – Lásd Grote Mogul körte!
Nemours herceg (körte) = (Levelezésben: Noisette vajoncza.) (Szinonima: Duc de Nemours, Herzog von Nemours, Beurré Noisette, Noisettes Butterbirn, Beurré Navez? Colmar Navez?). BERECZKI 4. 1887. 39. p. „E kitqnQ körtét Van Mons nyerte magról, Löwenben (Belgium) és 1831-ben ojtóvesszQt küldött róla név nélkül Bouvier Simonnak azon felhatalmazással, hogy keresztelje el. Bouvier fönebbi nevet adva neki 1846-ban, Van Mons halála után mindenfelé igyekezett elterjeszteni. Többféle név alatt volt kezdetben forgalomban: de a világ tekintélyesebb gyümölcsészei napjainkban már általánosan a fönebbit fogadták el. Ojtóvesszejét 1868-ban Colmar Navez név alatt kaptam a Van Mons kertbQl, Belgiumból, 1871-ben pedig fönebbi neve alatt OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/30DucdeNemours.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/30DucdeNemours.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_063.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_063.html
VERGER – MAS 3. kötet, 2. rész, 61–62. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0078.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0078.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0079.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0079.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0077.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0077.JPG
BIVORT–BAVAYS ANNALES DE POMOLOGIE 7. kötet, 37. p.
 HYPERLINK "http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nemours&f=false" http://books.google.hu/books?id=wyEOAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Nemours&f=false
LEROY 2. kötet, 96–97. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/96/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/96/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/herzog_von_nemours.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/herzog_von_nemours.htm
Tamássy Károly Noisette vajoncz név alatt írta le:
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK 1880. 141. p. Tamásy Károly: Terjesztésre méltó három körtefaj. [FizetQs forrás: Arcanum]
 HYPERLINK "https://bit.ly/2JyKdao" https://bit.ly/2JyKdao
Neue Fulvia (körte)  Lásd Fulvia körte!
Newtowni pepin  Lásd Newtown-i pepin!
Newtown-i pepin (alma) = (Szinonima: Newtown Pippin, Köstliche Reinette von Newtown). BERECZKI 4. 1887. 484. p.  Amerikából, az egyesült államokból származik. Long-Island, Newtown nevq városában lépett a világba; az Uj-York és a vele határos államokban nagyban tenyésztik s gyümölcsét hordókban szállítják különösen Angolországba, a hol drágán megfizetik és kapkodnak rajta. Neve alatt többféle almafaj, van forgalomban. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Nálam még eddig keveset termett; mert vidékem viszonyai közt nem talált hazájára. Ugy gyümölcseirQl, mint növényzetérQl ítélve hiszem, hogy fajom valóban az, a mit Oberdieck e név alatt leirt. Gyümölcse, a leirás szerint is középnagy, néha kisebb is, nagyobb is; alakja kúpos gömbalaku; szára rövid vagy rövides; kelyhe nyílt vagy félig nyílt; bQre finom, sima, gyöngédtapintatu, elég fényes, értével sárga vagy zöldessárga; napos oldalán aranysárga s néha gyöngéd pirossal színezett; húsa sárgás, néha zöldessárgás, finom, tömöttes porhanyó; leve bQ vagy elegendQ, igen czukros, gyöngéden savanykás, igen ,kellemes, füszeres ízq. 1. rendq csemege-, háztartási- és piaczos gyümölcs. Érik decembertQl tavaszig.  Fája mérsékeltnövésq, de egészséges és edzett; nem korán, de aztán igen bQven termQ. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 8. kötet 73. p. [Pdf dokumentumban 79. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._8_Kernobst_1875.pdf
LEROY 4. kötet 486. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/486/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/486/mode/2up
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/newtown_pepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/newtown_pepping.htm
Nikitai csíkos (alma) = (Szinonima: Nikitär Streifling). BERECZKI 1-4. kötetében nem szerepel. DörgQ Dániel 1887. december 8-án (B-D. levelezés, 6. kötet, D-376. számú) levelében említi, mint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet kertjébQl hozzá meghatározásra küldött almafajták között találhatót.  Nem csíkos, tanulmányozatlan megjegyzéssel.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/nikitaer_streifling.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/nikitaer_streifling.htm
Nina (körte) = (Szinonima: Élisabeth de Manning, Nina, Élisabeth, Elisabeth de van Mons.) BERECZKI 4. 1887. 79. p.  Származása. E jeles nyári körtét Van Mons nyerte magról 1830. körül, LQwenben (Belgium.) Oberdieck, a ki fönebbi név alatt írta le elQször, Van Monstól, névtelenül kapta meg e fajt: míg az amerikai gyümölcsészek, a kik Van Monstól szintén névtelenül kapták azt meg, Manning Erzsébet (=Elisabeth de Manning) névre keresztelték el. Jelenleg e két név alatt mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/nina.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/nina.htm
LEROY 2. kötet, 126 127. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/126/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/126/mode/2up
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/01ElisabethdeManning.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/01ElisabethdeManning.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_004.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_004.html
VERGER–MAS 2. kötet, 105–106. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2132.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2132.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2133.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2133.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2131.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2131.JPG
Noisette Lajos (körte) = (Szinonima: Louis Noisette.) BERECZKI 2. 1882. 27. p.  E jeles körte-újdonsággal Boisbunel, híres franczia gyümölcsész gazdagította Pomona birodalmát. Magról kelt anyafája Rouen-ban, 1867-ben termett elQször. Jeles tulajdonainál fogva, hosszas életre levén kilátása ez új nyereménynek Boisbunel elkeresztelte Qt Noisette Lajos franczia gyümölcsészetí író nevére, aki »A Múzeum gyümölcsöse« (=Jardin fruitier du Museum) czimq munkájával különben is halhatatlan nevet szerzett már magának. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a hitelességérQl ismert Simon-Louis testvérek faiskolájából. B. M.
FLORE DES SERRES ET DES JARDINS DE L'EUROPE, 1874. 7. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6399658g/f19.item.r=Louis%20Noisett" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6399658g/f19.item.r=Louis%20Noisett
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6399658g/f17.image.r=Boisbunel?rk=21459;2" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6399658g/f17.image.r=Boisbunel?rk=21459;2 [977. számú ábra]
Noisette vajonca – Lásd Nemours herceg körte!
Nonpareil alma  Önálló fajtaként nem szerepel BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. kötetében, de összetételben, jelzQként (azaz: páratlan = nonpareil stb.) sokszor. Ezért írta Sziklay Edéhez Jánokra, 1881. november 4-én kelt levelében (B-D. levelezés, 7. kötet  Sziklay-levelek 5.):  Nonpareil alma van sok is és valamennyi Nonpareil alma egyúttal renet is. Melyik lehet az, a melyikrQl kedves öcsém kérdezQsködik? Aztán Nonpareil-e valósággal vagy csak annak nevezik, mert az alatt a név alatt kapták? Azt nagyon bajos volna megmondani. B. M.
Noszvaji cseresznye  Lásd Szomolyai fekete cseresznye!
Nouvelle Liberal (körte) = BERECZKI mqveiben nem szerepel. Ismeretlen.  Beszéltem a Margitszigeti fQkertészszel egy óra hoszáig, igen elQzékeny volt hozzám, az alá rendelt négy kertészel s temérdek munka erQvel nem csak egyedql a diszkertészetet qzi, de termel a herczeg számára a sziget központján gyümölcsöt is, van vagy száz faj körtéje, melyet Bencsik György ur fajaiból meritett. Különösen dicsért elQttem egy Nouvelle Liberal nevq körtét . (DörgQ Dániel 1884. május 24. (B-D. levelezés, 4. kötet, D-186. levél.)
Nt. II. osztályú magoncz = Bereczki levele 1885. augusztus 18-án:  Az a körte vadoncz, melyet megelQzQ levelem valamelyikében említettem s a melyben nemes fajt gyanítottam,  nem sok pénzt ér. Itt küldök arról is egy érett példányt, mely egészen fejletlen. (B-D. levelezés, 5. kötet, B-289. számú levél.) Ugyanezen a levélen a magonc szélrajzát levette DörgQ Dániel, s itt írja:  BQre vastag, nap felQl világos piros, árnyas oldala élénk sárga rosdás pontozással sqrqn behintve(?) szára le volt törve, leve kevés, czukra elegendQ, de kissé fanyar, nem való terjesztésre, vagy leírásra sem, aug. 21. DörgQ D.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 5. kötet B-289. levélen!
Nyári angol galambka (alma) = (Szinonima: Pigeonnet blanc d’été, Weisser sommer-taubenapfel, American peach, Pigeonnet blanc). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel! 1879. január 6-i (B-D- levelezés, 2. kötet, B-78.) levele megjegyzése szerint: „A Nyári angol galambkát készakarva hagytam ki, mert szépségen kivül semmi igényt nem formálhat nálunk az elterjesztésre. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_sommertaubenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_sommertaubenapfel.htm
LEROY 4. kötet 558–559. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/558/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/558/mode/2up
Nyári barna sajtalma = (Szinonima: Brauner Sommer–Käsapfel). BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1–4. kötetében nem szerepel. Lásd Bereczki 1882. október 16-i (B-D. levelezés 3. kötet, B–178. számú) levele utáni kép, mely szerint: „Az Illustrirtes Handbuch-ban ilyen a szélrajza a Nyári barna sajtalmának. Brauner sommer Käsapfel. [Alá ceruzával írva:] Nyári daru?” Bereczki Máté írja ugyanebben a levelében: „Minthogy azt írod, hogy a „Nyári daru”gyümölcsei közt hosszukásak (vagyis tán helyesebben „magasnak látszók) is vannak; a németek „Brauner Sommer Käsapfel”-jét már ennél fogva is ugyanazonosnak kell tartanom a „Nyári daru” almával. Nem sajt alakjától kapta az nevét a németektQl sem: hanem attól, hogy a szegény német, a kinek nem jut pénze sajtra mindenkor, száraz kenyérhez sajt helyett eddegéli ezt az almát. B.M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/brauner_sommerkaesapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/brauner_sommerkaesapfel.htm
Nyári borízq alma  Lásd Borízq alma! Buda borízqje! A Török Bálint alma egyik népi neve is! Szilágycsehi környékén a Sikulai alma egyik népi neve. A Piros Páris alma jellemzésében is említik, mint egyik kiemelkedQ sajátságát.
Nyári cukorkörte = (Szinonima: Nyári czukorkörte, Sucré d été; Sommer-Zuckerbirn.) BERECZKI 3. 1884. 269. p.  Származása. E becses körte valószínqleg hazai gyümölcsünk. Vidékemen több helyt elQfordul. A nálam meglevQ gyümölcsészeti mqvekben hozzá hasonló vagy vele azonosnak vehetQ körte-fajt hijjába kutattam. Mint terjesztésre méltó becses gyümölcsöt, melyre engem még 1868-ban bold[ogult]. Simay Kristóf, lelkes kertbarát tett figyelmessé, jónak látom itt is bQvebben megismertetni. B. M.
Nyári csíkos fqszeres (alma) = (Szinonima: Pigeonnet, Sommer Zimmtapfel, Pigeonnet commun, Pigeon rouge d automne, La Canelle, Rother Herbst-Taubenapfel, Gestreifter Sommer-Zimmtapfel, Fahéjalma). BERECZKI 4. 1887. 275. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Különféle nevek alatt mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/46Pigeonnet.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/46Pigeonnet.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_095.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_095.html
VERGER–MAS 5. kötet, 45–46. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450278.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450278.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450279.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450279.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450277.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450277.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_herbsttaubenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/roter_herbsttaubenapfel.htm
BARNA ES FIAI  HYPERLINK "https://csodakertesz.hu/termekek/nyari-csikos-fuszeres/" https://csodakertesz.hu/termekek/nyari-csikos-fuszeres/
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
Nyári Daru alma = (Szinonima: Bordás csíkos alma). BERECZKI 3. 1884. 455. p. „E becses alma MezQ-Túron, rég idQ óta ismeretes. Egyike az ott legkapósabb gyümölcsöknek; mert e városnak többnyire földmivelQkbQl álló lakossága már július elején ezen almával szokta ételét kellemes savanyúvá tenni; aztán, mert alkalmas, hqvös helyen, újévig is eláll, egész nyáron át részint ételben fQzve, részint nyersen, egész élvezettel fogyasztgatja. Minthogy a mezQ-túri népnek a Darualma az almák királya; ezen almát, megkülönböztetésül Nyári daru almának nevezte el, noha pedig e két faj sem növényzetére, sem gyümölcseire nézve nem rokon egymással. Valódi neve után hasztalan kutattam könyveimben. Hozzá némileg hasonló fajnak egyedül a németek Brauner Sommer Käs-Apfel-ját találtam: de, minthogy ez utóbbi leírása nem illik rá minden pontjában a Nyári daru almára, e két faj közti azonosság kérdéses maradt elQttem. Mint valószínqleg hazai, terjesztésre igen méltó almafajt, fönebbi népszerq neve alatt, DörgQ Dániel barátomnál, MezQ-Túron körülményesen leírtam s itt ezennel bemutatom. B. M.
Nyári esperes (körte) = (Szinonima: Bergamotte d été, Runde Mundnetzbirn, Milan blanc; Milan de la Beuvrière, Summer Frank-Réal, Mouille bouche ronde, Sommer Dechantsbirn). BERECZKI 1. 1877. 285. p. „Régi franczia gyümölcs. Származásáról a gyümölcsészek semmi bizonyos adatot sem jegyeztek föl. Annyi áll, hogy Frankhonban 1628-ban már Bergamotte d’ été név alatt ismeretes volt. Diel »Beurré blanc d’été« név alatt kapta s »Nyári esperes« (Sommer Dechantsbirn) névre keresztelte, mely utóbbi név alatt nálunk is el van már terjedve. Kovács a »Kalauz« 99-ik lapján e név alatt jellemezte és faiskolájából e név alatt terjesztette el hazánkban. A németek a »Nyári esperes« nevet, melyet Diel adott körténknek, »Runde Mundnetzbirn«-re változtatták s most átalában e nevet fogadták el; mert a »Júliusi esperes« körtétQl, melyet sokan szintén »Nyári esperes«-nek neveztek, meg akarták teljesen különböztetni. Szerintem okosabb lett volna, ha a németek is, aztán mi magyarok is, legrégibb s Francziaországban még most is dívó nevét tartottuk volna meg, de ha már irodalmunkba »Nyári esperes« név alatt lQn bevezetve, nehogy a szükségtelen hasonnevek sokaságát én is szaporítsam, kénytelen vagyok »Nyári esperes« nevét továbbra is megtartani irodalmunkban. B. M.
VERGER  MAS 2. kötet, 57 58. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2071.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2071.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2072.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2072.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2073.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2073.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/runde_mundnetzbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/runde_mundnetzbirne.htm
Nyári fontos alma = (Szinonima: Funtos alma, Rambour d’été, Lothringer Rambour, Lothringi rambur, Lothringi fontos, Rétesalma, Tüköralma, Breitling, Backapfel, Pfundapfel, Rambour-franc, Rambour-rayé, Tellerapfel stb. stb). BERECZKI 2. 1882. 377. p. „Származása. Régi, bizonytalan; hihetQleg azonban Francziaországból származik. Leroy szerint Amiensban, »Nyári fontos« (=Rambour d été) név alatt, már 1535-ben ismeretes volt. Mindenfelé el van már terjedve, bárha elterjedését úgy szólván csak nagyságának és szépségének köszönheti: de konyhai használatra egyike a legkapósabb almáknak; miért is hazánkban több helyt »Rétes-alma« vagy rétesbe való almának is nevezik. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl B. M.
Megjegyzés: Lippai  Funtos alma -ként emlegette és írta le. (Lippai P. Janos: Posoni kert. Harmadik könyv Gyümölcsös kert. XI. rész. Az Gyümölcs Fáknak Nemekrül. 1. Az Alma fárul. 143. p.) [Megtekintve: 2013 szeptembere]
 HYPERLINK "http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii/lippj001.htm" http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii/lippj001.htm
PELCZÉDER 2018. 93. p.
BOGDÁN–GEDAY 1971. 352. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2liK0dC" https://bit.ly/2liK0dC
LEROY 4. kötet, 598 600. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/598/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/598/mode/2up;
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/lothringer_rambur.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/lothringer_rambur.htm
AMBRUS L. 2012. (Képe ugyanitt Kesselyák Ritától).  Kecskeméten és NagykQrösön Tükör almának nevezik – bár épp Rudinai Molnár István a Tüköralmát nem azonosítja a Nyári fontossal és emezt kecskeméti magyar fajtának tartja. […] konyhai használatra az egyik legalkalmasabb fajta (Magyarországon ezért nevezik Rétesalmának, vagy Rétesbe való almának, Lepényalmának stb.). Ambrus L.” Lásd ugyanitt a Nyári fontos alma alakkör egyik göcseji változatának, a Rétesalmának is leírását és képét! Lásd még Tükör alma!
HUDÁK K. 2009  HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
TÓTH M. 83. p.  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
SURÁNYI 2013: „Bizonytalan eredetq, a Felvidéken Lippay idején már termesztették, az Alföldön is kedvelt fajta. ErQs növekedésq, a koronája szétterülQ, késQn fordul termQre, de bQven és szakaszosan terem.
Ökológiai és betegségtqrQ képessége igen jó. Gyümölcse igen nagy, lapított gömb alakú, héja sárgásszínq, halvány pirosan csíkozott. Húsa igen kemény, leves és igen savas, mégsem zamatos. Augusztus elejétQl elnyújtottan érik, kb. 4 5 hétig tárolható hqvös helyen. Surányi D.  HYPERLINK "https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/" https://www.biokontroll.hu/ismet-fokuszban-a-tajfajtak/
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 20. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
TÓTH M. [2015] 76–81. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Nyári für körte = DörgQ Dániel 1875. szeptember 8-i (B-D. levelezés, 1. kötet, D-23. számú) levelében, mint  Qsfajú gyümölcsöt említi, az Egri piros alma és a nyári Daru alma mellett. Lehetséges elírás is:  nyári fürjkörte helyett. Lásd Fürjkörte!
Nyári Kálmán körte = (Szinonima: Bon-cretien d été, Bon chrétien d été, Budai Körte, Kalman Körte, Karman Körte, Nyári Kalman Körte, Nyári Kalman, Sommer Zuckerbirne, Sommer-Apothekerbirne, Szent LQrinc körte, Kálmán körte, Torzsátlan körte, Gracioli, Plutzerbirn, Sommer-Gute-Christbirn, Király körte, Buzdovány körte; Császárkörte, Sommer Christen Birne). BERECZKI 1. 1877. 273. p. oldalon írja:  Igen régi, hihetQleg Olaszhonból származó gyümölcs. & SzülQföldemen, Romhányban (Nógrádmegye) »Budai körte« név alatt ismeretes; Biharmegyében,  noha elég hibásan,  mindenütt »Császárkörte« nevet visel. Erdélyben Bánfi-Hunyadon »Szent-LQrincz körte« név alatt árulják a gyümölcsárusok. B. M.  Lásd még Kálmán körte szinonima vonatkozásában: PELCZÉDER 2009. 200. p.  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/08400/08456/08456.pdf" http://mek.oszk.hu/08400/08456/08456.pdf
BOGDÁN GEDAY 1971. 341. p. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2ynm5TM" https://bit.ly/2ynm5TM
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/25BonChretiendete.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/25BonChretiendete.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_053.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_053.html
VERGER – MAS 2. kötet, 199–200. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2246.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2246.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2250.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2250.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2246.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2246.JPG
DUHAMEL 2. kötet Page 254. Pl. XLVIII.
 HYPERLINK "http://www.botanicus.org/item/31753000798311" http://www.botanicus.org/item/31753000798311  HYPERLINK "http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/XLVIII/mode/2up" http://archive.org/stream/mobot31753000798311#page/XLVIII/mode/2up [463. p.]
CSONTHÉJAS 2001. 52. p.
Lásd még AJÁNLOTT GYÜMÖLCSFÁK 34. p. Képe a 131. p.
 HYPERLINK "http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47" http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42&Itemid=47
BUND – LEMGO
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/sommer_apothekerbirne.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/sommer_apothekerbirne.htm [Sommer-Apothekerbirne]
TÓTH M. 139. p. (Dr. Göndör Józsefné tollából.) Képét lásd a kötet végén lévQ színes képek között 47. szám alatt!  HYPERLINK "https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet" https://hu.scribd.com/doc/122138592/gyumolcseszet
TÓTH M. [2015] 185–189. kép –  HYPERLINK "http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html" http://docplayer.hu/18913741-Karpat-medence-hagyomanyos-gyumolcsfajtai-szerkesztette-toth-magdolna.html
Nyári kolmár (körte) = (Szinonima: Colmar d’été, Sommer-Colmar. *Bereczki: „Megjegyzem itt, hogy Mas Alfonz és valószínqleg Leroy is a Hardempont korai kolmárját írták le a fönebbi név alatt. ) BERECZKI 4. 1887. 41. p.  E jeles körtét Van Mons nyerte magról, 1825. körül LQwenben (Belgium). Mint terjesztésre méltó fajról azonnal kezdett küldözgetni ojtóvesszQt gyümölcsész barátai és kortársainak, a kik közül a Paris környékén, Verrièresben lakó Vilmorin Lajos leginkább igyekezett azt tovább terjeszteni. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve mindenfelé. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
Nyári nagy bergamot (körte) = (Szinonima: Grosse Sommerbergamotte.) BERECZKI 4. 1887. 109. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Németországban,  mikép Diel és Oberdieck állitja,  régóta el van terjedve; de neve alatt sok más körte faj van minden felé forgalomban. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_sommerbergamotte.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/grosse_sommerbergamotte.htm
Nyári parmén (alma) = (Szinonima: Pearmain d’été, Sommer-Parmane, American Pearmain, Herbstparmäne stb.) BERECZKI 2. 1882. 369. p. „Származása. Régi, angol származású gyümölcs. Angol gyümölcsészek állítják, hogy már a 17-ik században ismeretes volt. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/06Pearmaindete.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/06Pearmaindete.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_014.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_014.html
VERGER–MAS 5. kötet, 35–36. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450262.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450262.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450265.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450265.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450266.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450266.JPG
LEROY 4. kötet, 540–541. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/540/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/540/mode/2up
Nyári pármén, Nyári parmen – Lásd Nyári parmén (alma)!
Nyári piros kalvil – lásd Nyári piros kálvil!
Nyári piros kálvil (alma) = (Szinonima: Calville rouge d été, Passe-pomme rouge d été, Rother Sommer-Strichapfel, Rother Herbst-Strichapfel, Veilchenapfel). BERECZKI 1. 1877. 359. p.  Bizonytalan eredetq régi gyümölcs. Különféle nevek alatt már a régi gyümölcsészek mqveiben is meg van említve. Leroy szerint dom Claude Saint-Etienne 1670. körül emlité föl, elQször jelenlegi nevét, mely már 1722. körül átalánosan is el lQn fogadva. Oberdieck a »Nyári piros kalvil« hasonnevei alatt kapott fajok közt talált némelyeket, melyek a fQbb vonásokban ugyan egyeztek, de színre és alakra mégis különbözni látszanak a Nyári piros kalviltól. Ilyen-szerü elváltozások részint a szándékosan elvetett, részint esetleg elhullott némely nemes faj magvaiból kelt fák gyümölcseinél igen gyakran észlelhetQk; néha pedig elQhoznak ily változásokat még a talajbeli és mqvelési körülmények is. Az elváltozást mutató fajok azonban külön nevet csak azon esetre kaphatnak, ha náluk az eredeti fajtól való eltérés állandósítva van, szóval, ha a megkülönböztetQ jelleget állandóul megtartják minden körülmény közt; ellenkezQ esetben, ha külön nevet adnánk nekik, csak a hasonnevek sokaságát szaporitnók. A Nyári piros kalvil pedig gyakran mutat esetleges elváltozásokat: nem csuda tehát, hogy felületes észlelés folytán állandónak hivén az elváltozást, hasonnevei számát a régi gyümölcsészek nagyon fölszaporították. Ezek közül alább a maga helyén csak az ismertebbeket fogom elszámlálni.  Fajom még 1870-ben kaptam OberdiecktQl. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/10Calvillerougedete.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/10Calvillerougedete.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_023.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_023.html
VERGER – MAS 5. kötet, 17–18. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450242.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450242.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450243.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450243.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450244.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450244.JPG
LEROY 3. kötet, 192–193. p.
BUND – LEMGO HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_sommerkalvill.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/roter_sommerkalvill.htm
HUDÁK K. 2009 [Nyári piros kalvil]
 HYPERLINK "http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf" http://www.gomorikte.hu/old/letoltok/kutatasi_jelentes_utolso_oraban_HK_0909.pdf
Nyári Robin körte = (Levelezésben: Royale d’été [Simon Louis], Robin royale d’été, D’Averat, Muscat d’Août, Königliche Sommerbirn etc.). BERECZKI mqvében nem szerepel.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/07Robineroyaledete.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/07Robineroyaledete.JPG

EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_016.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_016.html
VERGER – MAS 2. kötet, 129–130. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2162.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2162.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2163.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2163.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2161.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2161.JPG
GUIDE PRATIQUE 288. p. [Szinonimák]
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f298.item.r=%22Royal%20d'%C3%A9t%C3%A9%22" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1652311/f298.item.r=%22Royal%20d'%C3%A9t%C3%A9%22
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/sommerrobine.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/sommerrobine.htm
Nyári Sebastopol (körte) = (Szinonima: Sébastopol d été). BERECZKI 2. 1882. 21. p.  E kellemesízq nyári körtét Minot, jodoigne-i (Belgium) gyümölcskertésznek köszönhetjük, a ki azt magról nyerte s a híres sebastopoli ostrom emlékérQl elkeresztelve a hatvanas évek közepén kezdette elterjeszteni. Belgiumban és Francziaországban csakhamar kellQ méltánylatra talált, míg a német gyümölcsészek részérQl, ugy látszik, ekkoráig kevés figyelemben részesült, mert hallgatnak róla. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. B. M.
LEROY 2. kötet, 655 656. p.
HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero" \l "page/854/mode/2up"http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/854/mode/2up
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/21Sebastopoldete.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol2/images/fullsize/21Sebastopoldete.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_043.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02013_043.html
VERGER–MAS 2. kötet, 183–184. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2226.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2226.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2229.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2229.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2230.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome2/images/fullsize/vt2230.JPG
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 585. p. [Pdf dokumentumban 599. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Nyári szegfqalma = (Szinonima: Nyári fqszeres alma, Postophe d été, Sommer-Gewürzapfel, Weisser Sommer-Gewürzapfel, Weisser August-Calvill, Palästiner, Englischer Kantapfel.) BERECZKI 1. 1877. 393. p.  Származása. Régi, hihetQleg Hollandból származó gyümölcs, úgy asztali mint konyhai használatra igen alkalmas; gyümölcsei, valamint fájának rendkívüli termékenysége végett, különféle nevek alatt világszerte el van már terjedve. A francziák és németek napjainkban fQleg a fönn zárjel közzé tett nevek alatt ismerik. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam ReutlingenbQl. Fajfámon az egy éves próbaág már 1873-ban bemutatta elsQ gyümölcseit, melyek fajom valódiságát teljesen bebizonyitották. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/sommergewuerzapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/sommergewuerzapfel.htm
LEROY 4. kötet, 582–584. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/582/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/582/mode/2up
Nyári tarka pepin (alma) = (Szinonima: Pépin marbré d’été; Marmorirter Sommerpepping) BERECZKI 2. 1882. 285. p.  Származása. Valószínqleg Hollandiából származik. Diel legalább, a ki elQször irta le e nemes fajt, Hollandból kapta azt. Napjainkban meglehetQsen el van már terjedve. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam dr. Lucastól, ReutlingenbQl. Fajfámon több ízben termett már. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/47Pepinmarbredete.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol4/images/fullsize/47Pepinmarbredete.JPG
EUROPEANA  HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_097.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02016_097.html
VERGER – MAS 5. kötet, 49–50. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450283.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450283.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450284.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450284.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450282.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450282.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/marmorierter_sommerpepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/marmorierter_sommerpepping.htm
Nyári tojáskörte = (Szinonima: Poire d’oeuf; Sommer-Eierbirn.). BERECZKI 4. 1887. 431–432. p. „Származása régi, bizonytalan. Svájczban, Elszászban és Németországban régi idQk óta nagyban el volt terjedve. Ojtóvesszejét 1871-ben kaptam ReutlingenbQl a pomologiai intézetbQl. Nálam több ízben termett már, de csak kevés gyümölcsöt. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/sommereierbirne.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/sommereierbirne.htm
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 2. kötet 39. p. [Pdf dokumentumban 45. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._2_Birnen_1860.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._2_Birnen_1860.pdf
LEROY 2. kötet, 470. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/470/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo02lero#page/470/mode/2up
Nyárig tartó (körte) = (Levelezésben Solstitial). (Szinonima: Solsticial, la Solsticiale). BERECZKI 4. 1887. 9. p.  Származása. E jeles késQtéli körtét is a tournay-i kertésztársulat elnöke, Dumortier nyerte magról, Belgiumban. Magról kelt anyafája 1867-ben termett elQször, mely idQ óta mindenfelé terjed és méltán; mert a jó késQ téli körte még napjainkban is ritka, mint a fehér holló. Ojtóvesszejét 1880. óta több helyrQl is megkaptam. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.
DU MORTIER [Dumortier] 185. p.  HYPERLINK "http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Solsticiale&f=false" http://books.google.com.au/books?id=H01AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=Solsticiale&f=false
Nyárs ardói fekete cseresznye – Lásd Nyárs-ardói fekete (cseresznye)!
Nyársardói fekete cseresznye– Lásd Nyárs-ardói fekete (cseresznye)!
Nyárs-ardói fekete (cseresznye) = (Szinonima: Nyárs-Ardói fekete, Nyársardói fekete szívcseresznye). BERECZKI 4. 1887. 517. p. „Hazai cseresznyefaj. Sárosmegyében, Nyárs-Ardó vidékén van elterjedve. Nálam még nem termett. BeQr Kálmán barátomtól, EperjesrQl kaptam meg a fajt ojtóvesszQkben. B. M.
Nyáry Gyula báró páratlanja  Lásd Báró Nyáry Gyula páratlanja (szamóca)!
Nyugat szépe (alma) = (Szinonima: Beauté de l Ouest, Schöner aus Westland, Beauty of the West, Western Beauty.) BERECZKI 4. 1887. 235. p.  E becses gyümölcs, mely csak a folyó század közepe táján kezdett elterjedni,  mikép neve is mutatja,  Amerikából származik. Az eddigi leirások nem közlenek eredetérQl bQvebb adatokat. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 3. kötet végén: Szélrajzok 3/2.
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/schoener_aus_westland.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/schoener_aus_westland.htm
VERGER – POMOLOGIE GÉN. 8. kötet, 191–192. p.
 HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f296.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436580d/f296.image.r=pomologie.langFR

O
Oberdick galambkája – Lásd Oberdieck galambkája (alma)!
Oberdieck galambkája (alma) = (Szinonima: Piegon d’ Oberdieck; Oberdieck’s Taubenapfel; Pigeonnet Oberdieck.) BERECZKI 1. 1877. 433. p. „Származása. E jeles téli almafajt Oberdieck födözte föl az Arentorf család nemesi birtokán Oyle-ban, Nienburg mellett Hanoverában és többek közt Liegelnek is küldött róla ojtóvesszQt, a ki az eddig még le nem irt, névnélküli almát Oberdieck nevérQl keresztelte el, tiszteletét akarván ez által kifejezni öreg barátja iránt; a ki a gyümölcsészet terén magának oly bokros érdemeket szerzett. Ojtóvesszejét 1870-ben kaptam OberdiecktQl. Doucinra ojtott törpefámon 1875-ben mutatta be elsQ gyömölcseit, melyek a leírásokkal egyezQk voltak épen ugy, mint fájának növényzete is; minél fogva fajom valódiságában nincs okom kételkedni. B. M.”
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/oberdiecks_taubenapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/oberdiecks_taubenapfel.htm
LEROY 4. kötet, 568–570. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/568/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/568/mode/2up
Oberdieck kobakja (körte) = (Szinonima: Calebasse Oberdieck, Oberdieck’s Flaschenbirn. ) BERECZKI 3. 1884. 277. p. „Származása. E jeles körtét Leroy nyerte magról 1863-ban, Angersi híres faiskolájában s kora legkitqnQbb gyümölcsészének, bold. Oberdieck superintendensnek nevérQl elkeresztelve, 1865-ben kezdette elterjeszteni. Ojtóvesszejét 1872-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. B. M.
LEROY 1. kötet, 520 521. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/520/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/520/mode/2up
VERGER  POMOLOGIE GÉN. 5. kötet, 113 114. p.  HYPERLINK "http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f178.image.r=pomologie.langFR" http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5436574p/f178.image.r=pomologie.langFR
Oberdieck renet alma – Lásd Oberdieck renetje (alma)!
Oberdieck renetje (alma) = Oberdieck renet. (Szinonima: Reinette Oberdieck, Oberdieck’s Reinette). BERECZKI 1. 1877. 345. p. „E jeles téli almafaj magról kelt anyafáját Lucas Ede fedezte föl egy Cannstadt (Württemberg) melletti kertben, hol a fa díszcserjék között ojtatlanul nevekedett föl s hozta elsQ gyümölcseit. Lucas Oberdieck nevérQl 1865-ben nevezte el s több ízben leirván e fajt, mindenfelé elterjesztette azóta. Ojtóvesszejét 1869-ben kaptam ReutlingenbQl. B. M.
STOLL, R. 1885/9. szám, 106 107. p. [Pdf dokumentumban 111 112. lapokon]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Der_Obstgarten/Der_Obstgarten_1885.pdf
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/oberdiecks_renette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/oberdiecks_renette.htm;
LAUCHE  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae090.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruitvrij/aepfel/Aepf2/Ae090.htm
Octóberi violaszínq szilva = (Szinonima: Saint-Martin; Violette Octoberpflaume; Coë fine Late red; Coës sehr späte, rothe Pflaume.) BERECZKI 2. 1882. 415. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Liegel, német gyümölcsész szerint ugyanazonos evvel a »Coes fine late red Plum« nevq szilva is, melyet Coë, angol gyümölcs-kertész nyert volna magról; azonban kérdés, hogy Coë uram nem-e egy régi szilvafajt nevezett el ujból, mint ezt megy cselekedte[!] a »Coë aranycsepp-je« (Goutte d or de Coë) nevq almával is melyet nem maga nyert magról, mert vidékén már régebben el volt terjedve, hanem azért saját nevét ragasztva rá mégis ugy terjesztette el, mint saját magonczát. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam PlantièresbQl, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. B. M.”
JAHN–LUCAS–OBERDIECK 3. kötet 373. p. [Pdf dokumentumban 379. laptól]
 HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf
VERGER – MAS 6. kötet 49. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60065.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60065.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60066.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60066.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60067.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60067.JPG
BUND – LEMGO
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=violette_oktoberpflaume" http://www.obstsortendatenbank.de/index.php?id1=img&page=articles/img_view.php&osw=lan&osi=violette_oktoberpflaume
Oelkafeni peppin – lásd Oelkofeni pepin!
Oelkofeni pepin (alma) = (Szinonima: Oelkofer Pepping, Levelezésben: Oelkafeni peppin.) BERECZKI 4. 1887. 485. p. „A tenger színe fölött 1700 2000 párisi lábnyi magasságban fekvQ, Salgaui járásban (Württemberg) van e jeles alma leginkább elterjedve. Nevét viseli a helynek, honnét gyanithatólag elQször lépett ki a világba. Ojtóvesszejét 187l-ben kaptam OberdiecktQl, JeinsenbQl. Nálam még nem termett; mert vidékem mostoha viszonyai közt örül, ha életben maradhat. Magas vidék vagy legalább kellQleg nyirkos talaj kellene neki, a mit pedig nálam nem talál. NövényzetérQl ítélve teljes okom van hinni, hogy fajom valódi. Gyümölcse, a leírás szerint, kisded vagy csaknem középnagy; alakja szabályos laposgömbalaku; szára rövid, vékony, fás; kelyhe nyílt; bQre sima fényes, aranysárga, napos oldala néha világos vérvörössel mosott vagy csak színezett; húsa fehér, a bQr alatt sárgásba játszó fehér, finom, tömött, roppanós; leve bQ, igen kellemes, czukros-savanykás, renetszerü ízzel. I. rendq csemege- és háztartási gyümölcs. Érik februártól késQ tavaszig.  Fája lassunövésq, de egészséges, edzett és minden második évben gazdagon termQ. Körülményesen leírta: Lucas Ede, lllustr. Handb. Der Obstk. I. 463. Az „Illustrirte Monatshefte” 1865. évi folyama 129. lapján színes képe is látható. B. M.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/oelkofer_pepping.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/oelkofer_pepping.htm
Októberi violaszínq szilva  Lásd Octóberi violaszínq!
Olajfa   Az olajfa (Olea europaea) az emberiség egyik legQsibb, mintegy 5000 éve termesztett kultúrnövénye. Göcsörtös ágrendszerq, legfeljebb 15 m magas, lassú növésq és nagyon hosszú életq, örökzöld fa. Ezüstszürke, csavarodott törzse gyakran széthasadozó, odvas. Szürkészöld levelei lándzsásak; apró, sárgásfehér virágai illatosak. Kezdetben zöld, végül feketére érQ, húsos termése kemény csonthéjas magot rejt. Mivel több ezer éves mqvelésbe vétele óta szerte a Mediterráneumban elterjedt és meghonosodott növény, ma már természetes élQhelye nehezen állapítható meg, valahol Délnyugat-Ázsiában lehetett. Fráter Erzsébet. In: Élet és Tudomány, 2015. 28. szám.
 HYPERLINK "http://www.eletestudomany.hu/az_olajfa" http://www.eletestudomany.hu/az_olajfa
BERTUCH 1. kötet, Plantae II. Meleg tartománybeli növények. Az olajfa. [Pdf dokumentumban 89–90. lapokon]  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist01.pdf
Olasz fehér rozmarin alma – Lásd Olasz rozmarin alma!
Olasz kék szilva – Lásd Kék olasz szilva!
Olasz piros rozmarin (alma) – Lásd Piros rozmarin (alma)!
Olasz rozmarin (alma) = (A levelezésben lehet akár Roter Rosmarinapfel vagy Weisse Rosmarinapfel, mindegyiknél szinonimaként megadják az Italienischer Rosmarinapfel megnevezést.) (Szinonima: Der Italienischen Rozmarin-Apfel, Weisser Rozmarinapfel, Roter Rosmarinapfel). BERECZKI az Olasz piros rozmarint Piros rozmarin alma néven írta le részletesen. Lásd BERECZKI 4. 1887. 249. p. Az Olasz fehér rozmarinalmát nem írta le, csak a Tiroli fehér rozmarin alma szerepel a Gyümölcsészeti vázlatokban (4. kötet, 267. p.), itt nem adja meg szinonimaként az elQzQt. Amint itt írja:  Bivort az Annal. de pomol. czímq munka IV. kötetében Fehér rozmarin (= Romarin blanc) név alatt, aligha nem az Olasz fehér rozmarin almát irta le, mely alma pedig több lényeges vonásban különbözik a fönebbitQl [mármint a Tiroli fehér rozmarintól] . (BERECZKI 4. 1887. 268. p.)
LEROY 4. kötet 764 765. p. [Romarin rouge]
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/764/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/764/mode/2up
LEROY 4. kötet, 762 763. p. [Romarin blanc] Itt Leroy szinonimaként megadja az olasz-tiroli eredetq Weisser italienischer Rosmarint is!
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/762/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo04lero#page/762/mode/2up
BUND – LEMGO
HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/roter_rosmarinapfel.htm"http://www.obstsortendatenbank.de/roter_rosmarinapfel.htm
 HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_rosmarinapfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/weisser_rosmarinapfel.htm
Olasz zöld szilva = (Szinonima: Quetsche verte d’Italie, Italienische grüne Zwetsche, Verdage d’Italie, Grüne Eierpflaume). BERECZKI 2. 1882. 417. p. „Származása. Bizonytalan. Mikép neve mutatja, hihetQleg Olaszországból származik. Napjainkban mindenfelé el van már terjedve. Ojtóvesszejét OberdiecktQl, JeinsenbQl és Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl egyszerre és teljesen egyezQleg kaptam meg 1874-ben. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/26QuetschevertedItalie.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/26QuetschevertedItalie.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_051.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02018_051.html
VERGER – MAS 6. kötet, 97–98. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60125.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60125.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60126.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60126.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60127.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome6/images/fullsize/vt60127.JPG
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_gruene_zwetsche.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/italienische_gruene_zwetsche.htm;
Oldenburgi hercegnQ (alma)  Lásd Borovitsky alma!
Önálló Qszi fajtaként írja le:
KÁLLAY Rt. 95. p.  HYPERLINK "http://archive.org/stream/CAT31310131#page/94/mode/2up/search/Oldenburgi" http://archive.org/stream/CAT31310131#page/94/mode/2up/search/Oldenburgi
Olivet meggy  BERECZKI korában ismeretlen fajta. Magyarországi jelentQsége: A Piramis meggy Apostol János által végzett nemesítésében játszott szerepet, melyet az M221 (Pándy meggy x Olivet meggy) és a Meteor korai (Pándy meggy x Nagy angol) keresztezésével hozott létre. Államilag elismert választékbQvítQ fajta.
Lásd SURÁNYI 2018.
HEDRICK CHERRIES 175 176. p. (+ kép)  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/n277/mode/2up" http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/n277/mode/2up
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/176/mode/2up" http://www.archive.org/stream/cherriesofnewyor00hedr#page/176/mode/2up
OMGE emléke (szamóca) – Lásd Az Országos Magyar…!
Onderka damascénája (szilva) = (Szinonima: Damas d’Onderka; Onderka’s Damascene.) BERECZKI 3. 1884. 537. p. „Származása. E jeles szilvát Liegel nyerte a Normanni perdrigon magvairól és barátjának, a Linzben lakó, Dr. Onderka József, cs. k. orvosi tanácsosnak nevérQl elkeresztelve kezdette elterjeszteni. Még napjainkban sincs érdeme szerint elterjedve. Ojtóvesszejét még csak 1883-ban kaptam Ottrubay Károly barátomtól, Aradról. Nálam még nem termett; de említett barátomnál már bemutatta a leírásokkal jól egyezQ gyümölcseit, melyekrQl e jeles fajt körülményes leírásban már is bemutathatom. B. M.
JAHN LUCAS OBERDIECK 3. kötet 361 362. p. [Pdf dokumentumban 367. lapon]
 HYPERLINK "http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf" http://pomologie.ub.tu-berlin.de/Ill__Handb__der_Obstkunde/Bd._3_Steinobst_1861.pdf
 HYPERLINK "http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296125_00375.html" http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10296125_00375.html
Ontario (körte) = BERECZKI 2. kötet 153. p. „Származása. Amerikából származik. Downing szerint az Uj-York állam Ontario megyéjében, Geneva községben találták föl. Európában még kevéssé van elterjedve. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam Plantièresból, a Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.”
AQUARELLE VERGER  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/33Ontario.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/33Ontario.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_068.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02015_068.html
VERGER–MAS 3. kötet, 2. rész 85–86. p.  HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0107.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0107.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0108.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0108.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0106.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3b/images/fullsize/vt3B0106.JPG
HEDRICK PEARS 202 203. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/n333/mode/2up" http://www.archive.org/stream/pearsofnewyork00hedrrich#page/n333/mode/2up
Orbai alma = (Szinonima: Fqzfa alma, Fqzalma; Métetalma, MetélQ alma; Olájalma, Lápos alma, Magotlan alma.) BERECZKI 3. 1884. 122 139. p.; BERECZKI 4. 1887. 486. p.  A Fqzalma, amit Fqzfa almának is hívtak, szintén nagyon elterjedt és kedvelt almafajta volt. Nagy gyümölcsq, maghártyával rendelkezQ, hosszúkás, csúcsos, puha húsú, savanykás, tésztában kiválóan felhasználható gyümölcs volt. ElQször egy 1407-es oklevélben bukkant fel, s az ország nyugati területeirQl Bél Mátyás is leírta, megemlítve azt, hogy íze télre jól kialakul, kemény húsa pedig megpuhul . Idézve: CSOMA Zs.  MÉSZÁROS M. 2011, 174. p.
Márton Ferenc járásbíró Csíkszentmártonból 1875. december 30-án levelet írt Bereczkinek:  Van nekünk egy almafajunk, mely a Háromszéken, »Fqz-alma« név alatt nagyon el van terjedve. Ezen almát dugvány által szaporítják, mint a fqzet. Magva nincs, csak maghártyája. Gyümölcse elég nagy, hosszúkás csúcsos-idomú; késQ tavaszig eláll. Húsa puha, savanykás; tésztában kitqnQ; nem könnyen rothad, még ha ütQdést kapott is. Ismered-e ezen almát ?   & a nekem [B. M.] 1876. március 28-án küldött, gyökeres tQsarjadványokat Kézdi-Szent-LélekrQl, Orbay Mihály úrtól kapta, aki ezen almafajt rendesen tQsarjadványokról szaporítja; mert így könnyebben és biztosabban lehet azt elszaporítani. & A »Fqz-alma« hazája a Háromszék vagyis az egykori Kézdi, Orbai, Sepsi és Miklósvár székek. Kézdi-Szent-Léleken »Magotlan« (= magvatlan) almának is nevezik. EredetérQl semmi bizonyosat ki nem kutathattam. Nagyon valószínq azonban, hogy a Kászon vizének iszaplerakódásában kelt magról, a fqz-bokrok közt, (honnét a Fqz, vagy Fqzi alma nevet is kaphatta) és a honnét beiszapolás következtében föld alá került s meggyökerezett ágai és vesszeirQl kezdették elejénte elszaporítani. Ezen almafajt különben is legkönnyebben lehet elszaporítani azon sarjadványokról, melyek az idQsebb fák töve körül, bQven szoktak a földbQl kihajtani, s melyeket évenkint, nehogy az anyafa életerejét fogyaszszák, különben is el kell onnan távolítanunk. B. M. [BERECZKI 3. 1884. 123. p.]
Bereczki Máté 1880 novemberében a csíkos változatnak hagyta meg az Orbai alma elnevezést, a fehér változatnak a Torjai magonc elnevezést adta. Lásd ott!
DörgQ Dániel jellemzése:  Az almák tanulmányozására nézve fQ figyelmedet ezután a hazai fajok tanulmányozására fordítsd, mert hej, de bebizonyítá a mult évi tél erQss hidege, hogy a nyájat a pincs vagy koppó nem Qrzi meg. Megfagy ugy ez, mint sok híresnek keresztelt külföldi almafaj. Hanem az Orbai alma  a már jó bundás komondor kutya. (1880. dec. 19. B-D. levelezés, 2. kötet, D-139. számú levél).
Szélrajzát lásd B-D. levelezés, 3. kötet végén: Szélrajzok 1/1.
Az almafajta történetének részletes elemzését lásd NAGY ZSOLT: (Történeti-) etnopomológiai vizsgálatokra kínálkozó lehetQségek Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése alapján. In: Tolnay Gábor (szerk. jegyz. és bev. ell.): Bereczki Máté és DörgQ Dániel levelezése V. (1884. november 20.  ) 1885.január 5.  1885. december 22. Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár, Szolnok, 2015. Online. 87 127. p.  HYPERLINK "http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_5.pdf" http://vfek.vfmk.hu/00000185/bereczki_mate-dorgo_daniel_5.pdf  Mathieu szerint a Weiden Apfel azonos az Orbai almával. Ennek az Qsi, már a rómaiak által is ismert almafajtának a magyar neve Fqzalma volt, egy 1407. évi oklevélben e néven már elQfordul. Lippai Métet alma néven említi. A XVI. és XVII. században hazánkban Magotlan almaként, is ismerték. Bogdán István, Geday Ferenc.
BOGDÁN GEDAY 1971. 352. p.  Szinonimáinak felsorolásával. [FizetQs forrás: Arcanum]  HYPERLINK "https://bit.ly/2lgWouH" https://bit.ly/2lgWouH
RAPAICS 1940a HYPERLINK "http://regigyumolcs.blogspot.com/2010/04/regi-gyumolcs-fajtak.html"http://regigyumolcs.blogspot.com/2010/04/regi-gyumolcs-fajtak.html;
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/orbaischer_apfel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/orbaischer_apfel.htm
AMBRUS L. 2012. (Ugyanitt képe is Kesselyák Ritától).
NAGY TÓTH F. 1998. 118. ábra (Fqzfa alma)
Az Olájalma és Láposalma szinonimára lásd
SZANI 2014.  HYPERLINK "http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/a-szekely-gyumolcsoskert-kincsei-i-15079" http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/a-szekely-gyumolcsoskert-kincsei-i-15079
ANGOL NEMZETI GYÜMÖLCSGÉNBANK
 HYPERLINK "http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=4416&&acc=1948396&&fruit=apple" http://www.nationalfruitcollection.org.uk/full2.php?varid=4416&&acc=1948396&&fruit=apple
Orbai csíkos alma – Lásd Orbai alma!
Orbai fehér alma – Lásd Torjai magonc!
Orbai fehér magtalan alma – Lásd Torjai magonc!
Orbai fqz alma  Lásd Orbai alma!
Orbay alma  Lásd Orbai alma!
Óriás alma = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. mqvében nem szerepel!
BERTUCH 9. kötet. Fructus I. Nevezetes gyümöltsök. Az Óriás-alma. [Pdf dokumentumban 122 123. lapokon].  HYPERLINK "http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist09.pdf" http://mek.oszk.hu/10200/10252/pdf/termhist09.pdf
Óriás körte = BERECZKI Gyümölcsészeti vázlatok 1 4. mqvében nem szerepel! Balogh Ágost Flórián plébános, gyümölcsész nagytapolcsányi kertjébQl került e néven 1879 kora tavaszán Bereczki Mátéhoz. 1879. június 20. (B-D. levelezés, 2. kötet, B-92. levele)  Baloghnak már én is megírtam, hogy Óriás körtéje sem nem Angoulèmei hercegnQ, a minek én gyanítottam, sem nem Catillac, a minek Q gyanította, hanem más valami faj. Kértem, hogy írjon róla meg mindent körülményesen. Hátha hazai faj lesz? DörgQ Dániel 1880. június 6-án (B-D. levelezés, 2. kötet, D-125.) írja:  a Nápolyi király ajándékát összehasonlítom az Óriás körtével, apróra meg írom, de elQre mondhatom, hogy bajosan eggyezik, mert az Óriás körte gyenge levele fehér pejlovas, amazé pedig nem.”
Bereczki Máté 1886. szeptember 22-én, (B-D. levelezés, 6. kötet, B-325. számú) levelében írja: „Balogh Ágosttól kaptam egy láda gyümölcsöt s ezek közt a Balogh Óriása körtét is. Minden áron rám akarja disputálni, hogy csak írjam azt le az Q nevének megörökítésére! Pedig hát komisz jószág az a körte, még a napszámos is csak fQzve költené el jó ízqen.
Balogh óriása néven leírását lásd A Kert, 1896. január 15. 2. számában 52 53. p. [FizetQs forrás: Arcanum  HYPERLINK "https://bit.ly/2wXi3k2" https://bit.ly/2wXi3k2]  Ezen valódi óriás körtét találtamTuchina faluban (Trencsén megyében) 1874-ben, hol gyermekéveimet töltöttem. A gyümölcs roppant nagyságú és sokaságú, úgy hogy a fa egészen lehajlott, szemembe ötlött, s azért eredete felöl kérdezQsködtem. De nem tudta senki, csak azt, hogy ez itten alkalmasint csak magától nQtt ki, és hogy nem ojtotta soha senki. Balogh Ágost, nyitrai t. kanonok, kocskóczi plébános.
Orleansi Ilon hercegnQ (körte)  Lásd Duchesse Héléne d Orleans!
Orleansi renet (alma) = (Levelezésben: Orleansi ranett). (Szinonima: Reinette d Orléans, Reinette von Orleans, Reinette triomphante, Princesse noble des Chartreux, Triumph-Reinette, Siegende Reinette, New-Yorker Reinette, Golden Reinette). BERECZKI 1. 1877. 425. p.  Származása. Régi, bizonytalan. Neve után ítélve franczia eredetqnek tartják. Minthogy azonban valamennyi almafaj közt talán egy sincs, melynek annyi, és még napjainkban is folyvást forgalomban levQ hasonneve volna, mint az Orleansi renetnek s e hasonnevek alatt leírt gyümölcsök eredetét majd angolnak, majd hollandi vagy belgának is mondják; igen bajos volna eredete felöl határozott véleményt mondani már azért is; mert azt, hogy a számtalan hasonnév közt melyik az eredeti név, egyátalán nem lehet kitudni. DieltQl kezdve a német gyümölcsészek fönebbi nevét tartják eredetinek s egész Némethonban leginkább ezen neve alatt van elterjedve. Még a franczia gyümölcsészek is legújabb mqveikben kezdik már elfogadni az »Orleansi renet« elnevezést. B. M.”
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/07PrincessenobledesChartreux.JPG" http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol5/images/fullsize/07PrincessenobledesChartreux.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_017.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02017_017.html
VERGER – MAS 4. kötet, 9–10. p. [Princesse noble des Chartreux]
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450010.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450010.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450011.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450011.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450012.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome4et5/images/fullsize/vt450012.JPG
BUND  LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/orleansrenette.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/orleansrenette.htm
Orleansi nagy szemq (cseresznye)  Lásd Belle d Orléans!
Orleansi nagyszemq (cseresznye) – Lásd Belle d’Orléans!
Orloff gróf (alma) = (Szinonima: Comte Orloff). BERECZKI 4. 1887. 487. p. „Oroszországból származik. Nevét viseli az I. Miklós czár uralkodása alatt élt, jeles tábornok és diplomatának, Orloff grófnak. Ojtóvesszejét 1875-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, PlantièresbQl. Nálam is termett már, de a vidékem mostoha viszonyai közt sínylQdQ próbafán, mindig apróbb gyümölcsöket, mint a milyeneket a leírás szerint teremnie kellett volna, úgy gyümölcsei, mint növényzetérQl ítélve hiszem, hogy fajom valódi. B. M.
LEROY 3. kötet, 230 230. p.  HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/230/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo03lero#page/230/mode/2up
Orosz lapos barack (Qszibarack)  BERECZKI idejében nem ismert fajta. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Kara GyümölcstermelQ Növények Tan-székének génbankjában rendelkezésre álló laposbarackok közül Oroszországból fajtacsere útján szerzett laposbarack, amelyet  a fajtaazonosság tisztázásáig   Orosz lapos néven emlegetnek. (Lásd B-D. levelezés 2. kötet Tóth Magdolna tanulmánya).
Orosz vasrenet – lásd Orosz vas-renet!
Orosz vas-renet (alma) = (Szinonima: Russische Eisen-Reinette.) BERECZKI 4. 1887. 237. p. „Származása. Boldogult Glocker Károly barátom EnyingrQl, halála elQtt néhány hónappal, ojtóvesszQket küldött hozzám kedvencz gyümölcsfajairól, a végbQl, hogy azokat, mint az Q hagyatékát, mentsük meg a hazának s ne engedjük elpusztulni. E fajok közt volt a fönebbi is. Honnan kapta Glocker? Nem irta meg. Leírását vagy bárcsak rövid jellemzését még senkitQl sem olvastam. Nevét még a nálam levQ számos catalog egyikében sem találom. Minthogy e fajt valóban becsesnek és terjesztésre méltónak találtam; meg nem állhatom, hogy azt, fönebbi jellemzQ neve alatt, melyet húsa tömöttségénél fogva valóban is megérdemel, e helyt körülményes leírásban be ne mutassam. B. M.”
Szélrajzát lásd B-D. levelezés 6. kötet végén Glocker féle szélrajzok között. – Eredeti kéziratos levelezéskötetben: 412. p.
Országos magyar gazdasági egyesület emléke (szamóca) – Lásd Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emléke (szamóca)!
Ostheimi (meggy) = (Szinonima: Griotte d’Ostheim, Ostheimer Weichsel.) BERECZKI 4. 1887. 519. p. „Gyümölcse középnagy, néha nagyobb is, gömbölyded, fekete; húsa sötétpiros, lágy, igen leves, czukros üdítQ savanynyal. I. rendq csemegegyümölcs. B. M.  (Entz 1858.):  A Pándy meggy kialakulásában szerepet játszhatott. [& ] Spanyol eredetq, egy elzászi katonaorvos vitte Ostheimbe. Középnagy-nagy, gömbölyded, fekete gyümölcsq, a kocsánynál lapított; húsa sötétpiros, festQ; puha, igen leves. Kiváló a gyümölcse, június 2. felében érik; fája gyenge növekedésq, bokorszerq, sarjakról is szaporítható. BQtermQ, de önmeddQ, a Latos meggy jó pollenadója. Surányi D.
SURÁNYI 2018.
KERTÉSZETI FÜZETEK 1858, 105–115. p.  HYPERLINK "https://bit.ly/2wCTIjE" https://bit.ly/2wCTIjE
HERSZÉNYI 1934. 247. p.
BUND – LEMGO  HYPERLINK "http://www.obstsortendatenbank.de/ostheimer_weichsel.htm" http://www.obstsortendatenbank.de/ostheimer_weichsel.htm
BERGHUIS 2.  HYPERLINK "http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl15.htm" http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Kers/TxtPla/TxPl15.htm
Oswegoi vajonc (körte) = (Szinonima: Beurré Oswego, Butterbirn von Oswego, Read Seedling.) BERECZKI 1. 1877. 295. p.  Jelen század elsQ felében nyerte magról bizonyos Read Walter, Oswegoban (Amerika, Új-York állam). Fájának korai és rendkívüli termékenysége s kellemes borízq gyümölcsei által majd mindenfelé utat tört már e faj magának ugy Amerikában, mint Európában. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam PlantièresbQl Simon-Louis testvérek híres faiskolájából. B. M.
AQUARELLE VERGER 1. kötet 20. kép
HYPERLINK "http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/20BeurreOswego.JPG"http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/20BeurreOswego.JPG
EUROPEANA
 HYPERLINK "https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_038.html" https://www.europeana.eu/portal/hu/record/03923/dc_cthmpomo_B010536201_N_ILL02014_038.html
VERGER – MAS 3. kötet, 1. rész, 85–86. p.
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0104.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0104.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0105.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0105.JPG
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0106.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome3a/images/fullsize/vt3a0106.JPG
Osztheimi meggy – Lásd Ostheimi!
Ottolanders Reinette von Sorgvliet – Lásd Sorgvlieti renet (alma)!
Ottrubay pirókja (körte) = (Szinonima: Rousselet d’ Ottrubay, Ottrubay’s Rousselet.) BERECZKI 2. 1882. 141. p.  Hazánk délkeleti részén, Temes, Krassó és Aradmegyékben régi idQ óta el van terjedve. Nagyon hihetQ, hogy ez is hazai, ismeretlen gyümölcsfajunk. Ottrubay Károly, köztiszteletben álló aradi polgár és megyei járásbiró, barátom, a ki szabad idejében szenvedélylyel foglalkozik a gyümölcsészettel s aradi kertében a legjelesebb gyümölcsökbQl nevezetes gyqjteményt szerzett össze ugy a külföldrQl, mint a hazából is, jó ideje már, hogy kutatja eredetét és netán már létezQ gyümölcsészeti nevét is e becses körtefajnak, melyet Q név nélkül kapott VerseczrQl, de eredetérQl semmit sem kutathatott ki s csakis elterjedésérQl birta velem a fönebbi adatot közleni. Gyümölcsészeti neve aligha volt is eddig; mert a nálam meglevQ, számos gyümölcsészeti mqvek egyikében sem találok hozzá hasonló körtét leírva. Hogy tehát e becses és terjesztésre méltó körtefajt az ismeretlenség homályából kiragadjam; Ottrubay Károly barátom gyümölcsészeti törekvéseinek emlékéül is, fenebbi névre keresztelve ezennel bemutatom. B. M.” Kép nem áll rendelkezése.
Oudinot vajonca (körte) = (Szinonima: Beurré Oudinot, Oudinot’s Butterbirn.) BERECZKI 1. 1877. 319. p. „André Leroy, angersi, híres gyümölcstelepén kelt magról Francziaországban. A magról kelt nemes anyafa 1848-ban mutatta be elsQ gyümölcseit s ezen évben lQn elkeresztelve Oudinot tábornok nevérQl, a ki az akkoriban Olaszhonban levQ franczia hadcsapatok parancsnoka volt. Leroy 1849-ben kezdte már elterjeszteni. Általános elterjedését azonban inkább az amerikai gyümölcsészeknek köszönhetjük, a kik mqveikben méltó dicséret mellett ajánlották azt a gyümölcskedvelQk figyelmébe. Ojtóvesszejét 1873-ban kaptam Simon-Louis testvérektQl PlantièresbQl. B. M.
LEROY 1. kötet, 406 407. p.
 HYPERLINK "http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/406/mode/2up" http://www.archive.org/stream/dictionnairedepo01lero#page/406/mode/2up
LAUCHE’S ERGÄNZUNSBAND 1. 1883. 387. p. [Pdf dokumentumban 411. laptól]  HYPERLINK "http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf" http://gartentexte-digital.ub.tu-berlin.de/pomologie/Erg._Bd._1_1883.pdf
Oullinsi ringló (szilva) = (Szinonima: Reine-Claude d’ Oulins, Reineclaude von Oulins, Oullins golden, Massot.) BERECZKI 2. 1882. 411. p. „Származása. Bizonytalan. Mas Alfonz szerint a Lyonhoz közel esQ, Oulins-nevq községbQl Massot, franczia gyümölcskertész kezdette elterjeszteni. Napjainkban már ritka faiskola az Európában, hol ne szaporítanák és a honnan ne terjesztenék mindenfelé. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam a Simon-Louis testvérektQl, Plantièresból. B. M.
AQUARELLE VERGER
 HYPERLINK "http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/12ReineClaudedOullins.JPG" http://www.pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol6/images/fullsize/12ReineClaudedOullins.JPG.08:>@JLXZnp|~†ˆª¬²ÄÆÌÎêÙƳƳƳƳƳƳƳƳƠƳƏ~m~\NhÞ2GCJOJQJ^JaJ h={âh°h%CJOJQJ^JaJ h={âh'uæCJOJQJ^JaJ h={âhÇDÖCJOJQJ^JaJ h={âh8RoCJOJQJ^JaJ$h={âhþ4
56OJQJ\]^J$h={âh’56OJQJ\]^J$h={âh8Ro56OJQJ\]^J h={âhþ4
CJOJQJ^JaJ)jh={âh
LCJOJQJU^JaJ~¬®°²´¶¸º¼¾ÀÂÄÆÈÊÌÎÐÒÔííííÞÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏ„7„Éý¤ð^„7`„Éýgd:/Ú„7„Éý¤ð^„7`„Éýgd}0$„7„Éý¤ð^„7`„Éýa$gd:/Úf½J8MK¾NKþþþÎÐÒÚÞàâæèôö       $ ( * 6 8 B D F N T V X Z òáпЮЮЮЮ®Ð®Œ®Ð®Ð®ŒÐ{jY h={âhþ4
CJOJQJ^JaJ h={âh“CJOJQJ^JaJ h={âh^BCJOJQJ^JaJ h={âh˜CJOJQJ^JaJ h={âhðT(CJOJQJ^JaJ h={âh’CJOJQJ^JaJ h={âhñ/!CJOJQJ^JaJ h={âhÇDÖCJOJQJ^JaJ h={âhi8/CJOJQJ^JaJhƒ›CJOJQJ^JaJÔÖØÚÜÞ& P R T V X Z \ x ~ ® Ì Î Ð ä ðððððèèãðÜÒȾ¾¾¾¾¶¶¾$a$gdJ $¤Èa$gdJ $¤ða$gdJ $¤ða$gd =¤ðgdJgd:/Ú$a$gd:/Ú„7„Éý¤ð^„7`„Éýgd:/ÚZ \ l n ˆ Š – ˜ ® ° ² ´ ¶ ¾ À Ì Ð ä æ è ê 
çͳͳͳ͙³™³™³™…mYGYm#h={âhk
:CJ#OJQJ]^JaJ#&h={âhk
:6CJ#OJQJ]^JaJ#/h={âhk
:569CJOJQJ\]^JaJ&h={âhk
:6CJOJQJ]^JaJ2h={âhþIQ569:CJ8OJQJ\]^JaJ82h={âh’569:CJ8OJQJ\]^JaJ82h={âhk
:569:CJ8OJQJ\]^JaJ8/h={âhk
:569CJ*OJQJ\]^JaJ*ä æ è ê 6
P
’
”
–
˜
š
œ
ž
 
¢
¤
¦
¨
ª
¬
®
°
²
´
óóóååÛÍóóóóóóóóóóóóóóóó
$
Æ7¤ða$gdJ $¤'-h={âh’0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âh#e40J156:CJOJQJ^JaJ"h={âh #£6@ˆOJQJ\^J-h={âh’0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âhÚ8^0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âh #£0J156:CJOJQJ^JaJ'h={âh(H0J19CJ4OJQJ^JaJ4$h={âh“69OJQJ\]^J&h={âh“6CJOJQJ]^JaJ/h={âh“69:CJOJQJ\]^JaJw

…
†


™
š
›
œ
°
±
À
Á
Ç
È
Ý
Þ
é
í
î
ÿ
èѺ£Œèzh]RGRGRGRGR@9@9 h={âh’ h={âh®N¬h={âh’CJaJh={âh®N¬CJaJh={âhú#.CJaJ"h={âh‰46@ˆOJQJ\^J"h={âh#e46@ˆOJQJ\^J-h={âh'N0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âhIv±0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âh’0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âh=,0J156:CJOJQJ^JaJ-h={âh#e40J156:CJOJQJ^JaJè
é
68è=Æ Q–Ü"h®óóëâÖɼ¯žžžžžžžžžž3
ÆÁ
„ª¤¤P^„ªgdÓ
w 4
ÆÁ
¤¤PgdÓ
w 3
ÆÁ
¤¤PgdÓ
w 3
ÆÁ
¤¤(gdÓ
w 3$
ÆÁ
a$gdÓ
w
Æ7gd:/Ú5$a$gd7]$ 5$¤¤a$gd>LÓ68:hjln¦¨ùîâм¨¨rYBY-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu/jh={âhÓ
w9:CJ OJQJU^JaJ &h={âhÓ
w9:CJ OJQJ^JaJ &h={âhÓ
w:;CJOJQJ^JaJ"h={âh/
6@ˆOJQJ\^Jh={âh/
CJ\aJh={âh/
CJaJ h={âhfH_
¨ª¬¾ÀÂöøúüþßÁ¨rRr@BD¤¦¨ÜÞâɲɑât[>[?jܟh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu0h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu8h={âhÓ
w0J/56;CJOJQJ^JaJmHnHu@j_Ÿh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu ÞàâäæèêìâÌ⮓®zczB®&7h={âhÓ
w0J/56:;CJOJQJaJmHnHu@jY h={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu4h={âhÓ
w56CJOJQJ\^JaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu*hú56CJOJQJaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu 789:;?å̯̏¯y¯[?[&1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu7h={âhÓ
w56;CJOJQJ\^JaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu*hú56CJOJQJaJmHnHu?jÖ h={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu0h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu4h={âhâ
0J/56;CJOJQJaJmHnHu ?[\]^_`a{|}~€èÏ®ÏwZw:Z$Z*hú56CJOJQJaJmHnHu?jСh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu0h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu@jS¡h={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu
€‚ƒŸ ¡¢£¤¥¿ãŬ•¬tŬ[>[9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu0h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu@jM¢h={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu7h={âhÓ
w56;CJOJQJ\^JaJmHnHu ¿ÀÁÃÄÅÆÇÈäåæç߬ŽrŽYBY!Ž@jG£h={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu7h={âhÓ
w56;CJOJQJ\^JaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu*hú56CJOJQJaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu?jÊ¢h={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu çèéê 
  
)*æͰ͐°z°\@\æ)æ-h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu7h={âhÓ
w56;CJOJQJ\^JaJmHnHu:jh={âhÓ
w0J/56CJOJQJUaJmHnHu*hú56CJOJQJaJmHnHu?jÄ£h={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu9jh={âhÓ
w56CJOJQJUaJmHnHu0h={âhÓ
w56CJOJQJaJmHnHu1h={âhÓ
w0J/56CJOJQJaJmHnHu*+,./0JKLNOPQßÁ¨rRr1@1P1R1b1d1t1v1„1†1Ž11’1”1´1¶1ñâñâñâñâñâñÑñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâÂñâñâñâ¶ñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâhHm…CJOJQJaJh={âhìNCJOJQJaJ h={âh@lØCJNHOJQJaJh={âh’CJOJQJaJh={âh@lØCJOJQJaJH¶1Ä1Æ1Ò1Ô1Ö1Ø1à1â1ü1þ12222 2"2.202L2N2X2Z2h2j2r2t2ˆ2Š2’2”2¦2¨2¶2¸2¾2À2Ê2Ì2Ò2Ô2æ2è2ê2ì2þ23*3,3ñâñâñÑñâñâñâñâñâñâñâñâñâÂâÂâñâñâñâñâñâñâñ­âž€žh={âhaCJOJQJaJh={âhØ`ÝCJOJQJaJh={âh„CJOJQJaJ)jh={âh@lØ0JCJOJQJUaJh={âhË_ÿCJOJQJaJ h={âh@lØCJNHOJQJaJh={âh’CJOJQJaJh={âh@lØCJOJQJaJ0,3^3ˆ3¨34X4¢4¨5Â6Ä6Ž::¾:À:l;n;Ì;Î;ð>ñßñßñÐñÐñÁ²Á²Á¡Á¡Á¡Á’Á’ÁƒtdTdTdTh={âh’9:OJQJ^Jh={âhý{9:OJQJ^Jh={âhÇ8dCJOJQJaJh={âhaCJOJQJaJh={âhêw"CJOJQJaJ h={âhDcCJNHOJQJaJh={âhç*gCJOJQJaJh={âhDcCJOJQJaJh={âh>}®CJOJQJaJ"h={âhqn56CJOJQJaJh={âhqnCJOJQJaJ >$>&>6>@>B>F>H>X>Z>h>j>t>v>€>‚>’>”>š>œ>ž> >¬>®>°>²>Î>Ð>à>â>ô>ö> ??&?(?*?,?:?
 :